Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-22 / 199. szám

e Dunántúli napló líöl. július 22., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat A részes munkavállalásról I A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter sokakat érintő kérdést szabályozott a 11/1981. (VI. 19.) MÉM sz. rendeleté­ben. A részes munkavállalásra vonatkozó új rendelkezéseket, előírásokat ismertetjük az alábbiakban. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben, a mezőgaz­dasági szakszövetkezetekben, a halászati termelőszövetkezetek­ben, — az állami gazdaságban, az állami erdőgazdaságban vagy fagazdaságban, valamint — a mezőgazdasági és erdő­gazdálkodási ágazatba sorolt gazdasági társulásokban tag­sági viszony, illetőleg munkavi­szony alapján részes munkát lehet vállalni. A megjelent rendelkezés sze­rint részes munkavállalásnak minősül a mezőgazdasági nagyüzem tulajdonában, keze­lésében, illetőleg használatá­ban levő földterület megműve­lése, állatok tartása, állati ter­mékek előállítása, hal fogása, faanyag kitermelése (vágástéri hulladék gyűjtése, fadöntés, darabolás stb.), továbbá a me­zőgazdasági nagyüzem részére végzett egyéb, kizárólag mező- gazdasági és erdőgazdálkodási tevékenység (termékbetakarítás, szaporítóanyag-előállítás stb.), a munkavégzés eredményeként előállított termékek előre meg­határozott hányadáért (értéké­ért). A rendelet 2. §-a szerint munkaszerződéssel vállalhat részes munkát: a) a mezőgazdasági nagy­üzemmel munkaviszonyban álló dolgozó (alkalmazott) a mun­kaszerződésben meghatározott munkakörén és munkaidején kívül is; b) az, aki a mezőgazdasági nagyüzemmel nem áll munkavi«. szonyban. Munkamegállapodás kereté­ben vállalhat részes munkát a termelőszövetkezeti tag, a ter­melőszövetkezetben a részére megállapított munkakörön és munkaidőn kívül is. A részes munkavállalásra vo­natkozó munkaszerződést vagy munkamegállapodást a mező- gazdasági nagyüzem alkalma­zottaival, illetőleg tagjaival csoportosan is meg lehet kötni. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter fentebb meg­jelölt rendelkezése értelmében a részes munkát vállalók körére a másodállásra, mellékfoglal­kozásra és munkavégzésre irá­nyuló egyéb jogviszonyra, va­lamint a termelőszövetkezeti tag által létesített munkavi­szonyra vonatkozó, jogszabá­lyokban előírt korlátozó rendel­kezések nem terjednek ki. A munkamegállapodásban, illetve munkaszerződésben fel keil tüntetni: a) a részes munkában részt vevő(k) nevét; b) a munka megnevezését; c) a művelésre átadott terü­let nagyságát, az állatok szá­mát, famennyiséget stb.; d) a részes munkát vállaló(k) kiadásai (például: vetőmag, palánta, növényvédőszer, üzemanyag stb.) elszámolásá­nak módját; e) a személyenként jóváír­ható munkaórák számát, illető­leg csoportos munkaszerződés (munkamegállapodás) esetén a közösen teljesített munkaórák megosztását; f) a termésrész mértékét, il­letőleg értékét, az elszámolás módját, valamint esedékessé­gét; g) a munkamegállapodás vagy munkaszerződés kezdeté­nek és lejártának időpontját, valamint h) a biztosításra vonatkozó megállapodást, elemi kár ese­tén a kármegosztás arányát. A termésrészt hatósági áron, ennek hiányában a mezőgaz­dasági nagyüzem és a részes munkát vállaló között létrejött szerződésben megállapított áron kell számítani. A rendelet 4. §-a értelmében a részes munkát vállaló a munkavégzésbe dijazás ellené­ben - munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban nem álló családtagjai kivételével — más személyt nem vonhat be. Csa­ládtag bevonása esetén a munkamegállapodásban, illető­leg a munkaszerződésben a részt vevő munkaképes korú cscládtagot is fel kell tüntetni, és meg kell határozni a csa­ládtag részére jóváírható mun­kaórák számát. A munkára várhatóan ráfor­dítandó naponkénti munkaórák számát a mezőgazdasági nagy­üzem a munkaóra ráfordítási normatívákra figyelemmel álla­pítja meg. A naponkénti munkaóra rá­fordításokat úgy kell megálla­pítani, hogy a munkaviszony alapján dolgozóknak naponta 11 óra, a tagsági viszony alapján dolgozóknak naponta 8 óra pihenőidő biztosítva le­gyen. A rendelkezés szerint a rész mértékének meghatározásánál a munkától függően a termés mennyiségét, annak értékét és várható munkaráfordítást kell figyelembe venni. Előírás az is, hogy a munka­megállapodást, illetve munka- szerződést kötő felek a teljesí­tést követően kötelesek a rá­fordítások értékének figyelem- bevételével egymással elszá­molni és a rész értékéből a munkadíj, illetve a munkabér összegét meghatározni! Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, I. kerület: II. sz. Klinikai tömb; II. kerület: Me­gyei Kórház (belgyógyászat) ; III. ke­rület: I. sz. Klinikai tömb. Se­bészet, bakeseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gé­gészet: POTE Fül-, Orr-, Gégekli­nika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O, u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti be­járat, tel.: 12-812. Veress E. u. ren­delőintézet, tel.: 15-833. Gyermek be­tegek részére: Munkácsy M. u. ren­delőintézet, gyermekpoliklinika, föld­szinti bejárat, tel.: 10-895. Fogá­szati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség, tel.: 12.812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár: Pécs-Meszes Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár. Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress E. u. 2. 10.7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390 telefonszámon, este 7-től reggel 7 óráig. szerkesztőség postájából E Mire való a gyorsfénykép automata? Drága játékszer V éleményem — s gondolom, mindenki véleménye — szerint arra, hogyha az embernek sürgősen szüksége van igazolvány- vagy útlevél­képre, akkor keres egy automa­tát, s gyorsan megcsinálja a kívánt fotókat, s máris siethet tovább, kiállíttatni a kívánt ok­mányokat. S közben örül és hálát ad annak, aki kitalálta ezt a gépet. Mi is örültünk és siettünk hírt adni róla, hogy az OFOTÉRT Pécsre is hozott egy gyorsfénykép automatát, amit a Konzum Áruházban ál­lítottak föl. Nyár van, sokan utaznak, s most már az útle­velekbe is 4x4-es kép kell, s bárki láthatta, rengetegen to­longtak az automatánál, ami 12 perc alatt négy darab fény­képet produkált két tízforintos érme ellenében. Az örömöt azonban csakha­mar bosszúság váltotta _föl: n éhány nap múlva kikerült egy cédula az elmés szerkezetre, s erről mindenki megtudhatta: az automatán készült képeket személyi igazolványba és útle­vélbe nem fogadják el. Akkor AZ UTCA TITKA... Egyirányú utca, nembe jövő tor* gólommal? Vagy csupán egy ottfe­lejtett tábláról van szó? (Mindez lát­ható Pécsett, a Sallai utca Rákóczi úti torkolatánál.) Szerkesztői üzenetek Havas Ernönének és többeknek: A háztartásban történt kisebb hibák javítására szerelőt kérhet — KI ŐSZ (tel.: 13-243), ÉLISZ szolgáltató üzem (tel.: 11-739), címük: Pécs, Kossuth Lajos u. 63. V. J.-nek: A MÁV III. osztályú bü­féjében valóban 5,80 forint a téli­szalámis szendvics. Nem történt ár­drágítás. L. F.-nének: AZ AUTÓKER üzleté­ben jelenleg többféle színben kap­hatók Trabant gépkocsira üléshuza­tok. meg minek az egész? Hiszen ha valaki művészi portrét kíván magáról csináltatni, azt nyilván nem itt fogja. Az automatának kizárólag az lenne a feladata, amire nem alkalmas. Dehát miért nem? Azért, mert a gép r,em 4x4-es, csupán 4x3,5 cen­timéteres fotókat csinál, ráadá­sul fehér szegéllyel. S az elő­írás a már ismert méret, sze­gély nélkül. Ennél kisebb ké­pek ugyanis nem alkalmasak az azonosításra, s ráadásul az automatán készülő képek kon­túrjai sem jók. Ügy gondoltam, lehetetlen­ség, hogy erről az OFOTÉRT ne tudott volna, s akkor meg végképp érthetetlen, miért hoz­ta ide ezt a gépet, ha semmire sem jó? Fölhívtam Budapesten Mészáros Ferenc kereskedelmi igazgatót, aki meg is erősítette ezt' a méretek hivatalosan nem megfelelőek. Az angol — * ---------­g yártmányú gépeket 5-6 évvel ezelőtt vették, s mind ez ideig különböző határállomásokon működtek. Ahol kisebb volt a forgalom, onnan elvitték, egyet kapott Pécs, egyet Szeged, s egyet Miskolc. Valamennyi gép angol gyártmányú, de különbö­ző típusú: van állítólag olyan, amit át lehet állítani megfele­lő méretűre, van amit nem. A pécsit éppen nem. Nekem az a gyanúm, hogy a határállomá­sokról is ezért kerültek el. Az­tán megkapták az említett vá­rosok, kezdjenek velük, amit tudnak . . . Hát nem sokra me­gyünk vele. Amióta rajta áll a cédula, azóta gyerekek „játék­szere": bedobálják a pénzt, képet csinálnak magukról, ők legalább nem bosszankodnak, csak szórakoznak vele. Igazuk van: a jelek szerint másra úgyse jó. Dücso Csilla Választ kér az olvasó Harkány, Homok utca 1—47. számú házak lakói írják: —... „a harkányi tanácsot egyálta­lán nem érdekli, hogy immár a fél éve elkezdett, nagy termés­kövekkel bedobált úton közle­kedni sem járművel, sem gya­log nem lehet, esőzés alkal­mával szinte lehetetlen az ut­cába bejutni. Nem értjük, mi­ért nem készül el tavasz óta egy kilométer hosszú út. Miért hagyják a munkások állandóan itt a munkát és mennek más­hova dolgozni? Ez a rész szin­te a telep szégyenfoltja ahogy kinéz, pedig fizetjük az adót községfejlesztésre és üdülőhelyi hozzájárulásra. Vajon, ha az idős emberek kitörik a lábukat a rossz út miatt, ki lesz a fele­lős? Mikor készül végre el az utcánk? Baumgartner Jánosné pécsi olvasónk panaszolja: — „Bútor­ügyünkkel kapcsolatban már egyszer a szerkesztőség segít­ségét kértem. A bútort több mint egy éve vásároltuk és lassan egy éve annak, hogy nem tudjuk használni. Az első levelem megjelenését követően jáitak nálunk a Zala Bútor­gyártól. A bútort megnézték, de megjavítani nem tudták, má­jus 20-ig kérték türelmünket. Sajnos a türelmünknek is van határa, de azon aludni nem lehet. A javítási határidő egyébként 30 nap, mi pedig ezt jóval túlhaladtuk. Vajon még meddig várjunk? „Ivóvíz vagy ipari viz folyik-e a szökökutakból? A környékükön játszó gyerekek beleisznak, be­lemosdanak, és ez veszélyes.” Solti Dezső, a Vízmű igazga­tója válaszolt: - Csak ivóvíz folyik belőlük, de kezelésük, üzemeltetésük a Kertészeti és Parkfenntartó Vállalat feladata. Képünkön: a Barbakán vár­árokban árválkodó ivókút. Rég­óta használhatatlan ... Köszönet Június 3-án, a Húsipari Vállalat személyi portája előtti autóbusz- megálló padján felejtettem a kézi­táskámat, melyben a személyi ok­mányaimon kívül 10 285 forint is volt. Egy ismeretlen, becsületes férfi bevit­te a portára, ahol Tikot Ödönné por­tás azonnal érintetlenül átadta Fran­» ­Az illetékes válaszol: Nemcsak a postán múlik Mindennapos dolog: panasz­kodunk a rossz utcai telefo­nokra. Az elmúlt napokban is többektől hallottuk: a Szigeti út környéki fülkékből hiányoz­nak a készülékek vagy hibásak. — Hova tűntek a készülékek? — kérdeztük a városi Távközlési üzem vezetőhelyettesétől, Caál Bélától. — Pécsett, Mólomban, Nagy­árpádon, Hirden és Vasason 155 készüléket tartunk karban, ebből 15 távhívásos. Négy mű­szerész naponta kétszer ellen­őrzi a belváros fülkéit, míg a többit kétnaponta. Mindig akad hibás készülék. A lesze­reltek nagyobb vandalizmusról tanúskodnak: a Steinmetz tér­ről, Tettye térről, Köztársaság térről, a kertvárosi Templom térről, a Kaposvár és Petőfi ut­cából ellopták az egész készü­léket. A Magasház külső olda­lán levő telefont mi szereltet­tük le, mert teljesen megron­gálták. Havonta 6—8 ezer fo­rintba kerül a javítás, de eb­ben a fülkék üvegezése nincs benne. Ahol az üveget teljesen kitörik, onnan az egész fülkét el kell szállítani. — Várhatjuk-e az üzembiztos telefonokat? — Ez inkább a telefonálóktól függ. Ebben az évben 12 új telefonfülkét helyezünk ki a városba. Ikerfülkéket is terve­zünk felállítani, ha az egyik el­romlik, a másikon sikerüljön a beszélgetés. Megszigorítjuk az ellenőrzéseket is, augusztustól a postai kézbesítők is ellenőr­zik a körzetükhöz tartózó ké­szülékeket. Ha ennek ellenére mégis meghibásodik valame­Jogi tanácsadó I A. T. arra kiváncsi, hogy a dolgozó mikor tartozik teljes anyagi felelősséggel? A Munka Törvénykönyvének 58. §-a szerint a dolgozó vétkességére te­kintet nélkül teljes anyagi felelős­séggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel át­vett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrize­tében tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan kül­ső ok idézte elő. A Minisztertanács a teljes fele­lősséget — különösen több személy részére átadott dolgokban bekövet­kezett hiány esetén — az átvett do­log kezelésének, megőrzésének kü­lönös körülményeire tekintettel kor­látozhatja. A 48/1979. (XII. 1.) MT sz. rende­let a 80. §-óban a fentebb írtakkal kapcsolatban előírja, hogy a dolgo­zót a meghatározott anyagi fele­lősség akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag, üzem­anyag Stb.) jegyzék vagy elismer­vény alapján vette át. Enélkül is ter­helj a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében a pénztárost, a pénzke­zelőt vagy értékkezelőt. Ha a megőrzésre átadott dolog megrongálódása folytán keletkezett a kár, a dolgozó felelősségét a vétkességi felelősségre megállapított szabáíyok szerint kell elbírálni, de ebben az esetben a vétlenség bizo­nyítása a dolgozót terheli. I V. G. és H. T. kérdezi, ho*gy a háztulajdonos a lakását hatósági engedély nélkül teljes egészében átengedheti-e másnak? írjén! A módosított 1/1971. (II. 8.1 Korm. sz. rendelet 44. §-ában írtak szerint az állampolgárok, illetőleq a nem állami szervek tulajdonában álló a) házingatlanokban levő lakáso­kat. továbbá b) szövetkezeti lakásokat és tár­sasházi öröklakásokat a tulajdonos — a lakásügyi hatóság kiutalása NÉL­KÜL — maga használhatja, illetőleg lakás céljára részben vagy egészben bérbe adhatja, vagy másnak haszná­latra átengedheti. A nem állami lakásokra vonatko­zó rendelkezéseket a vegyes (részben állami, részben más) tulajdonában álló lakásokra is alkalmazni kell. A tulajdonos a lakás bérbe adá­sának. illetőleq használatra áten­gedésének feltételei között azt is ki­kötheti. hoqy a lakásbérleti jogvi­szony, illetőleg a használat megszű­nésekor a bérlő (használó) az elhe­lyezésére NEM TARTHAT IGÉNYT. Szövetkezeti lakás esetében a tu­lajdonos a most ismertetett jogát a szövetkezeti lakásokra vonatkozó jog­szabályok rendelkezéseinek a keretei között gyakorolhatja. A most ismertetettek alkalmazása szempontjából nem állami szerv kü­lönösen: a szövetkezet, ennek terü­leti (szakmai) szövetsége és orszá­gos érdekképviseleti szerve, a társa­dalmi szervezet, a vízgazdálkodási társulat, az eavesület, mindezek gazdasági társulása, önálló vállala­ta. vállalkozása intézete, intézmé­nye. a joqszabály alapján működő munkaközösség (alkotóközösség), az eayházi szervezet, továbbá a kül­földi jogi személy. I Kovács T.-t örökbe fogadták. Kérdése: az örökbefogadás érin­ti-e a vér szerinti rokonai utáni öröklését? Polgári Törvénykönyvünk 617. § (2) bekezdésében írtak szerint az örök- befogadás NEM ÉRINTI az örökbe­fogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után. czia László vezető rendésznek, ű ne­kem mindezt hiánytalanul visszaszol­gáltatta, és még a felajánlott hála­pénzt sem fogadták el. Köszö­nöm nemes tettüket! Itt köszönöm meg az ismeretlen fér­fi jóságát is, és kérem, közölje cí­mét, hogy személyesen fejezhessem ki hálámat. Vogl Mária Bolgár Néphadsereg útja 30. 7622 lyik, kérjük a lakosságot, je­lentse a 03-as számnak (ez esetben á készülék visszaadja a 2 forintot), s szerelőink rög­tön a helyszínre mennek. A. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents