Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-30 / 237. szám
á Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nemin XXXVIII. évfolyam, 237. szám 1981. augusztus 30., vasárnap Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A Pannon-dossziék ♦ A hét 3 kérdése ♦ Földrengés Baranyában ♦ Elfújta a szél a pénzt A Mecsektej a Balatonon Határozatok a kisüzemi tevékenység és a kiegészítő gazdaság termelésének fejlesztésére oh olytatódik a lakosság növekvő és mind differenciáltabbá váló igényeinek teljesebb, jobb kielégítését szolgáló intézkedések sorozata. Az Elnöki Tanács pénteki ülésén ennek jegyében alkottak törvényerejű rendéleteket a kisüzemi és a szövetkezeti gazdálkodás jogi feltételeinek továbbfejlesztésére. Ezek a jogszabályok részét képezik az állami, szövetkezeti és kisárutermelés fejlesztését célzó széles körű szervezet- fejlesztési feladatok megvalósításának. Őszi csúcs előtt a lfolan A személyszállítási üzemegységben karbantartják, javítják az autóbuszokat Fotó: Proksza László Közel harminc Ikarus a helyközi járatokon ■ Pécsett figyelik az l-es járat leterheltségét ■ Készülődés a ötnapos munkarendre való áttérésre ■ Január elsejétől új menetrend A most elfogadott jogszabályok a többi között lehetőséget teremtenek a változó követelményekhez gyorsabban, rugalmasabban igazodó szervezeti formák, a kisszövetkezetek, valamint az ipari és szolgáltatási szakcsoportok létrehozására. Rendelkezéseket fogadtak el a lakosság számára nyújtott szolgáltatások jelentős részét adó kisipar továbbfejlesztésére. Egyben felhatalmazták a Miniszter- tanácsot a polgári jogi társaságokra vonatkozó eddigi előírásoktól eltérő együttműködési forma, a gazdasági munka- közösség szabályainak megalkotására. Az 1982. január 1-én életbe lépő új jogszabályok a XII. pártkongresszus határozatainak szellemét tükrözik. A kongresz- szus határozata — mint ismeretes — konkrétan megfogalmazta: „az életkörülmények javítása megköveteli a szolgáltatások iránti igények jobb kielégítését . . ■ közgazdasági eszközökkel ösztönözzék, rugalmasabb szervezeti formákkal mozdítsák elő, hogy bővüljön a szolgáltatások köre és javuljon minősége". Ugyancsak a kongresszusi határozat szögezte le — s a jogszabályok kidolgozói ezt is messzemenően figyelembe vették —, hogy az új szervezeti formáknak lehetővé kell tenniük a munkaidőalap hatékony kihasználása mellett az egyéni, a családi munkaerő-tartalékok jobb hasznosítását. Ez ugyanis nem kis mértékben hozzájárul a bővülő és gyorsan változó szükségletek rugalmasabb kielégítéséhez, a nemzeti vagyon gyarapításához. A mostani intézkedések tehát valóságos társadalmi igények, szükségletek kielégítését céloz, zák. Azt várjuk tőlük, hogy működési területet biztosítsanak eddig kiaknázatlan alkotó energiák számára: elsősorban a szolgáltatások bővítésében, színvonalasabbá tételében kamatozzanak, s járuljanak hozzá a lakosság életkörülményeinek javításához, a társadalom és gazdaság szocialista alapjainak erősítéséhez. A kisszövetkezet a tagok kezdeményezésére alakulhat meg, elsősorban a szolgáltatások jobbítására, körénék bővítésére. Egyaránt lehetnek fő-, illetve mellékfoglalkozású dolgozói, akik tagsági vagy alkalmazotti viszony keretében tevékenykedhetnek. E formában az eddiginél jobban kifejezésre jut a tagok felelőssége. Ők dönthetnek ugyanis arról, hogy a kisszövetkezet jövedelmének mekkora hányadát fordítják fejlesztésre, s mekkorát a tagok és alkalmazottok keresetének növelésére. Már működő szövetkezetek keretében hozható létre az ipari termelő és szolgáltató szakcsoport, amely — mint neve is jelzi — szintén elsősorban szolgáltatásokat nyújt, illetve olyan termékeket gyárt amelyek nagyüzemi keretek között gazdaságosan nem állíthatók elő. Viszonylagos gazdasági-vagyoni önállóságot élvez, az „anya-szövetkezettel” való kapcsolatait megállapodás szabályozzaJelenleg is működő forma a mezőgazdasági szakcsoport. Az eddigi rendelkezések azonban csak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekben tették lehetővé létrehozását. A. jövőben állami gazdaságoknál, s más mezőgazdasági tevékenységet végző állami vállalatoknál is alakítható ilyen szakcsoport. Új szervezeti forma a.gazdasági munkaközösség. Ezt önállóan vagy állami gazdálkodó szervezethez kapcsoltan lehet létrehozni. Az alapvető cél itt is a fogyasztási és egyéb szolgáltatások fejlesztése és kisüzemi termeléssel az ellátás javítása. Ha a munkaközösség vállalati gazdasági munkaközösségként működik, elsősorban a vállalat eszközeit hasznosítja. A vállalatnak nagyobb befolyása van e szervezetek gazdáiké dósára, s egész tevékenységére, nagyobb azonban felelőssége, kockázatvállalása is. A kisiparral kapcsolatos jogi szabályozás módosítása egyszerűsítette a hatósági ügyintézést, felszámolt olyan korábbi korlátozásokat, amelyek indokolatlanul nehezítették a tényleges igények kielégítését. A kisüzemi gazdálkodásban rejlő tartalékok fokozott kiaknázása szükségessé tette néhány más, már eddig is működő gazdálkodási forma továbbfejlesztését. A szocialista nagyüzemekkel való együttműködésben tá- gabb lehetőséget nyitnak azok az új rendelkezések, amelyek alapján a létrehozandó gazdasági munkaközösségek, illetve kisiparosok bérbe vehetik a gazdálkodó szervezetek olyan kisüzemi jellegű ipari vagy szolgáltató részlegét, amely főleg lakossági szükségletet elégít ki. A most elfogadott rendelkezések a társadalmi érdekekkel összhangban szabják meg az új szervezetek és tevékenységek gazdasági, jogi, irányítási és ellenőrzési kereteit. A szabályozás a többi között legális mozgásteret biztosít eddig engedély nélküli — s emiatt lényegében ellenőrizhetetlen — tevékenységeknek- Ellenőrizhető, szabályozható folyamatokat bontakoztat ki, s megteremti a végzett munka, valamint az új formákból származó jövedelmek közötti összhang biztosításának lehetőségét, összességében pedig erősíti a szocialista nagyüzemek befolyását a kiegészítő tevékenységgel foglalkozókra. Az új formákra vonatkozó és az ezekhez kapcsolódó más jogszabályok, köztük a különböző társadalombiztosítási ellátási formákra jogosultak körét kibővítő döntések, szeptember végéig jelennek meg. A z őszi személy-, és áruszállítási feladatok mindenféle szempontból munkacsúcsot jelentenek a Volán számára. Szeptember első hetétől csak Pécsett több tízezer diák kezdi meg a tanulást, ami a megyeszékhely helyi közlekedését tekintve újabb tehertételt jelent az autóbuszközlekedés számára. A tavaszi hónapokban több mint 3780 járatot indított naponta a Volán Pécsett. Szeptember hetedikétől pedig, éppen a tanévkezdés miatt, megközelítőleg 3920 járat közlekedik majd naponta Pécsett. A többletjáralok jelentős részét természetesen csúcsidőben közlekedtetik majd. Mint ahogy Albert Ferenc, a vállalat igazgatóhelyettese .elmondta, még szeptember folyamán a megállóhelyek oszlopain elhelyezik az új menetrendnek megfelelő tájékoztatót. A vállalat egyébként ez idáig nem kapta meg az Ikarustól azt a hat csuklgs autóbuszt, amelyek majd lehetővé teszik a járatok sűrítését a zsúfolt vonalakon. A Nevelési Központig közlekedő 47-es járat indítása az Egri Gyula út keleti folytatásának elkészülte után várható. A Tüzér utcai felüljáró átadásával a 18-as illetve 19-es járatok megszűntek. A Volán szakemberei rendszeresen figyelik az azóta beindított 1-es jelű járat terhelését, az utasáramlást. Albert Ferenc elmond, ta, hogy amennyiben indokolt lesz az 1-es járat, sűrűségét növelik. Az ötnapos munkarendre való áttérés természetesen több munkásszállító járat menetrendjét is érintette. A Volán, az érintett vállalatok igényeinek megfelelően módosította a járatok menetrendjét. Azokkal a cégekkel, amelyek a jövő év elejétől térnek át az ötnapos munkarendre, a közeljövőben egyeztetik az igényeket. Ezzel függ össze az is, hogy január elsejével jelenteti meg a vállalat az új menetrendet. A Volán számára az őszi betakarítási időszak ugyancsak többletmunkát jelent. Az elmúlt esztendőben naponta átlagosan harminc autóbuszt igényeltek főként az állami gazdaságok, várhatóan ez lesz az idei igényük is. Az előzetes felmérés szerint ezen az őszön a Pécsi Állami Gazdaság 3850, a Villány Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát pedig 3700 diák utaztatását igényli a Volántól. A mezőgazdasági termékek fuvarozását tekintve a vállalatnak a. cukorrépa illetve a kukorica szállítása adja majd a legtöbb munkát: erre a célra várhatóan harmincöt teherautót igényelnek a Volántól. A Volán 12-es Vállalata, különben a közelmúltban huszonkilenc új Ikarus autóbuszt kapott: a szólókocsikat a helyközi forgalomban- állították munkába, amelyek magyban elősegítik az utazás kulturáltságának javítását. Megjegyzendő, hogy kétszázharmincöt községből több mint tizenegyezer tanulót utaztatnak hatvankilenc iskolai körzetbe. S. Gy. Tanévnyitó ünnepséget tartottak tegnap Pécsett a Tanárképző Főiskola 2. sz. Gyakorló Általános Iskolájában, amelyet két másik intézménnyel együtt az ötnapos oktatási hét kísérleti iskolájának jelöltek ki.