Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-15 / 223. szám
1981. augusztus 15., szombat Dunántúli napló 3 A tudományos-technikai haladást a társadalmi viszonyok határozzák meg Nyári diákmunka Az innováció, a gazdaság és a társadalom A gazdasági fejlődésben versenyképesnek kell lenni S okat beszélünk mostanában a tudományos-technikai haladásról, az innovációról. Felidézünk magyar feltalálókat és találmányokat: „nehéz embereket", akiknek nem sikerült elfogadtatni elképzeléseiket, találmányokat, amelyek Magyarországon nem valósultak meg. Beszélünk a tehetségekről és a tehetségek elkallódásá- nak veszélyéről. Talán érzékenyebben reagálunk ezekre a problémákra, mint korábban. És ez így természetes. Hiszen valamennyien tudjuk: gazdasági fejlődésünk lehetőségei beszűkültek. A nemzetközi gazdasági feltételek szigorúbbá váltak, gazdaságunk növekedésének eddigi forrásai kimerültek. A megváltozott külső és belső feltételekhez alkalmazkodni kell, ez az alkalmazkodás pedig a gazdaság egészének megújulását te szi szükségessé. Ez a megújulás a tudomány és technika új eredményeinek elsajátítása, a gazdasági innováció kiterjedése nélkül nem valósulhat meg. Gazdasági problémáink megoldásában sokat várunk a tudománytól, a technikától. De azt is tudjuk, hogy a tudomány és technika fejlesztése nem csodaszer, nem megoldás önmagában. A tudományos és technikai újdonságoknak a termelésbe való bevezetése ugyanis a társadalmi viszonyok jellegétől függ. Von olyan társadalmi közeg, amely kedvez a tudományos-technikai haladásnak, igényli azt, és van olyan, amely ném képes befogadni, ösztönözni. Az tehát-, hogy a magyar gazdaság milyen mértékben képes magába szívni a tudomány és technika eredményeit, amelyek nélkül nem valósulhat meg a további fejlődés, a magyar gazdaság társadalmi viszonyaitól függ: a tudományos-technikai haladást a társadalmi viszonyok határozzák meg. Gazdasági fejlődésünk újbóli viszonylagos fel- gyorsítása a tudományos-technikai haladás révén így társadalmi viszonyaink alakulásától függ. Ez a felismerés az alapja azoknak a tudományos kutatásoknak, amelyek a tudományos-technikai haladás és az innováció társadalmi összefüggéseit vizsgálják. Az innováció fogalma A közelmúltban két folyóiratunk is nagy teret szentelt e problémának. A Társadalomtudományi Közlemények 1981 /I -es száma közli az MSZMP KB Agi- tációs és Propaganda Osztálya és az MSZMP Szolnok megyei' Bizottságának Oktatási Igazgatósága által szervezett tudományos tanácskozás anyagát ,,A tudományos-technikai haladás társadalmi-gazdasági összefüggései” címmel. A Magyar Tudomány pedig 1981/4-es számában tárgyalja az innováció és a társadalom összefüggéseit. A leírtakból emelünk ki néhány gondolatot. Először is: többször használtuk az innováció fogalmát. Mit is értünk ezen? Olyan új szellemi terméket jelent — ötleteket, gondolatokat, találmányokat, új tudományos eredményeket —, amely a termelésbe behatolva gazdasági hasznot hozó minőségi fejlesztést eredményez. Az innováció tehát egy egész láncolatot foglal magába: az ötlettől a megvalósulásig, a kutatástól a fejlesztésen, termelésen, értékesítésen át a fogyasztásig. Gazdasáqi hasznot hoz, mert a termelési költségeket csökkenti, növeli a termelés hatékönvsáqót. Ez a hatása persze korlátozott ideig érvényesül: az innováció kiöregedik, s ekkor újabb innováció váltja fel. Az egyes innovációk tehát elavulnak, de ugyanakkor egymásra is épülnek. Más szóval: az elavult innováció nem vész el, éppen azért, mert a továbblépés alapját képezi. A gazdasági fejlődésben ezért csak azok az országok tudják állni a versenyt, amelyek folyamatos innovatív tevékenységet folytatnak. Terjedése lassú Innovációs folyamatok természetesen a magyar gazdaságban is vannak. Ezek hatékonysága azonban alacsony fokú, terjedési sebessége .lassú. Mindez a gazdaság egészének működési zavaraira utal, e zavarok tüneteként tekinthető. Az innovációs folyamatok felgyorsítása tehát a gazdaság egészének megújulásával párhuzamosan mehet csak végbe. A gazdaság megújulása pedig a társadalmi viszonyok fejlődésének függvénye: a gazdaság megújulása számos szociológiai problémát vet fel. így például nyilvánvaló, hogy a gazdaság megújítása, egy adott helyzetből való elmozdulása - noha lényegében a társadalom egészének az érdekét szolgálja — sértheti, kedvezőtlenül befolyásolhatja számos társadalmi csoport érdekeit, s így olyan érdektörekvésekbe ütközhet, amelyek objektive a fennálló helyzet konzerválására irányulnak. Nézzünk egy példát. A vállalatok gazdasági feltételrendszerének szigorítása természetes módon ütközik a vállalati érdekekkel. Ha a vállalatok ezt az érdekütközést úgy oldják fel, hogy fokozottabb mértékben támaszkodnak az innovációra, akkor ezzel az egész tár- scdalom jól jár. De a vállalatok csak akkor választják ezt az utat, ha pozitív érdekeltségük fűződik hozzá, illetve, ha nem képesek a korábbi kedvező feltételeket „visszaalkudni”, s ezzel a fennálló helyzetet konzerválni. Már az eddigiekből is látszik: a gazdaság megújulási folyamata érdekütközésekhez, konfliktusokhoz vezet. Az innováció folyamatát konfliktusok kísérik, amelyek lehetnek e folyamat kihordásának mozzanatai, de lehetnek gátjai, akadályai rs. Az, hogy melyik eset következik be, attól függ, mennyire képes társadalmunk megbirkózni a konfliktusokkal. Más szavakkal: mennyire rendelkezik társadalmunk a konfliktustűrés, konfliktusfeloldás képességével. A konfliktusok kezelésének mechanizmusait a társadalom alakítja, mi magunk formáljuk ezeket. Gazdaságunk megújulásának, az innovációs folyamatok felgyorsulásának előfeltétele annak a társadalmi-gazdasági környezetnek a megteremtése, amelynek segítségével kezelhetők és feloldhatók a szükségszerűen jelentkező konfliktusok. Fontos szerepe van ebben a politikai rendszer továbbfejlesztésének. A gazdasági megújulás által érintett érdekek politikai érdekként is megjelennek, politikai akarattá válnak, amely azután gazdasági döntésekben ölt testet. Ezért igen lényeges, hogy a politikai rendszer képes legyen a különböző érdekek kifejezésére, ütköztetésére, az érdekkonfliktusok feloldására. Az is nagyon fontos, hogy a politika tegye lehetővé a gazdálkodó vállalatok kockázatvállalását, s ugyanakkor részesítse őket a sikeres vállalkozás gyümölcseiből, ne a hatékonyan termelők rovására tartsa fenn az alkalmazkodni nem tudókat. Vállalati adottságok A konfliktusok tűrésének képességére nemcsak a gazdaság egészében, hanem az egyes gazdálkodó egységekben, is szükség van. Hiszen az innováció a vállalatok belső életében is érdekütközéseket eredményez, konfliktusokat szül. Természetesen igaz az, hogy a vállalatok csak akkor szívják fel az innovációt, ha fennmaradásuk, továbbfejlődésük ettől függ, vagy ennek révén lehetséges. Ebben az esetben alakítják csak ki belső szerkezetüket oly módon, hogy kezeljék az innovációs konfliktusokat, vállalják, nem pedig visszaszorítsák azokat. Az innovációs folyamatok kihordására alkalmas társadalmi környezet, vállalati szervezet lehet ezután a szülőA Bólyi Áfész nagy erőfeszítéseket tesz, hogy ipari tevékenysége az évi 10 milliós szövetkezeti össznyereségnek ismét a felét tegye ki. Nem panaszkodnak a szabályozók változására, hanem kezdeményeznek. Van cukrász-, hús-, szikvíz-, kötő-, csillagszóró-, fonó- és szövőüzemük. Mintegy 300 dolgozónak adnak munkát, valamennyien nők, legalább a fele bedolgozó. Jelenleg az ipari munka a 340—360 milliós árbevétel 10 százalékát teszi ki, aminek megduplázását 5—10 éves távlatban tervezik. Vállalkozó kedvből, újat akarásból nincs hiány: 10—15 üzemi és brigádvezető, a legalább ennyi újító rendszeresen „ostromolja” az áfészközpontot ötleteivel. A központi vezetés örül ennek, hisz képes válogatni a lehetőségek, a kínálat gazdag skálájából és már alapozni a piackutatók, az üzletkötők tanácsaira, ötleteire. E téren különösen élen jár a pécsi kötőüzem, valamint a bólyi szőnyegszövő. Az ország egyetlen csillagszóróüzeme év elejétől nem jut speciális, horganyzott lágyhuzalhoz, mert a Salgótarjáni Kohászati Művekben kiöregedett a gyártóberendezés, de a tervezett 36 millió darab csillagszórót mindezek ellenére legyártják. A gondot helyi megoldással szüntetik meg. Az idén újdonsággal, színes utcai csillagszóróval jelentkeznek a piacon, ők látják el az országot kólyhafényporral és vé- dókötényt szállítanak az NSZKhelye azoknak a folyamathoz nélkülözhetetlen kreatív személyiségeknek, akik felvállalják az innovációs tevékenységet, s a siker reményében az ezzel járó konfliktusokat. Ezért olyan fontos és nélkülözhetetlen az a társadalmi intézményrendszerünket formáló reformtevékenység, amely a gazdaság társadalmi feltételeit alakítva az innováció, a tudományos-technikai haladás folyamatának kibontakozását teszi lehetővé. Ez a tevékenység maga is a megújulás része: társadalmi innováció. Gedeon Péter ba, valamint Olaszországba. A pécsi, Szigeti úti kötőüzem gépeket vásárol és bérbe ad, hogy a legjobb teljesítő- képességű bedolgozók rendszeresen dolgozzanak. Tíz nap alatt képesek egy új termékre átállni és mintagarnitúró- juk 200-250 darabból áll. Évente 50 000 pulóvert, sálat, sapkát szállítanak a több mint 30 áruháznak. A szőnyegkészítők éves produktuma 22—25 000 négyzetméter rongyszőnyeg. Itt olyan termékeket akarnak, amelyekkel a maguk akaratát is bevihetik a piacra. Ezért elsősorban a gyapjúszőnyeg dollárt hozó képességében bíznak és ennek az érdekében előkerültek a porosodó rokkák a padlásokról. A pécsi Konzum pillanatokon belül eladta a drága gyapjúszőnyegeket. Olasz, NSZK-beli, svájci üzletkötők érdeklődnek a mongol gyapjúból készülő újdonság iránt. De kelendő egy másik újdonság is, az egy alapszínt több árnyalatban felvonultató rongyszőnyeg. A folyamatos anyag- ellátást úgy biztosítják, hogy közvetlen kapcsolatot alakítottak ki a bútor- és a ruhagyárakkal. Sorban állnak az emberek, hogy bejussanak az áfész valamelyik miniüzemébe, például a csillagszóróüzembe, ahol 4000 forint egy bedolgozó átlagkeresete. De vonzó a többféle terméket, így a szőnyegfonalat, ipari vattát gyártó fonoda is, amely bizonyos vonatkozásban majd besegít a szövődének. Csuti János Ötletek, újítások A Bólyi Áfész csillagszóróüzeme Megtanulni a szakmát A fiatalok és vezetőik a közös célról A munkahely Pécsett, a Temető utca melletti területen van, ahová 1903-ig temettek. A holnap műszaki vezetői tizenéves fiatalok, a pécsi Pollack Mihály Építőipari Szak- középiskola 41 tanulója, akik kötelező termelési gyakorlatukat végzik a Jogtudományi Egyetem 500 fős kollégiumának építkezésén. A Baranya megyei Állami . Építőipari Vállalat vezetősége a sok évi tapasztalat eredményeként 1981-ben Állaga Zoltán építészmérnököt, a lakás- építési főüzem vezetőjét bízta meg a KISZ építőtábor és termelési gyakorlat vállalati elő-' készítésével és irányításával. Állaga Zoltán nemcsak elméletileg jól képzett, nagy gyakorlattal rendelkező fiatal műszaki vezető, hanem mint egykori technikumi tanuló jó ismerője a nyári diákmunkának is. írását olvasva a Baranyai Építők júniusi számában, úgy vélem, hogy a feltételek biztosításának fontosságát saját tapasztalataiból vonta le. Helyesen állapítja meg, hogy a gyakorlatnak tulajdonképpen kettős célja van; az évközben tanult elméleti tananyag megerősítése, rögzítése megfelelő szakemberek irányításával, másrészt a vállalat érdeke, hogy emellett a lehetőséghez képest az építőtábor, illetve termelési gyakorlat gazdasági szempontból is hasznos legyen. Ezek megvalósulása érdekében a feltételek között első helyen szerepel a gondosan előkészített munkahely, a munka irányításával megbízott művezetők, oktatók kiválasztása és felkészítése, nem különben a teljesítményarányos bérezés és jutalmazás kérdése, a folyamatos munkahely és anyag- ellátás. És ezek mellett még egy nagyon fontos szempontot kell szem előtt tartani; a fiatalok munkája a vállalatoknál nem egyszerűen csak fizikai munka, hanem része a munkára nevelésnek, sokuk esetében ez az első ismerkedés a komoly termelő, fizikai munkává. „Lényegében arról van szó — írja Állaga Zoltán —-, hogy saját vállalatunk jövendő vezetőinek munkavégzési készségét alakítjuk pozitív, vagy negatív irányban.” Ezekkel a gondolatokkal kerestem fel a munkahelyet a gyakorlat félidejében, amikor árnyékban 31 C-fokot mutatott o hőmérő, a levegő sem mozdult. Az 500 fős jogász kollégium fő épülettömbje már kibújt a földből és az épület körül a tűző napsütésben a fiúk félmeztelenül, a lányok könnyű blúzban, nadrágban mozogtak. Egyesek téglát hordtak, mások falaztak. Azt nem állítom, hegy a legalább 45 C-fokos napsütésben — sehol árnyék a közelben — túlzottan lelkes a hangulat, de egyetlen ülő, vagy az épület belsejében hűsölő tanulót sem láttam. Kiegyensúlyozott, nyugodt, komoly munka folyt. Fritz János művezető, több mint két évtizeddel ezelőtti tanítványom a munkahelyi vezető és ő a csoport vállalati vezetője is. Megtekintjük a munkahelyet, majd a felvonulási épület művezetői irodájában öten rövid tanácskozást tartunk; Fritz János művezető, Müller Tibor ll/a, Schnell Tibor lll/a és Szigetvári András III b osztályos tanulók, ők a csoportvezetők társaik megbízásából és én. A beszélgetés során kiderül, hogy a munkahelyen dolgozó tanulók közül 17 elsős, 29 másodikos és 4 harmadikos alkotja a csoportot. örömmel állapítom meg, hogy mindkét oldal véleménye megnyugtató, a tanulók elégedettek a munkahellyel, a szerszám- és anyagellátás folyamatosságával, az étkeztetés szervezettségével, minőségével, de elégedettek a törődéssel, vezetéssel is, Fritz János művezető elégedett a tanulók munkájával, munkafegyelmével. Fegyelmi ügy nem volt, a teljesítmény felnőtt normában mérve, átlag 35 százalék. Az iskola megbízott tanórai naponta látogatják a munkahelyet, találkoznak a tanulókkal, törődnek velük. A benyomásaim jók, úgy láttam, hogy lefektetett elvek, szempontok megfelelően érvényesülnek. vagy legalább is minden szándék azt mutatja, hogy így legyen. És mindinkább érvényesül az a gondolat, hogy a gyakorlatot végző fiatalok között ott vannak a vállalat holnapi műszaki vezetői is. Debitzky István Koriátlan élettartamú gyújtáselosztók Az eddigieknél korszerűbb gyújtáselosztó kísérleti gyártását kezdték meg a Bakony Művek keszthelyi gyárában. A Lada típusú gépkocsik részére készülő új gyújtáselosztóban a megszakító szerkezetet nyomtatott áramkörös jeladóegység helyettesíti. Az újfajta berendezés korlátlan élettartamú, s a gyári beállítás utón semmiféle kezelést nem igényel. A Lada autógyárnak évente négyszázezer gyújtáselosztót szállítanak Keszthelyről. Az 1983-ban gyártásra kerülő 2108-as típusú személygépkocsikba már az új, megszakító nélkül működő gyújtáselosztót építik be. A keszthelyi gyárban addig folyamatosan megteremtik a sorozatgyártás feltételeit. Nyereséggel dolgoznak a Bölyi flfész kisüzemei Keresettek új termékeik, i szőnyeg és kötöttáru