Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-25 / 202. szám

1981. július 25., szombat Dunántúli napló 3 Ki látja el a háztájit? A boksái Ezüstkalász Tsz keKetáje Hiánycikk a naposcsibe A kőműves hegesztőpisztolyt fogéit 11 kisüzem világ­cégeknekis dolgozik Csilleforditókat szerelnek Kozármislenyben Fotó: Erb ■ Száz broiler fér a hűtőládába ■ Önellátó családok ■ Baksa elláthatná Baranyát Aki bontott csirkét akar ven­ni, bemegy a legközelebbi hús­boltba, s válogathat. Pécs, há­la a 2000 vagonos baromfifel­dolgozónak. jól ellátott város. Falun nem gond a csirkene­velés. Aki maga neveli, annak ráadásul olcsóbban kerül az asztalára a rántanivaló. A csa­ládok önellátásra törekednek. Százával veszik, vagy vennék a naposcsibét, ha lenne. Nincs az a keltetös, aki el ne adná egy szálig a sárga vagy kenderma­gos naposbaromfit. Új jelenség, a kapirgálós csirke tartása kezd kimenni a divatból. A kisterme­lők is rájöttek, nem mindegy, milyen fajtát tartanak. Tojatásra a tojófajta jó, húsra meg hús­hibrid, vagyis a broiler. Ez há­lálja meg a táp árát, s vágás­kor több rajta a hús. A falusi háztartásokban gom­ba módra szaporodnak a mély­hűtő ládák. Egy ilyen 220 lite­res ládába 100 darab, átlag 1,5 kiiós bontott csirke belefér. Egyszerre nevelik, egyszerre vágják, „bespájzolják" a más­fél mázsa húst. A broiler naposcsirke azon­ban megyénkben hiánycikk. A jó fajta broiler naposcsirkét — legyen az Tetra vagy Hybro — keresik, mint a cukrot. Ez év első felében 150 000 ilyen na­poscsirke került ki a háztájiba, holott legalább félmillióra lett volna igény, de egyes becslé­A Szentlőrinci Állami Gazdaság vetettek burgonyából A francia burgonyatermesz­tés fellegvárában, a bretagne-i Brestben és Ouimperben jú­lius 6. és 11. között hatnapos nemzetközi burgonyatermesz­tési szimpoziont rendeztek Eu­rópa, Dél-Afrika és Dél-Ame- rika legjobb burgonyatermesz­tői részére. A 120 meghívott között Magyarországot két Ba­ranya megyei szakember, dr. sek szerint elkelt volna egy­millió is. A hiány oka, hogy a keltetői kapacitás Baranyában elmaradt a termelői és feldolgozói kapa­citás fejlesztésétől. Ez ma az általános vélemény, ami azon­ban csak részben igaz. Bárá­nyában az idén 30 millió csibe­egységet keltetnek ki, ebből 26 millió a naposcsibe — a többi nagy testű baromfi. A 26 millióban azonban benne van a Shaver tojóhibrid is, ami egy egész más profil. A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát évi 3—3,2 millió napos briolert keltet ki. Ez a megyei nagyüzemi igényeknek mind­össze egyharmada. A másik kétharmadát a BMK Győrből. Gödöllőről, Debrecenből, Eger­ből és az ország legkülönbö­zőbb keltetőiből szerzi be a nagy partnerek ellátására. Ez nyilván csak átmeneti megol­dás. Boly most új keltetőt épít, s mivel a keltetőbe tenyésztojás is kell, fejleszti, bővíti a szülő­pár-nevelő telepét is. A beru­házás 1982-ben készül el. De mivel a termelés rohamosan bő­vül, a kombinát örül, ha nagy partnereit ellátja majd. A kis­termelők továbbra sem számít­hatnak innen naposcsibére. Annál inkább a boksái tsz- től. Baksa már az idén el tud­ta volna látni a megyét, de kü­lönböző vállalati érdekek ütkö­zése folytán 12 millió darab területén több mint 400 hektárt Joó József, a Szentlőrinci Álla­mi Gazdaság igazgatóhelyet­tese és Horváth Attila, a Szent­lőrinci Öntözéses Burgonyaler- mesztési Rendszer vezetője képviselte. Franciaország az utóbbi idő­ben a Közös Piac legnagyobb burgonyatermelőjévé lépett elő, 7,4 millió tonnás termelésével 1980-ban megelőzte Nagy­Tetra brioler naposcsibét Zala megyében szerződött le. A szer­ződés megkötése előtt, az év ele­jén Baksa felajánlotta kapacitá­sát a megyének, de az érdekel­tek ezt visszautasították. A la­kosság nem volt az érdekeltek között. Akik a nagyvállalatok közti együttműködést sürgetik, azok járnak a jó úton, hisz minden, csak nem racionális megoldás Baranyából Zalába, Győrből, Hevesből Baranyába szállítani a törékeny naposcsibét. Talán a nagytermelőknek kifizetődő ragaszkodni a megszokott faj­tához, a lakosság azonban egy­szerűen csak jó broiler napos­csibét akar. Tekintve, hogy a baksai tsz keltetője — tenyész- tojós hiányában — jelenleg nincs kihasználva, és az évi 16 milliós kapacitású keltető úgy épült, hogy ikresíthető, a ház­táji ellátás gyorsabb megoldá­sát Baksa kínálja. A szövetke­zet most jelentős hitelfelvétel­lel egy nagy törzs tojótelep épí­tését kezdi meg, amiből ellátja majd tenyésztojóssal a keltető­jét. A tsz a Tetra 726-os hibri­det szaporítja fel, amely ma a legjobb hazai broilerek közé tartozik. Van egy olyan vélemény is, hogy azokkal a vevőkkel, akik egyszerre 1500—2000 darabnál kevesebb naposcsibét vesznek, „nem érdemes vacakolni". A kétezresek mór árutermelők. Re­méljük, ha majd lesz elég na­poscsibe. akad olyan szervezet a megyében, amely hajlandó kiszolgálni a csak családi ön­ellátásra termelő kisvevöket is. Jövőre is ők lesznek többség­ben. Britanniát, Hollandiát és a Német Szövetségi Köztársasá­got. Bretagne-ban az Atlanti­óceán partvidékén, ahol évi 1200 milliméter csapadék hul­lik le, rendkívüli módon kedvez a klíma a burgonyának, s óriá­si területeken termelik. Itt ta­lálhatók a nagy állami — IN­RA— és a szövetkezeti fajta ne­mesítő és szaporítótelepek is. Köztük a francia szövetkezeti Germinal cég, amely három éve tart fenn partneri kapcso­latot a Szentlőrinci Állami Gazdasággal. — Milyen szakmai tapaszta­latokat szereztek a hatnapos francia útjukon, s hogy hasz­nosítják a látottakat idehaza? — tettük fel a kérdést Horváth Attilának. — Nagyon hasznos útunk volt. Jóval többet láttunk, mirtt Állandóan kerítéseket bonta­nak. A szó legszorosabb értel­mében is így van. Az újpetrei termelőszövetkezet kozármisle- nyi lakatosüzeme hét-nyolc esztendeje néhány felvonulási épületben évente két-három- millió forint értékben állított elő különböző kisebb értékű termékeket manufakturális kö­rülmények között. Amolyan kó- ceráj volt, miként a vitákban ezekről a falusi kisüzemekről akkor beszéltek. A leghizelgőbb megfogalmazás az volt létük­ről, hogy elvonják a munka­erőt a korszerű nagyüzemektől. Sokan voltak, akik halálos íté­letet követeltek, a gazdasági törvényszerűségek sokat el is temettek. a szimpozion más résztvevői, mert ryekünk, magyaroknak a franciák külön programokat szerveztek. Ezeken megismer­hettük a bennünket érdeklő legújabb, legjobb fajtákat, nö­vényvédőszereket, a legkorsze­rűbb tárolási és hűtési techno­lógiákat. Ezt talán azzal érde­meltük ki, hogy a meghívó Germinal cég Rosalie fajtájá­val idehaza igen jó eredmé­nyeket értünk el. Ott 28—30 tonnát terem hektáronként, mi első évben 32—34 tonnás ter­mést takarítottunk be s azóta is tartjuk a magas hozamot. Bretagne-ban persze nem kell öntözni, az atlanti-óceáni klí­ma azt jelenti, hogy naponta esik az eső, a burgonya 400 milliméter csapadékot kap a tenyészidőben. — Ha így van, mennyire lét­Kozármislenyben azonban egyre több üresen álló istállót alakítanak át üzemcsarnokká, terjeszkednek területileg, az idén már 90 milliós termelést terveztek, piaci kapcsolataik pedig külföldön is bővülnek. A napokban egy külkereske­delmi vállalattól levelet kaptak, amelyben 10 000 darab kerti vízpumpát rendelnek, amelyek hét méter magasságba másod­percenként 28—40 liter, akár 40 Celsius fok hőmérsékletű vizet is képesek felemelni. Mint ír­ják ugyanilyen vízpumpákra angol cégek is igényt tartanak, a termelés szinte korlátlan nö­velésére van tehát mód. Alek- szandr Kosovánnal. a Vilnaja Ukraina főszerkesztőjével jár­tam kinn az üzemben, miköz­jogosultak ezek a burgonyalaj- ták a mi szárazabb kiimánkon? — Nekünk, a termelési rend­szer gesztoraként kötelessé­günk behozni és kipróbálni a világ legjobb fajtáit. A kísérle­tekből aztán mindig a hazai viszonyoknak legjobban megfe­lelőket válasszuk ki elszaporí- tásra. A francia fajtaskála egyébként igen széles. Vannak szárazabb viszonyokra kineme­sített fajtáik is, olyanok, ame­lyeket Észak-Afrikában is siker­rel termeszthetnek. Mi most ki­választottunk 2—3 újabb fajtát, amit a HUNGAROSEED im­portál majd részünkre. A válo­gatásban ezúttal nemcsak a bő termőképesség, a betegsé­gekkel szembeni ellenóllóké- pesség vezérelt, de a feldol­gozásra való alkalmasság is. E fajták beltartalmi értékével szemben magasabbak a köve­telmények. A most épülő fel­dolgozónkban január 1-től fo­lyamatosan gyártjuk a burgo- nyapelyhet. Az e célra legal­kalmasabb fajtákat kívánjuk a jövőben termelni. — Rné — ben a már ismert alumínium szeméttárolók gyártásával is­merkedtünk, az óriás üzemek­hez szokott szovjet újságíró cso­dálkozva kérdezte, hogy milyen szakmunkások dolgoznak itt, akik képesek egymás után sze­méttárolót, vízpumpát, vagy negyven atmoszféra nyomás­nak is ellentálló desztillációs tartályt készíteni. Kollár Dezső, az üzem veze­tője eqy munkásra mutatott, aki egy résélővel éppen betont bontott: — Ö a legjobb kőművesünk, de ha kell, beáll hegeszteni, rajzról képes bármilyen bonyo­lult lakatosmunkát is megcsi­nálni. Az egész üzemben a munka- folyamatok a gazdasági és mű­szaki előkészítéstől a gyártásig a lehető legésszerűbben van­nak megszervezve. Az ország­ban már jól ismert, esztétikus, gumikerekeken gördülő alumí­nium szeméttárolókat ma már betanított munkások, zömében osszonyok készítik. Az elmúlt napokban állítottak üzembe egy kis öntödét, ugvanis eddig az alumínium hulladékot a MÉH-nél értékesítették. Most viszont a hulladékból maguknak készítenek olyan alkatrészeket, amelyeket eddig drága áron vásároltak meg. Ebben az üzemben egyéb­ként minden a gazdaságossági szempontokból indul ki. Az egyik csarnok mellett vízakna fedőket láttunk. Ezeken például jól lehet gyakorolni a hegesz­tési munkákat, az alumínium­mal ugyanis csak gyakorlott hegesztők képesek dolgozni. Ugyanakkor ezek az egyszerű vasszerkezetek az üzem legtöb­bet jövedelmező termékei közé tartoznak, amellett, hogy tu­lajdonképpen tanmunkák. Az olcsó, egyszerű épületek­ben olvan gépparkot igyekeztek kialakítani, amelyekkel szinte az egyik óráról a másikra ké­pesek átállni más termékek gyártására. Az üzem szervezeti felépítését is ehhez formálták. Az állandó terméknek számító szeméttárolókat, mint említet- ♦ r*m hpfn nítotl munkások készítik. Fqv másik műhelyben (csarnokban) viszont univerzális szakmunkások dolgoznak. A szombathelvi faaazdaság szá­mára a már említett desztilláló mellett eqy teherautó vázszer­kezetét újítják fel, amott hin­taágyak vázát készítik, a csar­nok közepén több köbméter űr- tartalmú alumínium konténeren dolgoznak. A Pécsi Ipari Vá­sáron bemutatott termékeik két díjat is nyertek: a rozsdamentes szállító kocsi, amely a húsfel- dglnozókban kiválóan alkalmas, például a belsőségek szállítá­sára és a gáz- és vízvezeték he­gesztő készülék nyerte el a bí­rálók tetszését. A dinamikusan fejlődő, nagy rugalmasságú, gazdaságos, korszerű termékeket gyártó kis­üzem azonban nemcsak terme­lési kultúrát vitt a faluba. A munkások szociális ellátása is hasonló mint a nagyüzemek­ben. L. J. Mindenütt keresettek a tsz kisüzemének hulladéktároló konténerei Burgonyatermesztők nemzetközi tanácskozása Bretagne-ban Hasznosítani a legjobb tapasztalatokat Szentlőrinci szakemberek képviselték Magyarországot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents