Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-22 / 229. szám

Az első baranyai penzió Oríűn Élet a Uaskakasban U w jra meg kell barátkoz­nunk egy feledésbe merült kifejezéssel: penzió. (Az értelmező szó­tár szerint: lakást, ellátást nyújtó kisebb, családias szál­ló.) Orfűn, a Mecsekrákosi ut­ca 29. szám alatt július 1- től üzemel az első bara­nyai penzió, a Vaskakas. A tulajdonost - Szeghalmi Jánost — egy kirándulása „telepítette” le Orfűn. — Gyönyörű a táj, a kör­nyék, kirándulni, fürödni, horgászni lehet - mi kell több? Szeghalmi János a pécsi Tüskés-dűlői színesfémbolt vezetője volt áprilisig. Négy éve ejtette rabul a kirándu­lóközpont. Azóta már pécsi lakosként, minden szabad­idejét az orfűi álom meg­valósítására áldozta. — Bele kellett vágnunk, már csak azért is, hogy ki­próbáljuk a feleségemmel: mire vagyunk képesek. A ház elkészült. Július 1-től a Me- talloglobus dolgozóit üdültet- jük egy-két hetes turnusok­ban. A penzió épülete jól lát­ható a községi tanácstól, a templom fölötti dombon. Kétszintes, manzárdos. A tulajdonos szinte saját kezűleg építette. Két-, há­rom- és négyágyas szobái­ban egyszerre 21 vendéget — pótággyal ennél többet - tud elszállásolni harmad- osztályú áron. — Mit ad a vendégeinek?- Kényelmes szállást, há­zias ízű, bőséges étkezést. Esténként zenével: hangula­tot. Az étkezde két helyiségből áll. Az elsőben söntéspult, Vermona elektromos orgona dobgéppel és a színes tv. A kertben két 150 négyzet- méteres fólia alatt megte­rem a paprika, paradicsom. Tavaly négy hízót vágott. Sa­ját termésű olaszrizlingje Ba­dacsonyban érlelődik a tő­kéken. A penziós: tulaj, ad­minisztrátor, anyagbeszerző, földműves, szórakoztató ze­nész — egy személyben. — Ez nem kocsma, nem talponálló. Ez magánpen­zió, ahol egyetlen döntő szempont, hogy a vendég jól érezze magát. Csak így élhetünk meg mi is. A konyhában két helybéli asszony főz. És nemcsak a szállóvendégeknek, hanem a betérőknek is. Mert az sem mindegy, hogy hányán ebé­delnek, vacsoráznak a Vas­kakasban.- Októberben bezárunk, szereljük a központi fűtést- Remélem, novembertől már télen-nyáron szívesen jönnek kikapcsolódni, üdülni, pi­henni hozzánk. Az árak? Egy személyre napi háromszori étkeztetés, szállással, 220 forint. De le­het aludni a Vaskakasban 150 forintért, kötelező regge­livel vagy félpenzióval 170 forintért.- Jövőre lesz két lengő­teke, pingpongasztal, játék- automata, talán mikrobu- szunk is, hogy a vendégein­ket színházba, kirándulni vi- hessük - mondja Szeghalmi János, az első baranyai penziós. — Murányi L. Ötvenszázalékos építésrendészeti bírság Sokba kerül a szabálytalan építés ■ Szigorú rendelkezések július 1-től ■ Büntethető a tervező és a kivitelező is A minap hallottam az alábbi történetet: Svédországba szakadt ha­zánkfia építkezett. Ám amikor az építési hatóság megadta volna a lakhatási engedélyt, kiderült, hogy a ház nem az előírásoknak megfelelően épült. Ki is adták — a bontási hatá­rozatot azzal, hogy ekkor meg ekkor jön a dózer eltakarítani a házat, s az építtető addig tüntessen el minden mozdítha- tót. Hazánkfia úgy vélte, ez is úgy lesz, mint otthon: évekig huzakodnak, aztán majd csak „megtörik” a hatóság és kiad­ja az engedélyt... A jelzett időben jött a dózer! Tarthatatlan helyzet Nálunk 1972-ben kezdődött az intenzív harc a szabálytalan építkezések ellen. Amint dr. Fülöp Miklós ÉVM-főosztályve- zető a minap Pécsett megtar­tott regionális értekezleten az építésigazgatási szakemberek­nek elmondotta: egy-másfél év múlva kifulladt a kezdeti lendület, az engedélytől eltérő építések vidámabban burján- zottak, mint valaha. A helyzet hovatovább tarthatatlanná vált. Hároméves előkészítő munka után néhány hónapja jelentek meg és július 1-én léptek élet­be az új, szigorú intézkedése­ket tartalmazó rendeletek. le, rossz irányba befolyásolták az urbanizáció folyamatát, táj­rombolást idéztek elő és végső soron nem tervezett infrastruk­turális fejlesztésekbe hajszol­ták a tanácsokat, a lakosságot ellátó vállalatokat. A szigorú intézkedésekkel elejét kívánják venni az enge­délytől eltérő építéseknek. Jú­lius 1-től lényegesen megválto­zott — felfelé! — az építés- rendészeti bírság összege. Itt is a differenciáláson lesz a hang­súly. Többet kell fizetni a fővá­rosban, mint a megyei városok­ban és más városokban és ezekben is többet, mint a nagy­községekben, községekben. A bírság összege — a tényleges bekerülési költséget véve ala­pul — lakóépületeknél 10—20, melléképületeknél 20—30, üdülőépületeknél 30—40 — or­szágosan kiemelt üdülőterülete­ken, műemléki és tájvédelmi területeken 25—50 —, egyéb épületeknél 30—50 százalék. A bírság az azt kirovó tanács fej­lesztési alapját növeli, a tanács tehát érdekelt a szabálytalan építések feltárásában. Ezért nö­velik az építési hatóság ellen­őrző szerepét — feljogosítják a helyszíni intézkedésre: az építés leállítására, az átalakí­tás elrendelésére stb. Figye­lemre méltó, hogy az építtetőn kívül építésrendészeti bírsággal sújtható a tervező, a kivitelező, sőt az építési hatósági ügyinté­ző is mint közreműködő, hiszen ha az építtető tájékozatlan is bizonyos dolgokban, nekik nem szabad vállalni a cinkosságot a szabálytalan építésben. Az új rendeletek az eddiginél jobban kötelezik a hatóságot a bon­tás mint visszatartó eszköz el­rendelésére. Az előzményekről azért tudni kell, hogy az engedélytől elté­rő építéseknek nemegyszer ob­jektiv okai is voltak: előkészí- tetlenség, anyagellátási gon­dok, kivitelezői kapacitáshiány, fogyatékos jogszabályi ismere­tek, aztán a közületek enge­délytől eltérő — és nem bün­tetett! — építéseinek a magán- építtetőkre gyakorolt ösztönző hatása és nem utolsósorban természetessé vált, hogy az egyéni érdek megelőzi a köz­érdeket. Voltak szankcionálási lehetőségek: bírságolás, átala- kíttatás, súlyosabb esetekben bontás. De ezekkel nem na­gyon éltek a hatóságok (a hi­hetetlenül alacsony — 10 szá­zalék! — bírságot legtöbbször be is kalkulálták az építési költségekbe). A szabálytalan építések tö­megszerű jelenséggé váltak, káros hatást gyakoroltak a te­lepülések tervszerű fejlesztésé­Számon kérik a tanácsoktól Az ÉVM folyamatosan szá­mon kéri a tanácsoktól a jövő­ben, hogy mit tettek a szabály­talan építések visszaszorításá­ért, hiszen a tárca is beszámo­lásra köteles: 1983 végéig kell tájékoztatnia a Minisztertaná­csot arról, mit sikerült elérni. És csak pozitív eredményről le­het beszámolni, hiszen a kor­mány világosan fogalmazott: a mostani intézkedések nem juthatnak az 1972-sek sorsára. H. I. k:szakmát törölték, de a szövetkezet működik j Gyógynövény­zuggyüjtők Zavarban a Herbária, mert eddig ismeretlen és jelenleg „zuggyűjtőknek" minősített gyógynövénygyűjtők tűntek fel Dél-Dunántúlon. Érdekes, hogy az alkalmi felvásárlók éjszaka érkeznek hatalmas teherautók­kal és a hivatalos árakon „fe­lül" vásárolnak fel. Az éjszakai „portyázók" Baranyában és Somogy megyében is megjelen­tek és meglepő, hogy nemcsak a vadon termő gyógynövénye­ket gyűjtők fogadják őket szí­vesen, de a Herbáriának szer­ződésben elkötelezett termesz­tők is. Állítólag egy szövetke­zeti társulás kezdte meg ezzel a működését budapesti szék­hellyel. A gyorsaság és a jó árkínálat jellemzi őket. Ered­ménye, hogy szokatlanul heves verseny kezdődött el a gyógy­növény-felvásárlásban. Kovácsoltvas remekek N em hagyták kihűlni a vasat! Egy nagyon is létező szö­vetkezet egy nem létező szakma 35 művelőjét tömörítve 300-féle terméket készít. Miről is van szó? A diszmülaka­tos szakmát, a kovácsmüvesse törölték az Országos Szakmai szakma, nincs utánpótlás. De a Budapesti Lánc. és Ko­vácsoltam Ipari Szövetkezet díszműüzeme sikerrel tevékeny­kedik, húsz év óta szinte állan­dó törzsgárdával. Kovácsoltvas termékek készítésével az or­szágban jó pár szövetkezet, ma­ga a Képzőművészeti Vállalat, számos iparművész és 810 kis­iparos foglalkozik, de a legtöbb termék, a legszebb művészi ki­vitelben a Lánc- és Kovácsolt­ák Szövetkezetben készül. Az éves termelési érték majdnem 9 millió forint, amelyből 1—1,5 millió forintnyi a tőkés orszá­gokba, főként az NSZK-ba jut el. Nézzük az érveket a szakma mellett és ellen. Utánpótlási gondjaik vannak, mert szokat­lanul összetett ez a mesterség, hisz a komoly fizikai erőnlét mellett a művészi véna sem hiá­nyozhat, de érteni kell a vas­ipar szinte minden ágazatához is. így a kovácsműves egyben lakatos, lemezlakatos, fémnyo­mó, hegesztő, ötvös és kovács is. Kevesen értenek ennyi min­denhez. Ezért a szövetkezet gondot fordít arra, hogy a kép­zőművészeti szakközépiskolák­ból, a Képzőművészeti Főiskolá. ról hallgatókat nyerjen meg formatervezéshez, sőt gyártás­hoz is. Egy tervező prototípus- készítőt is alkalmaz főállásban, oki a legjobb szakmunkásokkal működik együtt A siker nem marad el, mert a legtöbb ko­vácsoltvas remeket az Állami Lektorátus zsüribizotsága ma­gasan értékeli. A szakma folytatása és mű­velése mellett szól a lakosság igénye, amelyet megerősített az modern megfelelőjét 1972-ben Névjegyzékből. Indoklás: kihaló Országos Piackutató Intézet 10 éves előrejelzése. Eszerint is biz­tos a piac. Mit igényel a vevő? Az idősebbek a barokk stílusért rajonganak, míg a fiatalok a modern stílus hívei. A harmadik tábort azok alkotják, akik nem a művészi stílusérzék szerint mérlegelnek, hanem rendkívül praktikusak és szívesen áldoz­nak egy kitűnő és szép folyó­irattartóért, előszobafalért, fo­gasért, virágtartó oszlopért. A nyugati megrendelések a házai ízléssel szemben teljesen ellen­tétes igényt tükröznek: ők a ritka és egyedi helyett az ol­csóbb tömegcikket kérik. A szövetkezet művészi profil­ját erősíti, hogy a történelmi kovácsoltvas műalkotásokat egyedül az országban ők res­taurálják. Kezük nyomán meg­szépültek például a budapesti Batthyány, a Gresham-palota kapuja s a székesfehérvári Szent István mauzóleum ková­csoltvas dísZei. Szép mesterség, kár lenne, ha követők nélkül el­sorvadna. Éppen ezért a szövet­kezet kovácsművesek jelentke­zését várja az ország bármely pontjáról, hogy bedolgozói rendszerét tovább szélesítse. De a szakma becsületét tovább'nö­velheti az is, hogy várhatóan „kovácsműves” néven ismét visszakerül az Országos Szak­mai Névjegyzékbe. Pap Imre el­nök az utóbbi ténytől sókat vár. Csuti János Készülődés az őszi BNV-re Jó vásárunk lesz A büvöskocka-verseny országos döntője Pezseg az élet a kőbányai nemzetközi vásárvárosban: len­dületesen folynak az őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek szakvására, «(bvábbá az azt kísérő „Csináld magad” nemzetközi barkács- kiállítás és az INTERPLAYEXPO 3. nemzetközi játékkiállítás elő­készületei. Nem egészen egy hónap múlva kapunyitás a vá­sárban. A kiállításokat szervező HUNGEXPO tájékoztatása sze­rint a nyolcadik alkalommal megrendezendő őszi BNV-re 35 országból 1200 kiállító jelentke­zett. Ismét itt lesznek a szoci­alista országok és a nyugat­európai tőkés országok cégei, de érkeznek kiállítók a tenge­ren túlról is. Hivatalosan első ízben vesz részt az őszi BNV-n Mexikó, Pakisztán, Laosz, Kam­bodzsa és Irán, s újszerű vo­nás, hogy a fejlődő országok kiállítóinak száma és az általuk igénybe vett kiállítási terület igen számottevően megnöveke­dett. Az eddigi jelentkezések alapján az őszi BNV egész ki­állítási területe 42 ezer négy­zetméter, ebből 35 ezer négy­zetméter a fedett terület. Új­donság, hogy a vásáron kiállí­tott számos termék a helyszí­nen megvásárolható lesz. A szeptember 18-án nyíló őszi BNV-vel egyidőben kerül sor Kőbányán a Csináld ma­gad nemzetközi barkács- és kis­kertkiállításra, mely a szabad­idő hasznos eltöltéséhez kíván ötleteket adni. Az építészeti barkácsanyagoktól és annak gépeitől kezdve, a kertbarátok által várva várt kisgépekig, ve­tőmagvakig és faiskolai dísz­növényekig szinte minden meg­található lesz ezen a kiállítá­son, s nemcsak nézelődni, de vásárolni is lehet. Az INTERPLAYEXPO 3. nem­zetközi játékkiállítás hagyomá­nyosan a vásárközpont 5200 négyzetméter alapterületű, D- csarnokát foglalja el. Az idén 10 országból 36 kiállító jelent­kezett. A legnagyobb magyar játékbemutatót természetesen a TRIAL szervezi, a legnagyobb külföldi kiállító pedig a fran­cia Heller-Solido cég lesz. Bemutatják majd az új ma­gyar logikai játékokat, a kül­földi kiállítók termékei közül pedig minden bizonnyal nagy érdeklődés kíséri majd egye­bek mellett a matchboxokat. Lesz természetesen ezúttal is játéksarok, ahol a legilletéke­sebbek, a gyermekek a játéko­kat ki is próbálhatják. A TRIAL vásári elárusitóboltjában sok játékújdonságot lehet majd vá­sárolni. Az INTERPLAYEXPO-hoz ez­úttal is sok bemutató rendez­vény kapcsolódik. Közülük is ki­emelkedik a bűvöskocka-ver- seny, melynek országos döntője szeptember 27-én itt zajlik. A selejtezőkre már előbb sor ke­rül, az ezekre való jelentkezés feltételeiről a közeljövőben megjelenő újsághirdetésekből szerezhetnek tudomást a vállal­kozó kedvű játékosok. Egy kis bökkenő: a kocka országos hiánycikk, ezért sokaknak fő­het majd a fejük, kitől kérjenek kölcsön bűvös kockát a nagy vetélkedőre.

Next

/
Thumbnails
Contents