Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-04 / 181. szám

1981. július 4., szombat Dunántúlt napló 5 Szaporító­anyag a nyári vetésekhez Jó ütemben szállítják a me­zőgazdasági nagyüzemekbe a másod- és tarlóvetésekhez szük­séges szaporítóanyagot. A Ve­tőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat mintegy 25 növényfaj vetőmagjából az előző évinél jóval nagyobb készletekkel ren­delkezik, a megrendeléseket kivétel nélkül visszaigazolják, és — amennyiben szükség van ró az ismételt termesztéshez — o kistermelőknek is biztosíta­nak nagy termőképességű és gazdaságosan termeszthető nö­vényeket. Az idei év különösen alkal­mas a mósodvetésekre, hiszen az elmúlt évekhez kéoest a növények a szántóföldeken va­lamivel korábban értek be. Iqy marad idő a talaj elmunkálá- sára és a vetésre. Arra számí­tanak, hoay a szántóterületnek legalább 2 százalékát használ­ják fel ismételten az őszi .sze­zonban a termelők. Jó hatásfokkal termeszthető az elkövetkező időszakban a hibridkukorica, amelvből a leg­keresettebb „típusok" a ter­melők rendelkezésére állnak. Az árvizes és a belvizes terüle­tekre igen korai hibrideket is küldenek. Az elmúlt évben ál­lami minősítést kapott két új tckarmányreoce-fajta, amelyek fehérjében igen aazdaqok és hektáronként 50—70 tonna zöld- takarmány-termést adnak. A legtöbb mezőqazdasáai nagyüzem a napraforgó-vető­magot már tavasszal beszerez­te. az úiahb iaényeket a válla­lat kielégíti, ezúttal olcsóbb ve­tőmagot. nem osztályozott téte­leket küldenek maid, és azt aiónliók. hoav zötdtakarmánv- nak. illegve zöldtráavának hasz­nálják fel. A belvizek miatt későn vethető területek haszno­sítására aiánliák a korszerű ta- kormónvborsáfaitakat. amelyek­ből já minőségű a szaDOrító- anvaa-készlet. Ezenkívül az ön­tözhető terhietekre szániák a szóinbabot és más takarmánv- növénveket. arnelvol< avors nö­vekedésükkel tűnnek ki. Miután a zöldséanövények túlnyomó többsége alkalmas a másodvetésekre, a vállalatnál nagy készleteket tároltak. Het­venezer hektár bevetésére ele­gendő a vetőmag, összesen 15 faj minteav 70 faitáia áll a nagyüzemek és a kistermelők rendelkezésére. Eavebek között borsóból, bokorbabból, salátá­ból és méa eaész sor más zöld­ségből küldtek nagyobb téte­leket nemcsak a mearendelő nagyüzemekbe, hanem g kis- kerttulaidonosokct ellátó bolt­hálózatba is. Súly­többletért pénzbírság A KPM Tatabányai Közúti Igazgatóságának ellenőrei a korábbinál gyakrabban meg­jelennek a megye fő- és össze­kötő útjain, mert az eddigi ta­pasztalatok szerint a legtöbb esetben a megengedettnél ne­hezebb rakománnyal közleked­nek a teherautók, s ezáltal ron­gálják az utak burkolatát. Az autók terhelését svéd gyártmá­nyú speciális műszerekkel el­lenőrzik, és az előírások meg­szegőit pénzbüntetéssel sújt­ják: havonta három-négyszáz­ezer forint bírságot rónak ki a vétkesekre, de volt olyan hónap is, amikor több mint egymillió forint bírságot fizettek a fuva­rozó vállalatok. Noha a bírságoknál befolyt összeg tetemes, nem fedezi a túlsúlyok szállításából eredő károkat. Egy kilométernyi útsza­kasz építése ugyanis több mil­lió forint is lehet. A fokozott ellenőrzés és a bírságolás célja, hogy meg­előzzék az utak rongálását. Hőtároló kályhák Gazdaságos üzemmódja miatt igen népszerűvé vált az éjszakai villamos fűtésű hőtároló kályha. Az érintett gyártó vállalatok már ké­szülnek rá, hogy a hide­gebb hónapok beköszönté- ■ vei várhatóan megint ma- : gasra szökő keresletet kielé- I gíthessék. A Magnezitipari 5 Művekben például a sajtoló berendezéseken különféle átcsoportosításokat hajtőt- I tak és hajtanak végre fo- j lyamatosan, hogy időben szállíthassák azt az 500 ton­na hőálló betétet, melyre pótmegrendelést kaptak. Ennek felhasználásával a Villamosberendezés és -ké- S szülék Művekben több hő­tároló kályhát gyárthatnak majd. Utak és anyagok minőségellenőrzése Szigorú mérések az utak műszaki átadását megelőzően Munkájuk tulajdonképpen igen összetett. Attól kezdve, hogy az aszfaltburkolaf, az út­alap összetételét vizsgálják, fo­lyamatosan figyelemmel kísérik a beton anyagát, a megépített rézsűk tulajdonságait. Tevé­kenységüket így nehéz is érzé­kelni, mert mindabból csak azt láthatjuk, ha mintát vesznek az útburkolatból, azt viszont nem érzékeljük, hogy mielőtt elké­szül egy útszakasz, mennyi kí­sérleti vizsgálat előzi meg a megfelelő receptúra összeállí­tását . .. a legmegfelelőbb bitumen fel- használása. Ez már csak azért is lényeges, mert a komlói kő­bánya kőanyaga nagy hézagú követ ad. Korábban, töltő­anyagként az útépítéshez csak mészkőlisztet használtak, az utóbbi időben viszont az erő­művi pernye bedolgozása is előtérbe került. A KÉV kezde-. ményezésére először alkalmaz­ták ezt az új kötőréteget. A vizsgálati eredmények igazol­ták, hogy ugyanazzal a jellem­zővel bír, mint a hagyományos mészkőliszt bedolgozása, a tö­Egyszerűség, jű fxfés Nagy Józsefné népi ipar művész sikerei Megőrizni a népművészet tisztaságát A Pécsi Közúti Építő Vállalat központi laboratóriuma a mo­hácsi út mentén fekszik, innen indulnak és ide futnak be a mintavevő kocsik. Fülöp András- né, a technológiai és minőség- ellenőrzési osztály vezetője vé­gigkísér a laboratóriumon, amely a kívülálló számára leg­feljebb annyit jelent: nagy pon­tosságú laboratóriumi mérle­gek, Strassenfest gyártmányú műszerek, döngölő- és törőgé­pek, amelyek segítségével a technológia által meghatáro­zott paramétereket ellenőrzik a műszaki átadást megelőzően. A KÉV központi laboratóriu­mában, akik közvetlenül a mi­nőség gazdái, legfeljebb hú­szán vannak. Többségüknek, mint ahogy Fülöp Andrásné osztályvezető elmondta, első­sorban az aszfalttechnológia adja a legtöbb munkát. A cél, mörítése viszont nehezebb. A szederkény—villányi úton elő­ször alkalmazzák a csúszásgát­ló aszfaltot hazánkban, amely megakadályozza a vízfilmkép- ződést. S ami ugyancsak lé­nyeges: a jégképződés és ol­vadás időszakában elviseli a térfogatváltozást. A technoló­gia egyébként amerikai ere­detű. Néhány sorral följebb már szó esett a pernyéről. A 6/A út befejező szakaszán zagy­pernye töltést építenek. A Pé­csi Közúti Építő Vállalat egyéb­kén* a Pollack Mihály Műsza­ki Főiskolával, valamint Pécs város Tanácsával kötött meg­egyezés alapján a csatornák visszatöltésének megoldásán, valamint a zagypernye töltés- építési célra való alkalmazá­sán dolgozik. S. Gy. A népművészet újabb felvi­rágzásának korában élünk. Idő­ről időre kapjuk a hírt új népi díszítőművészeti szakkörök megalakulásáról, terjed — ahol terjed — a táncházmozgalom, népi együttesek, pávakörök születnek és bomlanak fel szin­te évenként. Divat, ami népi. Talán a városi életmód hirtelen reánk szakadt, sok­szor nyomasztó, egysíkú való­sága kergeti vissza az embert az egyszerű, tiszta formák és kifejezésmódok, az évszázado­kon át kicsiszolódott anyagi kultúra keretei közé. Talán — a kelleténél gyakrabban — a rossz értelemben vett divatmaimolós irányítia a technika századá­ban élők figyelmét a népművé­szet, a folklór termékeire. A mérték a jóízlés kell hogy legyen ezen a területen is. Ve­gyük csak példának a néptánc­együttesek, a hagyományőrző csoportok, a gyermek tánc- együttesek színpadi kosztümjeit. Hányszor látunk a szivárvány minden színében pompázó tán­cosokat, csilfbgó-villogó flitte­„Fehér áruk” olcsóbban Az élelmiszer- és vegyicikk- kereskedelemben új fogalommal ismerkedhetnek a vásárlók. Kü. lönféle tartós élelmiszerek, kon- zervek, édesáruk, száraztészták, háztartási vegyicikkek úgyneve­zett fehér áruként kerülnek for­galomba. A fehér-termékek lényege, hogy olcsóbbak a hasonló, azo. nos minőségű cikkeknél. Első­sorban a lehető legegyszerűbb csomagolás — példáuf a kar­ton helyett fólia a fémdoboz helyett üveg, az import hely.ett hazai anyagok alkalmazása — a sima, a cifraságmentes külső teszi lehetővé az árcsökkentést. Két nagykereskedelmi vállalat — budapesti Füszért, valamint a Pest, Komárom, Nógrád me­gyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat ■— egyelőre 8—10-féle „fehér árut", száraztészát, édesipari terméket, Kartm helyett fólia, lém gyümölcskonzervet hozott for­galomba, s ezek már egyes üz­letekben megjelentek. Az Anni teakiflit és a Vali vaníliás tea­süteményt például 25 forint he­lyett 23 forintért árusítják csu­pán azért, mert kartondoboz he. lyett fóliába csomagolták. Ezért csökkentették 2 forinttal a ve­gyes mézessütemény árát is. A Békéscsabai Konzervgyár két- tojásos csőtésztája részben a csomagolás miatt, részben mert a tészta nem minden szála éri el a szabványban előírt hosszú­ságot, 19 helyett 16.30 forintba kerül. A Nagykőrösi Konzerv­gyár ribiszke-dzsemje — amely­ből elhagyták a drága import zselatint — 4,40 forinttal lett olcsóbb. óhoz helyett üveg Az első fehér áruk — külföl­di tapasztalatok alapján — szü­lettek: Az érintett kereskedelmi és ipari vállalatok megegyeztek abban, hogy a használati ér­tékben, minőségben teljesen azonos termékekből olcsóbbat js gyártanak. A „fehéráru” elnevezés a megkülönböztetésre szolgál, az ilyen cikkek egyszerű feketebe­tűs sima fehér címkéje — rajta egy malacperselyes rajzzal — maga is az olcsóbb árat jelzi. A cél az, hogy miután egy- egy adott termékből „fehéráru" és hagyományos is készül, s ezek együtt találhatók majd az üzletekben, a vásárlókat külső­leg is egyértelműen tájékoztas­sák az olcsóbb árakról. rés szoknyában, pruszlikban! Térd fölött harangozó szok- nyácskákban ugráló húszéves lány még kellemes látvány le­het, de egy idősebb asszony mór kevésbé! Gyakran a gye­reklányok népviseletben tán­colnak a színpadon, a fiúk pe­dig úttörőegyenruhában. Talán mondani sem kell, mekkora stí­lustörés ez. Akkor szép igazán a produk­ció, ha a zene, a tánc és a viselet egy stílust, egy korsza­kot képvisel — vallják a nép­táncos szakemberek. Igen ám,' de hiába törekszik a művészeti vezető megtartani az arany- szabályt. ha igyekezetének ha­tárt szab az együttes pénztár­cája. Olcsón, de stílusosan fel­öltöztetni az eayüttest a tánc­hoz: ehhez kell ma naqy te­hetség. Segítséget a Népmű­velési Intézet igyekezett adni, an ikor az idén kiírta „A fej­dísztől a sarkantyúig" című pá­lyázatot az országban működő hivatásos és amatőr táncegyüt­tesek kosztümtervezői számára. Az eredmény Kalocsán tekint­hető meg július 4-től, a Duna menti népek foiklárfesztiválja alkalmából, örömmel tudatjuk, hegy a Király Húsról elnevezett pályázaton szép baranyai si­ker született: Nagy lózsefné népi iparművész a Mecsek Táncegyüttes számára készített moldvai magyar, hosszúhetényi, dunafalvi, széki és mezőséqi táncos viseletéivel első dijat szerzett. Naayné abból indult ki, hogy a falvakban sohasem az ünnepi viseletűkben táncol­tak az emberek, hanem annál egyszerűbb, de méa „alkalmi" ruháikban. Minek akkor a tán­cosokra ráerőltetni a színpadon o sokszoknvás, aazdaaon dí­szített, a legújabb stílus felé hajló „templomi" viseletét? Koncepciója - és az általa ter­vezett, s részben kivitelezett ru­hakollekció — telies sikert ara­tott Kalocsán. Naav Józsefné még eqy szép eredményt el­könyvelhet ezen a hétvégén: ma délután veszi át Nyíreqv- házán az V. országos néomű- vészeti pályázat harmadik dí­ját drávaszögi hímzéseiért. H. J. Kóma Jó kis film, rögtön az elején rosszul lett valaki, környezeté­ből orvosért kiáltottak a kert­mozi nézőterén. Az orvos köz­benjárására az operációs lát­ványt nem bíró néző csakha­mar kisétálhatott a kertmoziból, neki aznap estére elég volt a kultúrából. Később aztán már senki sem vágyott orvos után, sőt ta­lán mindenki gyanakodott a szomszédjára, hogy az talán orvos, és akkor jó lesz vigyázni. Talán még a doktorok is gya­nakodtak saját maguk orvos­énjére, a tudathasadást csak az gátolta némiképp, hogy a filmbéli orvosok disznóságait céhbeliek leplezik le. Főképp egy fiatal orvosnő, aki a film elején új vesét ígér egy vesebajos kisfiúnak. Ugyan neki nem mondják meg, de a néző tudhatja, új veséhez ak­kor juthat egy rászoruló, ha bal­eset következtében hirtelen meghal valaki, akinek épség­ben marad a veséje, s az gyor­san megmenthető és átültethe­tő a beteg helyébe. S mivel bizonyos körülmények mellett egy ideig tárolhatók is az emberi alkotóelemek és al­katrészek — már régen megfo­galmazódott és egynémelynél ki is viíeleződött. Pl. a vesebank: az elhunytak egészséges vesé­jét nem temetik szegénnyel el­porladni, hanem elhelyezik a „bankba", s akinek szüksége van rá — használja egészség­gel. Mielőtt valaki ezen túlsá­gosan felháborodik, emlékez­zen önkéntes véradására, ott is „bankba" adta vérét. Azám, de míg vért viszonylag bőségesen és folyamatosan be lehet szerezni, egyéb alkat­részre várakozni kell, esetleg hosszú évekig — túl esetleges ez a fajta megoldás. A filmbéli kisfiú is ki tudja meddig vár­hat, lehet, közben meghal sze­gény. A gazdag nem biztos, hogy meghal. Hiszen eddig is hal­lottunk arról, hogy kellően nagy pénzért vállalta valaki, hogy egyik veséjét átengedi annak, aki ezt meg tudja fizet­ni — de ez is egy snassz dolog: alkudozni, adás-vétel tárgyává tenni egy másik ember vala­melyik részét. De mi van, ha egy gazdag nem valamely pá­ros szervet akar magáénak, ha­nem mondjuk olyant, mint a szív? Akkor meqint jön a vára­kozás ... De nem folytatom, mert ellőném a Kóma című film leendő nézőinek izgalmát. így már csak arról néhány sort, hogy mily csodálandó az amerikai filmesek meggyőződé­se. A többségük ugyanis — így a Kóma alkotói is — eltökéltek, hogy a társadalmi igazságta­lanságok egyedül lehetséges megoldódási módja, ha jön egy igaz, bátor, megvesztegethetet­len hős vagy hősnő. Aki eliga­zítja rendes menetébe a dol­gokat. Mert roppant gyanús, ha az emberlánya legjobb barátnője egy egyszerű egészségügyi kü­ret közben kómába esik. A nyolcas műtőben, ahoi gyak­ran esnek kómába fiatal, egész­séges nők és férfiak, akiket az­tán elszállítanak egy titokzatos intézetbe. Az izgalmak elmúl­tával persze lehet azon gon­dolkodni, hogy miért ily primi­tív módon, egy nyitott légakná­ban vezetik egyetlenegy mű­tőbe a „kómásítól” - de ezen is . felesleges, hiszen különben hogy lepleződhetnének le a bi­tangok. Meg csak egy nyári (egynyári?) krimiről van szó, ami után azért nyugodtan tü­körbe nézhetnek még az orvo­sok. (bodó) Den marad san megmi tő a beteg

Next

/
Thumbnails
Contents