Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-27 / 234. szám
6 Dunántúli napló 1981. augusztus 27., csütörtök Barkácsolás Készítsünk spaletta- ajtót! Ha nagy a lakásunk, a túlméretezett Helyiségből spaletta- ajtóval gardróbot választhatunk le. Az ajtó levegősen összeillesztett lécekből áll, négy szárnya van, felül rögzített sínben mozog, alul vasalással ellátott. Az ajtó kerete 20 mm vastag és 60 mm széles gyalult lucfenyő, az ajtószárnyak 10 mm vastag és 70 mm széles lécekből készülnek. A keretrészeket ékkel és enyvvel, él nélkül vagy sarokillesztéssel lehet összeilleszteni. Végezetül a sarokfelületeket és éleket tisztára -kell simítani. A keret túloldalát két átlósan egymáson fekvő sarok támasztja meg. Ehhez a sarok belső élére fektetünk egy 70 mm széles lécet, 45 fokos szögben és erősen meghúzzuk. A sarok kis háromszögét, amely még üres, egy darab maradék léccel kitöltjük. Mielőtt a ferde léceket felcsavarozzuk, pontosan ki kell számítani, hogy milyen térközt hagyunk közöttük, hogy kb. 2 centi széles fúgák keletkezzenek. Miután a kereten megjelöltük a lécek távolságát, kezdjük felerősíteni az egyes léceket, melyeket kicsit hosszabbra hagyunk az ajtó kereténél. Először enyvezzük be és erősítsük fe! az ajtókeret egyik oldalára a léceket, majd a túlolKertbe, verandára, hétvégi ház teraszára sokan és szívesen vásárolnak vessző- vagy műszálfonatú ülőgarnitúrát. Ha ezeken nincs ülő- és hátpárna, bizony kényelmetlenül nyomja testünket. A rajzon látható módon készítsünk téglalap alakú hosszú betétet. Előbb lemérve a szék szükséges méreteit, készítsünk papírból szabásmintát, Ennek alapján két lapból kivágjuk a huzatot, s egy centivel kisebbre ugyancsak kiszabunk 2—3 cm vastag habszivacsból ilyen darabot. A huzat hátsó lapján felül majdnem teljes szélességben nyílást hagyunk (2.), majd a szivacsot a két lap közé helyezve. s a 8 db kötöpántot megfelelő helyére rakva, összegépeljük a huzatot. A felső szabadon maradt ,,sapkát" (1.) ráhúzzuk a támla tetejére, a többi részt pedig az ülésre illesztve, a látható módon megkötjük. B. K. Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (Belgyógyászat), III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: I. számú Klinika. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül- , orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy dalán már könnyebben lefűrészelhetjük és illeszthetjük hasonló módon. Azután lyukakat fúrunk a csapok részére a kereten és a szárnyakat csuklópánttal összekötjük. A spalettaajtót tetszés szerint befesthetjük, vagy színtelen lakkal bekenhetjük. Ha a keretet és a ferde léceket különböző színűre kívánjuk festeni, célsze------------.-------------*-------------------------E zer ötlet, ajánlat... FAMUNKÁKHOZ Az időjárás viszontagságainak és a nedvességnek kitett faanyagba, annak rögzítésére bezsírozott csavart hajtsunk be. Az „előkezelt” facsavar nem rozsdásodik be és — ha szükséges az eltávolítása — köny- nyebb kihajtani. Fát csakis szálirányban gyaluljunk. Barkácsgép körfűrész adapterénél ügyeljünk arra, hogy vastag anyagot vágva nehogy megszoruljon a körfűrészlap. (Leéghet a motor, egyébként is balesetveszélyes!) Ajánlatos a vá. gást apránként végrehajtani, úgy, hogy egyre mélyebbre engedjük le a körfűrészt, tehát fokozatosan fűrészeljük át az anyagot. ELEKTROMOS MUNKÁNÁL Póluskeresés — nyers krumplival. Ha egyenáramnál és maximum 12—24 voltig (!) tudnunk kell, melyik a pozitív és melyik a negatív pólus és nincs se műszerünk, se egyéb eszközünk ennek meghatározására — megteszi a nyers krumpli is. Hogyan? Mindkét pólust rézvezetékkel „csapoljuk” és a rézvégeket benyomjuk a félbevágott nyers krumpliba. Néhány perc múltán a pozitív pólusnál megzöldül a burgonya. M. L. M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ELET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390 számon, este 7-től reggel 7 óráig. rű az összeszerelés előtt beszinezrvi. Ilyen esetben ügyeljünk arra, hogy a ragasztandó felületeket ne lakkozzuk be. A léceket egyenlő távolságra illesztjük egymás alá. Először az egyik oldalon erősítjük meg, a túloldali léceket az ellenkező oldalon lefűrészeljük és ezután felerősítjük. Kerti bútorok A nyári estéket a kerttulajdonosok szívesen töltik a szabadban, a kényelmes ülő- és étkezőhelyen. A bemutatott bútorokat — asztalt, széket — egyszerű szerkezeti kialakítással, barkócs- munkával bárki megcsinálhatja. Az alábbi bútorok anyaga 8x3 cm méretű fenyőfa léc legyalulva, lecsiszolva, lehet válogat, ni, ajánlatos I. osztályú csomó- és repedésmentes anyagot beszerezni. Az egyes elemek egymáshoz látható facsavarral illeszkednek. Az összeállítás előtt a felületeket XYLAMONNAL kell lekezelni, amely a fa pórusait tömíti, és egyben gombátlanít is, utána kétszer-háiromszor sötétbarna XYLADEKOR-páccal lehet felületkezelni, páí helyett lehet fedő festéket is alkalmazni, amellyel különböző színeket keverhetünk ki. A jó arányú, kényelmes bútorok mindig örömet jelentenek a használónak. Kcrházi felvételes ügyeletek Ha a Pécsről Budapestre elszármazott, József Attila-díjas Csuka Zoltánról tökéletes képet akarunk festeni, akkor tulajdonképpen egy egész portrésorozatot kellene készítenünk. Külön- külön portrét Csuka Zoltánról, a költőről, az újságíróról, az irodalomszervezőről, a műfordítóról, a délszláv—magyar szellemi kapcsolatok egyik leglelkesebb hídverőjéről és a 80. esztendejében levő, lankadatlan szorgalommal dolgozó, alkotó íróról. Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1901. szeptember 2-án az egykori Bánságban — Zichyfalván született. Életének és működésének öt fontos állomáshelye: Pécs, Újvidék, Szabadka, Budapest és jelenlegi lakóhelye: Érdliget volt. Nyolc évtized távlatába visszatekintve azonban ai most jubiláló Csuka Zoltán életében Pécs városának volt a legnagyobb szerepe. E történelmi város falai között vált íróvá, ifi jegyezte el magát az irodalommal, itt ismerkedett meg a munkásmozgalommal, itt szívta magába a baloldali szellemet. Kitűnik ez önvallomásából is. Arra a kérdésre, hogy mint induló írónak mit jelentett Pécs, Csuka Zoltán a következőket mondotta: „Pécs az én életemben kétszer is nagy szerepet játszott. Először 1919—1921 között, majd 1945—1946-ban. Abban az időben érettségiztem Pécsett, amikor felerősödött a mozgalom, hogy a munkásság vegye kezébe a várost. „Új diák” címen baloldali hetilapot szerkesztettem. A Tanácsköztársaság idején diákszervezetet alakítottunk, marxista órákat vezettünk be. 1920-ban érettségiztem, utána „Krónika” címen Kondor Regős László részvételével havilapot alapítottunk. Egyben villamosvezető voltam és a villamos szakszervezet jegyzője. 1921-ben aztán tízezer ember indult el Pécsről emigrációba. Köztük én is. Bécsbe, majd onnan Párizsba szerettem volna menni, de megrekedtem az eszéki táborban. Amikor a tábor feloszlott, Újvidékre kerültem és ott vártam tovább az osztrák vízumot. Közben voltam fahordó munkás, dolgoztam konzervgyárban. Végül megindítottam az „Út” című aktivista folyóiratot." Pécsett jelentek meg első munkái: a „Versek" (1920) és a „Mese az orgonakirályfiról" (1920), 1950-ben pedig „Piros Pünkösd Pécsett" címmel egy elbeszélő költeménye a pécsi bányászok nagy, 1918. évi sztrájkjáról. Ez utóbbi kötethez Hajdú Gyula írt bevezetőt. Érdemes ebből idézni néhány szót: „A költő átérzése a szocialista összetartozás szeretete hangolta lel Csuka Zoltán lantját, hogy koszorút fonjon a megmozdulás emlékére, melyben „kitört a bányák elfojtott keserve", és szárnyaló szavakkal hirdesse a szellem, az elv, a forradalmi hevület győzelmét, mely bukásában is messzi csillag biztatva ragyogott." Ebben a bányavárosban alakult ki benne a szocialista humanizmus eszméje, amely egész költészetét jellemzi. Ugyancsak itt vált a Duna-medence népei közötti harmonikus, demokratikus együttélés és kulturális együttműködés gondolatának egyik leglelkesebb előharcosá- vá. „Baranyát geopolitikai helyzete külön arra predesztinálja, hogy a két nép között a kultúra aranyhídját alkossa" — mondotta 1947-ben tett nyilatkozatában a magyar-délszláv kapcsolatokat szorgalmazva. Mint műfordító több mint nyolcvan szlovén, Crna Gora-i és macedón irodalmi alkotást ültetett át magyarra, köztük a neves montenegrói püspök, Petar Petrovics Nyegos drámai költeményét, valamint Ivó Andric és Miroslav Krlezsa műveit. Ő szerkesztette Budapesten a „Jugoslavensko Madjarska Re- vija" c. folyóiratot, valamint a „Láthatár"-t, amely a magyar —jugoszláv kulturális kapcsolatokat szolgálta. És neki köszönhető a felszabadulás utáni első jugoszláv irodalomtörténet is magyar nyelven, amely 1963- ban jelent meg. Munkásságának egyik legszebb szimbóluma érdi lakásán levő „Jószomszédság könyvtára", mely a népek barátságát jelképezve a környező országok, s a magyar irodalom jeleseinek gazdag műfordításgyűjteménye. A könyvtár, amely szinte az egész magyar nyelven megjelent jugoszláv irodalmat reprezentálja, amely az ő alapítása, mintegy háromezer kötetből áll. „ Nem szerethetem a népemet igazán, ha a szomszédos népeket nem szeretem. Ez nemcsak a mi kötelességünk, hanem kölcsönös kötelesség. Ez a véleményem, ez mellett kitartok" — mondotta Csuka Zoltán. Tagja volt a pécsi Janus Pannonius Társaságnak, amelynek felolvasó ülésein verseivel szerepelt. A megszűnt Janus Pannonius Társaság helyébe a pécsi írókkal együtt itt szervezte a korszerűbb irodalmi társaságot, amely a Batsányi János nevét vette fel. Pécs felszabadulása után pedig ő lett az első demokratikus napilapnak, az „Új Dunántúl”-nak a felelős szerkesztője. Részt vett a „Sorsunk” című pécsi folyóirat munkájában is. Majd Budapesten sajtóosztályvezető, később a Magyar—Jugoszláv Társaság ügyvezető titkára. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, majd öt ével később, 1955-ben rehabilitálták. Gazdag irodalmi tevékenységéért, valamint műfordításaiért 1963-ben a József Attila- d íjjal, 1969-hen a Jugoszláv Zászlórend aranykoszorús érdemdíjával, valamint a Jugoszláv Pen Club díjával, 1971- ben pedig az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Csuka Zoltán, szeptember 2- án Érdligeten, Sárd utca 35. szám alatt levő kertes, virágos családi házában, visszavonultan, szerényen, csendben ünnepli meg születésének 80. évfordulóját. Nyolcvonadik születésnapja alkalmából, ifjúságának városából: Pécsről szeretettel köszöntjük Csuka Zoltánt, akinek további sikeres munkát kívánunk. Pusztai József Pécs-Baranya művelődési életének kezdetei a felszabadulás után (8.) Megjelent az Üj Dunántúl Nyugat felől még idehallatszott az ágyúk dörgése a Mecsek aljára, amikor 1944. december 17-én, egy ködös délután megjelent Pécsett az első demokratikus napilap, az Új Dunántúl, s vele együtt végre megszólalhatott a magyar nép igazi hangja, az a hang, melyet évtizedeken keresztül elnyomtak, s amelyet a fasizmus éveiben a föld olá kényszerítettek. Az alig három héttel Pécs felszabadulása után megjelenő lap a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja lett, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazda Munkás és Polgári Párt szerkesztésében. Szerkesztő bizottsága: dr. Boros Istvárj, Pozsgay Gyula és Perr Viktor volt. Az újjáéledő Pécs életének egyik legnagyobb eseménye, az Üj Dunántúl mindössze két Icpon is teljes és friss hírszolgálatot adott, s a harcok legfrissebb eseményeit is közölte. Címoldala két széles hasábra osztott: egyik a Vörös Hadsereg frontparancsnokság felhívását teszi közzé, amelyet röplapok formájában szórtak le a szovjet repülők, hogy felvilágosítsák a még nyilas és német megszállás alatt lévő területeink lakosságát arról, hogy most már csak rövid ideig tartsanak ki, mert hamarosan eljön számukra is a felszabadulás órája. A címoldal második fele a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kiáltványa: „MAGYAROK! Megbukott az uralmi rendszer, mely az ország széles néprétegeinek akaratát és érdekeit figyelmen kívül Hagyva, vak fasiszta és hitlerista kábulatában hadat üzent a világ legnagyobb hatalmainak, feláldozva a nemzet fiainak százezreit, a nemzeti vagyon nagyobb részét, kockáztatva gyermekeinek jövőjét, ránkzúditó vér- ségileg, főképp lelkileg és szellemileg idegenek a magyarságtól. Katasztrófánk fő kiinduló pontja az imperialista hódító szellemű ,,hármas paktumhoz" való csatlakozás volt. Ennek a veszélyét annak idején csak három párt vezetősége látta tisztán, a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazda Munkás és Polgári Párt. Ezért a fasiszta-hitlerista-nyilas parancsuralmi rendszer részéről üldözés, külföldre hurcolás, bebörtönzés, internálás stb. volt osztályrészük. Most végre mi is megszólalhatunk. Magyar nép — földműves, munkás, iparos, kereskedő, tisztviselő és önálló értelmiség, nemzetiségi és valláskülönbség nélkül — rajtad a sori Fel kell sorakoznotok azok mellé, akikben az idegen szellemű propaganda nem rontotta meg a helyes magyar nemzeti életösztönt, és akik eddig is a széles néprétegek emberhez méltóbb és magyarabb életéért küzdöttek és szenvedtek I MAGYAR KOMMUNISTA PART, SZOCIÁLDEMOKRATA PART, FÜGGETLEN KISGAZDA MUNKÁS ÉS POLGÁRI PART. SZABAD SZAKSZERVEZETEK” A lap másik oldala a hadijelentésekkel foglalkozik. A továbbiakban az Új Dunántúl tudtára adja a város lakosságának, „Városi Intéző Bizottság foglalkozik minden aktuális kérdéssel. A letűnt rendszer szolgálatában összeállított városi törvényhatósági bizottságok működése a változott viszonyok következtében természetesen megszűnt. A város minden kérdésével a három párt képviselőiből alakított Városi Intéző Bizottság foglalkozik, mely a városháza kis tanácstermében minden nap permanens ülést tart.” Az Új Dunántúl első száma közli Vörös János vezérezredes, a magyar hadsereg vezérkari főnökének szózatát a magyar néphez és a magyar hadsereghez. Közli a lap Pécs város katonai parancsnokságának 2. sz. parancsát, amely a lakosság biztonsági rendszabályait rögzíti főképpen. Hírül adja, hogy Pécsett megszűnt a zsidótörvények hatályossága. Apróhíreiben tájékoztatja a város lakosságát a postaforgalom megindulásáról és a közel- lótás helyzetéről. Kulturális vonatkozásban örvendetes hírt közöl: „a színház a legnagyobb nehézségek között már a múlt héten megkezdte próbáit. Az előkészületek most már befejeződtek, és a színház teljes régi együttesével hétfőn délután 3 órakor megnyitja kapuit.” Az Új Dunántúl a későbbiekben is harcos és küzdő szerve voit a magyar népi demokráciának. A lap munkatársai vállalták a harcos napok sajtókoalícióját, s megmaradtak abban mindaddig, amíg eredeti és harcos szellemét, a népi demokratikus irányvonalat megtartotta. A fasizmus teljes leverése után azonban az MKP-val együtt működő pártok elérkezettnek látták az időt arra, hogy saját önálló lapjukban folytassák útjukat. A sajtókoalíció megszűnte után a Kommunista Párt is elérkezettnek látta az időt, hogy az Új Dunántúlt a maga kezébe vegye, és maga irányítsa az ország politikai és gazdasági újjáépítésének érdekében. így lett 1945. augusztus 20-tól a Magyar Kommunista Párt dél-dunántúli területének lapjává.
