Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-26 / 233. szám
1981. augusztus 26., szerda Dunántúlt napló 3 Az ötnapos munkahéten Szifontisztító Szombaton nyitva maradnak a boltok ■ Felelősség az ellátásért ■ A szabadidő-csere négyféle lehetősége kereskedőknek ■ A minisztérium részletes irányelvei A KPVDSZ kongresz- szusán, a baranyai kereskedők nevében Deák Imre, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat szakszervezeti titkára mondta: „Az ötnapos munkahét bevezetésekor minden élelmiszer- bolt szombaton délután 1 óráig legyen csak nyitva!” Más: Csehszlovákiában és az NDK-ban már régebben bevezették az ötnapos munkahetet, és szombaton minden kereskedelmi üzletet bezártak. De hétfőn képtelen helyzet alakult ki: rendkívüli sorbanállás, túlterhelt kereskedők súlyosbították az ellátást. Ezért vissza kellett vonni a szabályt és újból elrendelni a szombati árusítást. E végletek között keresték a jó utat az ötnapos munkahét munkarendjét szabályozó kereskedelemszervezők. Most megjelentek a SZÖVOSZ és a KPVDSZ vezetésével egyetértésben kiadott belkereskedelmi miniszteri irányelvek. De ez a felülről indult szabályozás, a végrehajtás előtt eljut a kereskedelem dolgozóihoz is; megszervezik a szakmai-társadalmi vitát. A vita megkönnyítése végett kértünk nyilatkozatot Fenyösi Gyulától, a KPVDSZ Baranya megyei Bizottságának munkatársától. Arról kérdeztük, hogy a kereskedők milyen lehetőségek közül választhatnak majd, s miben döntöttek az irányelvek? — Az ötnapos munkahétre mit szabnak meg az irányelvek a kereskedelem számára? — A ruházati és vegyes iparcikk szakma boltjainak egységes zárási ideje szombatonként: délután 1 óra. Kivétel: az egyszemélyes bolt, melyről később intézkednek, ehhez most újra széles körben felmérik a helyzetet. Az élelmiszerüzletek zárási ideje a hét hatodik napján délután 2 óra. A többszemélyes boltok és nagy ABC-áruházak az eddigi időpontig, de legfeljebb délután 5 óráig maradhatnak szombaton nyitva. Széles körű tanácskozáson ismertettük az irányelveket a vállalatokká I, szövetkezete kik el. Ennek alapján felkértük őket arra, hogy augusztus 1-ig tervet állítsanak össze a nyitvatartás- ról. Megbeszéltük azt is, hogy a kereskedőkkel milyen jellegű szakmai-társadalmi vitán kell mindezt megtárgyalni. Szeptember 1-ig meg kell beszélni a dolgozókkal, hogy munkarendjüket az ötnapos munkahéten miképpen szabályozzák. Szeptember 1-re minden szövetkezet, vállalat kötelezően elküldi a tervezetet a megyei tanácsra, ahonnét továbbítják a Belkereskedelmi Minisztériumba. ' — A megszabott irányelvek keretén belül dönteni lehet a megoldási változatokon! Végül is a kötelező irányelvek lényegében mit szabályoznak? — A heti törvényes munkaidő általában 42 óra, a folyamatos munkarendben, illetve a két, és három műszakos üzletekben dolgozók számára pedig 40—42 óra. A munkaközi szünet (ebédidő) a törvényes munkaidőbe nem számítható be, azt munkaidőn kívül kell kiadni. A munkabér a munkaidő rövidítése miatt nem csökkenthető. Mindez vonatkozik a szerződéses formában működő üzletek beosztottjaira is. A nyitvatartási rendet úgy kell megállapítani, hogy az ellátás színvonala, a vásárlás körülményei ne romoljanak. A heti 40—42 órás munkaidőt öt nap alatt kell ledolgozni. Ezért a napi munkaidő a kereskedelmi dolgozók túlnyomó többsége számára átlagosan fél órával meghosszabbodik. De az új rend lehetővé teszi a nyitvatartási idő aranyos meghosszabbítását is avégett, hogy a bolt jobban igazodjék a forgalomhoz. Fontos még: a csütörtöki bevásárlónapok változatlanok, tehát falun este 7, városban este 8 óráig e napon ugyanazok a boltok várják a vevőket, melyekben eddig is így dolgoztak. Még egy kivétel: az egyszemélyes élelmiszerboltok szombaton délután 2 előtt nem zárhatók be. Az egy főt foglalkoztató ruházati és iparcikküzleteket szombaton nem kell kinyitni, kivéve a két-három főt foglalkoztató boltokat. — A szombaton is nyitva tartó üzletek kereskedőinek zöme a hatodik, nem kötelező munkanapon is gyakran dolgozik majd. Néha eddig is előfordult, hogy a bolti dolgozók szabadnap helyett, önként, pénzért munkában maradtak. De munkájuk pénzbeli térítésére most már országosan és évenként 100 millió forintos bértömegre lenne szükség. Végül is pénzt vagy szabad időt kapnak-e? — A hatodik napos dolgozók pénzbeni kifizetése céljából elsőként az egészségügyi szakma kapott ehhez pénzalapot, mi a későbbi években kerülünk sorra. Addig szabadidőt adunk. Ez egyedül az egyszemélyes falusi boltokban okoz gondot, mert a helyettesítésre több áfésznek új munkaerőt kell majd alkalmaznia, aki az éppen a szabadságon, vagy szabadnapon tévő helyébe áll. Bár sok áfésznél eddig is volt ilyen megoldás. A többiek? — Az irányelvek szerint négy módon vehetik ki a szabadnapot: 1. A heti pihenőnaphoz kapcsolva, tehát szombaton vagy hétfőn, 2. a hét bármely más munkanapján, 3. összevontan, az éves szabadsághoz kapcsolva, (erre is volt és van gyakorlat például az egyszemélyes üzemi büfék kezelői eddig is így dolgoztak), és 4. a szabadnapok az idegenforgalmi területeken és a felvásárló-központokban nem az éves szabadsághoz, hanem az idény befejezése után szabadnap tömbben adhatók ki. Az augusztusi tanácskozásokon a dolgozók erről dönthetnek majd. De feladat, hogy az ellátási felelősség végett az első változatot a dolgozók 50, keddtől péntekig kivett szabadnapot 30 százalékuk válassza. Jó hír viszont, hogy az órabéres kereskedelmi dolgozók személyi alapbérét a munkaközi szünet díjazása címén eddig folyósított összeggel, továbbá a törvényes munkaidő rövidítésének megfelelő nagyságú bérrel, — meg kell emelni. A havi díjas dolgozók közül azoknak az alapbérét kell növelni, akik az ötnapos munkahét bevezetése előtt a munkaközi szünetet a törvényes munkaidőn kívül vették igénybe, és ezért külön díjazást nem kaptak. Mindezek alapján a kereskedő családok már most mérlegelhetik, hogy az augusztusi szakmai-társadalmi vitákon az adott lehetőségek közül melyik szabadidő-formát válasszák. Szinte hihetetlennek tűnik első hallásra: Baranyában legalább több ezer hivatásos gépkocsivezető ül a volán mögött. Alapképzésük hosszú idő óta megoldottnak tekinthető, ám ugyanez nem mondható el a hivatásosok továbbképzéséről. Igaz ugyan, hogy a közlekedési vállalatok és a gépkocsivezetők sokaságát foglalkoztató cégek visszatérően padba ültetik sofőrjeiket, de az oktatás hatékonysága nem éri el a kívánt szintet. Ezt vallja Deák József, az Autóközlekedési Tanintézet megyei iskolájának oktatásvezetője is. Abból indultak ki, mint ohogy más szakmáknál, az autóvezetésben is időről időre szükséges megújítani az ismereteket, illetve illik elsajátítani a legújabb tudnivalókat. Ezért a Hivatásos gépkocsivezetők továbbképzésére komplex tematikát dolgoztak ki, amit valamennyi baranyai vállalatnak megküldték a közelmúltban. A hatvankét órás tananyag tulajdonképpen ajánlás a vállalatok számára, amiből igényük szerint kiválaszthatják a továbbképzéshez szükséges tizenhat órás anyagot. De mit is ajánlott az ATI e tematikában a hivatásosoknak? Többek között a vezetéstechnikai alapok felfrissítését, az üzemanyag-takarékos vezetéstechnika elsajátítását, az ideális közlekedési taktika megismerését, szabály- ismeretet, az IFA W 50 és a TTL 130-as típusú tehergépkocsik részletes tanulmányozását, a fuvarozási biztonságtechnikai Megoldódik a háztartásokban gyakori gond: a lefolyók eldugulás utáni tisztítása. A Kemiplaszt Műszaki Vállalat vegyi csoportja dolgozta ki azt a Szi-ti elnevezésű szifontisztító vegyi anyagot, amely a fürdőkádak, mosdók, mosogatók lefolyójába szórva kioldja oz ott dugulást okozó szennyeződést. A Szi-ti használata feleslegessé teszi a szifon szétszerelését és kézi tisztítását. Mivel a Kemiplaszt Vállalat nem foglalkozik tömeges gyártással, a lefolyótisztító anyagot a püspökladányi November 7. Tsz. ipari melléküzemágában állítják majd elő. A szerződést már megkötötték, ennek alapján hamarosan megkezdődik a Szi-ti gyártása. követelményeket, a biztosítási és kármegelőzési ismereteket. Az ATI ez ideig nem szervezett továbbképző tanfolyamot a hivatásos gépkocsivezetők számára. Az első, amit beindítanak, októberben kezdődik és azt a Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Vállalat sofőrjei részére rendezik. A többi vállalattól a napokban várják a visszajelzést a tanfolyamok beindítására vonatkozóan. Az ATI, az igényektől függően pécsi oktatási központjában, vagy akár a vállalatoknál tartja az előadásokat, ők biztosítják az oktatót és természetesen a szükséges t^hnikai eszközöket, a továbbképzéshez szükséges filmeket, a képmagnót. Megjegyzendő, hogy az utóbbi években — főként 1979-től — jóval kevesebben jelentkeznek hivatásos gépkocsivezetői tan- fo'yamra: azelőtt évente leg- e'ább háromszázötvenen vizsgáztak az ATI-nál, ma ez a létszám nem haladja meg a százharmincat, amelyben benne foglaltatik az a hetven szakközépiskolás, akik évről évre az érettségi bizonyítvány mellé hivatásos jogosítványt is kapnak g Széchenyiben. Az intézet hatodik esztendeje szervezi a gépjárművezető és karbantartó szakmunkás tanfolyamokat. A tizenkét hónapos képzési idő után a hallgatók vizsgabizottság előtt szakmunkásvizsgát tesznek. Ez a képzési forma egyébként a mai vállalati igényeknek megfelel, hiszen a gépkocsivezetők a szerelési ismereteket is elsaiátít- jók. S. Gy. Karosszéria nélkül egyszerűbb az ismerkedés a Lada alkatrészeivel Szokolai István felvétele Továbbképző tanfolyamok hivatásos gépkocsivezetőknek Az Autóközlekedési Tanintézet októberben indítja az első kurzust l-ehetöségek es gondolt Fiatalok a postánál és a MÁV-nál Beszámoló a miniszterhelyettesnek J únius 23-án a Pécsi Postaigazgatóság és a MÁV Pécsi Igazgatósága beszámolt a miniszterhelyettes előtt a két vállalat fiataljainak helyzetéről. Az elmúlt öt évet értékelő anyagban szó esett a fiatalok erkölcsi és anyagi megbecsüléséről, szakmai és politikai munkájukról, továbbtanulási lehetőségekről, a szociális helyiét alakulásáról, a fennálló gondokról, s az ebből adódó jövőbeli feladatokról. A Pécsi Postaigazgatóság Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye több mint 1 300 000 lakosának, vállalatainak postai szolgáltatását látja el 671 végrehajtó postaszerv segítségével. Dolgozóinak teljes létszáma 7487 fő, ebből 2337 a fiatal. Az előző ötéves terv elején a fiatalok 64,5 százaléka volt pályakezdő, jelenleg ez a szóm 52,1 százalékra csökkent. Annak ellenére, hogy jelenleg 167 fiatal nem rendelkezik a munkakörére előírt iskolai végzettséggel, ezen a téren nagy előrelépés történt. Arányuk ugyanis korábban magasabb volt, s pontos számok tanúskodnak arról: a továbbképzés, tanulás folyamatos, egyre kedvezőbbek az eredmények. íme két példa : öt évvel ezelőtt még csak 15 diplomás fiatal dolgozott a vállalatnál, ma már 43. Javult a középiskolát végzettek aránya is: s míg öt éve a fiatalok 2,5 százalékának nem volt meg az általános iskolai végzettsége, ez az arány mára 1,4 százalékra csökkent. A fiatalokat érintő bérfejlesztés átlaga az elmúlt öt évben 5,6 százalék, idén 4,7 százalék volt. Ebben az évben a fiataloknak több mint a fele részesült béremelésben; a jelenlegi alapbérátlag 2140-től 2880 forintig mozog. Ugyanakkor nem hanyagolható el, hogy az üzemmérnökök és a szakmunkások között bérfeszültség van: a diplomások gyakran teszik szóvá, hogy lassan érik el a jó szakmunkások bérét. A fiatalok megtartásának érdekében ezen változtatni kell, hiszen ez elég nehéz a postánál, bármilyen munkakörben dolgozzanak is. A megtartás, a postai munka vonzóvá tételének egyik gátja a még nem mindenütt korszerű gépesítés, fizikai munka esetén a munkakörülmények, munkaruhaellátás. A központi és felsőbb kitüntetések adományozásakor még nem megfelelő a fiatalok aránya. Tavaly mindössze négyen, idén heten kaptak központi elismerést. A fiatalok munkához való hozzáállása általában pozitív, ezt bizonyítja, hogy a Posta Kiváló Brigádja címet egy nagykanizsai ifjúsági brigád, a KISZ KB Ifjúsági Diját egy zalaegerszegi ifjúsági brigád kapta meg. A különböző versenyekben résztvevők száma 39,4 százalékra emelkedett. Ugyanakkor érdekes, hogy az Alkotó Ifjúság pályázat évek óta haldoklik. Kezdetben senki sem vett részt ebben, az elmúlt években is csak 2—3 pályázat érkezett. Ezzel szemben az újító mozgalomban a fiatalok 31 százaléka vesz részt, benyújtott újításaik a munkát könnyítik meg. 1976- ban 154, tavaly már 190 újítás született, ezeknek jó részét alkalmazzák is. A fiatalok 70 százaléka szívesen vesz részt közéleti és társadalmi munkában. A szociális helyzet legégetőbb kérdése itt is, mint mindenütt, a lakáshelyzet. Az elmúlt öt évben közel 200 fiatal részesült lakásépítési támogatásban, s az ebben részesülők aránya egyre inkább a fiatalok javára tolódik el, mert nagyon komolyak a gondok. 42 főből 32 fiatal kapott lakásépítési kölcsönt. Megszervezték a postás lakásépítési akciót, s a közelmúltban adtak át 30 lakást, ebből 21-et fiatalok kaptak. Már elindult a következő akció, amire igen nagy szükség van, már csak a következő számok miatt is: a fiatalok közül 1278 a házas, s ebből mindössze 810-en laknak saját lakásukban, a többiek szüleiknél, illetve albérletben. A MÁV Pécsi Vasútigazga- tóság területén dolgozó 13 851 főből a 30 éven aluliak 3889-en vannak, vagyis a kollektíva 28,1 százalékát ők alkotják. Ami az iskolai végzettséget illeti, itt 107 a diplomás, s 224-en vannak azok, akiknek még be kell fejezniük a 8 általánost. Problémát okoz az utánpótlás: a munkaerőigények az elmúlt öt évben megnőttek, ugyanakkor a munkaerőforrás egyre csökken. Ezért úgy látják, hogy a létszámutánpótlást főként az először munkát vállaló ifjúság köréből lehetne megoldani. Hogy ezt elérjék, rendszeres kapcsolatot tartanak az iskolákkal. A már említett létszámból, a 3889 fiatalból 64,2 százalék fizikai állományban dolgozik. Az elmúlt évekhez viszonyítva a legtöbb üzemfőnökségnél növekedett a fiatalok létszáma, így például Dunaújvárosban, Pécsett, Nagykanizsán, Bátaszéken, Gyékényesen. Ez elsősorban a jó kereseti lehetőségnek köszönhető, s a műszakpótlék bevezetésének. A pályafenntartási szakszolgálat az, ahol leginkább csökkenő tendenciát mutat a fiatalok aránya. A fiatalok átlagbére az elmúlt években növekedett; a különböző munkakörben dolgozók bérnövekedésének aránya 7,5 és 12 százalék között mozgott, s ez magasabb volt a vasútigazgatósági, áltagos emelkedésnél. Ami a kitüntetéseket illeti, a postáéhoz hasonló a helyzet: magas kitüntetést 1978-ban 6, tavaly 7 fiatal kapott. A szocialista versenymozgalomban sokan részt vesznek: a szocialista brigádmozgalomban 47,3 százalék a fiatalok aránya. A MÁV-nál is sokan vesznek részt állami, szakmai, politikai oktatásban, továbbképzésben, s ugyanúgy, mint a postánál dolgozók, jelentős és különféle támogatásban részesülnek. A szociális helyzetnél itt is a lakás- kérdést emeljük ki: 1978-ban "42-en, 1979-ben 45-en, 1980- ban 53-an kaptak a fiatalok közül lakást, ez annyit jelent, hogy az összes lakáskiutalást tekintve, a fiatalok aránya 60-65 százalékos. Vállalati, kamatmentes kölcsönt 1978- ban 58, 1979-ben 80, 1980- ban 122 fő kapott. A lakásgond legélesebben természetesen Pécsett jelentkezik. Itt az elmúlt időszakban, 1979 és 1981 között 60 munkáslakás épült vasúti dolgozóknak, s Szentlőrincen idén adnak át 30-at. A legjobb talán a lakáshelyzet Dombóvá- rott. Az adatok azt bizonyítják, mindkét munkahelyen szép eredmények születtek, de a fölmérés egyúttal megmutatja azt is, mik a további, legsürgetőbb feladatok. Dücső Csilla Megújítani ax ismereteket
