Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-20 / 228. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlö XXXVIII. évfolyam, 228. szóm 1981. augusztus 20., csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Nagy díjas termékek alkotói ♦ Ajándék minikönyv olvasóinknak Óvodát avattak Sellyén A nép hatalma ligha fogalmazható bármiféle megemléke­zés augusztus 20-a alkalmából, amelynek központi gondolata ne a ha­talom volna. Hiszen az alkot­mány, amelynek létrejöttét ün­nepeljük — éppen a hatalom jellegének, a hatalmi viszonyok­nak legfőbb törvénye, s éppen annak az eredménynek a rög­zítője, amelyet ebben az or­szágban a hatalom birtoklását tekintve a felszabadult magyar nép elért. Nem véletlen, ha­nem meghatározó, s legtöbbet idézett mondata ennek így szól: „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó né­pé”. Él már nemzedék — több is! —, amelynek az alkotmány megszületése, megfogalmazása, törvénybe iktatása ■— csupán történelem. De él még nemze­dék — több is! —, amelynek mindez a személyes életébe, sőt sorsába vágó kérdés volt és lett. Éppen ezért, valamennyi élő nemzedék számára sem csu­pán az lehet tanulságos, ha e hatalom megszületésére, s tar­talmára emlékezünk, hanem az is! —, amelynek az alkotmány felidézzük: miként maradhat fenn, miként fejlődött, s fejlő­dik, miként funkcionál, s miként felel meg hivatásának a hata­lom. Mert a hatalom nem öncél, s nem is csupán cél, hanem eszköz azok szolgálatára, aki­ket szolgálni hivatott. És mert a hatalom nálunk a dolgozó népé, hát a hatalomnak is a népet kell szolgálnia, csak így válhat valójában a nép hatal­mává. Mindezt kimondani — történelmi tett, s a nép sorsá­ban történelmi méretű fordulat volt, ám a hatalmat gyakorol­ni, az említett érdekekért mű­ködtetni — ez a mindennapok feladata Ma például aligha lehet idő­szerűbb felismerés annál, mint­hogy az erős néphatalom és a fejlett szocialista demokrácia szorosan összefügg. Nem új­donság ez, gyakran emleget­jük is. Talán túl gyakran! Talán hajiunk rá, hogy e kijelenté­sek hallatán — elismerve an­nak természetes voltát — napi­rendre térjünk a puszta meg­állapítás fölött. Holott, ha a legszebb programra is csupán rábólintanak —, ha mégoly készségesen és őszinte egyet­értéssel is —, az édeskevés. Az igazi tennivalók elvégzéséhez ugyanis nem elég az egyetértés; legalább annyira szükséges a személyes részvállalást megetö- zá feladatmegfogalmazás, s ennek nem is mindig könnyű kibontása, megvitatása, értel­mezése. Volahogy így vagyunk — vagy lehetünk — a fentebb em­lített összefüggéssel is. Márpe­dig ha valami nem maradhat meg a jelszavak szintjén, ak­kor az a szocialista demokrá­cia. Szerencsére, a valóság­ban nem is marad. Hiszen lé­teznek és sokoldalúan működ­nék nálunk a szocialista demok­rácia intézményei, formái, fó­rumai. Éppen az alkotmány ünne­pén nem lehet ünneprontás an­nak megállapítása, hogy le­egyszerűsítené, sőt erőtleneb­bé tenné az itt felsorolt folya­matok valóságos értékét, aki mindezt valamiféle alkalomhoz köti. Annyi évvel az alkotmány megszületése után éppen azt mutatjuk föl, mint az alkotmány szellemében létrejött, s erősö­dő új vonást, hogy a demokrá­cia gyakorlása mind kevésbé szorítkozik nálunk alkalmakra. Mind kevésbé csak a taggyű­lések, a beszámolók, a közgyű­lések, a konferenciák, tehát kü­lönféle szervezett, sőt olykor nagyon is előirt időközönként és előirt formában zajló rendez­vények hordozzák magukban a demokratikus közélet tartalma­it, hanem mindez egyre inkább a napi munkafolyamatokba épül. Azt tapasztaljuk ugyanis — ünnepen hozzátehetjük, hogy örömmel, persze —, hogy mind kevesebb az olyan vezető, aki abban a tévhitben él. hogy nélkülözheti munkájában annak ismeretét, miként vélekednek a feladatokról, a tennivalókról, a gondokról, s az eredményekről mindazok, akiknek vezetésével megbízták. És mind kevesebben vannak, akik beletörődnének abba, hogy ha közösségi érte­lemben véve felelősségteljes vé­leményük, mondandójuk .vagy akár aggályuk van, akkor azt a sokféle fórum valamelyikén ki ne nyilvánítsák. És bármi­lyen sok még a teendőnk a meglévő demokratikus lehető­ségek mélyebb, következetesebb kihasználásában, bármennyire is akadnak még helyek és te­rületek, ahol személyes gyarló­ság vagy avítt beidegződések miatt még a fejlesztés és a ter­jesztés feladata is előttünk áll a szocialista demokráciát ille­tőleg, azért kijelenthetjük, hogy az utóbbi két és fél évtizedben e tekintetben különösen sokat léptünk előre És éppen ennek az időszak­nak a tapasztalatai és eredmé­nyei bizonyítják, hogy a fejlett szocialista demokrácia minél inkább szerves része lett a mindennapoknak, minél inkább vált folyamatos párbeszéd ke­retévé az egész dolgozó nép számára, minél inkább tudott a fontos döntések valósáqos előkészítésében szerepet vállal­ni: vagyis minél inkább lett a szocialista demokrácia haté­kony eszköze a néphatalomnak, annál inkább segítette azt, s annál inkább érezték a nép legszélesebb tömegei is. hogy a hatalom valóban az övék. A hatalom érzete nem ünne­pek hangulatától, s színvona­lától függ —, bár ezek elmé­lyíthetik, tudatosíthatják —, ha­nem mindig a köznapi tapasz­talatoktól. És e tapasztalatok általában sohasem az úgyne­vezett nagy ügyekhez, hanem az élet apróbb-cseprőbb dolgai­hoz kapcsolódnak. Szinte ész­revétlenül ivódnak belénk ta­nulságaikkal, emlékeikkel, kö­vetkeztetéseikkel, s együtt vala­mennyi válik a meggyőződéssé: az alkotmány betűje minálunk élő valóság. m, hogy a jövőben az legyen, anno egyik feltétele: nei felejteni, miként le azzá eddig. Ezért sohase: szűnhetünk meg újra és újr felfigyelni az élet változásain az emberek gondjaira, problí máira. Nem szűnhet éberségén azokkal szemben, bármily k< vesen legyenek is, akik a szívű mélyén nem békéinek meg nép hatalmával. Nem szűnhe tünk erős figyelemmel kisérr mindazt, ami a világban tői ténik, s ami így vagy úgy, d senkire sem lehet hatástalar Nem lankadhat szorgalmunk é buzgalmunk a munkában, a építésben, az alkotásban, mind annak gyarapításában, ami népé, ami a nép életének szeb bé és gazdagabbá tételéért szü letik. Cserhalmi Imre • A magyar mezőgazdaság a világ élvonalába tartozik, az utóbbi tíz esztendőben tekin­télyt, rangot vívott ki. Ahhoz azonban, hogy ezt a pozícióját megőrizze és továbblépjen, szüntelen fejlesztésre van szük­ség. Ezúttal néhány állatte­nyésztéshez kötődő beruházás­ról számolunk be. Idén márciusban kezdett egy saját kivitelezésű új baromfite­lep építéséhez a sombereki termelőszövetkezet. Az újszerű eternit-hungarocell panelből ké­szült létesítményt a meglevő telep mellett alakították ki Pa- lotabozsokon. A 140 000 férő­helyes brojlertelep betelepítése mór megkezdődött. A beruhá-. zás költsége eléri a 35 millió forintot. A sombereki tsz broj­ler csirke kibocsátása ezáltal évente eléri a 3,5 milliót. A véméndi termelőszövetke­zetben a sertéstelepet bővítik. Eddig a gazdaság évente 10 000 hízott sertést állított elő. Ez a szám az új telep 1982 őszi átadása után 20—22 000-re nő. A mintegy 20 millió forin­tos beruházás során battériás malacneveló, valamint két, egyenként 1160 férőhelyes hiz­lalda és kocaszóllás épül. Ki­vitelező a Baranya megyei Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. A geresdlakí termelőszövet­kezet várhatóan az ősszel fog hozzá saját kivitelezésben a sertéstelep alapozásához. Kitüntetési ünnepségeket tartottak tegnap az alkotmány napja alkalmából. Képünkön Piti Zoltán, a Megyei Tanács elnökhelyettese népművelőknek nyújt át kitüntetéseket. (Tudósítás a 13. oldalon). amely egyben azt is jelenti., hogy egy új ágazat alapjait teszi le. Geresdlakon ugyanis eddig nem foglalkoztak ser­téstenyésztéssel. A szakosított sertéstelepük mintegy 65 millió forintba kerül, melynek kivite­lezése során 4800 férőhelyes hizlaldát alakítanak ki, vala­mint egy kocaszállást. Úgy ter­vezik, hogy az új ágazatuk két év múlva indul. A mohácsi Dunavölgye Ter­melőszövetkezet a szarvasmar­ha-telepét korszerűsíti 18 millió forintért. A 200 tehénférőhely- lyel való bővítés mellett átala­kítják a fejóhózat és áttérnek a kötetlen tartósra. A munkát augusztus elején kezdték, s 1983 tavaszára fejezik be. A létesítmény elkészültével a gazdaság vágómarha-termelé­se harminc százalékkal nő. A lippói termelőszövetkezet 180 000 férőhelyes brojler csir­kenevelőt épít 30 millió forin­tért saját erőből, hitel és álla­mi támogatás nélkül. Három egységet már átadtak, a visz- szalevő három pedig az év vé­géig készül el. Az új telep több mint egymillió csirkét bo­csát ki évente. R. N. A sombereki tsz új baromfitelepe Palotabozsokon Erb János felvétele A sombereki tsz asszonyai is részt vállaltak az új létesítmény építésében Három és fél millió csirke Somberekről Korszerű sertéstelep Geresdlakon Alkotmány­napi ünnepségek Ma, alkotmányunk ünne­pének kiemelkedő esemé­nye lesz Beremenden a BCM szerelőcsarnokában tartandó ünnepi nagygyű­lés. Abrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter mond beszédet a 10 órakor kezdődő ünnep­ségen. Ezt követően avat­ják az új mészüzemet. * Bolyban a József Attila Művelődési Házban tart­ják ma az ünnepi megem­lékezést, amelyen a Che Guevara ifjúsági klub tagjai adnak műsort. * Pécsett, az MSZMP Ivov- kertvárosi lakóterületi alap­szervezete és a HNF kör­zeti bizottsága ma meg­emlékezést tart a Melinda utcai szabadidő-parkban 10 órai kezdettel, ünnepi beszédet dr. Nagy József, a körzet országgyűlési kép­viselője mond. * ünnepi megemlékezést tartanak ma Boksán az ifjúsági parkban. A lelső- szentmártoni ünnepségen kiváló társadalmi munkás és érdemes társadalmi munkás kitüntetéseket ad­nak át. * Lánycsókon ma délután járási ifjúsági találkozót rendeznek. A késő estig tartó műsoron pol-beat énekesek és tánccsoportok, hagyományőrző együttesek vesznek részt. * Sportvetélkedőt rendez­nek Erzsébet■ Szellő, Ká- toly és Kékesd községek­ben. Kékesden 21-én 20.30- órakor nyílik meg a mozi a művelődési házban, más­nap 14 órától pedig fel­vonulással egybekötött szüreti mulatságot tarta­nak. Gyarapodó termelőszövetkezetek ÜJ létesítmények a mezőgazdaságban

Next

/
Thumbnails
Contents