Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-29 / 236. szám
e Dunántúli napló 1981. augusztus 29., szombat Tanulságos beiskolázási adatok Akiket fölvettek, és akiket nem... Sokatmondó táblázatot kaptunk a pécsi egyetemek és főiskolák beiskolázási adatairól. Összeállítója, a Baranya megyei Tanács munkaügyi osztálya a jelentkezettek számát, a fizikai dolgozók arányát, a fiúk-lányok megoszlását és a baranyai hallgatók arányát vizsgálta. Az idén a pécsi felsőoktatási intézményekbe 2268 érettségizett diák jelentkezett, közülük 1065-öt vettek fel, tehát a túljelentkezés átlaga mintegy kétszeres volt. A korábbi évek adataihoz viszonyítva ez meglehetősen alacsony arány. Még a Zeneművészeti Főiskolán és a Tanárképző Főiskola divatos szakjain is alig volt több háromszorosnál; a Pécsi Tudományegyetemen és az Orvostudományi Egyetemen 2— 2,5-szeres, míg a Pollack Mihály Műszaki Főiskola egyes szakágazataira nem jelentkeztek annyian, ahányat fölvehettek volna. A felvételi keretszámok általában változatlanok voltak, tehát az arány változásában a felvételizők létszámának csökkenése „ludas". Ezt elsősoban e korosztály demográfiai hullámvölgyével lehet magyarázni, hiszen most lépnek egyetemista korba azok, akika hatvanas évek elején, az igen alacsony születési számok időszakában látták meg a napvilágot. A másik magyarázat, a társadalmi-tudati ok, a szellemi munkának az utóbbi években tapasztalható devalválódása lehet. Ez különösen' akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük a fizikai dolgozók gyermekeinek számarányát egyetemeinken. A jelentkezettek 37, a fölvettek 40 százaléka volt „F"-es. Érdemes egy kicsit részletesebben is felsorolni az adatokat. A POTE általános orvosi karán 24,1 százalék volt a jelentkező fizikaiak aránya, 23,0 a fölvetteké. A Fogorvosi Karon 30,0, illetve 27,0. A PTE Állam- és Joqtudomónyi Karán 24,6, illetve 40,0; a Közgazda- sági Karon 48,5 és 48,0. A Műszaki Főiskolán 35,0—43,0; a Tanárképzőn 44,2—44,0. A Zeneművészeti Főiskolán pedig 31,5, illetve 32,0. Még mindig megfigyelhető tehát az egyetemek, főiskolák társadalmi ronqsorolása, s az ennek megfelelő' pályaválasztás. Az úgynevezett elit pályákra — orvos, jogász — sokkal kevesebb „F”es jelentkezik, mint a tanárképző és műszaki főiskolákra. Sok értelmiségi családban még ma is öröklött jognak tartják az apa hivatásának folytatását, s ehhez a gyereknek minden segítséget meg is adnak. Ez a jelenség természetesen önmagában még nem baj, ha nem hat károsan a társadalmi mobilitásra, de ma még nem ez a helyzet. • A fiúk és lányok megoszlása általában egyenletes az egyetemeken. A Műszaki Főiskolán viszont erős túlsúlyban vannak a fiúk (83 százalék), a Tanárképző Főiskolán pedig a lányok (68 százalék). Ez utóbbi jellemző a zeneművészeti főiskolai tagozatra is (77 százalék). Újabb feszültségek forrása azonban a baranyai hallgatók arányának alakulása. A Pécsi Orvostudományi Egyetem elsőéveseinek egyharmada pécsi, illetve baranyai. Ugyanilyen arányban találunk „hazai" hallgatókat az elsős közgazdászok, a műszakis és zeneművészeti „gólyák" között. Számításba véve azt, hogy az elkövetkező években is csak a közgazdászok érezhetik nyeregben magukat a baranyai állásválasztékot illetően, bizonyára tovább növekszik majd megyénkben a fiatal diplomások relatív munkanélkülisége. S most ejtsünk néhány szót azokról, akiket nem vettek föl az idén. A gimnazisták vannak a legnehezebb helyzetben, ugyanis ők semmiféle szakképzettséggel nem rendelkeznek. Évek óta folyik a vita arról, hogy érdemes-e fönntartani ennyi gimnáziumot azért, hogy az egyetemek és főiskolák megfelelő „merítési" százalékból válogathassanak. A vitát részben eldöntötte a fakultációs rendszer bevezetése, amely - nagyon helyesen - egyben a gimnáziumok fönnmaradását is jelenti. De a kérdés ettől még nem rendeződik: mi legyen azokkal, akiket nem vettek föl? A legtöbben — a 700 baranyai végzettből 495-en — továbbtanulnak. Mintegy 150 diák munkába áll, többnyire azzal a szándékkal, hogy jövőre újra megkísérli a felvételit. Csupán a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 8,3 százaléka döntött úgy, hogy szakmát tanul. (Ha belegondolunk, talán nincs is csodálkozni való ezen az alacsony arányszámon: gimnáziumba ugyanis az megy, aki tovább akar tanulni, vagy a szülei szeretnék, hogy továbbtanuljon. Ha szakmát akart volna választani , nem „fecsérel el" négy évet az általános gimnáziumban.) A középiskolát végzett diákok elhelyezkedésekor a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a föl nem vettek általában ideiglenes jellegű, négyórás, irodai vagy „érdekes" munkát szeretnének, hogy emellett a dolgozgatás mellett fölkészülhessenek a következő évi vizsgákra. A vállalatok és egyéb munkáltatók viszont egyre kevesebb adminisztratív állást hirdetnek meg. Számukra nyilván nem kifizetődő a szakképzetlen aktatologatók számának növelése, olyanoké, akik ráadásul már májusban veszik a kalapjukat. Végigfutva az érettségizettek számára kínált állásokat, ilyeneket találunk: szalagmunka Márka-gyártó gépsoron, ruhaipari munkák, sajtkezelő és -csomagoló, csillés (!), távbeszélőkezelő, cipőfelsőrész-készítő stb. Sokszor a pályaválasztó sem érti, miért van szükség egyik vagy másik munkához érettségi bizonyítványra. Egyet azonban valóban tudomásul kell venni: az érettségi oklevél ma már nem azt jelenti, mint amit ezelőtt ötven évvel jelentett. Az volna jó, ha minél hamarabb általánossá válna a középiskolai végzettség, s akkor valószínűleg több fiatal megszabadulna téveszméitől. A fizikai munkától való idegenkedés látszólag ellentmondásban van azzal, amit az előbbiekben írtam, ti. hogy devalválódott a szellemi munka. Pedig nincs itt semmi ellentmondás: a most végző fiatalok meglehetősen nagy része mind a szellemi, mind a testi erőfeszítéstől szeretné megkímélni magát, és — tisztelet a szép számú kivételnek — a megszerzendő diplomát csupán menlevélnek tekinti valami „jó kis állás" betöltéséhez. Más kérdés, hogy az egyetemen sokan megkomolyodnak, vagy a munkahelyükön megszeretik kényszerből vállalt hivatásukat, de tény, hogy egy ilyen szemlélet is jellemzi a most végző közép- iskolásokat. Havasi János Belga kórus koncertje Pécsett Dallam derű J ószerével telt ház hallgatta és tapsolta végig a Knocke-Hesit-i Cantabile kórus (Belgium) hangversenyét augusztus 22-én este, a Liszt Teremben. Ez két tanulsággal is szolgál. A kóruszene iránt nyáron is van érdeklődés; a másik az, hogy némi gondos szervezéssel nincsenek táton- góan üres széksorok olyan zenei eseményen, ahová érdemes elmenni, ahol nem csalódik az, aki igényesebb muzsikára vágyik. A belga együttes ilyen zenei élményt ígért — és adott. ígért mivel a pécsi Nevelők Háza kamarakórusa cserepartnereként érkezett hazánkba, s ez a cserepartnerség már önmagában véve is aranyfedezet a koncert minőségére nézve. Tengerparti városból érkeztek. Működésük a vendéglátó együttessel meglepően sok közös vonást hordoz. Igaz, a Cantabile Kórus elsősorban — 70 tagú — oratóriumkórus. Bach, Hön- • del, Haydn, Mozart, Honegger, Sztravinszkij számos nagy lélegzetű oratorikus műve szerepel a repertoárjukon, ezúttal Pécsre viszont egy kisebb, 50 tagú részlegük érkezett. Ám, ezen túlmenően: ők is csaknem negyedszázada (1957-től) működnek együtt; van köztük jó néhány alapítótag és jó néhány huszonéves fiatal is; re- pertoárjuk összetétele, előadásuk színvonala épp úgy európai fesztiválokon jól ismert kórusra vall, mint a Nevelők Háza kamarakórusáé. Nagyon szép és nagyon okosan, jól szerkesztett műsort hoztak. Egy magyar város közönségével először (de bizakodunk: nem utoljára) találkozva nem terhelték műsorukat drámai erejű művek súlyával, inkább az egész estét a lírai hatások könnyed, oldott, kiemelten világos színei uralták. Olyan zeneiséggel és olyan dallamos-mozgalmas hangulatot árasztva; mintha csak hazájuk, az egykori Németalföld örök értékű festészetének kívántak volna emléket állítani egy mai hangvételű kóruskoncerten. Műsoruk első felében egyházzenei műveket énekeltek. Előadói stílusukból itt sem hiányzik a lendület, az erő vagy az átélés csöndes áhítata. Általában mindvégig nagyon szép, dallamos műveket választottak. Ezek könnyedén, puhán, sok líraisággal szólaltak meg. Kitűnő szólóik természetesen simultak a kompozíció egészébe (pl.: Kirkpatrick: Away in a manger). Amellett rendkívül változatos és választékos volt ez az összeállítás a kórusirodalom szinte valamennyi korszakából, Lassustól néhány flamand mesteren át Bárdos-, Kodály-, Britten-mű- vekig vagy a műsorblokkot záró barokkos hömpölygésű két alkotásig. A második részben is, ahol világi műveket hallottunk, az együttes bizonyságot adott remek stílusérzékéről, sok derűt sugárzó reneszánsz és főleg mai modern művekkel. Hallottunk itt neves flamand mestereket, lengyel népdalfeldolgozást, ismert Certon- vagy Lassus-művet és hallottunk néhány magyar kórusművet is, magyarul. Utóbbiak előadása nem a vendéglátó nemzet iránti udvarias gesztus. Már Kodály Esti dalában is feltűnt az a kivételes érzék, ahogyan egy távoli nép zenéjének — a népzenéből táplálkozó műzenének — a lényegét sikerült megragadniuk. Nem „megközelítve" ezt, hanem azonosulva vele hangulatilag, zeneileg egyaránt. Ugyanezt éreztük a Túrót eszik cigány-ban is. Csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk róla. Előadásukat pgyébként a fölényes technikai biztonság, intonációs készség jellemzi és valami ritka oldott- ság, amivel egy-egy szólam egyházzenei műben sem átall önfeledten mosolyogni, ha szépnek talál egy dallamívet vagy hangzatot. Mindezt pedig karnagyuk, laques Maertens dirigálta, kedvesen, derűt árasztva — a hallgatóság lelkes örömére, mindvégig. W. E. Egészségügyi szolgálat KORHÁZI FELVÉTELES ÜGYELETEK Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (fertőző épület). III. kerület: I. sz. Belklinika. Sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10 52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ELET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig. ORVOSI ÜGYELET Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi ellátást szombati napokon: Felnőttek részére összevont rendelés: 7—19 óráig az újmeszesi körzeti rendelő, Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-169),. a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet, II. emelet 219. (Tel.: 13-833/48), a dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833). Gyermekek részére összevont rendelés 7—13 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (Tel.: 11-752) : Vasas I—II.; Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs); Hősök tere (dr. Lázár); Sza- bolcsfalu (dr. Székely); Meszes I—II. (dr. Kálózdy, dr. Zólyomi) körzetek betegeinek. Zsolnay V. u. 45. (Tel.: 13-724) Borbála- és Pécsbányatelep (dr. Fischer) ; Zsolnay V. u. I—II. (dr. Kovács, dr. Katona); Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek betegeinek. Munkácsy M. u. 19. II. kér. Rendelőintézet gyermekpoliklinika földszinti bejárata, (tel.: 13-833/75). Munkácsy M. u. 19. (dr. Dörömböli), Koller u. 9. (dr. Gehring) ; Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.); Semmelweis u. I. (dr. Pánczél); Mikszáth K. u. I—II. (dr. Géczy, dr. Bajnai) körzetek betegeinek. Kertváros, Krisztina tér. (Tel.: 15-708) Kertváros u. (dr. Tóth Zs.) ; Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, di. Bóna) ; Krisztina tér I—II—III. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Kiss); Sarohin tábornok u. (dr. Sásdi); Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Gothár) körzetek betegeinek. Dr. Veress E. u. 2., III. kér. Rendelőintézet Gyermekpavilon. (Tel.: 15-833). Mecsekalja (dr. Bencenleit- ner); I—II—III—IV. uránvárosi körzetek (dr. Fohl, dr. Köpataki, dr. Litkei, dr. Ötvös) betegei részére. Rókus u. 8. (Tel.: 10-742). Rókus u. I—II—III. (dr. Kovács Cs., dr. Sediánszky, dr. Mezőlaky); Toronyház (dr. Szabó I.); Endresz Gy. u. (dr. Görög); Semmelweis u. II. (dr. Örkényi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága részére gyermekorvosi ügyelet egy helyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasárnap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: Korvin Ottó u. 23. (Tel.: 11-169), Munkácsy M. utcai Rendelőintézet (ügyeleti bejárat, tel.: 12-812): dr. Veress Endre utcai Rendelőintézet (tel.: 15-833). Gyermekek részére: Munkácsy Mihály utcai rendelőintézet gyermekpoliklinika földszinti bejárata (tel.: 10-895). Injekciós kezelésben részesülő gyermekek ellátása vasárnap délelőtt 8— 11 óra között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, beteghez hívást a 09- nek (posta) is be lehet jelenten]. Fogászati ügyeleti szolgálat: szombaton este 19 órától hétfő reggel 7 óráig a Munkácsy M. utcai rendelőintézetben (ügyeleti bejárat). állatorvosi ügyelet ügyeletes állatorvos 1981. augusztus 29-én du. 13 órától augusztus 31-én 6 óráig Pécs város és környéke számára: Pécs, Petőfi utca 45. szám. Telefon: Pécs 29-874. Mohács város és járás részére: Mohács, Széchenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a keleti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás részére a nyugati részen: Sellyei Tanács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részén: Szent- lőrinc, Erzsébet u. 4. Telefon: Szent- lörinc 71-125. Szigetvári járás nyugati részén: Szigetvár, Allatkórház, Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagyható a Pécs város és környéke számára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es telefonszámon, illetve az illetékes telefonközpontoknál „Állatorvosi ügyelet” címen. A könyvtár ügye még a kulturális ágazaton belül is hátrányos helyzetbe került! Ami nem egyszerű dolog, mert ott kemény verseny folyik ám a különböző területek között, a „leghátrányoosabb" szomorú címéért. A könyvtár — s ezt a legmagasabb fórumokon is elismerik már — ebben a versenyben megelőzte a többieket. A bizonyítékok felsorolását elkezdhetjük a könyvtárépületekkel, s legelőbb talán a Nemzeti Könyvtár sanyarú állapotával, a Széchényi Könyvtár jelenlegi helyzetével ... No de ne részletezzük! Bízzunk benne, hogy a két évtizede tartó várbeli építkezés — amint ígérik — két év múlva befejeződik. Folytathatjuk a könyvtárügy hátrányának bizonyítását a megyei könyvtárak helyzetével, hiszen egy kezünkön megszámolhatjuk, hány megyében van megfelelő épület. Amelyek nélkül nincs az az Olvasó népért mozgalom, amely valóban olvasóvá tudja tenni a népet. Ámde bízva bízzunk! A közeljövőben talán megépül a szegedi, a békéscsabai, s ha pénz lesz, akkor a kecskeméti, a salgótarjáni, a székesfehérvári. Bővül a veszprémi, a pécsi, a kaposvári. Befejezés előtt áll a tatabányai. Folytathatnánk a bajok sorát a városi, a községi, a falusi könyvtárakkal, de minek? A megfelelő könyvtári rendszer alapja, hogy a nagykönyvtárak alkalmasak legyenek a feladataikra. Semmit sem érünk azzal, hogy minden keresztútnál van egy bódé, s benne néhány polcnyi könyv. Az csak a statisztikát hizlalja, tudásunkat nem. Ez persze nem azt jelenti, hogy a kínzó könyvtárhiányok gondját, például a lakótelepeken, a nagykönyvtárak fejlesztésére hivatkozva a jövő süllyesztőjébe dobjuk. Az épületek hiánya után beszélhetnénk a könyvtárosok képzettségéről. Pontosabban nagyobb részük képzetlenségéről. Még pontosabban a képzés helyzetéről — holnapjáról. Amikor is az egyetemi képzéstől a könyvtár-technikusok tanfolyamáig tartó oktatási rendszerrel megvalósul a könyvtári munka- megosztás bölcs rendje. No, persze ezt is csak madáchi „bízva-bizás" jegyében emlegethetem. A baljós tünetek számát szaporítja az is, hogy a könyvtárak növekedése miatt egyre kevesebb kötetet lehet megvásárolni egy adott költségvetésből. Az árak rendezése a kulturális élet színpadán is törvényszerű folyamat. De ez nem érintheti a könyvtárak állománygyarapítását. Már csak azért sem, mert a dráguló könyvek közül az állampolgárok is kevesebbet vesznek. S amit nem vesznek meg, azt a könyvtárban keresik meg. S ha hiába, akkor nem csupán egy állampolgár lesz tudatlanabb, vagy egy élménynyel szegényebb, hanem ama bizonyos emberi tényező országos értéke is csökken. Hosszan sorolhatnám még a gondokat, tennivalókat, amelyek a könyvtárügy hátrányát jeleznék. És megmutatnák, hogy kulturális idegrendszerünk eme homloklebenye sürgős gyógykezelésre szorul. Nógrádi Gábor
