Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-23 / 230. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nemin XXXVIII. évfolyam, 230. szám 1981. augusztus 23., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Közelíteni a teljes élethez • Forgalmirend- változás Pécsett • Ötös ikrek születtek Történelmi érték: Tinódi- emlékhelyet avattak Rózsafán Nepitancosok műsora Lányosokon — Repülómodellezök bemutatója Ócsárdon flzSZKP Politikai Bizottságának határozata a Krím- félszigeti találkozókról Az SZKP KB Politikai Bizottsága határozatot hozott azokról a találkozókról, amelyek ez év júliusában és augusztusában mentek végbe Leonyid Brezsnyev és a szocialista államok párt- és állami vezetői, köztük Kádár János, az MSZMP KB első titkára között a Krim- félszigeten. A Politikai Bizottság teljes egyetértését fejezi ki a tárgyalásokkal kapcsolatban és köszönetét mond az azon részt vett vezetőknek. A határozat részletesen elemzi a szocialista országok együttműködésének feladatait, a gazdasági teendőket, utal a lengyelországi helyzet tanulságaira és foglalkozik az időszerű nemzetközi kérdésekkel is. Mint a határozat megállapítja, a Krím-félszigeti találkozók során létrejött, a szocialista országok együttműködésének fejlesztésére vonatkozó határo- zctdk végrehajtása feltétlenül elősegíti az érintett országok sikeres fejlődését, a szocialista közösség egységének és össze- forrottságának' megerősödését. A kapcsolatok sokasodása az élet minden területén egyik legfontosabb feltétel ahhoz, hogy teljesen megvalósuljanak o kommunista és munkáspártok legutóbbi kongresszusain meghatározott feladatok, segíti a nemzeti gazdaságok fellendítését, az együttműködésben részt vevő testvérországokban a nép jólétének emelkedését. A szocialista országok többsége a fő feladatnak most a gazdaság intenzifikálását tekinti. Ezt mindenekelőtt saját nemzeti erőfeszítéseikkel oldják meg, de emellett állandóan növekszik két- és a KGST keretei között megvalósított többoldalú együttműködésük jelentősége — húzza alá a határozat. — A szocialista országok egésze képes az olyan feladatok megoldására, mint az energetikai kapacitás fejlesztése, a gépgyártás minőségileg új színvonalának biztosítása, a közfogyasztási cikkek és a mező- gazdasági termékek iránti igény teljes kielégítése. Éppen ez a célja a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének, a szocialista gazdasági munkamegosztás most végbemenő elmélyülésének. Mint a most megtartott Krím- félszigeti találkozók eredményei is tanúsítják, a jelenlegi ötéves tervidőszakban különösen nagy jelentőségű a szocialista országok együttműködése azokon a gazdasági területeken, amelyek mind a tudományos-műszaki haladás, mind pedig a népjólét emelésének clapjait teremtik meg. Ezzel kapcsolatban a határozat emlékeztet arra, hogy tervbe vették a szocialista országok részvételét a Szovjetunióban folyó nagy építkezésekben, gázvezetékek, más fontos objektumok építésében, a szovjet könnyipar és élelmiszeripar'rekonstrukciójában, korszerűsítésében. A szocialista országok új sikereket értek el az új társadalom építésében is — állapítja meg az SZKP KB Politikai Bizottságának állásfoglalása. — Ezzel együtt azonban, számos ok következtében előrehaladásuk nem mentes a nehézségektől. A népi Lengyelország súlyos válságjelenségekkel került szembe. A szocialista fejlődés gyakorlata újra és újra arról győz meg, milyen fontos a kommunista párt számára az, hogy szigorúan a pórtélét lenini normái vezessék, gondoskodjék tömegkapcsolatainak erősítéséről, korszerűsítse a szocialista demokráciát, reális gazdaságpolitikát folytasson, ne engedje meg, hogy országa túlságosan eladósodjék a tőkés államoknál, internacionalista szellemben nevelje a dolgozókat, forradalmi éberséget tanúsítson, idejében és határozottan verje vissza a szocialistaellenes erőket. A szocialista közösség egymás közti kapcsolataira az jellemző, hogy nemcsak érdekeikre gondolnak, hanem barátaik és szövetségeseik érdekeire is. Ez az igazi elvtársi, testvéri megközelítési mód, amelytől idegen a nemzeti önzés, segíti (Folytatás a 2. oldalon) Alkotmánynapi ünnepségek Baranyában Nagygyűlés ^i es üzem- avatás Erb János felvétele Ez most fejlődésünk feltétele. Fejlődésünknek ebben a szakaszában alapvetően a minőségnek kell dominálnia, és az új követelmények megértéséhez új gondolkodásmód, új típusú ember is kell. S végezetül szépen is élünk - mutatott rá dr. Abrahám Kálmán —, hiszen bel(Folytotás a 2. oldalon) Budapestre érkezett Tomas Borge, Nicaragua belügyminisztere A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szombafon hazánkba érkezett Tornas Borge, a Nicaraguái Sandinista Nemzeti Felszabaditási Front Országos Vezetősége Politikai Bizottságának tagja, belügyminiszter. A vendéget a repülőtéren fogadta dr. Horváth István belügyminiszter és Rácz Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője, a Központi Bizottság tagja. Beremenden ^i A BCM Mészműve avatóünnepségének elnöksége Változatos kulturális és sportrendezvények, munkás-paraszt találkozók A z alkotmány és az új kenyér napján ünnepelt az ország. Városainkban és községeinkben augusztus 20-án ünnepi megmozdulásokra, szinpompás rendezvényekre, szórakoztató műsorokra került sor. Csütörtökön délelőtt az ópusztaszeri nemzeti történelmi emlékparkban, az Árpád-emlékmű szomszédságában nagygyűlést tartottak, melyen Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Ugyancsak délelőtt a televízió képernyője előtt a nézők milliói kísérhették figyelemmel az Országház előtt zajló hagyományos tisztavató ünnepséget. Ezúttal is lenyűgöző volt a dunai vizi- és légiparádé, este pedig a fényfesztivál, a hagyományos budapesti tűzijáték Jó hangulatban ünnepeltek megyénk dolgozói is, köztük a beremendiek, akik ezúttal avatták fel a BCM új mészüzemét. Ünnepi körképünkben munkatársaink beszámolnak Baranya néhány településének augusztus 20-i eseményeiről. Augusztus 20-a központi megyei ünnepségét közösen rendezte a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága és a Beremendi Cement- és Mészművek. Kétszeresen ünnep volt ez a nap Beremenden: alkotmányunk törvénybeiktatásának 32. évfordulóján avatták fel hivatalosan a BCM új mészüzemét. Az ünnepi nagygyűlést a BCM hatalmas szerelőcsarnokában tartották és ezen nemcsak a gyár dolgozói és a beremendiek vettek részt, hanem a mészüzem lengyel építőinek képviselői és a siklósi járás községeiből autóbuszon érkezett munkások, termelőszövetkezeti tagok is. Tíz órakor a Himnusszal — amelyet a MÉV fúvószenekara játszott - kezdődött az alkotmánynapi ünnepség Beremenden. Ezután Melis Gábor, * a Pécsi Nemzeti Színház művésze szavalta József Attila: ,,A Dunánál" című versét, majd dr. Ádám Antal, a HNF Baranya megyei Bizottságának elnöke megnyitotta a nagygyűlést. Köszöntötte az elnökségben helyet foglaló vendégeket, dr. Ábrahám Kálmán építési és város- fejlesztési minisztert, Lukács Jánost, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkárát, Horváth Lajost, a Baranya megyei Tanács elnökét, Tadeusz Pietnak professzort, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetét, a megye és a járás párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselőit, a BCM dolgozóit és az új mészüzem magyar és lengyel építőit. A nagygyűlést megnyitó köszöntőjében a HNF Baranya megyei Bizottságának elnöke megemlékezett augusztus 20-a történelmi jelentőségéről, I. István királyunkról és az államalapításról, az 1949-ben, történelmünk során első ízben törvénybe iktatott alkotmányról, amely a legmagasabb szintű jogszabállyal rögzítette Magyarország szocialista átalakulását, társadalmi rendjét; a munkás-paraszt szövetségről, amely már több mint három évtizede elválaszthatatlanul összefonódik az új kenyér ünnepével és népünk politikai, nemzeti egységéről, mint hazánk dolgozó társadalmának legnagyobb kincséről. A nagygyűlés szónoka dr. Abrahám Kálmán építési és városfejlesztési miniszter volt. „Ősrégi szokás — kezdte beszédét —, hogy életünk éltető elemének, a munkának folyamatát ünnepnapok szakítják meg. Ezek a napok nemcsak a pihenést és az erőgyűjtést szolgálják, de arra is alkalmat adnak, hogy az ember felmérhesse, mit tett eddig és mit keli tennie a jövőben. Az ünnepnapok eredményeink számbavételével, a közös erőfeszítésekre emlékezve, a közösségi érzést erősítik. Az új feladatokhoz leginkább történelmi példából merítettük az új erőt. Akár az államalapítástól eltelt közel ezer évből, hogy e közel 10 évszázad alatt mennyi mindenen ment keresztül ez a nép, mi mindent bírt ki történelme során, vagy akár alkotmányunk törvénybe iktatása óta eltelt 32 év eseményeiből, eredményeiből. „Csak ha azt vesszük, hogy az alkotmányban biztosított jogokkal élve milyen messzemenően változott az ember élete és igényei Magyarországon, már az is hatalmas erőtartalék szocialista építőmunkánk folytatásához.” Dr. Abrahám Kálmán az új kenyér jelképének mai tartalmáról is szólt: „Régen a nép ajkán közhasználatban — kicsit még talán máig élőén is - a kenyér mindig valahogyan a szenvedéssel összefüggésben jelentkezett, leginkább azért, mert sokaknak s nagyon gyakran nem volt kenyerük. Ma már nyugodtan elmondhatjuk nemcsak azt, hogy van és lesz is kenyerünk, hanem azt is, hogy ehhez a kenyérhez is lesz mindig valami. S ha körbe nézünk a világban, azt tapasztaljuk, hegy ez az eredmény nem is olyan kicsi vívmány.” Augusztus 20-át mérlegmegvonó ünnepünknek is nevezhetjük - mondta dr. Abrahám Kálmán. — Olyan napnak, amikor a nagy család, az ország számba veszi munkájának eredményeit. A legalapvetőbb kérdés, amit fel lehet tenni ilyenkor: hogyan élünk most? Építési és városfejlesztési miniszterünk három szóval válaszolt erre: izgalmasan, nehezen és szépen. „Izgalmasan, mert a jelenlegi nemzetközi helyzet miatt joggal aggódhatunk, hogy meg tudjuk-e őrizni eddigi munkánk eredményét, zavartalanul folytathatjuk-e a három és fél évtizede megkezdett utat. Izgalmasan azért 'is, mert a mostani gazdasági helyzet, valamint a társadalom szükségletei miatt egy sor dolgot másképpen kell csinálnunk népgazdaságunkban, mint az eddig eltelt harminegynéhány év olatt.