Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-02 / 210. szám

1981. augusztus 2., vasárnap Dunantmt napló 11 Három évtized eredményei A vállalat életét, munkáját bemutató kiállításon együtt láthatjuk az elavult és legkorsze­rűbb gépeket, a legrégibb szivattyútól a mikroprocesszoros folyamatirányító rendszerig. Fotó: Läufer László Pécsi anyanyelvi konferencia Húsz országból érkeznek magyar vendégek A Magyarok Világszövetsé­ge szervezésében augusztus 2. és 8. között Pécsett ülésezik a IV. anyanyelvi konferencia. 1970 óta Debrecen, Szombat­hely és Budapest voltak e ta­lálkozó állomásai. Most mint­egy húsz ország magyarjai ta­lálkoznak Pécsett, és számuk meghaladja a kétszázat. A konferencia színhelye a Pécsi Orvostudományi Egyetem épü­lete. Kulturális és pedagógiai szekciókban tanácskoznak majd az anyanyelvi konferen­cián, melynek fő témája a kétnyelvűség. A pedagógusok így külön munkacsoportban tárgyalják a magyarnak, mint anyanyelv­nek, illetve mint idegen nyelv­nek az oktatását. Többről lesz itt szó azonban a puszta nyelvoktatásnál, hiszen a kon­ferencia résztvevői a magyar kultúrái terjesztését tűzik ki fel­adatul. Szóba kerülnek a ta­nácskozáson módszertani kér­dések, lesz bemutató foglal­kozás, és napirendre tűzik az oktatók képzésének, tovább­képzésének feladatait is. A vendéglátó város gazdag programot készít elő a konfe­rencia résztvevői számára. A vendégek találkoznak a pécsi egyetemek, főiskolák tanárai­val ;• kibővített szerkesztőségi ülésen fogadja őket irodalmi folyóiratunk, a Jelenkor, mely­nek júliusi—augusztusi száma éppen az anyanyelvi konferen­ciával, illetve a határainkon túli magyar irodalommal fog­lalkozik. A Lapkiadó Vállalat és a Baranya megyei Művelődési Központ augusztus 5-én nyel­vészeti, nyelvhelyességi kérdé­sekből öszeállított vetélkedőt rendez a Mozgalmi Házban. A helytörténészek kiállításon mutatják be a város múltját, a könyvtárosok a hazai könyv­tárügyről adnak képet. A ven­dégek ellátogatnak a mohácsi történelmi emlékhelyre és or­gonahangversenyt hallgatnak a pécsi székesegyházban. A IV. anyanyelvi konferen­cia hivatalos programja ma, vasárnap este kezdődik, ami­kor a vendégek a Pécsi Balett Bartók-estjét tekintik meg a Pécsi Nyári Színház műsorán. A Baranya megyei Vízmű jubileuma H arminc éve nyilvánították várossá az akkor 3000 lakosú Komlót, s egyidejűleg hozták létre — 37 dolgozóval — a Komlói Víz- és Csatornaművet. Az eltelt három évtized alatt a város és vízmüve is nagyot fejlődött. Komló 33 000 lakosa érthetően a hajdaninál lényegesen több vezetékes vizet kér a mintegy 800 vizműves dolgozójától. M Étkezdét avattak Zobákon Naponta 500 adag jóízű ebéd Ma már Baranya megyei Víz­mű Vállalatként a megye vízel­látásának és szennyvíztisztításá­nak jónevű intézménye. Érde­mes áttekinteni fejlődésüket. A kezdéskor Komlón 12 kilométer­nyi víz- és 6 kilométernyi szenny­vízvezeték jelentette a működési területüket. Nőtt a város — mind több vizet kért. Nagy ered­ményként könyvelhették el, hogy 1953—55 között 12 új kút­tá I növelték a víztermelést, ezek vízhozama többletként 3200 li­tert jelentett percenként. Meg­építették a budafai átemelőt a tisztítóberendezésekkel, bekötöt­ték a kőlyuki Gyula-forrást, át­vették üzemeltetésre a sikondai strandot. A további fejlesztések elvégzésére létrehozták a válla­lat építési részlegét. ., A baranyai községek törpe vízmüveinek kezelését a Bara­nya megyei Tanács V. B. 1962. január 1-ével bízta a vállalat­ra. Sorra alakították meg üzem- vezetőségeiket, tevékenységük már kiterjedt az egész megyére. Ezt tükrözi a névváltoztatás is, egy évtizede már Baranya me­gyei Vízmű Vállalatként tevé­kenykednek. Ma már 1058 km ivóvíz-, 130 km csatornahálózat gazdái, ól- ióeszközértékük meghaladja az egymilliárd forintot, 70 telepü­lést látnak el ivóvízzel, 12 szennyvíztisztító telepet és egy fürdőt üzemeltetnek. Naponta 44 400 köbméter vizet termel­nek. Baranya megyét a komlói, szigetvári, siklósi és mohácsi üzemigazgatóságon keresztül szolgálják ki. Az építési részle­gük kapacitása 60 millió forint­ra nőtt. A „Komló város 30 éves" ren­dezvénysorozat eseményeként tegnap délelőtt a komlói Május 1. Művelődési Házban nyitotta meg Weininqer Attila a Bara­nya megyei Vízmű Vállalat igaz­gatója a vállalat három évtize­débe betekintést nyújtó kiállí­tást félszóz érdeklődő jelenlété­ben. (A kiállítást augusztus 10- ig lehet megtekinteni.) Jelenleg a Pécs—Vasas— Komló regionális vezetékrend­szer kiépítésén dolgoznak, part­nerként a Délviéppel, ez az egyik legnagyobb munkájuk. Az orfűi strand és kirándulóközpont is jócskán ad munkát a válla­latnak. Nagykozárban bővítik a vízhálózatot, Kozármislenyben vízmüvet építenek, még idén 12 kutat fúrnak a veszélyeztetett települések vízellátási gondjai­nak megoldására, enyhítésé­re .. . A vállalat fejlődési ütemére, fejlesztési elképzeléseire jellem­ző: korszerű automatika-rend- szerrel irányítják a víztermelő egységeiket; tavaly óta két szá­mítógép segíti a tervezést, munkaszervezést, végzi a szám­lázást; a mikroprocesszoros fo­lyamatirányító rendszerüket a budapesti Műszaki Egyetemmel közösen fejlesztették ki. Dolgo­zóik helytállását tanúsítja az OVH elnökének két dicsérő ok­levele és az is, hogy eddig 3 esetben nyerték el a Kiváló Vállalat címet. Hatszáz adagos konyhát és kétszázötven személyes éttermet avattak tegnap Komlón, Zobák- bányán, fél évvel a tervezett határidő előtt. A kivitelező, a Mecseki Szénbányák karbantar­tó üzeme naprakészen adta át a létesítményt, ahol hétfőtől indul a nagyüzem. Nyolcmillió forintba került a létesítmény: 4 650 000 forintot adott a vállalat, ehhez tett 3 100 000 forintot Zobák bánya­üzem, és 270 000 forint értékű társadalmi munkával járultak az építkezéshez az üzem szo­cialista brigádjai. Karbantartók, tervezők, építők, anyagellátók és szállítók fogtak össze azért, hogy fél évvel előbb, kulturált körülmények között étkezhesse­nek a zobóki bányászok. Rendhagyó volt ez a vállal­kozás a Mecseki Szénbányák életében: szociális létesítmény valósult meg jórészt üzemi erő­forrásokból, o dolgozók össze­fogásával. Ezért volt a megszo­kottól is ünnepélyesebb á teg­napi avató: a bányászok igazi munkasikert tiszteltek meg mél­tó ünnepélyességgel. Az elisme­rés sem maradt el: hárman ré­szesültek vezérigazgatói dicsé­retben, húszán vehették át a pénz-, illetve tárgyjutalmakat. Korábban egy tálaló és egy raktár működött az új szociális létesítmény helyén, amely kap­csolódik az üzem központi épü­letéhez. Ez a legszebb része az irodaháznak: az étkezde, be­rendezéseivel, a siklósi Szék- és Kárpitosipari Vállalat készí­tette bútoraival vetekszik bár­melyik első osztályú étterem színvonalával. Nagy belső tere lehetőséget biztosít majd az üzemi kulturális programok megrendezésére is. A hét végén még a munkás­szállásról kapták a zobáki bá­nyászok az ebédet, naponta kétszázötven adagot; az új ét­kezdébe ötszázan jelentkeztek. Tervezik, hogy a vállalat komlói üzemeinek is főznek majd a zo­báki konyhában, és lehetővé te­szik, hogy dolgozóik haza is vi­hessék az ételt. Az üzemeltetők, a Mecsekvi- déki Vendéglátó Vállalat dolgo­zói elismerték, valóban szép munkahelyet vehettek át, ahol ízletes ételeket, naponta friss süteményeket ígérnek, biztosítva az üzemi büfé ellátását is. Hét­főtől várják vendégeiket. G. M. Családi könyvek A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó a Minerva Csa­ládi könyvek sorozatában gyerekeknek és felnőttek­nek egyaránt kínál újdon­ságokat. A nyári vakáció vonzó rádió- és televízió- műsorokból nyújt szünidei olvasni valót a tévénéző 10—14 éveseknek. Deés Enikő a Divatosan, ele­gánsan, olcsón című köte­tében sok tanácsot ad ar­ra, hogyan lehet kis ötlet­tel, ügyességgel felfrissíte­ni a ruhatárat. A vendég előtti étel- és italkészítés művészete cím­mel Csizmadia László írt könyvet, szem előtt tartva az egészséges táplálkozás, a fantáziadús ételkészítés és az ízléses tálalás köve­telményeit. MegkénSsztiik az utazási irodákat (3.) Mit ígérnek az utószezonra ? EXPRESSZ IFJÚSÁGI ÉS DIÁK UTAZÁSI IRODA: Ha egyes őszi útjaink árkedvezményét a hazai üdülési költségekhez vi­szonyítjuk, meglepő az ered­mény: szinte azonos, vagy még kevesebb pénzzel lehet akár egy hetet is eltölteni a szom­széd országokban. Szeptembe­ri programjavaslatunkból a kez­dő fizetésű fiatalok is könnyen választhatnak. Ilyen teljes el­látású autóbuszos útjaink közé tartozik Pozsony, Alccsony-Tát- ra—Chopok, Magas-Tátra—Hor­ny—Smokovec; vonattal j ndí­tunk csoportokat Prágába, Weimarba, Moszkva—Lenin- grádba; repülőgéppel juthat­nak el turistáink Berlinbe, Er­furtba, Moszkvába. A társas- utak 4—14 naposak. Az EXPRESSZ belföldi prog­ramjainak nagy része aktív pi­henéssel, tanulással egybekö­tött: Szeptember első felében lovastanfolyem kezdődik Ve­rőcemaroson, tenisztanfolyam lesz Kiliántelepen, horgásztá­bor nyílik a Szamos mellett. A résztvevők teljes ellátást kap­nak. Az ősz a tanulmányi kirán­dulások ideje: Tatabánya, Kecskemét, Főt, Kiskunsági nemzeti park:., szépségekben, történelmi nevezetességekben gazdag tájakra szervezünk uta­kat. Ismét indítunk munkásmoz­galmi túrát, Petőfi emléktúrát és irodalmi kirándulásra is vár­juk az érdeklődőket. üdülőtelepeinken és egyéb létesítményeinkben az utósze­zon alatt jelentős szállás- és étkezési kedvezményt adunk a dolgozó .fiataloknak és diá­koknak. Üdülő­táborozás A Magyar Úttörők Szövetsé­ge és a MÉH által közösen év- rőí évre meghirdetett hasznos- cnyaggyűjtő-verseny legjobb­jait hagyományosan üdülőtá­borozással jutalmazzák. Az idén 440 úttörő táborozhat az eredményes hulladékgyűjtés jutalmaként. Közülük 70-en jú­liusban az NDK-ban vettek részt kéthetes csereüdültetés­ben. Hétfőn háromszázan kez­dik meg Csillebércen a gazdag programot ígérő táborozást. A szorgalmas hulladékgyűjtő út­törők a Balaton örömeit is él­vezhetik az idén, augusztusban hetven gyereket vár az alsóbé- latelepi úttörőtábor. Murányi mm Üdülőfalu a Mecsekben Csend, vadregényes környezet K eskeny, kanyargós autó­út vezet a Mecsek egyik yölgyében meg­bújó üdülőfaluba, Kisújbányá- ra. A természet szerelmesei „magyar Svájc”-nak nevezik és méltán, hisz a vadregényes környezet az eredeti szépsé­gével vetekszik. A hegytetőről érkezőt csend fogadja általá­ban, ottjártunkkor azonban a zobákpusztai vándortáborból érkezett úttörők lármáztak, pi­henték a „huplis” út fáradal­mait. A kijelölt turistaúton in­dultak tovább Óbánya felé, ahogy eltűnt az utolsó is, is­mét csend lett, csak a pillan­gók kergetőztek a vadvirágok körül. A faluban élő utolsó ősla­kossal, Agác Józseffel nem si­került találkoznunk, ezért kö­rülnéztünk az üdülőfaluban. Minden házat kezdenek külső­re helyrehozni — homok- és kavicskupacok hirdetik az „új­gazdák" szépítési szándékát. A hegyoldalban húzódó ház­sort a „tízezresek" helyének nevezik a környékbeliek, mert tíz ház van a soron, az áruk 10 000-en felüli összegbe ke­rült, valamint a tulajdonosok mindet hófehérre meszelték, és a zsalukat barnára eresz­tették be. Itt sikerült egy szin­te állandóan kintlakó házttA lajdonossal, Hetényi Varga Károllyal beszélni. — Nyugdíjas tanár vagyok, szinte az eg'ész évet kint töl­töm, csak hétvégén járok ha­za a kultúra vívmányait élvez­ni. Az első vevők egyike vol­tam, ezelőtt nyolc évvel 15 000 forintért vettem meg a házat. Igaz, azóta 50 000-nél is töb­bet ráköltöttem, de szinte mindegyik tulajdonos elmond­hatja ezt. A belső berendezés is a környezethez igazodik; vettük, kaptuk és csináltattuk. — Azt mondják, hogy a kör­nyéken lakók, mind ismerősök. — Igaz, az ismerősök köré­ben propagandát csináltunk a telepnek, nem is bánta meg senki, hogy itt vett házat. A legolcsóbbat 3000-ért, a leg­drágábbat 30 000 forintért le­hetett megvenni. A barátság­nak köszönhető, hogy öten összeálltunk, és közös kerítést csináltunk, így a kertekből ki­rekesztettük a szarvast, az őzet, <a nyulat és a fácánt, melyek a veteményest dézs­málták. Komoly pihenésre vágyók­nak teljes felüdülést nyújt a falu, hisz itt nincs telefon, postás és bolt, legfeljebb a szomszéd kopog át sóért. Nemhiába vásárolta vissza, igaz nem a saját házát, ha­nem egy másikat egy volt kis- újbányai lakos. Adóm Erika

Next

/
Thumbnails
Contents