Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-16 / 224. szám

1981. augusztus 16., vasárnap Dunántúli napló 11 Polgári védelmi szakaszok versenye Szekszárdon Véget ért az országos biológusnapok Bányaeoészségiiay a konferencia programján Adottak a lehetőségek egy kutatóbázis kialakítására □dóst. A téma itt, a Mecsek vidékén érdeklődésre tarthat számot nemcsak orvosi vagy műszaki körökben, hanem a nagyközönség körében is. Ép­pen ezért az előadás után tá­jékoztatást kértünk Bíró profesz- szortól a bányaegészségügy te­rén végzett kutatásokról és eredményekről. — Lehet-e egészséges üzem a bánya? , — Igen, de ehhez nagyon sok munka szükséges. Ha csak egy területet, például a szilikózisos megbetegedéseket nézzük a mecseki bányákban, e téren rengeteg dolog történt. Műsza­ki téren egyrészt csökkentették a porképződést, az egészség­ügy pedig ezzel egyidőben fo­lyamatosan vizsqálta, kutatta a gyógyítás lehetőségeit. Ma sok­kal később és kevésbé intenzív formában jelentkezik bányásza­inknál a szilikózis, mint 10—20 évvel ezelőtt — nem beszélve a két háború közti időszakról. — A mi vizsgálataink célja élettani, biológiai oldalról tisz­tázni, milyen terhelésnek van kitéve a bányász a munkahe­lyén, szervezetét mennyiben ve­szi ez igénybe, milyen erőfeszí­tést kíván ez tőle. Ha mi e té­nyezőket összegezni tudjuk, s továbbítjuk a bánya műszaki apparátusának, akkor két ol­dalról, közösen ki tudjuk dol­gozni azt a stratégiát, mellyel megvédhetjük a bányászok egészségét. — Sokba kerül-e az egészsé­ges munkahely kialakítása? — Nem jelentéktelen az az összeg, amit kutatásra, és az eredmények megvalósítására fordítunk-Az egészség azonban olyan kategória, amit pénzben nem lehet kifejezni. A bánya kialakítására költött összegek­ben a többi mellett egyébként elenyésző az, amit a bánya­egészségügy kíván. Ennek a jó megszervezése ugyanakkor — bátran használhatjuk ezt a ki­fejezést - óriási profitot hoz, hiszen éppen abban az élet­korban tudjuk megvédeni a bá­nyászok egészségét, amikor a legtöbbet tudják a szakmájuk­ról, amikor a legproduktívab­bak. Bíró professzor előadásának lényege a következőkben sum­mázható: az embert, a bányá­ban dolgozó embert is környe­zetével együtt egységes rend­szernek kell tekinteni. Az orvos­biológusnak ezért alapvető kö­telessége megismerni a munka­helyeken bekövetkező biológiai változásokat, és a műszaki szakemberekkel együtt le kell vonnia a következtetéseket a környezeti tényezők alapján. Tudjuk, Baranyában mintegy harmincezer bányász él. Tud­nunk kell azt is, hogy a bánya­egészségüggyel foglalkozó tu­dományos kutatók száma mint­egy 20—30 főre becsülhető a Pécsi Orvostudományi Egyetem különböző intézeteiben. Pécsett egyébként mind egészségügyi, mind műszaki szempontból op­timálisak a lehetőségek egy bányaegészségügyi kutatóbázis kialakítására. Gállos Orsolya A Pécsi Szénelőkészítő PV elsősegélynyújtó szakasza mentés közben A bányaegészségügy témája is szerepelt a 24. országos bio­lógusnapok tegnap lezárult programján. Bányaegészségügy és biológia címmel dr. Bíró György, a POTE Közegészség­tani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára tartott elő­Somogy szerepelhet az országos döntőé A táborlakók által készített képek árverezése ... Erb János felvétele A barátsághoz nem keSI tolmács Szekszárdon két autóbusz ütközött, vagy húszán sérül­tek meg súlyosabban, köny- nyebben, a sérülteket a pol­gári védelmi elsősegélynyúj­tó szakaszok 'mentették és ápolták a helyszínen. Nem kell megijedni, valójá­ban nem történt közúti ka­tasztrófa ... A két busz, a sok sebesült csak „kellék” volt. Ugyanis Szekszárdon rendez­te tegnap a Magyar Vöröske­reszt a polgári védelmi első­segélynyújtó szakaszok cente­náriumi területi versenyét, a legjobb Zala, Tolna, Somogy és Baranya megyei csapatok részvételével. Megyénket a Mecseki Szén­bányák Vállalat pécsi szénelő­készítő üzemének PV szakasza képviselte. Pető Ferenc, az üzem pv-törzsparancsnoka csa­patát buzdítva elevenítette fel a városi és megyei sikert, az 1975-ös országos bajnokságot. Akkor — zömében ez a 24 fős gárda — országos bajnok lett... A Kossuth-bánya pv- műszaki mentőalakulata és a pécsi köztisztasági rbv-csapata is a dobogó legmagasabb fo- ' kára állhatott, az összesítettben is Baranya lett a legjobb. Jó, az akkor volt. A sötétszürke pv-egyenruhában, fekete gumi­csizmában és fehér műanyag­sisakban izzadó szénelőkészítő­sök még utoljára átgondolták, hogy mit és hogyan csinálja­nak majd, ha harmadikként rá­juk kerül a sor. Szakaszpa­rancsnokuk Villányi Gábor, az egyik rajparancsnokuk Herr Gyula, valamint a csapat egyik erőssége, Klaics Vince - ugyancsak tagjai voltak a 75­(Folytatás az 1. oldalról) lyi Egyetem és az anyagi tá­mogatást biztosító OMFB Or­szágos Fehérje Iroda jóvoltá­ból elegendő vetőmag áll majd rendelkezésre a közter­mesztéshez. Két évvel ezelőtt még csak 1000 hektáron termesztettek ló­babot az országban, jelenleg 4300 hektár a termőterület és ebben nem kis érdeme van a Pannónia Társaságnak, hisz - ebből 2000 hektáron — a Ga­bona Tröszttel közösen - a Pannónia szervezte meg a ter­melést. Az érdeklődés élénk, s 1982-re várhatóan 10 000 hek­tár lesz az ország lóbabtermő területe. A baranyai termelők — Egy- házcskozór, Sásd, Vejti, Vil­lány, Drávaszabolcs, Boksa — tavaly rekord lóbabtermést ta­karítottak be. A legjobb táb­lákon elérték a 4 tonnát hektá­ronként. Az idei aszályos idő­járás nem kedvezett a lóbab­nak. Az átlagtermés 2 tonna körül várható. A mázsánkénti ös sikercsapatnak — és a töb­biek szavából is kitűnt: nyerni akarnak. Az elméleti feladatok meg­oldása után várták a résztve­vőket a helyszínen a „karam­bolozó” buszok, körülötte, ben­ne a sebesültek. (Imitálva min­den: a nyílt töréstől a vérzé­sig, a horzsolástól a súlyos fej- és gerincsérülésig. A sérülteket „alakító" diáklányokat mind a négy csapat ellátta, majd hord­ágyon, vagy támogatva szállí­tották el őket a „baleset" helyszínéről. A buszokat időn­ként füst lengte körül — érzé­keltetve, hogy azok kigyullad­tak.) A körülmények, az imitólá- sok élethűek — a versenyzők úgy végezték munkájukat, mintha valóságos lenne min­den. A PV Tolna megyei törzspa­rancsnoka Somogyi József al­ezredes záró szavai után Brüll Miklós alezredes, a Magyar Vöröskereszt országos központ­ja osztályvezető-helyettese —a rendező szervek nevében — hir­dette ki a végeredményt. A te­rületi verseny győzteseként a Somogy megyét képviselő igali csapat indulhat az országos döntőn, 2. Zala, 3. Baranya és a 4. a házigazda Tolna me­gye csapata lett. A pécsi szénelőkészítő üzemi orvosa, dr. Pilláry Endre sem csüggedt el a vártnál gyen­gébb helyezés miatt: „A nega­tív eredmény is eredmény, mert okulhatunk belőle." Ez igaz. A látottak is igazolták: adott esetben valamennyi polgári vé­delmi elsősegélynyújtó csapat megállja a helyét. Szöveg és kép: Murányi László 700 forintos termelői ár azon­ban még így is jövedelmezővé teszi a növényt. Az export ár ennél is magasabb. Világpiaci ára jelenleg megegyezik a szó­ja árával, hisz a lóbabot a szó­jához hasonlóan egy sor or­szágban emberi táplálkozásra (konzervgyártásra stb.) hasz­nálják. A lóbab termesztési költsé­gei viszonylag alacsonyak. Ve­tése és betakarítása a búzater­mesztés gépeivel történik, te­hát plusz gépi beruházást nem igényel. Igen nagy előnye, hogy kiváló, pillangós lévén, talajt- gozdagító búzaelővetemény. A termelők szerint lóbab után hektáronként 6—10 mázsával nagyobb termést ad a búza. Ezek az előnyök biztosítják he­lyét a hazai növényi fehérje­programban, amelynek egyik fontos állomása lesz a terme­lők, a kutatók, a szervezők és forgalmazók bajai országos ta­nácskozása.- Rné ­Túljutott félidején a „Béke, barátság, szolidaritás" nevet vi­selő sikondai nemzetközi úttörő­tábor. Kétszáztíz 12-15 éves gyerek (bolgár, jugoszláv, szov­jet, NDK- és NSZK-beli, vala­mint magyar) öt nyelven — nyu­godtan megesküdhetne rá az ember, hogy ez csak bábeli zűrzavarhoz vezethet. Hamar igazolódott azonban, hogy a gyerekek bármely ország és táj szülöttei is, könnyen megértik egymást a játék, a barátság jegyében, nem is kell hozzá tolmács. Hét nap telt el a tábornyitó óta s már igen sok élményt szerezhettek a gyerekek. Egy­két nap alatt megbarátkoztak ’ a tábori renddel, a kedves út­törő ceremóniákkal, mint pél­dául a reggelenként zászlófet- fonás, s megszokták a magyar ételek izét is. Közben barátsá­gok szövődtek, levélcímek cse­rélődtek, s már most is biztos­ra vehető, hogy lesz majd nagy sírás-rívás, amikor búcsúzniok kell egymástól. Remekül összekovácsolta a gárdát a pécsi kirándulás is, amikor a gyerekek a városnézé­sen kívül néhány üzembe is el­látogattak, mint például a Tej­ipari Vállalathoz, a Húsipari Vállalathoz, a Baromfifeldolgo­zó Vállalathoz és a Kesztyű­gyárba. A tábori olimpia kü­lönböző sportversenyei — foci, kézilabda, tollaslabda, asztali- tenisz — is csak tovább erősí­tették a barátságot, a nemes vetélkedés ellenére is. Főleg a fociban volt hatalmas lelkese­dés és profikat megszégyenítő küzdelem: az eszékiek és a tá­bori zenekar, a babarci úttö­rők mérkőzését a gyengébb idegzetüek nem is tudták végig­nézni. Kedves programja volt a tábornak egy Komlón vendé­geskedő belga gyermekkórus rögtönzött koncertje és ugyan­csak nagy sikerrel zárult a pé­csi Doktor Sándor Művelődési Ház játékháza. Ez a program egyébként na­gyon is jól jött tegnap délelőtt­re, amikor szolidaritási bazárt nyitottak. Itt árverezték el a gyerekek a saját maguk által készített játékokat, díszes pla­kátokat és egyéb tárgyakat. Ez aztán igazi kedves bábeli zűr­zavar volt, mint ahogy egy ár­veréshez illik is egyébként. A zsebpénzekből vásárolt tárgyak összértékét, 2659 forintot a tá­bor pajtásai a gyermek szolida­ritási alapra ajánlották fel. Délután politikai fórumot rendeztek a gyerekek, s a ma­guk módján dalokkal, csata­kiáltásokkal, plakátokkal tettek hitet d béke, barátság, szoli­daritás eszméje mellett. Este pedig szolidaritási őrtüzek gyúl- tak a tábor környékén, majd ezekből egy közös nagy tábor­tüzet raktak, annak jelképe­ként, hogy „egyedül kevesen vagyunk, össze kell fognunk és erősek leszünk”. Ezen az ’estén biztos, hogy ei szovjet pajtások szemére jött legnehezebben ólom. Az elmúlt héten már nagy sikerrel lezaj­lott a bolgár, az NDK- és NSZK- beli gyerekek nemzeti napja, amikor egy-egy ország gyerme-. kei játékos formában sok ked­ves meglepetéssel mutatkoznak be a többi táborlakónak. Az NSZK-beli „Sólymok" mun­kásmozgalmi dalokkal, komoly lelkesedésükkel, az NDK-beliek rögtönzött gyermek-divatbemu- totókkal, a bolgárok sok remek kis játékukkal vívták ki a töb­biek vastapsát. Ma szovjet nemzeti est lesz a sikondai táborban. Persze nagy volt a titkolódzás, mit is csinálnak majd, és annyi szi­várgott ki csupán, hogy Csaj­kovszkij Hattyúk tava című ba­lettjét is bemutatják. Már ez­zel is alaposan feladták a lec­két a következő nemzeti napok rendezőinek, a jugoszláv és a magyar úttörőknek. D. I. Fehérjeim port-kiváltás Könyv Parázs a hamu alatt N emeskürty Istvántól már megszoktuk, hogy ha a magyar történelem sors­kérdéseit vallatja, mindig olyan problémákat bolygat, melyek a szakmabeliek és a kívülállók ér­deklődését egyaránt felkeltik. Legújabb könyvében nem keve­sebbre vállalkozik, mint hogy bebizonyítsa: téves az a törté­nelmi megállapítás, mely szerint a szabadságharc bukását köve­tő nehéz évtizedben csupán passzív ellenállás létezett a Habsburg önkényuralommal szemben Magyarországon. Té­nyek sokaságával támasztja alá ellenérveit, s hitelesen mutatja meg, milyen erők munkálkod­tak azon, hogy az osztrák gyar­matosító törekvések végül is so­rozatosan kudarcba fulladtak. Érdekes, árnyalt korképet rajzol a Világossal és Solferinóval behatárolható tíz esztendő po­litikai küzdelmeiről, arról a kor­szakról, mely a reakció diada­lával kezdődik és súlyos vere­ségével zárul. A szerző a véreskezű Hay- nau visszahívásával indítja könyvét. Ebben a kényszerű, európai nyomásra történő in­tézkedésben látja a Habsburg- ház első, bár még csak jelen­téktelennek tűnő meginaását. A politikai helyzet alakulása, s oz országon belül lassan kibon­takozó titkos ellenállás azon­ban egyre nyilvánvalóbbá teszi, hogy a fiatal Ferenc Józsefnek olyan tényezőkkel is számolnia kell, melyek előbb-utóbb keresz­tülhúzzák önkényuralmi terveit. A kivégzések, a bebörtönzések csupán ideiglenesen oldják meg a lényeges problémákat, a megfélemlítés, a terror még a lojálisán gondolkodókban is ellenérzéseket szül. N emeskürty számos pél­dával igazolja, hogy a forradalom és szabad­ságharc eszméitől meglehető» sen távol álló arisztokraták kö­rében is hányán a szembehe- lyezkedés álláspontjára jutot­tak. Az osztrák titkosrendőrség jelentéseiből kiderül, hogy a nemzeti önérzetében megsértett arisztokrácia miként vesztette el a kormány bizalmát, hogyan vélt — akarata ellenére - az‘ ország alapvető érdekeinek vé­delmezőjévé. Ennél azonban jóval többet nyomtak a latban azok a törek­vések, amelyek tudatosan és következetesen vállalták az el­lenállás pozícióját. Se szeri, se száma a súlyos bíróságé ítéle­teknek a Bach-korszak éveiben. Mindez azt mutatja, hogy a hatalom emberei percig sem hajthatták nyugodtan álomra a fejüket, a nemzet legjobbjai aacolva a puszta létüket fenye­gető veszélyekkel, a lehető leg­különbözőbb formákban ébren tartották nyegyvennyolc szelle­mét. Nemeskürty egyszerű ál­lampolgárok korabeli naplójá­ból idéz bizonyító sorokat. A szabadságharc bujdosó vezetői­nek feljegyzéseit ismerteti, vagy éppen az írók hitvallását hívja segítségül. Ez utóbbiak különösen sokat tettek azért, hogy az elnémetesítő politiká­val szemben - ha csupán a nyelv és a gondolat fegyveré­vel is — megvédjék a nemzeti önállóság pusztulástól fenyege­tett végvárait. Felesleges bizo­nyítani, hiszen az irodalomtör­ténetből tudjuk, mit jelentett az elnyomás éveiben Arany Já­nos, Tompa Mihály, Vörösmar­ty magatartása és szerepe. N emeskürty természete­sen nem kelt hamis il­lúziókat. Lényeges társa­dalmi változások nem következ­tek be a hamu alatt parázsló ellenállás hatására sem. A ha­talom erős volt még, változatos eszközöket alkalmazhatott a gyarmati sorba süllyesztett or­szág fékentartására. De tudo­másul kellett vennie a realitá­sokat, s lassan megindult az a folyamat, mely az egyoldalú elnyomás helyébe újabb évtized múltán a kiegyezés lehetőségét hozta. K. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents