Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-30 / 237. szám

á Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nemin XXXVIII. évfolyam, 237. szám 1981. augusztus 30., vasárnap Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A Pannon-dossziék ♦ A hét 3 kérdése ♦ Földrengés Baranyában ♦ Elfújta a szél a pénzt A Mecsektej a Balatonon Határozatok a kisüzemi tevékenység és a kiegészítő gazdaság termelésének fejlesztésére oh olytatódik a lakosság növekvő és mind differenciáltabbá váló igényeinek teljesebb, jobb kielégítését szolgáló in­tézkedések sorozata. Az Elnöki Tanács pénteki ülésén ennek jegyében alkottak törvényerejű rendéleteket a kisüzemi és a szövetkezeti gazdálkodás jogi feltételeinek továbbfejleszté­sére. Ezek a jogszabályok részét képezik az állami, szövetke­zeti és kisárutermelés fejlesztését célzó széles körű szervezet- fejlesztési feladatok megvalósításának. Őszi csúcs előtt a lfolan A személyszállítási üzemegységben karbantartják, javítják az autóbuszokat Fotó: Proksza László Közel harminc Ikarus a helyközi járatokon ■ Pécsett figyelik az l-es járat leterheltségét ■ Készülődés a ötnapos munkarendre való áttérésre ■ Január elsejétől új menetrend A most elfogadott jogszabá­lyok a többi között lehetőséget teremtenek a változó követel­ményekhez gyorsabban, rugal­masabban igazodó szervezeti formák, a kisszövetkezetek, va­lamint az ipari és szolgáltatási szakcsoportok létrehozására. Rendelkezéseket fogadtak el a lakosság számára nyújtott szol­gáltatások jelentős részét adó kisipar továbbfejlesztésére. Egy­ben felhatalmazták a Miniszter- tanácsot a polgári jogi társa­ságokra vonatkozó eddigi elő­írásoktól eltérő együttműködé­si forma, a gazdasági munka- közösség szabályainak megal­kotására. Az 1982. január 1-én életbe lépő új jogszabályok a XII. pártkongresszus határozatainak szellemét tükrözik. A kongresz- szus határozata — mint isme­retes — konkrétan megfogal­mazta: „az életkörülmények ja­vítása megköveteli a szolgálta­tások iránti igények jobb kielé­gítését . . ■ közgazdasági eszkö­zökkel ösztönözzék, rugalma­sabb szervezeti formákkal moz­dítsák elő, hogy bővüljön a szolgáltatások köre és javuljon minősége". Ugyancsak a kong­resszusi határozat szögezte le — s a jogszabályok kidolgozói ezt is messzemenően figyelembe vették —, hogy az új szerveze­ti formáknak lehetővé kell ten­niük a munkaidőalap hatékony kihasználása mellett az egyéni, a családi munkaerő-tartalékok jobb hasznosítását. Ez ugyanis nem kis mértékben hozzájárul a bővülő és gyorsan változó szük­ségletek rugalmasabb kielégí­téséhez, a nemzeti vagyon gya­rapításához. A mostani intézkedések tehát valóságos társadalmi igények, szükségletek kielégítését céloz, zák. Azt várjuk tőlük, hogy mű­ködési területet biztosítsanak eddig kiaknázatlan alkotó ener­giák számára: elsősorban a szolgáltatások bővítésében, szín­vonalasabbá tételében kama­tozzanak, s járuljanak hozzá a lakosság életkörülményeinek ja­vításához, a társadalom és gaz­daság szocialista alapjainak erősítéséhez. A kisszövetkezet a tagok kez­deményezésére alakulhat meg, elsősorban a szolgáltatások job­bítására, körénék bővítésére. Egyaránt lehetnek fő-, illetve mellékfoglalkozású dolgozói, akik tagsági vagy alkalmazotti viszony keretében tevékenyked­hetnek. E formában az eddigi­nél jobban kifejezésre jut a ta­gok felelőssége. Ők dönthetnek ugyanis arról, hogy a kisszö­vetkezet jövedelmének mekko­ra hányadát fordítják fejlesz­tésre, s mekkorát a tagok és al­kalmazottok keresetének növe­lésére. Már működő szövetkezetek keretében hozható létre az ipari termelő és szolgáltató szakcso­port, amely — mint neve is jel­zi — szintén elsősorban szol­gáltatásokat nyújt, illetve olyan termékeket gyárt amelyek nagy­üzemi keretek között gazdasá­gosan nem állíthatók elő. Vi­szonylagos gazdasági-vagyoni önállóságot élvez, az „anya-szö­vetkezettel” való kapcsolatait megállapodás szabályozza­Jelenleg is működő forma a mezőgazdasági szakcsoport. Az eddigi rendelkezések azonban csak a mezőgazdasági termelő­szövetkezetekben, valamint az általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetekben tették lehetővé létrehozását. A. jövő­ben állami gazdaságoknál, s más mezőgazdasági tevékeny­séget végző állami vállalatok­nál is alakítható ilyen szakcso­port. Új szervezeti forma a.gazda­sági munkaközösség. Ezt ön­állóan vagy állami gazdálkodó szervezethez kapcsoltan lehet létrehozni. Az alapvető cél itt is a fogyasztási és egyéb szol­gáltatások fejlesztése és kis­üzemi termeléssel az ellátás ja­vítása. Ha a munkaközösség vállalati gazdasági munkakö­zösségként működik, elsősorban a vállalat eszközeit hasznosítja. A vállalatnak nagyobb befolyá­sa van e szervezetek gazdáiké dósára, s egész tevékenységére, nagyobb azonban felelőssége, kockázatvállalása is. A kisiparral kapcsolatos jogi szabályozás módosítása egysze­rűsítette a hatósági ügyintézést, felszámolt olyan korábbi korlá­tozásokat, amelyek indokolatla­nul nehezítették a tényleges igények kielégítését. A kisüzemi gazdálkodásban rejlő tartalékok fokozott kiakná­zása szükségessé tette néhány más, már eddig is működő gaz­dálkodási forma továbbfejlesz­tését. A szocialista nagyüzemek­kel való együttműködésben tá- gabb lehetőséget nyitnak azok az új rendelkezések, amelyek alapján a létrehozandó gazda­sági munkaközösségek, illetve kisiparosok bérbe vehetik a gazdálkodó szervezetek olyan kisüzemi jellegű ipari vagy szol­gáltató részlegét, amely főleg lakossági szükségletet elégít ki. A most elfogadott rendelke­zések a társadalmi érdekekkel összhangban szabják meg az új szervezetek és tevékenységek gazdasági, jogi, irányítási és ellenőrzési kereteit. A szabályo­zás a többi között legális moz­gásteret biztosít eddig engedély nélküli — s emiatt lényegében ellenőrizhetetlen — tevékeny­ségeknek- Ellenőrizhető, szabá­lyozható folyamatokat bontakoz­tat ki, s megteremti a végzett munka, valamint az új formák­ból származó jövedelmek kö­zötti összhang biztosításának lehetőségét, összességében pe­dig erősíti a szocialista nagy­üzemek befolyását a kiegészítő tevékenységgel foglalkozókra. Az új formákra vonatkozó és az ezekhez kapcsolódó más jogszabályok, köztük a külön­böző társadalombiztosítási ellá­tási formákra jogosultak körét kibővítő döntések, szeptember végéig jelennek meg. A z őszi személy-, és áruszállítási felada­tok mindenféle szem­pontból munkacsúcsot jelen­tenek a Volán számára. Szeptember első hetétől csak Pécsett több tízezer diák kezdi meg a tanulást, ami a megyeszékhely helyi köz­lekedését tekintve újabb te­hertételt jelent az autóbusz­közlekedés számára. A tavaszi hónapokban több mint 3780 járatot indított na­ponta a Volán Pécsett. Szep­tember hetedikétől pedig, ép­pen a tanévkezdés miatt, meg­közelítőleg 3920 járat közleke­dik majd naponta Pécsett. A többletjáralok jelentős részét természetesen csúcsidőben köz­lekedtetik majd. Mint ahogy Albert Ferenc, a vállalat igazgatóhelyettese .el­mondta, még szeptember folya­mán a megállóhelyek oszlo­pain elhelyezik az új menet­rendnek megfelelő tájékoztatót. A vállalat egyébként ez idáig nem kapta meg az Ikarustól azt a hat csuklgs autóbuszt, amelyek majd lehetővé teszik a járatok sűrítését a zsúfolt vo­nalakon. A Nevelési Központig közlekedő 47-es járat indítása az Egri Gyula út keleti folyta­tásának elkészülte után várha­tó. A Tüzér utcai felüljáró át­adásával a 18-as illetve 19-es járatok megszűntek. A Volán szakemberei rendszeresen fi­gyelik az azóta beindított 1-es jelű járat terhelését, az utas­áramlást. Albert Ferenc elmond, ta, hogy amennyiben indokolt lesz az 1-es járat, sűrűségét növelik. Az ötnapos munkarendre va­ló áttérés természetesen több munkásszállító járat menet­rendjét is érintette. A Volán, az érintett vállalatok igényeinek megfelelően módosította a já­ratok menetrendjét. Azokkal a cégekkel, amelyek a jövő év elejétől térnek át az ötnapos munkarendre, a közeljövőben egyeztetik az igényeket. Ezzel függ össze az is, hogy január elsejével jelenteti meg a vál­lalat az új menetrendet. A Volán számára az őszi be­takarítási időszak ugyancsak többletmunkát jelent. Az elmúlt esztendőben naponta átlagosan harminc autóbuszt igényeltek főként az állami gazdaságok, várhatóan ez lesz az idei igé­nyük is. Az előzetes felmérés szerint ezen az őszön a Pécsi Állami Gazdaság 3850, a Vil­lány Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát pedig 3700 diák utaz­tatását igényli a Volántól. A mezőgazdasági termékek fuva­rozását tekintve a vállalat­nak a. cukorrépa illetve a kuko­rica szállítása adja majd a leg­több munkát: erre a célra vár­hatóan harmincöt teherautót igényelnek a Volántól. A Volán 12-es Vállalata, kü­lönben a közelmúltban huszon­kilenc új Ikarus autóbuszt ka­pott: a szólókocsikat a helyközi forgalomban- állították munká­ba, amelyek magyban elősegí­tik az utazás kulturáltságának javítását. Megjegyzendő, hogy kétszázharmincöt községből több mint tizenegyezer tanulót utaztatnak hatvankilenc iskolai körzetbe. S. Gy. Tanévnyitó ünnepséget tartottak tegnap Pécsett a Tanárképző Főiskola 2. sz. Gyakorló Általános Iskolájában, amelyet két másik intézménnyel együtt az ötnapos oktatási hét kísérleti iskolájának jelöltek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents