Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-24 / 201. szám

1981. július 24., péntek DunQntait napló A NEB és az SZMT vizsgálata • • Üzemi demokrácia Az egyik legtöbbet „napiren­den” levő téma az üzemi-mun- kchelyi demokrácia. Átfogó vizsgálatára — azaz, hogy ál­lunk mi, itt Baranyában e tár­sadalompolitikai kérdéssel — még nem került sor. Ezért ör­vendetes aztán, hogy egy köz­ponti, országos vizsgálódás ré­szeként, a megyénkben is meg­próbáltak e kérdésre választ kapni a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság és a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa közös vizsgálódásai nyomán. A témát összegező előterjesztés tegnap került a közös bizottsá­gi ülés asztalára. A vizsgálatot végzők véle­ménye: az „ismerkedési" fázi­son már túl vagyunk. Az üzemi demokrácia évről évre fejlődik, az intézmények, vállalatok, szö­vetkezetek vezetői és dolgozói egyaránt tanulják jogaikat és kötelességeiket, csiszolgatják az üzemi demokrácia fórumait, s igénylik az őszinte, közösségi érdekeket szolgáló, előre vivő gondolatokat, javaslatokat. A demokratizmust gátló té­nyezők közül kettőre érdemes kitérni. Az elsőt úgy hívjuk: párhuzamosság. Ugyanazt a kérdést megannyi fórum tár­gyalja, taglalja, ugyanazon résztvevők unalomig beszélik agyon a témát. S ez az agyon- beszélés a lényeget öli meg. A másik gát: az érdektelenséq. A „miért mondjam el, úgysincs értelme”, a „megy a buszom” szemlélet eléggé gyakori, s olykor az ilyen magatartásnak alapja is van: úgysem történik irtézkedés. A vizsgálatot vég­zők megállapították, hogy elég­gé hiányosak az üzemi demok­ráciával kapcsolatos nyilvántar- tások-kimutatások, nehéz nyo­mon követni a dolgozói észre­vételeket és az azt követő intéz­kedéseket. Egy biztos: a munkahelyi de­mokráciának van elég fóruma — talán több is, mint kéne —, s e fórumok különböző mérték­ben funkcionálnak. Van, ahol ár- termelési tanácskozás — köz­gyűlés — csak amolyan ünne­pély, van, ahol parázs viták platformja. Van, ahol a bizal­mi — korábbi munkahelyi te­kintélyénél fogva - a munká­sok véleményének, érdekeinek szószólója, s van, ahol még csak tanulgatja jogait. Mindenesetre a Baranya húszegynéhány válla­latán ál-intézményénél-szövetke­zeténél végzett felmérés nem volt hiábavaló, s megállapításaik megszívlelendők. Kozma F. Egy hónapon belül a második Nyerskukorica­tároló vasúti sínekből A közelmúltban megszünte­tett Kaposvár—Barcs közötti vasútvonal sínjeinek felhaszná­lásával 5500 tonna nedves ku­korica elhelyezésére alkalmas tárolót épít a csokonyavisontai gépjavító társulás Somogybán, a viktorpusztai takarmánybázis területén. A megyei Agrober Vállalat tervei alapján készü­lő tároló vázát forrasztják össze a sínekből, az acélkeretek kö­zötti részt pedig fa és mű­anyag lemezzel fedik le, majd az egészet kibélelik fóliával. A tárolóban elhelyezett nedves, vegyi anyaggal tartósított ku­koricát ugyancsak fóliával fe­dik, hogy ne kapjon levegőt. A tároló a kukorica betakarí­tás kezdetéig elkészül. Rövid egy hónapon belül immár második új kereskedel­mi egységét adta ót a vásárló­közönségnek a Bólyi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet. A múlt hónapban megnyílt szederkényi ABC-óru- ház után tegnap délután — az áfész másik bevásárlóközpont­jában — Bolyban nyitottak ön- kiszolgáló élelmiszerboltot. Az első vásárló már délelőtt 9 órától várt a bolt délután 2 órai megnyitására. Jablonka László éjjeliőr az általa hiány­cikknek tartott nescafé és Sza­lon sör mellé — saját ünnepe is lévén — szovjet pezsgőt tett az árukkal roskadásig megra­kott polcodról kosarába, a régi, elavult, 115 négyzetméte­res üzlet helyén 2,6 millió fo­rintért kialakított, ízlésesen be­rendezett boltban. A falu központjában, a Rá­kóczi úton lévő 135 négyzet- méteres eladótérrel, 74 négy­zetméteres raktárral és a hoz­zá tartozó további 140 négy­zetméteres alapterületű pince­tárolóval rendelkező, villamos árufelvonóval és korszerű szo­ciális helyiségekkel, áruátvevő­vel, valamint kosármosóval is ellátott élelmiszerbolt kivitele­zője a Bóyi Költségvetési üzem, valamint a Bólyi ÁFÉSZ ipari üzemága volt. Az üzembehelyezéskor 450 000 forintos árukészlettel feltöltött kereskedelmi egységtől — a Tégi bolt 6,7 milliós évi forgal­ma után — 20 százalékos for­galomnövekedést várnak a szö­vetkezet vezetői. Mindez azt je­lenti, hogy a hat személlyel üzemeltető bolt — havi 660 ezer forintos átlagforgalom mellett — évi 8 millió forgal­mat ér el. k. I. Fotó: Schindl József A BVG szakemberei a pakuratartályok csőhálózatát szerelik Proksza László felvétele próbák a pécsi szennyvíziszap' granulálóban A folyamatos üzemeltetés augusztus végén vagy szeptember elején kezdődik Hétfőn megkezdődtek a pé­csi szennyvíziszap granuláló­üzemi próbái. A granulálót szállító svájci TCW cég tervező mérnöke, Ernst Ender, vezető szerelőként ellenőrzi a gépeket, berendezé­seket, műszereket, automatiká- kat. A TCW-nél ez megszokott: a tervező a kivitelezésnél győ­ződik meg munkája eredmé­nyességéről, esetleges hiányos­ságairól. Gyakran vált szót az UNIBER - a beruházó - mély­építési létesítményi főmérnö­kével, Bátai Jánossal, aki szin­tén szervez, irányít és a német tolmács szerepét is betölti. Vallatják a berendezéseket: tartós üzemben milyen hibák jelentkeznek, megfelel-e a gra­nuláló az óránkénti 3,3 tonnás teljesítménynek. A svájci szak­ember többször felpörgeti a hatalmas monstrumot, óránként 4, aztán 4,3 tonna teljesítmény­re. A magyar fővállalkozó, a BVG (Budapesti Vegyipari Gépgyár) is megmutatta: az általa gyártott és szerelt beren­dezések és a szerelések ellen sem lehet kifogás. A VÍV mun­kájáról — ők szerelték az elekt­romos rendszert és az automa­Megismerni egymás életét Nem panaszkodhatnak az időre a TIT XIII. harkányi nyári egyetemének vendégei. A legtöbben barnára sültek már a délutáni „strandfog­lalkozásokon". Azért az elő­adások is rendben folynak, tegnap délelőtt például a magyar nyelvlecke szavaival birkóztak a hallgatók, majd dr. Petöházi Szilveszternek, a pécsi városi pártbizottság titkárának előadását hall­gatták meg. Ez előtt volt al­kalmunk három résztvevővel beszélgetni. A kérdés mind­hármuknál azonos: mi hozta őket a harkányi kurzusra? Egy szőke finn asszony, Anneli-Marika Szrok kitűnő magyarsággal válaszolt: — A Finn—Magyar Társaság főtitkára vagyok Helsinkiben. Magyarul Budapesten tanul­tam meg, tizenhárom évig az Operaház énekese voltam. Harkányi „egyetemisták” Professzor, főtitkár, mérnök De már húsz éve újra Finn­országban élek ... Tulajdon­képpen a szabad időmet töl­töm Harkányban, erre ugyan­is még nem jártam. Egy ki­csit féltem az elején, mert azt hittem, hogy itt is szá­monkérések lesznek, mint más egyetemeken, de meg­nyugodva tapasztaltam, hogy nekünk csak hallgatni kell. Azt szeretném, ha minél több finn eljutna ide. Sajnos töb­beket visszatart, hogy csak tíz résztvevőn felül biztosíta­nak külön tolmácsot és fél­nek, hogy nyelvtudás nélkül „elvesznek”. Sok finn tud németül, most azt fogom otthon javasolni, hogy ők kapcsolódjanak a német cso­portokhoz. Voligura lakov Sztyepano- v/'cs Lvovból érkezett, az otta­ni orvosegyetem sebészpro­fesszora, s aktív tagja a TIT szovjet megfelelőjének, a Znanyiének is. így került ab­ba a csoportba, amelyet kü­lönböző foglalkozású embe­rekből válogattak ki a har­kányi kurzusra. — Negyven éve vagyok or­vos, végigharcoltam a világ­háborút, tudom tehát, hogy mit jelent az embereknek a béke. A mi egyetemünkre 47 országból járnak fiatalok ta­nulni, magunk is jó kapcso­latokat ápolunk a Pécsi Or­vostudományi Egyetemmel. Ez a harkányi kurzus is a népek közötti barátság ápo­lását tűzte céljául, ezért érezzük azt, hogy itt a he­lyünk. Nálunk is vannak eh­hez hasonló szabadegyete­mek. A Ivovi kerületben kö­zel 600 népfőiskola működik, amelyek közül többnek én is oktatója vagyok. Manfred Schwankénak két diplomája van, mérnök és közgazdász. Gépgyárak ré­szére old meg szervezési, technológiai és racionalizá­lási feladatokat Berlinben. Egy ideig külkereskedőként is dolgozott, előbb az euró­pai szocialista országokban, majd Angolában. — Az ismerőseinktől sze­reztünk tudomást a harkányi nyári egyetemről, s gondol­tuk, megpróbáljuk. A felesé­gemmel és kislányommal jöt­tem el, mindketten nagyon élvezik az órákat. Elsősorban persze a nyelvleckéket, mert nálunk kevés lehetőség van magyarul tanulni. Számomra ezenkívül a gazdasági és külpolitikai előadások a leg­hasznosabbak, mert ezeket közvetlenül is fel tudom hasz­nálni a munkámban. H. J. tikákat — is elismeréssel nyilat­kozik mind a tervező, mind a beruházó. A BVG szakemberei a két 100 köbméteres pakura tárolótartályt szerelik, ezeket kötik be a szivattyúházba — mely belül még kong az üres­ségtől. (Ezt az alvállalkozó szi­getfői tsz szakembereinek kell mielőbb telepíteni szivattyúk­kal és más egységekkel. Képvi­selőjük megígérte, hogy rajtuk nem múlik.) A BVG-sek elké­szítették a hőerőműtől vezető csőrendszert: 2 forróvizet, 1 gőzt hoz, míg a gőzzel fűtött pakuravezeték a fűtőanyagot szállítja majd a granuláló ka­zánjához. A csővezeték felét már szigetelték, nyomáspróbá­nak vetették aló. Még hátra van a 48 órás folyamatos próbaüzem, a be­rendezések festése - ezt a Szentlőrinci Költségvetési üzem kezdte el — és hangszigetelése, beszabályozása, a távvezeték, a szivattyúház befejezése. Né­hány héten belül már magyar nyelven vehetik kezükbe az üzemeltető Pécsi Vízmű szak­emberei a berendezések keze­lési utasítását és a svájci szak­emberek megkezdik a kezelő- személyzet kiképzését. A terméket előállító üzem­próba javában tart, néhány hetes kihagyás után kezdik a folyamatos üzemeltetést. Au­gusztus végén, szeptemberben, pontot lehetnek a pécsi szenny­vízbűz utolsó fejezetére. Feltöl- tötték a szennyvíziszap-tavat, december óta folyamatosan üzemel a szennyvíziszap-távve­zeték és centrifugaállomás, míg a szomszédságában épített granulálóból nemsokára zsá­kokban vagy teherautókon öm­lesztve távozik granulált szer­ves trágyaként a szennyvíz- iszap. Murányi Folyéiratszemle História A História legutóbbi szómá­ban érdekes írás olvasható A Kommunista Párt és Trianon címmel. A szerkesztőség azzal indo­kolja a cikk közlését, hogy a két világháború közötti hiva­talos propagandafórumok számtalanszor elmondották; a kommunisták a nemzetköziség eszméjéből kiindulva érzéketle­nek a nemzeti múlttal és a je­len nemzeti problematikájával szemben. Ugyanakkor részben az illegalitásba szorított párt dokumentumainak kiadásai, másrészt a korszakról eddig megjelent elemző monográfiák bizonyítják ezen állítás hamis voltát. A folyóiratban Kővágó László írásában a magyar nem­zeti fejlődés első világháború utáni legérzékenyebb kérdésé­ben, a békeszerződésben vilá­gítja meg a nemzeti érdek és a nemzetközi munkásmozgalom szempontjainak érvényesítésére törekvő párt álláspontját. A szerző utal arra, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja 1924-ben a nemzetközi feladatairól szóló téziseiben el­ső helyen azt hangoztatta, hogy a párt „az ország egész lakosságát érintő nemzeti kér­désnek a . .. munkásság osz­tályharcával való összekapcso­lásában látja a helyes forra­dalmi utat." A Komintern II. kongresszusa 1920-ban megfo­galmazott elveit a mi pártunk maradéktalanul magáévá tette, mely a Párizs környéki béke- szerződéseket a nyugati demok­ráciák gyenge nemzetekkel szembeni brutális és aljas erő­szakának nevezte. A Komintern a békeszerződések forradalmi szétzúzásának szükségességét hangoztatta. Ugyanakkor az oroszországi tapasztalatok alapján a nemzeti államok föderációba való egyesülését javasolta. Ezeknek a gondo­latoknak az alapján határozták meg a KMP nemzeti politikáját. A szerző részletesen kifejti, hogy a magyar kommunisták kezdettől fogva kíméletlenül leleplezték a reakciós rendszer Trianon revíziójára irányuló po­litikájának magyar nacionalis­ta, nemzetiségelnyomó jellegét. Ezzel szembeállították a sze­rintük napirenden levő európai proletárforradalmat, mely meg­semmisítheti, szétzúzhatja a versailles-i szerződést. Amikor a történelem menete azt mu­tatta, hogy a forradalmi moz­galom apálya következett be a kontinensen, ugyanakkor a nyu­gati tőkés országokban fokozó­dott a szovjetellenes háborúra való készülődés, a KMP ebből a szempontból kiindulva minő­sítette a Trianon revízióját hir­dető magyar fasiszta politikát. 1927-ben a KMP folyóiratában megjelent cikk már azt hang­súlyozza, hogy „Trianon reví­ziójának jelszava ma a Szov­jetunió elleni háború előkészí­tését szolgálja". Ezért tartották szükségesnek, hogy az ellen- forradalmi rendszer által szított revíziós hisztériával szemben határozottabban fellépjenek. Rámutattak arra, hogy a ma­gyar uralkodóosztály a revízió maszlagával kívánja levezetni a tömegek elkeseredését, fo­kozni a kommunista, és szovjet- ellenességet. Ezt követte egy későbbi időben a párt nemzeti­ségi politikájának részletesebb kidolgozása, éppen annak ér­dekében, hogy azt szembeállít­sák a revizionista háborús jel­szavakkal. A történelmi tapasz­talatok azt igazolják, hogy a párt szüntelen harcot folytatott a tényleges magyar nemzeti érdekekért, az imperialista bé­kerendszer ellen, az interna­cionalista megoldásért. M. E. \ » Ili bnfciszolgálá élelmiszer­bolttal gazdagodott Boly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents