Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)

1981-08-16 / 224. szám

Á KSH Baranya megyei igazgatóságának jelentése az 1981 I. félévről (Folytatás az 1. oldalról) nőtt. A külkereskedelem részére történt és a beruházási célú értékesítés egyaránt 1 százalék­kal mérséklődött. A külkereske­delem részére értékesített fon­tosabb termékek közül jelentő­sen nőtt az átadás a bőrből készült felsőruházati termékek­ből, főzelékkonzervből és nyers­húsból. A hagyományos exporttermé­kek közül csökkent az értéke­sítés bőrkesztyűből és kárpito­zott bútorból, az élelmiszeripa­ri termékek közül sertészsírbál, borból és savanyúságból. A megyei székhelyű kivitelező építőipar 1981. I. félévében 1,0 milliárd Ft értékű építési-sze­relési munkát teljesített, — ösz- szehasonlítható áron számítva 1,3 százalékkal többet, mint 1980. I. félévében. A termelé­kenység számottevően javult. Általában átadási határidőre, vagy ennél korábban adták át az új lakóházakat. A Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat ez év elejétől június hó 30-ig 666 lakást adott át, köz­tük 110-et terven felül. Ezzel az ez évi lakásátadási terv 49 szá­zaléka megvalósult. Mezőgazdaság A mezőgazdaság eredményei összességükben kedvezőtleneb­bek, mint 1980. év első felé­ben. A két fő gabonanövény, a búza, és a kukorica vetéste­rülete csökkent a tavalyihoz mérten. A gazdaságok a tavaszi vetésre fennmaradt területeket nem kukoricával, hanem első­sorban a kedvezőbben értéke­síthető napraforgóval és cukor­répával vetették be. Több nagy­üzem csökkentette a zöldség- termesztését, vagy felhagyott ve­le. A búza termésátlaga — elő­zetes adatok alapján — a ta­valyi, kiemelkedő hozamnál vár­hatóan (16 százalékkal) keve­sebb lesz. Az étkezési búzák minősége elmarad az előző évi­től. A betakarítás 95 százalékos készültségekor a tavaszi árpa hektáronkénti hozama megha­ladta a tavalyit, a borsó elma­rad attól. A kukorica termés- kilátásai kedvezőek. A lucerna harmadik kaszálása is befeje­ződött, az együttes termésered­mény meghaladja a tavalyit. Az elmúlt év első feléhez viszonyítva a megyében a pri­mőr zöldségeflátás javult. Eb­ben nagy szerepe van a Sziget­vári Zöddségszaporító és Haj­tató Közös Vállalat tevékenysé­gének. A zöldségfélék értékesí­tett mennyisége a félév folya­mán kereken 30 százalékkal ha­ladta meg a tavalyi mennyisé­get. Paradicsomból a tavalyi mennyiség 3-szorosót, zöldpap­rikából, uborkából, több, mint dupláját értékesítették a ter­melők. A zöldborsó 33 százalék­kal volt több a tavalyinál. A vetetlen terület az idén a szántónak mindössze 0,7 szá­zalékát tette ki, ami az előző évinél is és az országos arány­nál is kisebb. Jelentősen csök­kent a gyepterület és növeke­dett az erdőterület. A gyomirtószereket kellő mennyiségben be tudták sze­rezni a gazdaságok, de o talaj- bajuttatáshoz szükséges esők elmaradása miatt a szerek nem voltak eléggé hatékonyak. Kü­lönösen a cukorrépa vetések maradtak gyomosak. A mérsékelt terméseredmé­nyek folytán az aratás kisebb gonddal járt, mint a megelőző évben. A kalászosok jóval ki­sebb hányadát kellett száríta­ni. A szalma betakarítás o terü­let 77 százalékáról július végé­re megtörtént. A nagyüzemek másodvetése 4000 hektárt tesz ki, ez fele a tavalyinak. A szarvasmarha-á'Homány a félév végén nem érte el az egy évvel ezelőttit, attól 0,2 száza­lékkal, az 1979. évközepitől pe­dig 4,6 százalékkal maradt el. Ugyanakkor kedvező a tehén- állomány alakulása, amely ősz- szességében az említett időpon­tok mindegyikéhez képes növe­kedett. A kisüzemeknek nyújtott kedvezmények és a szakirányí­tó szervek szervező munkája eredményeként ismét nőtt az anyaállomány a kisgazdaságok­ban. Mintegy 230 db vemhes­üszőt helyeztek ki 7 termelőszö­vetkezetből, a kisüzemek egy­más közötti forgalmában pedig további 390 db vemhesüsző ke­rült a termelésbe. Tovább foly­tatódott a sertésállomány csök­kenése. A félév végén 6,8 szá­zalékkal volt kevesebb a ser­tés a tavaly június 30-inál és 5,1 százalékkal az 1979. évkö- zepinél. A csökkenés teljes egé­szében a kisüzemeknél jelentke­zett. A vágóállat- és állati ter­mékértékesítés összességében fokozódott az előző év azonos időszakához viszonyítva. Nőtt a vágósertés, a vágóbaromfi és — a korábbi évek üteménél ugyan mérsékeltebben — a tejértékesí­tés. A vágómarha értékesítés számottevően, 1121 tonnával (13 százalékkal) kevesebb volt, mint a múlt év első félévében. Foglalkoztatottság Baranya megyében 1981. első féléve során — a megfigyelt ágazatokban 141 350 dolgozót foglalkoztattak. A létszám folya­matosan csökkent; az 1979. el­ső félévinél 3,2 százalékkal, az egy évvel korábbinál 1,2 száza­lékkal volt kevesebb. A csökke­nés 1980. első félévéhez viszo­nyítva 1646 dolgozó kilépését jelentette, amelyből 1158 fő (70.4 százalék) az iparban fog­lalkoztatottak számát csökken­tette. A létszámcsökkenés csak­nem teljes egészében a fizikai foglalkozásúak köréből adó­dott. A megyei székhelyű kivitelező építőiparban 1981. első félévé­ben tendenciaszerűen tovább csökkent a foglalkoztatottak szá­ma. Az épitési-szerelési tevé­kenységen dolgozók száma 8 százalékkal volt kevesebb, mint 1980. év azonos időszakában. Az elmúlt két és fél év során — a megfigyelt ágazatokban — folyamatosan csökkent a fog­lalkoztatott nyugdíjasok száma. A vállalatok és a szövetkezetek (a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek nélkül) az idei év el­ső félévében összesen 3482 nyugdíjast alkalmaztak, 196-tal kevesebbet, mint az 1979. év első felében. Baranya megyében 1981. jú­lius 1-ével 9 vállalat - közülük 8 iparvállalat — tért át az 5 napos munkahét szerinti új munkarendre. Az intézkedés a megye szocialista iparában ösz- szesen 24 249 dolgozót érintett, a foglalkoztatottak 36 száza­lékát. A megye lakosságának köz­ponti forrásokból származó pénzbevétele 1981. első hat hó­napjában 7,6 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. Az összes pénzbevétel és azon belül a végzett munkával kap­csolatos kifizetések kisebb mér­tékben nőttek, mint az elmúlt év azonos időszakában. A la­kosság takarékbetét-állománya 1981. június 30-án 5,6 milliárd Ft volt, 230,3 millió Ft-tal több, mint 1980. év végén. A takarék- betétek ez évi növekedése az első negyedévben volt erőtel­jes. Az ekkor elhelyezett összeg a félévi teljes növekmény 92 százalékát tette ki. Növekedett a hitel-igénybevétel. A lakos­ság hiteltartozása a félév vé­gén 17,2 százalékkal több volt, mint az előző év júniusának végén. Az összes hitelállomá­nyon belül a hosszúlejáratú hi­telek — túlnyomórészt lakásépí­tési hitelek — 83,6 százalékos részt képviseltek. A megfigyelt ágazatokban a fizikai foglalkoztatottak havi át­lagbére 1981. I. félévben 3777 forint volt, 7,8 százalékkal ma­gasabb az egy évvel korábbi­nál és 13,2 százalékkal több az 1979. I. félévinél. Az átlagkere­setek a munkabéreknél valami­vel nagyobb arányban (8,5 szá­zalékkal) emelkedtek, amit a ré­szesedési alapból teljesített ki­fizetések összegének 16,4 szá­zalékos növekedése tett lehető­vé. Kereskedelem A kiskereskedelem I. félévi eladási forgalma — összehason­lítható áron vizsgálva — 5,2 szá­zalékkal nőtt. Az átlagot meg­haladó mértékben 6, illetve 7 százalékkal növekedett az élel­miszerek és a vegyesiparcikkek forgalma. Kedvezően alakultak az élel­miszervásárlási lehetőségek a félév során. Az élőhal és a sza­lon sör kivételével jó volt az ellátás élelmiszerekből és élve­zeti cikkekből. Az idénycikkek árszintje az elmúlt év január­júniusi átlagánál 4,7 százalék­kal alacsonyabb volt. Zöldáru­ból összességében 39 százalék­kal nőtt a felhozatal. Gyümölcs- féléből másfélszer több került az árusítóhelyekre, mint tavaly az első félévben. A kereskedelmi vállalatok kockázati alapjuk terhére 41 millió forint engedménnyel áru­sították ki készleteiket a félév során. A kiárusítási kedvez­ményben az élelmiszerek 3,4 milliós részvétele csekély ugyan, de ez az árengedmény csak­nem hétszerese volt az elmúlt év első hat hónapjában adott kedvezményeknek. Ruházati cik­kekhez 18, vegyesiparcikkekhez 20 millió forintos megtakarítással juthatott a lakosság a téli vá­sár, „keddtől keddig”, „cent­rum hétfő” stb. időszakos árle­szállítások alkalmával. Fokozatosan terjed az üzle­tek új üzemeltetési formája. A megye kereskedelmi vállalatai és szövetkezetei június hó vé­géig 44 üzletet szerződéses üze­meltetésre, hármat pedig bérbe adtak át. Az induló átalánydíjba épített nyereségösszeg az át­adott üzletek bázisidőszaki eredményének átlagosan a két­szerese volt. Az átadott üz­letek kétharmada már a második negyedévben szer­ződéses formában működött. Lakás, egészségügy Az első félév folyamán — a a tanácsi szervek által kiadott használatbavételi engedélyek alapján - 713 lakás épült fel Baranya megyében, 24 száza­lékkal kevesebb, mint 1980. el­ső felében. Mind az állami, mind a magánerőből épített la­kások száma csökkent. Az év első hat hónapja során hasz­nálatba vett lakások kétharma­da a városokban, egyharmada a községekben létesült. A vá­rosi lakások 82 százaléka to­vábbra is a megyeszékhelyen épült. Pécsett azonban így is 106-tal kevesebb lakás készült az év első felében, mint tavaly. A félév folyamán összesen 155 lakás szűnt meg a megyében, közülük 98 a városokban (ebből 89 Pécsett), 57 pedig a falvak­ban. 1981. első félévében a megye fekvőbeteg intézeteiben a szer­vezett férőhelyek száma nem változott lényegesen. Növeke­dett viszont a szünetelő ágyak aránya, elsősorban a Megyei Kórház szülészeti osztályán be- következet tűzeset révén. A já­róbetegek szakellátása összes­ségében napi 18 órával bővült, amely főképpen a szilikózisos betegek ellátásának a lehető­ségeit javította. A félév végén 7 orvosi körzet volt betöltetlen, közülük 2 (Erdősmecske, Máza- szászvór) már több éve. A táppénzes napok száma a félév folyamán meghaladta az 1,6 millió napot. Ezen belül gyermekápolás címén 101 530 napot vettek igénybe, mintegy 16 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszaká­ban. A csökkenés nagyrészt a gyermekek kisebb számával hozható összefüggésbe. 71'3 lakás épült fel az első félévben Baranya megyében A rekonstrukció nem zavarja a termelést Kétezer tonna áru a mohácsi tartósító üzemből Több üveges befőtt és hordós savanyúság Napi 20 tonna gyümölcsvelő a SIÍLÉ-gyártáshnz Jövőre iidnl a tőkés export Tartályokba kerül a savanyítandó uborka Erb János felvétele A jól vezetett középüzemek létjogosultságát bizonyítva, szin­te megalakulása óta nyeresé­gesen gazdálkodik a megyei Zöldért korszerűnek nem nevez­hető mohácsi tartósító üzeme. Termékeik keresettek a hazai piacon. Gyümölcsvelőikből — sárgabarack, meggy - készül a közkedvelt SIÓLÉ, őszibarack befőttjük a Nagyatádi Konzerv­gyáron keresztül vegyesbefőtt­ként eljut a külpiacokra is. Az üz§m 84 dolgozója tavaly 1830 tonna készterméket állított elő csaknem manufakturális körül­mények között. Tiszta nyeresé­gük megközelítette a 2,5 millió forintot. Az időközben beindult re­konstrukciótól nem zavartatva, ebben az évben tovább növel­te termelését az üzem. Első fél­éves tervüket időarányosan túl­teljesítették, a tervezett 480 ton­na helyett június 30-ig 640 ton­na készterméket állítottak elő, amit főként a rekordnak szá­mító cseresznye- és meggy­termésnek köszönhetnek. Cse­resznye befőttből a tavalyi 56 tonna helyett 105 tonnát, meggy­ből 83 tonna helvett 114 ton­nát készítettek. Ennek egy ré­sze meggyvelő, amelynek ki­szállítása megkezdődött. Na­ponta folyamatosan 20 tonna megqy- és sárgabarack velőt szállítanak el Mohácsról a Sió­foki Állami Gazdaságba a ros­tos Siólevek gyártásához. Csü­törtökön újabb két 10 tonnás teherautó kajszivelőt indítottak útnak. A gyenge termés miatt az idén kevés kajszit tudtak fel­vásárolni, a nyersanyag minő­sége is gyenge volt. A jégve- réses kajsziból befőttet ezúttal nem is készítettek, az eqész mennyiséget gyümölcsvelőnek dolgozták fel. Török József üzemvezető elé­gedett az idei alapanyag-ellá­tással. A kajszi kivételével min­denből jobb a termés a tava­lyinál, s minden korábban érik, mint az előző esztendőben, s ezzel az irammal lépést kell tartaniok. A korai őszibarack fajták feldolgozását már befe­jezték. A Napsugár fajtából 10 000, a Ford koraiból 30 000 üveg befőtt várja az elszállí­tást. Most kezdik a sárqa húsú magvaváló fajták feldolgozá­sát. Az Elberta barackból és a Hale-ből 40 000 ötnegyedes, vagyis 1 literes üveg felesbefőt­tel gyártanak a bolti eladásra. Az egész fajtaskálát a mohácsi Üj Barázda Tsz termeli, amely a legnagyobb partnerük. Közben megkezdték a cseme­geuborka feldolgozását is. Az alapanyagot a kémesi és diós- viszlói tsz-ekből kapják. Az ubor­katermés igen jó, a minősége is megfelel a szabványnak. Há­romszáz tonnát dolgoznak fel részben ecetes uborkaként üve­gekben. A sósvizes félkész ubor­kát tankokban szállítják a kon­zerviparnak Nagyatádra tó­vá bbfeldolgozásra. Ezt a megoldást az teszi szükségessé, hogy kicsi a saját gyártókapacitásuk. A most be­indult 20 milliós rekonstrukció­val ez a jövőben bővülni fog. Előregyártott panel elemekből — a SZÖVTERV tervei alapján — egy 600 négyzetméter alap­területű új gyártócsarnokot épí­tenek, melyet korszerű gépek­kel rendeznek be. A gyümölcs- velőgyártóshoz szükséges fo­lyamatos előfőző berendezést az ÉLGÉP-nél mór megrendelték, a gyár vissza is igazolta a szál­lítást. Az ecetes és sósleves uborka és paprika gyártásá­hoz szükséges 35 tonnás alu­mínium tankokat a Cserkúti MEZÖGÉP-től szerzik be folya­matosan. Eddig mór 3 alutan- kot szállított le részükre Cser­kút. A rekonstrukciót a készáru­raktár építésével kezdték meg ez év tavaszán. A saját kivite­lezésű, 500 négyzetméter alap- területű új raktár már áll, át­adásával - amely szeptember végére, október elejére várha­tó — megduplázódik raktárka­pacitásuk. A 20 milliós rekonstrukciós összegből az idén 3 milliót hasz­nálnak fel építkezésre, további 2 -3 milliót gépek beszerzésére. Ebből több mint félmilliós tétel lesz a külföldi címkéző gép meg­vásárlása. A gép egy nyolcórás műszókban 8-10 000 üveget címkéz majd fel, amit jelenleg sokkal lassúbb tempóban, kéz­zel végeznek az asszonyok. A gyártócsarnokot és a szociális létesítményeket 1982-ben építik fel. A létesítményt jövő év vé­gén adják át. A korszerűsített középüzemben 500—1000 tonná­val több készárut tudnak majd előállítani hazai ellátásra és exportra. A jövő év végén, de főként 1983-tól a 4—5 évre ki­zárólag hazai ellátásra terme­lő üzem újra megkezdi az ex­portot. A HUNGAROFRUCT-tal történő előzetes megállapodás szerint termékeiket — ecetes uborkát, savanyú paprikát, egyes gyümölcskészítményeket — kizá­rólag a tőkés piacokon fogják értékesíteni. Az idei jobb alapanyag-el­látás folytán a tavalyi 1830 ton­nával szemben ez év végéig 2000 tonna késztermék kerül ki a mohácsi tartósító üzemből, több mint 30 millió forint ér­tékben.- Rné ­HÉTVÉGE 3. C

Next

/
Thumbnails
Contents