Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-30 / 237. szám

IMI. augusztus 30., vasárnap Dunántúlt napló ií Környezetünk tisztaságáért A HNF megyei elnökségének ülése Az őszi szolidaritási aikció programjának előkészítéséről, a községi körzeti tanácskozások tapasztalatairól és a Kertbará­tok és Kistenyésrtők Baranya megyei Társadalmi Szövetségé­nek ez évi tevékenységéről tár­gyalt péntéki ülésén dr. Ádám Antal elnökletével a Hazafias Népfront Baranya megyei el­nöksége. Ezen az ülésen vitatta meg az elnökség a Pécs városi Népfrontbizottság, a városban és a városkörnyéki községekben folyó környezetvédelmi munká­járól szóló tájékoztatót is. Egyet­értett a városi elnökség célki­tűzéseivel, tervezett akcióival, így például azzal, hogy a kör­zeti és községi népfrontbizott­ságok az idei ősztői kezdődően rendszeresen végezzenek hely­színi környezetvédelmi bejárá­sokat, törekedjenek a környe­zetvédelmi munkában érdekelt szervekkel összehanqoltabb együttműködésre s szélesítsék tovább a környezetvédelmi tár­sadalmi őrök hálózatát. Földrengés Baranyában Ezen a nyáron — úgy látszik — szabállyá kristályosodik a vélet­len; ha hajnalban cseng ott­hon a telefon, akkor valami rendkívüli természeti jelenségről van szó. Ezúttal újból földren­gés. Augusztus 29-én, hajnalban 4 óra 19-kor egy percen át is­mét észleltek földmozgást Pé­csett, Komlón és Pakson, ahogy alig egy hónappal ezelőtt is. Pécsett sűrűn csengett a mete­orológiai állomás telefonja és a bejelentők közölték, a« Ho­mok, József Attila utcából, va­lamint a Jókai téri lakásokból, hogy megmozdult az ágy, a szekrény és morajlik a föld, mintha hordókat gurítanának. Néhányon mór éjfélkor is eny­he földlökésekre lettek figyel­mesek. A telefonálók többsége egyébként a földlökésekre éb­redt fel. ' Emlékhangverseny Mohácson A mohácsi csata 455. évfor­dulója alkalmából idén a ha­gyományos emlékhangversenyt ma délelőtt fél 11-kor rendezik a Mohács melletti Történelmi Emlékhelyen. A hangversenyen közreműködik Benkő Dániel, a Bakfark Consort és Melis Gá­bor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze. Az emlékhangversenyre fél 10-kor különjáratot indít a Vo­lán Vállalat Mohácson, a Szé­chenyi térről. Rossz idő esetén a hangversenyt a Bartók Béla Művelődési Központban tartják. A belépés díjtalan. Százötven előadás A Magyar Mikrobiológiai Tár­saság az utóbbi évek tudomá­nyos eredményeit összegező nagygyűlést rendezett Pécsett. A tegnap zárult programsoro­zaton mintegy háromszáz orvosi, állatorvosi, ipari és mezőgazda- sági mikrobiológus vett részt, és több mint százötven előadás­ban foglalták össze a rohamo­san fejlődő tudományág kutató munkáját és gyakorlati tapasz­talatait. Dr. Váczi Lajos egyetemi ta­nárt, a társaság elnökét kértük, összegezze a találkozó ered­ményeit: — A konferencia zárásakor elmondhatjuk, hogy a mikro­biológia sokrétű területét össze­fogó öt szekcióban elhangzott előadások közül kiemelkedőek voltak a mikroorganizmusok okozta fertőzések kórokozóinak izolálása, a diagnosztikai eljá­rások és a megelőzés, valamint a gyógyítás fejlesztésében elért eredményekről szóló beszámo­lók. Mindenekelőtt azért, mert a mikrobiológiai kutatások egyik alapvető kérdése a minél gyorsabb és tökéletesebb diag­nosztikai módszerek kidolgozá­sa, hiszen ez ma már az állat- egészségügy és a mezőgazda­ság területén is népgazdasági jelentőségű. Magyarországon ez különösen fontos, ahol ha­talmas állatfarmokat üzemel­tetünk. — Jelentős bejelentés volt, hogy 1980-ban Magyarorszá­gon befejeződött a szarvasmar­ha gümőkór mentesítése, tavaly mindössze egyetlen fertőzést észleltek. Eredményeket értünk el a baromfi betegségek felderí­tése és a gyógyítás terén, pél­dául olyan veszélyes fertőző betegségek, mint a tyúkok to- jásrakási zavarai, a kacsapes­tis elleni védekezésben. (Meg­jegyezzük, Magyarországon évente négyszázmillió baromfit keltetnek.) — Részben elméleti kutatási jellegűek, ám a gyakorlatot se­gítő előadások jelezték, hogy a molekuláris biológiai kutatások jól megalapozzák a hazai bio­technológia fejlesztését, össze­gezésként megállapítható, hogy a hazai mikrobiológia egy év alatt jelentős munkával járult hozzá az emberi, állati és nö­vényi fertőző betegségek elleni, védekezéshez. Mégsem lehe­tünk elégedettek, mert olyan nagyfokú és gyors az előreha­ladás, olyan nagyok az elvá­rások, hogy halaszthatatlan a támogatás, és ez nem szakmai sovinizmus, népgazdasági ér­dek. Gyakran a jó módszereket az anyagi erőforrások hiánya miatt nem tudjuk alkalmazni, például az egyik legfontosabb, a diagnosztika területén, ahol létkérdés a gyorsaság és a pon tosság — fejezte be nyilatkoza­tát dr. Váczi Lajos. G. M. Mintha tudnák a halak... Országos szeminárium az üzemmérnőkképzésről XIV. Herman Ottó horgász emlékverseny Gyorsan változnak a vélemé­nyek, s ezt most igazán nem ..leszólólag” említem. Tegnap a délelőtti órákban egy csónak­ban ülve a budapestről érkezett csapat vezetőjével arról is szó esett: a helybelieknek nyilván­valóan előnyt jelent a hazai pálya, azaz a Herman Ottó tó, az itt rendezett hagyományos horgász emlékversenyen. Azu­tán az is kiderült, hogy az or­szág megyéiből érkezett csapa­tok — csak Győr-Sapron és Vas megye nem képviseltette magát — tagjai közül sokan már évtizede versenyeznek itt, így néhányon jószerével jobban ismerik ezt a nagyon szép vizet, mint a baranyai horgászok. Ám ez a hol az egyik, hol a másik oldalon említett előny is sem­legessé vált, mert hazai pálya ide, idegen horgászok oda, a halaknak teljesért mindegy volt. Déli 1 óráig elvétve hallottunk egy-két fogásról, a ponty meg egyenesen kuriózum-számba ment. Nos, minderről a rendezőség — a Magyar Horgászok Szövet­sége Baranya megyei Intéző Bi­zottsága — természetesen nem tehet, annál inkább igyekezett gondoskodni a megfelelő körül­ményekről. Józsi bácsi, a tekin­télyt élvező halőr is csak egy- egy ilyen versenyen láthat félt­ve őrzött taván ennyi csónakot: 38 ladikban 76 horgász tette próbára a legválogatottabb csalikkal a halak étvágyát — il­letve a saját idegeit... Nem egyszerűen halfogásból kellett^ vizsgázni. Mindegyik négy fős csapatban volt egy if­júsági korosztályba tartozó ver­senyző is, aki célbadobásból is „megméretett”. Volt „Ki mit tud", barkácsolási verseny és természetesen halászléfőzés is. Az eredményekről hétfői la­punkban beszámolunk Mészáros A. A szakemberképzés és to­vábbképzés helyzete, a fejlesztés lehetőségei, különös tekintettel az üzemmérnökképzésre címmel országos szeminárium kezdődik augusztus 31-én a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán. Az MTESZ, a Gépipari Tudományos Egyesület, a GTE pécsi szerve­zete és a főiskola által rende­zett háromnapos tanácskozáson a hazai műszaki egyetemek és főiskolák oktatói adnak számot a szakemberképzés helyzetéről és a további feladatokról az or­szág minden részéből Pécsre ér­kező csaknem 200 résztvevő előtt. Szeptember 2-án, a záró­napon dr. Szabó János építés­ügyi és városfejlesztési minisz­tériumi államtitkár tart előadást a mérnökök képzésének és fog­lalkoztatásának összhangjáról az építésügyi ágazatban. A Mécséktej a Balatonon Az idei szezonban kísérlet­képpen „kóstolgatta" a Bala­tont a Mecsektej. A Kacsótán működő tejipari üzem — hivata- fos nevén Mecsekaljai Gazda­ságok Tejfeldolgozó és Értékesí­tő Vállalata - a termékeit mégismertető piackutatási céllal a Boglárlelle és Siófok közti Balaton-parton 13 szövetkezeti és egy csemegeboltban helyez­te el termékeit. Az „ízlelgetés" január elején kezdődött: akkor kezdtek heti három alkalommal tejfölt, vajat és túrót szállítani. Ez változott aztán június elejétől, amint Doór Zoltán igazgatótól meg­tudtuk: — Az üdülési idény egybe­esik a tejtermelési csúccsal, ezért is gondoltuk, hogy cél­szerű lesz a tejjel is megjelen­nünk a Balatonon, egyben ez­zel is javítva az üdülőterület ellátását, aminek akadozásáról annyit hallhattunk korábban. Naponta átlag 2500—2800 egy­literes, 1000 félliteres zacskós­tejet, egy mázsa vajat, 200 kg túrót és 500 pohár tejet szállí­tunk. Úgy érezzük, bevált a pró­bálkozás, termékeinket megked­velték és keresik azokban a boltokban, amelyekbe szállí­tunk. — Mit jelent az, hogy próbál­kozás? — Jövő június 1-re elkészül az új tejfeldolgozó üzemünk, ami a mostaninál jóval na­gyobb mennyiségű tejtermék ki­bocsátására lesz alkalmas. Az a szándékunk ennek kapcsán, hogy jövőre a mostaninak a kétszeresét szállítjuk a Balaton­ra, elsősorban az áfész-üzletek- be, de szeretnénk a termékeink értékesítésére megnyerni a So­mogy megyei Élelmiszerkereske­delmi Vállalatot is. Az idei ter­mékválasztékot jövőre a ka­kaóval akarjuk bővíteni. — Változtatnak-e a szállítás módján? — Feltétlenül. Az idei szállí­tási módot — közönséges gép­kocsival történik ez — magunk sem tartjuk kielégítőnek és a vevőink is kifogásolták (bár a termékek minősége ellen soha nem volt kifogás)! ezért jövőre hűtőkocsival szállítunk a Bala­tonra is. H. I. Vízgazdálkodási társulatok vetélkedője Sellyén Befejeződött tegnap Sellyén a dunántúli vízgazdálkodási tár­sulatok szellemi, szakmai és sportvetélkedője, melynek házi­gazdája a Dél-dunántúli Víz­gazdálkodási Társulatok területi választmánya és a Drávamenti Vízgazdálkodási és Talajvédel­mi Társulat volt. Az első ízben megrendezett regionális vetél­kedőn Dunántúl vízgazdálkodási társulatai hat területi választ­mányának csapatai képviseleté­ben csaknem kétszázan vettek részt, s mérték össze tudásukat és ügyességüket a klubtermek­ben, a labdarúgópályán és a lőtéren. A kétnapos sikeres ren­dezvény tegnap délben a sely- lyei Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézet kollégiumában, a kastélyban díjkiosztással ért véget. Az összetett versenyt a pécsi területi választmány kép­viseletében induló Sellyéi Víz­gazdálkodási Társulat csapata nyerte, minden számban diadal­maskodva. Második Győr, har­madik Szekszárd csapata. A rendezvény sikerén felbuzdulva azt tervezik, hogy a későbbiek­ben megrendezik az országos döntőt is. Könyvespolc Czigány György riportkönyvéről Mándy Iván egyszer megkér­dezte Czigány Györgytől az As­toriában: — Mondd, Gyuri, mi vagy te tulajdonképpen? Riporter, köl­tő, muzsikus? S folytathatjuk még a sort: szerkesztő, zenei főosztályvezető zongoraművész-tanár, műfordí­tó? S hol vagy igazán otthon: a rádióban, a tévében, a zene- történetben, az írók, a képző­művészek között? A könyvespolcról leveszem verseskötetét, a Hazát címűt, sorrendben a harmadikat; két éve jelent meg. öltem már mikrofonja előtt a Fészek Klubban, ahol a „mú­zsák testvériségéről" beszélget­tünk, s közelről figyelhettem munkáját. Most pedig itt van kezemben legújabb könyve, amely huszon­öt év zenei tárgyú írásait, a „ri­porter negyedszázados útjának antológiáját” tartalmazza. Új könyvének címe Szabó Lőrinc verse, a Mozart hallga­tása közben hősének, a vidám, öreg napórásnck az intelmét idézi: Csak a derű óráit számo­lom ... A könyvben sok minden van együtt: interjú, kommentár, kiállítás-megnyitó, vers, önval­lomás . . . De ami rendet te­remt a változatos anyagban: az író vonzó személyisége, az em­beri megatartás egysége. Czi­gány György puszta riporter­ként sem csak a mikrofon szá­rát tartja a kezében. Ars poe­ticája (pontosabban: ars vitae- je): a szolgálat, az örömszer­zés, a másoknak való haszná­lat ügye. A könyv utolsó lapján olvassuk: „Költőnek, riporter­nek, zenésznek ugyanaz a dol­ga: legyen eszköz, kamera, a fontos jelenségek megmutatá­sában ... közvetíteni és felerősí­teni szeretném (a nekem ada­tott eszközökkel, magam is esz­közként), ami sokak hasznát, örömét szolgálja." Nehéz bármit kiemelni a gazdag, sűrű szövésű könyvből. Van itt interjú, cikk, személyes emlékezés, krónika, tudósítás. Az anyag zöme a nyomtatás, az írott szó számára átdolgozott, kommentárral ellátott rádiós beszélgetés. Nevek - Nádasdy Kálmán, Sárdy János, Ferencsik János, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Fodor András, Borsos Miklós, Törőcsik Mari, Koncz Zsuzsa, Kodály Zoltán, Péczely Sarolta — kavarognak a könyv lapjain: jóformán az egész hazai művészeti élet színe-ja- va Az egyik legmegindítóbb beszélgetés Székely Mihállyal készült 1962-ben. S mennyi ki­tűnő részlet, finom megfigye­lés! Például Pilinszky János hangjáról, a festők címadásá­ról, a magyar nyelvről. íme, egy éles villanás a nyilatkozó Illyés­ről : „A napfényes déli órán el­lenfényt, két kis reflektort kap­csoltak be a világosítók. Házi­gazdánk area meg se rezzent. A mi dolgunk. De a magabiz­tos sminkes-lányt erélyes kéz­mozdulattal hárította el. Szeme, szava egyszerre villant rám. — Ö csak azért van itt, hogy púderozzon? A lány vállat vont, leballagott a vízpartra, napozott tovább." A könyv az olvasó zene- és irodalomismeretét egyaránt gazdagítja. S ráadásul a kötet afféle rejtett rádió- és tévé­esztétika, burkolt riporter-tan­könyv is lehetne. Valamit még el kell monda­nom a könyvről: amikor először kézbe vettem, azt gondoltam, belekóstolok kicsit, keresek né­hány jellemző színt, ennyi ép­pen elegendő lesz, hogy két gépelt oldalt írjak róla. Aztán teltek-múitak az órák, s azon kaptam magam, hogy nem tu­dom a kötetet letenni. A könyv erősebb volt az olvasó lusta­ságánál, kényelemszereteténél, a bágyasztó, kánikulai meleg­nél. Czigány György ritka köny­vet írt: végig kellett olvasni. v Tüskés Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents