Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-26 / 203. szám
2 Dunántúli napló 1981. július 26., vasárnap KGST: a nyolcvanas évekbe lépve A KGST-tagóllamok kormányfői, tanácsadóik és szakértőik Szófiában azért jöttek össze a közelmúltban, hogy megtárgyalják a szocialista közösséghez tartozó országokban a hetvenes években elért gazdasági fejlődés eredményeit és megjelöljék a tájékozódási pontokat és fejlődésük irányát a nyolcvanas évekre. Elég megemlítenünk, hogy a KGST-tagállamok területük együttes nagyságát tekintve a földkerekségnek körülbelül az egyötödét foglalják el, lakosaik száma mindössze tizedrésze a világ lakosságának, ipari termelésük viszont eléri a világ ipari termelésének egyharma- dát. A hetvenes évek az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex program megvalósításának első évtizedét jelentik. Ezt a programot akkor fogadták el, amikor o KGST-tagállamok már több mint húszéves tapasztalattal rendelkeztek az eredményes gazdasági együttműködésben, így például 1950 és 1970 között a szocialista közösséghez tartozó országokban az ipari termelés csaknem hétszeresére növekedett. S ez az egyes országok saját erőfeszítései mellett a szocialista kölcsönös segítségnyújtásnak köszönhető. A komplex program rendelkezéseinek megvalósítása lehetővé tette az együttműködés pontosabb irányvételét a műszaki haladásra, a gyártássza- kosltásra és a kooperációra. Az eredmények nem várattak magukra: a gazdasági fejlődés legtöbbet kifejező mutatója, a megtermelt nemzeti jövedelem volumene a KGST-tagállamok egészében a hetvenes években 66 százalékkal növekedett. Nem árt, ha hozzátesszük: a szocialista közösséghez tartozó országok többségében a nemzeti jövedelemnek több mint háromnegyed részét közvetlenül lakossági fogyasztásra, lakás- és szociális-kulturális építkezésre használják fel. A hetvenes évek sajátossága volt a KGST-tagállamok beruházási együttműködésének fejlődése. Ennek hatékonysága jól kitűnik a Szövetség-gázvezeték építésének példájából. Ez a négy év alatt megépített gázvezeték — ami rendkívül rövid idő egy ilyen grandiózus építkezés számára —, lehetőséget nyújtott arra, hogy az építkezésben részt vevő államok számára a szovjet földgáz szállítását 1979-hez képest már 1980- ban mintegy másfélszeresére növeljék. A szocialista gazdasági integráció fejlődésének eredményeként kialakult a stabil gépgyártási piac. A szocialista közösséghez tartozó államok gépes berendezésszállítása' 1980- ban több mint háromszorosa az 1970. évinek; a KGST keretében lebonyolított kereskedelemben hányaduk körülbelül 44 százalék. Ez a piac a KGST-tagólla- mok számára garantálja termékeik stabil, kölcsönösen előnyös eladását; a testvéri országok itt elégítik ki importszükségleteik zömét. A KGST résztvevőinek gazdasági kapcsolataiban a világpiaci áraknál jóval alacsonyabb árakat állapítanak meg a tüzelőanyagokra és energiahordozókra, a nyersanyagokra és más árukra. A gazdasági integráció enyhíti a kedvezőtlen külső tényezőknek a szocialista közösség fejlődésére gyakorolt hatását. Csehszlovák közgazdászok számításai szerint a szovjet kőolajat importáló KGST-tagállamok együttes valutamegtakarítása az 1974—1979. években legalább évi 3 milliárd dollár volt, s ez az összeg egyre növekszik. Természetesen a Szovjetunió számára is előnyös a KGST keretében lebonyolított kereskedelem: az előző ötéves tervciklusban a KGST-tagállamok szállításai biztosították a szovjet kereskedelmi flotta kiegészítését 40 százalékban, a vasúti személykocsi-állomány kiegészítését 35 százalékban, az autóbuszállomány kiegészítését 12 százalékban, a kiskereskedelmi árualapok ruházati cikkekkel, cipővel, bútorral, kon- zervekkel való kiegészítését 15 százalékban. A nyolcvanas évek megnövekedett követelményeket támasztanak a gazdasági együttműködés hatékonyságával szemben. Vegyük mondjuk a tüzelőanyag- és energetikai szférát. Itt a nyers- anyagszállítások részben a partnerek ellátását biztosító feladatnak, részben pedig az exportőrök népgazdasági problémái hatékony megoldásának tekinthetők. (Lehetőség kínálkozik arra, hogy az exportőrök az energiahordozókért cserébe olyan szűkében lévő termékekhez jussanak, amelyeket kisebb költségekkel állítottak elő, mintha azok termelését ők maguk szervezték volna meg.) Az együttműködés hatékonyságának nyilvánvalóan minden ország számára tájékozódási pontul kell szolgálnia, amikor megválasztja aktív részvételének irányát a közösség keretei között megvalósuló gyártásszakosításban és kooperációban. Ugyanis éppen az intenzív termelési és tudományos-műszaki kooperáció, a minőségi tényezők előtérbe kerülése válik meghatározóvá a KGST-tagállamok gazdasági fejlődésében a nyolcvanas években. A. Drabkin (APN-KS) Magyar párt- és állami vezetők üdvözlő távirata DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Minisztertanács elnökének Havanna Kedves Fidel Castro Elvtársi A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a Moncada-laktanya elleni támadás 28. évfordulója, a nemzeti felkelés napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népiköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a magyar nép nevében forró, elvtársi üdvözletünket küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság államtanácsának, minisztertanácsának és a kubai népnek. A magyar nép ismeri és tiszteli a kubai nép haladó történelmi örökségét, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő forradalmárok tetteit. A sok áldozattal járó harc tette lehetővé Kuba felszabadulását, azt, hogy népe ráléphetett a szabadság, a nemzeti függetlenség és a szocializmus építésének útjára. A Kubai Köztársaság népének forradalmi vívmányai, építő munkájának eredményei elválaszthatatlanul összeforrtak a Kubai Kommunista Párttal, annak marxista—leninista politikájával. A Kubai Köztársáság megbecsült tagja a szocialista országok közösségéneik, s hatékonyan járul hozzá a szocialista országok együttműködésének elmélyítéséhez, küzd a békéért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért. Internacionalista szolidaritást tanúsít a szabadságért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő erőkkel. Pártunk, országunk és népünk támogatja Kuba igaz ügyét, társadalmi vívmányainak és nemzeti függetlenségének megvédését. Pártjainknak, országainknak és népeinknek a proletár nemzetköziség szellemében fejlődő barátságát és együttműködését a jövőben is tovább erősítjük. Nemzeti ünnepük alkalmából kívánjuk önnek, a kubai kommunistáknak és a népnek, hogy érjenek el további sikereket a Kubai Kommunista Párt II, kongresszusa határozatainak va'lóravál- tásában, hazájuk felvirágoztatásában a szocializmus és a béke ügye javára. Elvtársi üdvözlettel: KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Bias Rocának, a Kubai Köztársaság népi hatalmi nemzetgyűlése elnökének. Táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. ♦ PRISTINA: Ismét látogathatják turisták a jugoszláviai Koszovó autonóm tartományt, de csak turistairodák által szervezett utazások keretében — közölte a pristinai idegenforgalmi iroda, amely szerint az ily módon érkezett turisták szabadon mozoghatnak mindenütt. Egyelőre nem ismeretes, hogy egyéni turisták átutazhatnak-e a tartományon. ♦ BEJ RÚT: Jasszer Aralat, a Palesztinái Felszabaditási Szervezet ■ vb-elnöke szombaton megerősítette, hogy palesztin részről tiszteletben tartják a libanoni tűzszünetet, de lelhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi legyvernyugvás nem jelent tartós békét. Ahhoz tartós és a palesztin jogokat figyelembe vevő igazságos rendezésre van szükség. Világszerte elítélik Izrael agresszív akcióit. A képen: a párizsi demonstráció résztvevői, akik szolidaritásukról biztositották a palesztin népet. ■ 1' ■ " ----★ ...........1 A lengyel kormány elnökségének ülése Pénteken ülést tartott a lengyel kormány elnöksége. A Wojciech Jaruzelski kormányfő elnökletével megtartott ülésen meghatározták a LEMP IX. kongresszusán elfogadott hatá: rozatokból adódó kormányprogram kidolgozásának módját; a program konkrét formáját a minisztertanács legközelebbi ülésén vitatják meg. A kormány elnöksége megvizsgálta a minisztertanács határozattervezetét a február 12- én beterjesztett kormányprogram harmadik pontjában foglalt feladatok teljesítéséről. Ez a pont a gyógyszerekkel és orvosi eszközökkel való ellátás megjavítását irányozza elő. A program megvalósítása lehetővé teszi majd, hogy 1985-ig csökkentsék a lengyelországi gyógyszerellátásnak az importtól való függőségét. A kormány elnöksége úgy határozott, hogy az év végéig meghosszabbítja a vaj jegyre történő árusítását. Egyúttal döntést hozott arról is, hogy augusztus 1-től december 31-ig ideiglenesen szabályozzák a mosóporok árusítását is. ♦ ♦ TEL AVIV: Philip Habib, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja szombaton hazautazott Washingtonba, hogy Ronald Reagan elnöknek jelentést tegyen a pénteken életbe lépett libanoni—izraeli tűzszünetről. Az amerikai diplomata — a tervek szerint — hamarosan visszatér tárgyalni a Közel-Keletre. ♦ UJ-QELHI: Az indiai hadsereg egységei és a biztonsági erők nagyszabású műveletekbe kezdtek az ország északkeleti térségében, hogy ártalmatlanná tegyék az ott tevékenykedő Peking-barát bandákat - közölte Vadzsdja altábornagy, India keleti katonai körzetének parancsnoka Imphalban rendezett sajtóértekezletén. Az indiai erők máris tcbb titkos támaszpontot semmisítettek meg, jelentős mennyiségben loglaltak le kínai gyártmányú fegyvereket és hadfelszerelést, valamint ellenséges irodalmat. lliiiill Tegnap este az Elnöki Tanács az Országházban fogadást adott a barátságfesztivál magyar és szovjet delegációjának tiszteletére. A fogadáson Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke mondott po- hárköszöntöt. Jelen volt Maró- thy László, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk számos vezető személyisége. Részt vett a fogadáson Valerij Muszatov is. A harmadik magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál eseménysorozata a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában tartott fesztiválbállal ért véget. * Kigyulladt tegnap Vitézpusztán az erdészet vasúti rakodóján a szállításra előkészített faforgács. Csak a szigetvári tűzoltók gyors munkájának köszönhető, hogy a gondatlan szemétégetők nem okoztak nagy kárt. Kétszázezer forint érték nem veszett el a tűzben. Usztyinov a fegyverkezési versenyről és a Szovjetunió békepolitikájáról A Pravda szombati száma közli Dmitrij Usztyinov marsallnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének terjedelmes cikkét, ,,A fegyverkezési verseny a háború fenyegetése ellen” címmel. A cikk lényegében válasz az Egyesült Államok vezetőinek megnyilatkozásaira, a Reagan- kormányzat fenyegető és rágalmazó kijelentéseire, ugyanakkor részletes kifejtése a Szovjetunió néhány igen fontos javaslatának. Szovjet részről huzamosabb időn át várakozó álláspontra helyezkedtek az új amerikai kormányzat politikáját illetően. Fél év elteltével azonban már világosan kirajzolódtak ennek o politikának jellegzetes vonásai, és azokat olyan személyiségek fejtik ki rendszeresen, mint Haig külügyminiszter, Weinberger hadügyminiszter és maga ez elnök, Ronald Reagan. A szovjet vezetés már több ízben szólt ennek a politikának az egész világ békéjét fenyegető elemeiről. Usztyinov marsall most elsősorban katonapolitikai szempontból végzi el o washingtoni tervek elemzését, fogalmazza meg az igen határozott szovjet választ cikkében, amelynek legfontosabb megállapítása az, hogy a Szovjetunió határozottan szembeszáll a fegyverkezési versennyel, a háborús veszély megnövelésével. Ugyanakkor a miniszter rendkívül erélyesen szögezi le, hogy az amerikai kormányzat minden lépésére a Szovjetunió meghatározott ellenlépéssel válaszol, nem engedi meg katonai fölény kialakítását, nem hagyja magát megfélemlíteni. A szovjet politika célja az, hogy biztosítsa minden nép biztonságát, fejlődésük feltételeit, csökkentse a katonai kiadások terheit, rendezze a vitás kérdéseket. A Szovjetunió kész a tárgyalásokra minden kérdésben, de arra is, hogy felvegye az odadobott kesztyűt. A cikk megállapítja: a hidegháború korszaka^ óta még soha iiyen nyíltan nem mutatkozott meg az, hogy az Egyesült Álla- lamok erőpolitikát kíván foly-, tatni. Ehhez mind nyíltabban csatlakoznak Washington atlanti partnerei és Japán vezetői, akik — egyesek közülük szándékosan, mások akaratuk ellenére — támogatják Washington világuralmi igényeit, bekapcsolódnak a fegyverkezési versenybe, a háborús veszély megnövelésének útjára lépnek. Az amerikai kormányzat fegyverkezési politikájának, a tárgyalások felfüggesztésének, a fennálló szerződések gyakorlati felmondásának politikája, a katonai fölény megszerzésén kívül más célt is maga elé tűzött: c példátlan arányú fegyverkezési versennyel meg akarja ingatni a Szovjetunió és a szocialista országok gazdaságát. „Washingtonban egyesek már azt szómítgatják, vajon a Szovjetunió hány gazdasági programját kell emiatt megszakítani, mennyivel kevesebb árucikket, orvosi segítséget és egyebet kapnak emiatt a szocialista országokban. Ma azonban másmilyen időket élünk. Rosszakaróink számításai homokra épültek. A szocialista országoknak minden lehetőségük megvan arra, hogy meghiúsítsák a reakciónak a katonai fölény megszerzésére irányuló terveit” — írja Usztyinov. „Olyan benyomás alakul ki, hogy a Washingtonban hatalomra került személyek képesek az emberiség létérdekeit is kockára tenni, saját önző, szűk céljaik érdekében. A „szabad világ védelmének” ürügyével konfliktusokat szítanak a világ különböző részein, fokozzák a fegyverkezési versenyt, a társadalmi-politikai stabilitás megbontására törekednek Európában. Ez közvetlen fenyegetést jelent a Szovjetunió és szövetségesei számára. Az ilyen fenyegetés példáit jelentik a lengyelországi események, ahol a belső ellenforradalmi erők tevékenysége mellett megnyilvánul az imperializmus rosszul álcázott beavatkozása is. A szovjet honvédelmi miniszter megállapítja: a tények arról tanúskodnak, hogy Washington most ismét a hidegháború nyelvén akar beszélni a Szovjetunióval, nem tartja tiszteletben a két ország között a hadászati fegyverek terén korábban létrejött megállapodásokat. A cikk második része a Szovjetunió új békejavaslatait, azok fogadtatását elemzi, kifejti a Szovjetunió álláspontját néhány javaslat értelmezéséről. így a bizalomnövelő intézkedésekről, a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták kérdéséről és a hadászati támadó fegyverek korlátozására vonatkozó szovjet javaslatokról. „A szovjet katonai doktrína lényege az, hogy a béke és a nemzetközi biztonság lenini külpolitikájának elveitől vezettetve biztosítsa a Szovjetunió és a többi szocialista ország védelmét, ne engedje meg az imperialista agressziót. A szovjet katonai doktrínától idegen az, hogy bármiféle, bármilyen méretű megelőző, hódító háborút felytasson, figyelmeztető nukleáris csapást mérjen. Emlékeztetnünk kell néhány óceánon túli személyiséget arra, hogy a szocializmus országainak bé- keszeretetét nem szabad gyengeségük jelének venni. A Nagy Honvédő Hóború tapasztalatai meggyőző erővel bizonyítják ezt. A szocialista országoknak mindenük megvan ahhoz, hogy megbízhatóan védelmezzék meg népeiket. A szocialista közösség ereje, pontenciálja elegendő az agresszió visszaveréséhez, és soha, senki nem tudja térdre kényszeríteni" — hangoztatja cikkében Dmitrij Usztyinov marsall.
