Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-23 / 200. szám
6 Dunántúlt napló 1981. július 23., csütörtök BARKÁCSOLÁS Bemutatunk egy szaküzletet: Ezer ötlet Fémmunkákhoz: — Új fémcsavart a behajtás előtt ajánlatos Nicro 80 szerelőzsírral, vagy olajjal kezelni, de megteszi a gépzsír is. — Használt fémcsavart a visszacsavarás előtt drót- kefézzük meg, érdemes menetmetszővel vagy az anyával megjáratni és zsírozni, vagy olajozni. — Menetes vasat (pl.: tengelyvéget) nem ajánlatos vaskalapáccsal visszaütni a helyére, mert megsérthetjük, deformálhatjuk a menetes véget. Mivel üssük a helyére? Bronz, műanyag vagy ólomkalapács- csal, de ha egyik sincs, akkor a tengelyvégre műanyag, bronz vagy ólom „pogácsát" téve, óvatosan vaskalapáccsal beüthetjük. ÉVIG barkácsgépek Ezermesterbolt Mindegy, hogy mi a neve: csináld magad, ezermesterkedés, barkácsolás, mindegy, hogy kényszerből vagy kedvtelésből hódolunk ennek az öntevékeny — és roppant hasznos!— mozgalomnak, a lényeg: egyre többen űzzük. A pécsi, Szalai András úti Ezermesterbolt is résztevője volt a Pécsi Ipari Vásárnak. A bolt vezetői maguk se hitték volna, hogy a tervezett 300 000 forintos bevételt a vásáron megháromszorozzák. Hogy ezt mivel érték el? Kapós termékekkel és fél árral. Hogy mi mindent vettünk vagy egymillió forintért, mint a cukrot? Féláron igencsak kapós volt a villanymotor, az Elko pillanatforrasztó, az Adlus kerti szerszám, a — inkább a gyerekeknek ajánlott — mini szerszámkészlet, és reklámáron az autósok vágyálma, a Meiser szerszám- készlet. A bolt ötödik éve várja a barkácsolókat a jelenlegi helyén. Havi forgalmuk 2 millió forintra tehető. Hogy ennyi pénzért mi mindent kaphatunk náluk? Sorolom: szerszámok, villamossági és híradástechnikai anyagok, műszerek, kapcsolók, vezetékek és természetesen egyéb kincsek: alumínium csövek és idomok, tapéták, farost, falécek, használt tv-k, polcanyagok, kilós plexihulladék, műanyag padló és még sok minden más nyitogatja a pénztárcánkat. Az igényesebb — és tehetősebb — ezermesterek is kedvükre válogathatnak kínálatukból: a B&D adapterek, az ÉVIG fúrógépek, a SKIL tartozékok — sajnos alapgépük éppen nincs, fúrógéphez tízféle réz és acél drótkefe, aztán akkumulátorral működő Sand- vik csavarhúzó és forrasztópáka, csiszolókövek mellett egyéb szükséges és nélkülözhetetlen kéziszerszám is nagy választékban kelleti magát a polcokon. Újdonságuk is bőven akad. Autóhoz csúszó saru — gyorscsatlakozás elektromos vezetékekhez —, rádió- és televíziójavításhoz komoly műszerek „bagóért”, szerszámosládák, elektromos festékszórók. Kifejezetten amatőröknek ajánlott az egy és két oldalon fóliázott lemez, vagy a híradástechnikai egységcsomag. (A 30 forintos egységárucsomag zsákbamacska.) Leárazva kínálják a jugó 1-es tv-műsor vételére alkal- kas tetőantennát és a holland pop, illetve jazz nagylemezeket. A megszállott barkácsoló arzenáljából manapság már nem hiányozhat egy jó elektromos barkácsgép és hozzá természetesen a különféle tartozék. Az adapterek segítségével fűrészelni, csiszolni, gyalulni is tud a gép, így tehát többféle műveletet végezhetünk szükség szerint. Milyen gépet vegyünk? A boltokban legmenőbb a B&D, az ára is számottevő. A kérdésre a legjobb válasz: olyat, melyhez gyári adapter is szerelhető és kapható. Érdemes ezért is megbarátkozni az egyetlen magyar gyártmányú barkácsgép családdal, a ceglédi Villamos Kisgépgyár termékével, az EVIG-gel. Cegléden másfél évtizede gyártották az első típust, azóta már a 3. generációnál tartanak. A mostani Pécsi Ipari Vásáron újabb csatát nyert termékeivel a gyár. A bemutatón Kozák Lajos gyártmányfejlesztési csoportvezető készséggel avatott be az ÉVIG gépek „titkaiba". — Kétféle barkács alapgépet gyártunk, mindkettő kettős szigetelésű és tokmányába 10 milliméter átmérőig lehet fúrószárat befogni. Mindkettő teljesítménye 320 watt és fordulatszámuk 2750. Mindkettő a barkácstartozékok alapgépe. Az F 10 Lk típusú a „sima” kisgépünk, míg az F 10 Lk—f típus tavalv ősztől tirisztoros fordu- latszámszabályozóval készül, fcrdulatszámát menet közben lehet szükséq szerint szabályozni 0—2750 között. Megtudtam, hogy a két gép közötti árkülönbség mindössze 400 forint, a „sima” 1310, míg a fordulatszámszabályozós gép ára 1710 forint. Veqyük sorjába, milyen tartozékkal könnyíti a barkácsolók házi fúrás-faragását az ÉVIG. Az alapgéphez illeszthető gyalugép, melynek késszélessége 62 mm, két késes és fordulatszáma 8000. Kapható köszörű, melynek megengedhető maximális fordulatszáma 3000. A barkács polírozó és fényesítő korong, a vibrációs csiszoló és felfogó állvány, a sarokfúrófej és az ütvefúró feltét már a mindent maguknak készítő ezermestereknek jelent komoly segítséget. A gyár kínál mindkét alapgépéhez egyaránt használható körfűrészt, rpely 25 milliméter vastag anyagot is átvág. Érdekes ajánlatuk az esztergapad, melynek részeiből fúrógépállvány is összerakható a barkácsgéphez. A tehetősebbek az esztergapad mellé külön megvehetik a fúrógépállványt, mely külön is kapható. Még két valamit az ÉVIG barkácsgéppel kapcsolatban. Aki már rendelkezik ilyennel: a gépkönyvben megtalálható a szervizhálózat címe az ország egész területén, valamint a kezelési, karbantartási tanácsadó. A gépet évenként egyszer ajánlatos szétszedni, kitisztítani, zsírozni a fogaskerék áttételt. (Ez a gép is, mint a többi, igényli a rendszeres tisztítást, karbantartást és a kíméletes használatot.) Aki ezután vesz barkács alapgépet, annak is ajánlhatjuk az EVIG-et. Például az ára is elfogadható. Gyors számolás: a tirisztoros szabályozású alapgép 1710, a gyalugép 2450, a körfűrész 702, az állvány 800, az esztergapad 1350 forintba kerül. Dekopírfűrész ugyan még nem kapható ... Az őszi BNV-n már 6-féle barkács- készletet mutat be kartonplaszt dobozban a gyár — ezek a helyszínen meg is vásárolhatók. M. L. Statisztikáról a parlamenti ülés után- * • — A z előző és jelen évtized egyetemes világjelensége, hogy nem lankadó ütemben nő az információk, ezeken belül a statisztikai adatok iránti igény. Mindez összefüggésben van a tudományos-technikai forradalommal, a gazdasági fejlődéssel, és nem következett be változás a világ- gazdaság lendületének elmúlt években tapasztalt megtorpanása folytán sem. Az információk iránti igények és az információk előállítása létszükségletté vált; ha vannak is túlzások, megbízható és időszerű adatok nélkül ma már igényes munka nem képzelhető el. A fejlődés során a statisztikával szemben támasztott igények is módosultak. Korábban a statisztika — hagyományosan — a társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok aktuális állapotára vonatkozó információk összegyűjtésével, rendszerezésével és értékelésével foglalkozott. Ez a feladatkör-— bizonyos egyszerűsítéssel — a jelenségek regisztrálását, „megörökítését” jelentette. A szocialista társadalom irányító szervezetei, elsősorban magának az államhatalomnak a szervei a társadalom tudatos formálására, a társadalmi fejlődés befolyásolására törekszenek.--------------------------------------------------------------------------------------- ■ — -■ A társadalmi-gazdasági fejlődés tudatos befolyásolása módszeresen megtervezett döntéssorozatok (népgazdasági tervezés és irányítás) révén történik. Ez a tevékenység már nem elégszik meg a statisztika hagyományos, regisztratív funkciójával, hanem segítséget vár tőle a folyamatos vagy időszakos döntések előkészítéséhez is. Mindezek szükségessé és időszerűvé tették hazánkban az állami statisztikai tévékenység újraszabályozását, a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény létrehozását. Az új törvény célul tűzte ki olyan összehangolt statisztikai rendszer alapjainak megteremtését, amely megfelelő munkamegosztással alkalmas a statisztikára háruló feladatok teljesítésére, megakadályozza a felesleges, kettős vagy szakszerűtlen adatkéréseket, megvédi az adatszolgáltatókat az indokolatlan adatszolgáltatás terheitől. Egyidejűleg figyelembe vette a statisztika és a számítástechnika fejlődését, különösképpen annak alkalmazási lehetőségeit, és ezzel új távlatokat nyitott az információs tevékenység továbbfejlesztésére. Céltudatos együttműködés E kerettörvény megalkotása óta nyolc év telt el, és a végrehajtásának eddigi tapasztalatait az országgyűlés éppen a közelmúltban tartott ülésén tárgyalta meg. Megállapították, hogy az elmúlt időszakban „elért fejlődés a statisztikai tevékenységek nem mindegyikének körében volt ugyan azonos mértékű, de összességében kétségtelenül előrehaladt a korszerű, egységes állami statisztikai rendszer kifejlesztésének folyamata. Az eddig elért eredményekre építve az állami statisztikai rendszer keretébe tartozó valamennyi szerv céltudatos együttműködésével meg kell gyorsítani az előrehaladás ütemét." A következőkben a statisztikai tevékenység javításának, illetve az ütem gyorsításának megyei lehetőségeivel és az ezek alapján meghatározható feladatokkal kívánok - a teljesség igénye nélkül — foglalkozni, gondolatokat ébreszteni. » Ahhoz, hogy a statisztika egyik alapvető feladatának — nevezetesen a megye operatív gazdasági és politikai vezetése számára a megye társadalmi és gazdasági életének megismeréséhez, ezen keresztül a további feladatok megfogalmazásához, azok végrehajtásának ellenőrzéséhez korszerű, folyamatos, hatékonyan felhasználható tájékoztatást adjon — megfeleljen, elengedhetetlen fontosságú a gyors, megbízható és pontos adatszolgáltatás. Ennek többek között egyik előfeltétele, hogy a központi és igazgatási statisztikai adatgyűjtés között megfelelő munka- megosztás legyen, felesleges, párhuzamos adatgyűjtések ne legyenek, a kért adatok megfelelő bizonylatokkal alátámasztottak legyenek. Az elmúlt időszakban az adatgyűjtési rendszer felülvizsgálata megtörtént, de a racionalizálás munkáját nem tekinthetjük befejezettnek. A megyében — csakúgy mint országosan — mind az információt adóknak, mind a fogadóknak, felhasználóknak szorosan, együttműködve továbbra is elemezniük kell az adatgyűjtésekkel kapcsolatos tapasztalatokat, és konkrét javaslataikkal kell elősegíteni a központi és megyei szervek ez irányú^ munkáját. Gyakran, előfordul, hogy az adatszolgáltatók vagy az adatokat felhasználó szervek kifogásolják az adatgyűjtési rendszert, egyes, általuk fontosnak vélt adatokat hiányolnak. Ugyanakkor tapasztalataink szerint vagy nem ismerik az érvényben levő adatgyűjtési rendszert (mind a központi, mind az igazgatási statisztikára vonatkozóan ez minden évben nyomtatásban megjelenik), vagy nem élnek azzal a törvény adta lehetőséggel, hogy jogos és szükséges információigényük része legyen a beszámolási rendszernek. Problémát jelent esetenként az is, hogy az információt igénylő szervek nem ismerik a központi és igazgatási statisztika keretében begyűjtésre kerülő adatok körét, és igényeik kielégítése céljából indokolatlan, párhuzamos adatgyűjtést rendelnek el. Egy ez év eleji felmérés szerint a megyében az elrendelési szám nélküli adatgyűjtések 43 százaléka tartalmazott párhuzamos adatokat. Az adatszolgáltatók általában azokra az adatkérésekre „érzékenyek", amelyeket szakszerűtlenül állítanak össze, az esetek többségében igen rövid határidővel kérnek és gyakran éppen a kritikus csúcsidőszakban jelentkeznek; a törvényes adatgyűjtésektől eltérő fogalmakat, módszereket alkalmaznak, emiatt másodlagos kigyűjtéseket, csoportosításokat tesznek szükségessé és az adat- szolgáltatóknak jelentős terheket okozva párhuzamosan rendeltek el. Az adatszolgáltatók kevésbé foglalkoznak azzal, hogy a hozzájuk érkező adatkérések a statisztikai törvénynek és az egyéb érintett jogszabályoknak megfelelnek-e vagy sem, így többek között ezért sem élnek gyakran az adatszolgáltatások teljesítéséhez vagy megtagadásához fűződő jogaikkal. Ismerni a jogszabályokat Az igazgatóság által szerzett tapasztalatok arra utalnak, hogy a vállalatok, szövetkezetek, intézmények nagy része a statisztikai törvényt és annak végrehajtására kiadott jogszabályok előírásait nem ismeri. Ezek jobb megismerése és alkalmazása mellett tovább kell lépni a még meglevő párhuzamosságok felszámolása tekintetében is, elsősorban az érdekeltek közötti közvetlen adatcserék fokozásával. A pontos és megbízható adatszolgáltatás másik fontos előfeltétele, hogy az hatékony ellenőrzési munka mellett biztosítható. Az elmúlt időszakban az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az összesített adatok megfelelő pontos- ságúak, az adatszolgáltatási hibák nagyságrendileg nem jelentősek. A hibák többsége a kérdőívek kitöltéséhez adott szakmai utasítások nem kellő ismeretéből, az adatok egységes nyilvántartásának hiányából és az alapbizonylatok nem kielégítő kezeléséből adódik. Bár az igazgatási szervek felelőssége kiterjed az ágazati felelősségi körükbe tartozó, de más állami szerv felügyelete alá rendelt gazdálkodó szervezetek — köztük a szövetkezetek — statisztikai tevékenységének ellenőrzésére is, ezt a hatáskört a jövőben a gyakorlatban következetesebben kell érvényesíteni. Ugyanis kezdetiek az eredmények az igazgatási statisztikai tevékenység tárcák és tanácsok részéről történő ellenőrzésében. Azonos elvek alapján A statisztikai törvény végrehajtásával foglalkozó parlamenti ülésen az előterjesztésben hangsúlyozottan megfogalmazódott, hogy „a statisztikai tevékenységet a központi állami és az igazgatási statisztikában azonos elvek alapján kell végezni. Csak ez biztosíthatja, hogy a statisztikai adatokat közlő különböző szervek ugyanarról a jelenségről, ugyanabban az összefüggésben, ugyanazt mondják." E nagyon fontos követehliény megvalósításához alapvetően két feltétel szükséges. Az egyik az egységes statisztikai fogalmi rendszernek, jegyzékeknek és számjeleknek a kidolgozása, a másik ezeknek a gyakorlati statisztikába való bevezetése és alkalmazása. Ami az első követelmény kielégítését illeti, a törvényből adódó kötelezettségének megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal — a Statisztikai Koordinációs Bizottságban képviselt minisztériumokkal és országos hatáskörű szervekkel együttműködve — fokozatosan felülvizsgálja a statisztikában használt fogalmakat és osztályozásokat. E munka eredményeként ez ideig 15, a statisztikában használt fogalmak tartalmát rögzítő és definíció-katalógus (pl.: népesedésstatisztika, munkaügyi statisztika, lakásstatisztika stb.) jelent meg. A második követelmény, nevezetesen ezek gyakorlati alkalmazása tekintetében még csak kezdeti lépések történtek. Egyfelől ugyanis a különböző szervek gyakran nem az egységes fogalmak szerint kérik be a gazdasági alanyoktól (vállalatoktól, költségvetési szervektől) az adatokat, másfelől — részben az előbbiből adódóan — az ezekből összeállított elemzéseknél sem alkalmazzák az egységes előírásokat. Tapasztalataink szerint ugyanis a katalógusokat a megyében nem ismerik sok helyen, és ez már csak a különböző tartalmú adatok használata miatt is gyakran adateltérésekhez vezet. A tájékoztatási munkával kapcsolatos az a gondolat is, hogy a megyében, ezen belül elsősorban a Pécsett működő közqazdasági jellegű kutatásokkal, elemzésekkel foglalkozó különböző intézmények között az eddigieknél jobb, tartalmasabb koordinációra, együttműködésre lenne szükség. Ennek keretében nagyobb gondot kellene fordítani az adatcserékre, a kutatási, elemzési irányok összehangolására, egymás tájékoztatására. Mindezek jelentős szellemi energiákat szabadítanak fel, amelyeket jobb együttműködés, megfelelő munkamegosztás mellett hatékonyabban lehetne hasznosítani. Az említetteken túl fontos feladatnak tartom, hogy a statisztika sajátos eszközével járuljon hozzá a közvélemény megfelelő tájékoztatásához. Dr. Novak Zoltán, a KSH Baranya megyei Igazgatóságának igazgatója
