Dunántúli Napló, 1981. augusztus (38. évfolyam, 209-238. szám)
1981-08-14 / 222. szám
1981. augusztus 14., péntek Dunántúlt napló 5 Középpontban az orvostudomány A biológusnapok résztvevői dr. Adóm György akadémikus, a TIT elnöke megnyitó beszédét hallgatják Fotó: Proksza László Magyarországért harcoltak Magyar-bolgár filmforgatás Baranyában A Magyor Televízió és a Bolgár Televízió közreműködésével dokumentumfilmet forgatott ezen a nyáron a hazánk felszabadításában részt vett I. Bolgár Hadsereg Dráva menti harcainak emlékeiről, a bolgár katonák és a magyar lakosság máig élő kapcsolatairól. A film első felét júliusban forgatták Bulgáriában. Az alkotók: B. Nagy Tibor rendező és Góhér Gyula szerkesztő többek között megszólaltatták a most 93 éves Sztojcsev tábornokot, az I. Bolgár Hadsereg egykori parancsnokát is. Ezen a héten a Dráva mentén, Baranyában és Somogybán folytatódott a filmforgatás, az I. Bolgár Hadsereg öt egykori, ma mór magas rangú katonájának közreműködésével. A tegnapi utolsó forgatási nap után a Dimiter Dimitrov vezérőrnagy által vezetett katonaküldöttséget és a film alkotóit baráti találkozón fogadta a Megyei Pártbizottságon dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára és Krasz- nai Antal, a HNF megyei Bizottságának titkára. A most forgatott, 40 percesre tervezett dokumentumfilmet Magyarországért harcoltak címmel, a drávai harcok 37. évfordulóján, jövő márciusban mutatja be a Magyar Televízió. Országos biológus- napok Pécsett O rszágos biológusnapok rendezvénysorozata kezdődött tegnap délelőtt Pécsett, az Orvostudományi Egyetem elméleti épületében. A TIT biológiai választmánya és Baranya megyei szervezete rendezésében lezajló országos eseményre mintegy 200 tudós, kutató, orvos, egyetemi tanár, pedagógus gyűlt össze. Megelőzni a munkahelyi baleseteket Munkavédelmi kiállítás Pécsett Az országos biológusnapokat 1957-től folyamatosan, évente megrendezik. Először a Tihanyi Biológiai Intézet, majd hosszabb ideig a balatonfüredi szanatórium patinás előadóterme adott otthont a tanácskozásoknak. AAitóbbi években vándorgyűlés formájában tartják meg a biológusnapokat. Eger, Gödöllő és Szombathely után, immár 24. alkalommal Pécs adott, jövőre Debrecen ad helyet a rendezvénynek. Ily módon bekapcsolják a tanácskozások áramkörébe - a résztvevőkkel pedig megismertetik - a tudományág helyi intézményeit, kutatóállomásait, természetvédelmi területeit. Érdekessége az idei biológusnapoknak az, hogy a „magyar orvosok és természetvizsgálók" 1846-ban, 1894-ben és 1927- ben is itt találkoztak, tehát ez a negyedik vándorgyűlés, amit Pécsett tartanak meg. A biológusnapok célja, hogy e tudományág (és ágazatai) friss tudományos eredményeiről informálják egymást a résztvevők, s ezeket mind további munkájukban, mind a tudományos ismeretterjesztésben felhasználhassák. Az idei tanácskozások középpontjában a biológia orvostudományi vonatkozásai állnak. Erre utalt köszöntőjében dr. Grastyán Endre, a POTE Élettani Intézetének igazgatója, a TIT Baranya megyei elnöke, amikor köszöntötte a jelenlévőket, a társintézmények, valamint a párt és állami szervek képviselőit. Antal Gyula, a városi pártbizottság titkára Pécs város nevében üdvözölte a biológusnapok résztvevőit, majd dr. Flerkó Béla, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora kívánt eredményes munkát a konferenciának. Dr. Adóm György akadémikus, a TIT elnöke megnyitó beszédében örvendetes új körülménynek nevezte a biológusnapok orvostudományi témaválasztását; — a tudományágnak ez a közeledése korábban nem volt jellemző — és azt, hogy 23 év óta először tarthatják a biológusnapokat egy orvosi intézet falai között. Nyitó előadásként A biológusnapok és Pécs-Baranya címmel dr. Hortobágyi Tibor, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára, a TIT biológiai választmányának elnöke tartott rendkívül nagy figyelemmel fogadott előadást a kétezer éves város és a hozzá kapcsolódó táj történetéről, sajátosságairól, kultúrájáról és szellemi életéről. Az első napi ülésszakon előadások hangzottak el egyebek közt a korszerű biológia jelentőségéről az orvostudományban (dr. Tigyi András); az evolúció elméletéről (dr. Csányi Vilmos); a korszerű biológiai emberszemléletről (dr. Csaba György); a humán-genetika időszerű problémáiról (dr. Méhes Károly, Győr). Ma a biológiaoktatás módszertanáról szóló előadással folytatódik a program, majd nagyharsónyi tanulmányútra indulnak a résztvevők. W. E. Az építőipari vállalatoknál a munkahelyi balesetek jórésze azért következik be, mert a dolgozók nem használják a védő- felszereléseket. Az elmúlt három évben száz balesetből hatvanhármat ez a gondatlanság okozott. A statisztikákból kitűnik, hogy csupán egyetlen eszköz, a mentőöv használata a balesetek 8,2 százalékát megakadályozhatta volna. Az ÉVM munkavédelmi osztálya az Építők Szakszervezetével közösen indított országos körútra egy munkavédelmi autóbuszt, még ez év tavaszán. Tegnap érkezett Pécsre a mozgó kiállítás Komlóról és tíz nap múlva indul Kaposvárra, majd tovább a többi megye- székhelyre és az ipari centrumokba. A kiállítást Nemeskéri László, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója nyitotta meg az építők munkás- szállója előtti parkolóban, majd dr. Kőhegyi Imre, a megyei KÖJÁL osztályvezető főorvosa tartott előadást Az egyéni védőfelszerelések fontossága címmel, ezután munkavédelemmel kapcsolatos filmet tekintettek meg a bemutató látogatói. A BÉV szociális raktárában mintegy ötvenféle védőruhából és felszerelésből állandóan rendelkezésre áll a szükséges készlet, mégis Engyel Tibornak, a vállalat munkavédelmi osztályvezetőjének is hozott újdonságokat a kiállítás. Elmondta, a BÉV rendelt az elsők között a pécsi ÉPFU munkatársainak szabadalmából, az autódarukra szerelhető érzékelő kapcsolókból, amik a magas- feszültségű vezetékek közelében az áramütéstől védik meg a dolgozókat. Remélik, hogy hamarosan gyártót találnak a fontos műszerhez, és valameny- nyi autódarura felszerelhetik. Bemutatták a Salgó cipőipari szövetkezet legújabb termékét, a tépőzáras munkaruha védő bőrfelsőrészt, a dunaföldvári szövetkezet acéllemezzel megerősített csizmáit és bakancsait, amelyeket nemcsak az anyagmozgatók, hanem a panelüzem dolgozói is használhatnak. A munkavédelmi osztályvezető elmondta, amint a SZOT Munkavédelmi Tudományos Intézete minősíti ezeket az újdonságokat, a BÉV megrendelő lesz. G. M. ■Mi llfl|f|f|j|§||^^ Kevés az aprólék, sok a csirkecomb Sok háziasszony panaszkodott mostanában, ritkán kapható az üzletekben csirkeaprólék. Felkerestük ezért a szakboltot, a Konzum Áruház élelmiszerosztályát és a piacon Jevő árusító pavilont, érdeklődve arról, — milyen árujuk van és mit várnak hétvégére? Baromliszaküzlet, Darázs Lászlóné üzletvezető-helyettes:- Libaaprólékunk, frissen vágott csirkénk, libánk bőven van, sajnos a vásárlók ezt kevésbé viszik. Kedden kaptunk zúzát, csirkeszárnyat, pulyka- aprólékot, csirkeaprólékot, de ezt a vásárlók pillanatok alatt elkapkodták. Igaz a megrendelésünknek csak a felét küldték. Sajnos csak karácsonykor volt, de azóta sem kakas, legalább 4 hónapja nem szállítottak, csibelábat, májat, szivet egy hónapja nem hoztak. Keresik az egész tyúkot, de az sincs. Comb meg friss mell is két hétig hiánycikk volt, de szerencsére a héten kaptunk és kapni fogunk. Konzum ABC, Rózsahegyi László ülzetvezető-helyettes: — Jelenleg a hűtőpultunkban pulykaaprólékot, far-hátakat, csirke nyakat, pulykanyakakat, kacsazúzát, pulykazúzát, libamellet, szabványon kívüli csibecombot, és II. osztályú egész fagyasztott kakast talál a vásárló. Minden csütörtökön frissen darabolt, előhűtött csirkecomb- és mell érkezik, még jelenleg is bőven van. De pénteken és szombaton is érkezik belőle utánpótlás, ezenkívül friss, előhűtött kacsát és grill kacsát is várunk. Vásárlóink szerdán kakastarajt tudtak Vásárcsarnoki elárusító pavilon, Szili Lászlóné üzletvezető-helyettes: — Naponta — szerda kivételével — kapunk árut. Ma, csütörtökön elfogyott a csirkefar- hat, a csirkeaprólék, pulyka- aprólék, de libaaprólék, csirkenyak, szárny, friss csibecomb és mell, mélyhűtött tyúk, felső és alsó comb maradt bőven. Bizonyára hétvégére bővebb választékkal várhatjuk vásárlóinkat. Felkerestük Kincses Tibort, a Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat igazgatóját is.- Az aprólék csak része a darabolt terméknek, a feldolmost egesz csirkét dolgozunk fel, mind a kül-, mind a belföldi piacra. Svájci megrendelésre grill csirkét szállítunk, az innen kimaradó zúza, máj, nyak a hazai fogyasztók asztalára kerül. Ha összehasonlítjuk a múlt évi és idei ada-r* tokát, látjuk, hogy jóval több darabolj terméket szállítottunk idén — 1980 I. félévében megyénkben 23,4 vagonnal, 1981 I. félévében 36,6 vagonnal. Érthető persze, hogy a vásárlók szívesebben vették az olcsóbb aprólékot, azonban többet szállítani nem tudunk. Adóm Erika gozásra kerütő baromficomb- venni, igaz hogy rövid idő , és mell mennyiségétől függ, ez alatt elkapkodták. Vevőink határozza meg, hogy mennyi mindig megtalálják a filézett aprólék kerül a boltokba. Je- pulykahúst. Remélhetőleg szom- lenleg is 170 mázsa csirke- botra kapunk csirkeszárnyat combunk van raktáron, ezért és aprólékot is. Egészség Kinek kell szemüveg? A szemüveg múltja 1270-re nyúlik vissza, akkor használták először Itáliában. Természetesen sohasem „kedvtelésből” viselték. Ennek ellenére — sajnos ma is- sokan inkább feleslegesen erőltetik a szemüket, mintsem ehhez a segédeszközhöz folyamodnának. Pedig ez rossz közérzet, idegesség, fejfájás okozójává válhat. Sőt - idült kötőhártyahurutot is előidézhet. A homályos látásnak velejárója még a tevékenység közbeni mozdulattévesztés. Munkavégzéskor ez rosszabb hatásfokot — sok selejtet — és nem utolsósorban balesetet okozhat. Mindezt — nem érdemes megvárni ! Szemüveget kell viselniök mindazoknak, akiknek valamiféle fénytörési hiba következtében a izem optikája nem tud éles képet közvetíteni az ideg- hártyára. Tudomásul kell vennünk, hogy az évek múlásával — sok egyéb élettani változás, „kopás" mellett — a szemlencse rugalmassága is csökken. Általában 40— 45 év körül már nem alkalmazkodik a közeli látáshoz. Ettől a kortól tehát — már főleg olvasáshoz, de egyéb közeire látást igénylő tevékenységhez is — szükségessé válik a szemüveg viselése. Ez alól csak azok kivételek, akik eleve rövidlátók! így — két- három dioptriás fénytörési hibával — idős korban is szemüveg nélkül olvashatnak. Persze, nekik meg a távolra látáshoz van szükségük szemüvegre. Jóformán minden archoz le- . hét megfelelő formájú keretet kapni. Sőt - nem ritka eset, hogy a szemüveq küllem szempontjából is előnyös viselője számára. Azt is megfigyelheti bárki, hogy akit szemüveggel ismert és „szokott" meq, nélküle már kicsit idegennek, de legalábbis furcsának érzi az illetőt. A fejlődő tudomány a szemüvegre szorulóknak is nyújt újat. A közvetlenül a szemre helyezhető kontaktlencsét. A hiúságon túl nem közömbös, hogy a kontaktlencse — keret híján — nem korlátozza a szem látóterét. Autóvezetésnél különösen jelentős ez a tulajdonság. Nem párásodik, és nem kell óvni a leeséstől. Viselőjét így nem akadályozza a sportban és egyéb mozgásigény- tevékenységben. Szaruhártya- betegségek esetén és szürke- hályog-műtétek után is használhatják. Viselése egyéni érzékenységtől is függ: legfeljebb napi 10— 12 órán át hordható. Ha bármilyen panasz jelentkezne az említett időtartam alatt — a használati időt le kell rövidíteni. Fontos tanács, hogy a kontaktlencsét éjszakára le kell venni gondosan tisztán kell tartani. Viselésével kapcsolatos útmutatást a szemészeti szak- rendelések, valamint Budapesten a Bajcsy-Zsilinszky út 16. szám alatt található szaküzlet nyújt. Mint azt tapasztalhatjuk, egyelőre azért még a szemüveg- használat vezet a kontaktlencsével szemben. Ne feledjük, hogy szemüveget — vizsgálat alapján — csak szakorvos írhat fel. Más szemüveget ne hordjunk, még ha „nagyszerűen" látunk is vele! Hasznos volna jobban odafigyelni a gyermekekre is. A kancsal gyermekek későbbiekben már nem gyógyítható tompalátása is megelőzhető az idejekorán elkezdett szemüvegviseléssel. A „négyszemű” gyermek egyébként gyakran hajlamos a társaitól való félrehúzódásra. Nehezen barátkozik - és ha a társai még csúfolják is — ez a rossz érzés akár depresszióba is torkollhat. A szülők és a pedagógusok észrevételükkel sokat segíthetnek.
