Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-30 / 237. szám
Harkány, nyárutó Hiányzik már a napfényből az arany ... — Két hete még — mondja a fürdő egyik pálmafás sarkában palacsintát áruló asszony — nagyon sokan voltak. Vitték az árut, mint a cukrot, többszáz darabot! Azóta megcsappant a Harkányba látogatók száma ... , Pedig Harkányban mindig ott a nyár. Nem csak a szó: fürdőhely, rejt magában meg nem szakadó hangulatokat, hanem az itteni változások is. Ahogy a magán és köztulajdonban lévő villák, üdülők szinte követhetetlen gyorsasággal szaporodnak, ahogy a tarka reklámfeliratok léptenként szembetűnnek, ahogy a szállodáktól falevélhullásnyira lévő piac forgalma állandó marad, mind azt diktálja: itt a pihenés, a fürdőruhás szabadnapok körül forog az élet, kora ősszel is. Az ősz itt van pedig. Ráncba szaladt már a fák levele, a hatalmas gesztenyefák termése sórgultan-súlyosan nehezedik az ágakra, burkaik bármelyik nap megrepedhetnek. Látom, hogy ez a szél már hűvös: aki teheti, szélvédte sarkokban teríti le fürdőköpenyét, pokrócát, gumimatracát, s ahol a fürdő gyepszőnyegére sötét foltot rajzol egy-egy fa árnyéka, senki sem telepedett le. Keresik már a napfényt a harkányi vendégek. megállítják az arra járókat. Valóban gond lehet már Harkányban: ne csak a fürdő, a várost átszelő főútvonal, a busz- pályaudvar mellett lehessen megfelelő ellátásról beszélni, hanem a perifériákon is, ami jelen esetben jó ha egy kilométert jelent a központtól, de ezen az egy kilométeres szakaszon rengeteg ember van. „Csak odaugrottunk a bódéhoz, bezsákoltunk barackból, aztán neki a betonnak..." — mondja Gásadi Pál, épülőfélben lévő. szép háza mellett. Az ám, az építkezésék! Nem lehet megtenni úgy 200 métert, hogy valahol ne találkozhatnánk ilyennel. Talán már nem egyedül a fürdő a vonzerő, hanem a településnek ettől nyert rangja-hangulata, fördőhelyarca, ami mindig takar egy kis kötetlenséget, egy kis kikapcsolódást, s a Harkány mellett döntöttek a didergő télben is azt gondolják: nyaralunk egy pár napot! így mondta ezt egy munkás is, aki a bólyi mezőgazdasági kombinát nagyon szép oktatási központjának építkezésén dolgozik: — Harkányban — bizonygat, ta — nem szűnik meg a nyár... Kép és szöveg: M. A. Kísérlet a visegrádi kórházban A gyógyító zene Hetente egyszer ©0—70 perces műsor Van olyan fogorvos, aki hogy a páciense figyelmét elterelje, szorongását enyhítse, rendelőjében zenét „szolgáltat”. Egyszer egy fogtömés után megkérdezi a fogorvos a páciensét : — Na, ugye nem fájt? — Jaj, dehogynem — válaszol a beteg —, borzasztóan nyomta a fülhallgató a fülemet. Az anekdotát dr. Vértes László mondta el, aki évek óta foglalkozik zeneterápiával. — Tavaly tartották meg hazánkban az első magyar zene- terápiai kongresszust, amelyre számos külföldi előadó eljött. Tulajdonképpen mit is jelent a zeneterápia és hány országban alkalmazzák? — Már 100 évvel ezelőtt igazolták, hogy a zenével befolyásolható a percenkénti lélegzet- vételek száma, a vérnyomás, és a pulzus is. Használják a szülészeten, a fogászaton, oldhatja a szívinfarktusos beteg szorongását. A zene helyesen alkalmazva kisegítő eszköz. Számos országban mindezt zeneterápiai tanszékeken oktatják. Például Lengyelországban, Ausztriában, Hollandiában, Nagy-Britanniá- ban és az NSZK-iban. — Miért a Fővárosi Tanács Visegrádon lévő kórházához fűződik elsősorban ennek magyarországi alkalmazása? — Többen foglalkoznak a zeneterápia elméletével és gyakorlatával. Eredményeinket elemezzük és szakfolyóiratokban közöljük. A visegrádi módszer kialakulásának az az oka, hogy az évente itt megforduló 4000 betegünk közül sok szenved fekélyben, magas vérnyomásban, alkati és kimerüléses neurózisban. Több idős ember kerül hozzánk, akik hajlamosabbak magányuk miatt depresszióra. Számukra a különböző zeneművek fiatalságuk kellemes emlékeit elevenítik fel. — Hogyan osztják tel teendőiket egymás közt? —-Tudvalevő, hogy sok orvos muzsikál is, tehát nem furcsa, hogy csoportunkban is vannak zeneértők. Visegrádon 1975 április óta rendszeres a zeneterápai. A csoport tagjai: dr. Hun Nándor főigazgató főorvos, Domokos Kinga (tanszékvezető zongoraművész), ő szerkeszti a műsort és vezeti az előadásokat, Olsvay Márta klinikai pszichológus (felsőfokú zenei diplomával), Koncz Csaba főmérnök, a technika a „kenyere". Hetente egyszer, mintegy 60—70 perces műsort állítanak össze. Teszteket is készítenek, amelyekből kiderült, hogy a résztvevők 80 százaléka otthon is zenét hallgat. A legkedveltebb zeneművök a romantikusok és a bécsi klasszikusok. A betegek 32 százalékának a feszültsége oldódott, 30 százalékuk megnyugodott, és 21 százalékuknak elmúlt a szorongása, a többiek általában vidámabbnak érezték magukat. Az immár évek óta folyó munka kellemesebbé teszi a kórházi betegek életét. Felfrissülnek, elviselhetőbbé válik az öregség. Ha csak ennyi haszna lenne, már akkor is megérné. De a visegrádiak és mind többen az országban többet akarnak. — Ott, ahol hónapokig, vagy évekig szobához kötötten élnek, létre lehetne hozni énekes gárdát, vagy kisebb, egyszerűbb zenekart. Mint ahogy ezt már megtették néhány hazai szociális otthonban. S mivel hogy a zene nyugtat, pihentet, javaslom: az egész napi fáradság után üljenek íe a háziasszonyok is, mielőtt második műszakot kezdenének és hallgassanak zenét, Bachot, Chopint, Orffotí Liszt Ferencet, vagy Kovács Katit, Korda Györgyöt, a virágénekeket, vagy magyar nótákat. Mindenkinek azt, ami a kedvence. De arra is gondoljanak, hogy a szomszéd zeneízlése nem feltétlenül egyező. Bodi Ágnes Pedig egyre újabbak érkeznek: még mindig sűrű az idegen szó, a láthatóan közelmúltban felépült magánvillák előtt is külföldi rendszámú gépkocsik parkolnak, s fogadja az ország minden részéből érkezett beutaltjait a termelőszövetkezetek közös gyógyüdülője is. Nem csökkent a forgalom az AFIT helyi autószerelő műhelyében sem, nyilván annak köszönhetően is, hogy ez évtől igazán korszerűen felszerelték, sokoldalú segítséget tudnak adni a bajbajutott autósoknak. „Gasthof" — olvasom az egyik, láthatóan magánkézben lévő kisvendéglő bejárata felett, nyilván az idegenből érkező vendégékre alapozva az üzletet, de az ajtaja zárva. Valahol a fürdő és a szomszédságában lévő szabadtéri színpad között viaskodik egymással az augusztus és az ősz :a színpad nézőterének padsorai üresek, idős emberek zakóban ülnök le néha-néha pihenni, de a medencék felől még a zsúfolt nyár zsivalya hallatszik. Harkányban ezekben a napokban a másik legforgalmasabb rész a busz- pályaudvar. Hatalmas, emeletes, tarkára festett nyugatnémet busz — „SUPERSKY” —, utasai is hatalmas bőröndökkel, beszállóban — elmenőben. A piacon minden van, s egymást érik az apró, sült halat, fagylaltot, képeslapot áruló üzletek, bisztrók is. És nem csak a „city”-ben: amerre például a termelőszövetkezetek üdülője felé vezet az út, ott, a település szélén is megtelepedett már egy zöldség, és gyümölcsárus, kettészelt dinnyéi Dobókocka transzformátorházak Vida József szolgálati szabadalmai Néhány hete számoltunk be a makromodul rendszerű trafóház megszületéséről. Tervezőjének Vida Józsefnek — a Déldunántúli Tervező Vállalat statikus tervezőjének — ez volt az első önálló munkája, mely egyben szolgálati szabadalomként kezdheti karrierjét. Vida József azóta újabb szolgálati szabadalmat nyújtott be a Találmányi Hivatalnak. Harmincegy éves. Tavaly ősztől vállalatánál a műszaki és minőségellenőrző osztály vezetője. — Hogyan valósította meg a panelos transzformátorház ötletét? — Még az egyetem elvégzése után, a komlói Városi Tanács műszaki osztálya főmérnökeként javasoltam, hogy a sematikus és csúnya trafóházak helyett jobb lenne szebbet készíteni, mondjuk dobókocka formájút, legömbölyített élekkel. Már a Pécsi Terv-nél dolgoztam, amikor megkaptuk a DÉDÁSZ megrendelését — újszerű trafóházak tervezésére. Az elképzelésem már megvolt tanulmányi szinten — kapóra jött a kereslet. — Miért panelból tervezte? — Eredetileg hagyományos épületre gondoltam. Az élek legömbölyítését viszont csak betonból lehet jól kihozni, s ha már beton, miért nem lehet az oldala, a födémé is az, s ha már minden része beton, miért ne lehetne panelból? Az elképzeléseket felkarolta a DÉDÁSZ, legyártotta a sablonokat, megállapodott a SÁÉV- val, ők vállalták a gyártást. Augusztus végéig két ilyen trafóházat állítanak fel Pécsett, rendszerem azzal vizsgázik. Ilyen dobókocka transzformátorházakat tervezünk rendezési elképzeléseinkben Szekszárdra, Paksra, Komlóra, Kaposvárra. Ezek a 3,65x3,65-ös panelok az újabbakkal, a3x3-as panelokkal variálva, a kivitelezésben számtalan lehetőséget kínálnak. A kétéves rendszerelvű építész szakmérnöki tanfolyamra jár. Az ott tanultaknak majd hasznát veszi. Dobókockaházai egymás mellé építve, „lepényházzá” állnak össze, így a kis külön épületecskéket száműzni lehet a lakótelepekről és esztétikailag is vonzóbb közművesblokkot hozhatnak létre. Ezt szeretné végigcsinálni. — A második találmányról mit árulhat el? — Olyan könnyűszerkezetes építőelem, mely nagyobb méretlehetőséget ad a tervezőnek, könnyebben szállítható, mint a mostani panelos, összecsukható, elemként a helyszínen összerakható, csavarozható, bontható. Sokrétűbb hasznosítást biztosít a panelos trafóhózamnál, de hátránya a panelos trafóval szemben, hogy karbantartást igényel és rövidebb életű. Murányi L. HÉTVÉGE 5.
