Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-01 / 178. szám

1981. július 1., szerda Dunántúli napló 3 Egy tudományos értekezés a gyakorlatban Új távlatok a komplex egészségügyi szűrésben Nyolcvanezer felnőtt negyvenmillió adata számítógépben Jókora, vaskos kötet az a kandidátusi értekezés, amely „A komplex szűrőállomás he­lye és szerepe Pécs egészség- ügyi ellátásának rendszeré­ben" címmel a maga nemé­ben egyedülálló kezdeménye­zés részleteiről, gyakorlattá vá­lásáról számol be, s amelynek megvédése után dr. Szilasi Anna Pécs városi főorvos nem­régiben kapta meg kandidátusi diplomáját. Mit is jelent tulajdonképpen a komplex szűrés, hol a helye a szocialista egészségügyi el­látásban, s milyen jövő előtt áll? Erről beszélgettünk dr. Szilasi Annával, immár az or­vostudományok kandidátusá­val. — A szocialista egészségügy egyik leglényegesebb törekvé­se a betegségek megelőzése — mondta a főorvosnő. — A tü­dőszűrő állomások már évek óta gyakorlattá tették azt, hogy a teljes lakosságról a tü­dőmegbetegedéseket illetően — információkat szerezzenek, eze­ket tárolják, rendszerezzék. Ez adta az ötletet, hogy ehhez kapcsolva sok egyéb olyan vizsgálatot is el lehet végezni, amely elenyészően kevés plusz időt vesz igénybe, de mégis alkalmas arra, hogy sok egyéb betegséget még a tünetmentes időszakban felismerjünk, hogy a kezdeti stádiumban gondos­kodhassunk a gyógyításról. így alakítottuk ki a komplex szű­rőállomást 1975. december 1- től kísérleti jelleggel — de már rendszeresen. Eleinte hat, majd tizenkettő, később valamennyi pécsi orvosi körzet számára. — Az eredmények mit bizo­nyítottak? — Szubjektíve azt, hogy a lakosság túlnyomó többsége megértette ennek fontosságát, hatásos volt az egészségügyi felvilágosító munka. Maga az a tény, hogy a korai stádium­ban felismert betegségek köny- nyebben gyógyíthatók — ez volt az egyik leghatásosabb propaganda. Ám, az általá­nos egészségügyi ellátás szá­mára sem volt közömbös a si­ker. Volt ugyan olyan aggo­dalom, hogy az így kiszűrt be­tegek tovább terhelik az amúgy is zsúfolt kórházi ágya­kat, de nem így történt. 1976- tól kezdve fokozatosan csök­kent a fekvőbeteg-intézetek iránti igény, Pécsett az orszá­gos átlagnál rövidebb ideig kell várni a kórházi elhelye­zésre. A sz résen átesett be­tegeknél átlagosan három-öt nap a kórházi kivizsgálási idő, szemben a szokásos egy-két héttel, mert magukkal viszik vizsgálati eredményeiket. A leggyakoribb, hovatovább nép­betegségnek számító esetek felderítése, kiemelése ezzel a módszerrel orvosi munkaidőt takarít meg, hiszen a jelenlegi műszerezettség mellett a vizs­gálatok nagy részét assziszten­sek végzik, gazdaságossága pedig abban is jelentkezik, hogy elkerüljük ezáltal a fe­lesleges párhuzamosságokat. Hiszen, aki egyszer megjelent a komplex szűrésen, annak a személyi kartonján pontosan rögzítjük egészségi állapotát. — Használható ez más intéz­mények, akár az akut esetek orvosi ellátása számára? — Természetesen. Nemegy­szer fordul elő, hogy egy kór­ház, vagy klinika a szűrőállo­mástól kéri a beteg korábbi állapotára vonatkozó adatokat. Ugyanígy a körzeti orvosok is bejelentik a már ismert bete­gek adatait, az egészségügyi intézményektől kapott informá­cióról pedig a szűrőállomás tájékoztatja a körzeti orvoso­kat. Ehhez persze olyan kor­rekt információs kapcsolat szükséges, ami Pécsett már egyre jobban, megbízhatóbban működik. — Emellett megbízható, átte­kinthető nyilvántartásra is. Ho­Tüdőszűrés a Kisfaludy Sándor utcában ... gyan képesek minegy 80 000 felnőtt minden fontos egész­ségügyi adatát tárolni, rend­szerezni, karbantartani?- Három fő kategóriát állí­tottunk fel. Az egyikbe a már ismert betegségben szenvedők tartoznak. A másodikba azok, akiknek a szűrésnél volt ugyan valamely gyanús jelük, de a vizsgálat negatív diagnózist mutatott. A harmadikba tartoz­nak azok, akik minden szem­pontból egészségesnek látsza­nak. Ezeken belül természete­sen további alcsoportokat is megkülönböztetünk, s ezen a ponton már valóban rendkívül nehezen áttekinthető az infor­mációs anyag.- Mi tehát a jövő útja?- A szűrőállomás adatbank­ját számítógépre visszük. Így rendkívül egyszerűvé válik az adatok tárolása, s főként a visszakeresése. A három fő ka­tegória, s az ebből lebontott számtalan rizikócsoportba tar­tozó személyek kiválogatása. Egy emberről ugyanis mintegy 450—500 adatot kell regisztrál­nunk ahhoz, hogy megbízható információkkal rendelkezzünk. Szerencsére a Pollack Mihály Műszaki Főiskola vállalta, hogy a rendszert számítógépre vi­szi. Széles együttműködés eredménye az újszerű munka, melyben részt vett az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, a POTE szervezéstani intézete, a KFKI, az OTKI szer­vezéstani tanszéke és legújab­ban csatlakozott a szekszárdi kórház is. Az ilyen irányú egészségügyi kutatások szerepelnek az Egészségügyi Minisztérium ha­todik ötéves tervei tématervé­nek fő irányai között. A későb­biek során pedig lehetővé vá­lik, hogy a népességnyilvóntar- tással is összekapcsoljuk az egészségügyi nyilvántartást. Kurucz Gyula ... és a vérvétel a laboratóriumban Felhívás aspirantúrára A Tudományos Minősítő Bizottság pályázati felhí­vást adott ki aspirantúrára. A részletes felhívás meg­szerezhető a Tudományos Minősítő Bizottság titkár­ságán (Budapest, V. kerü­let, Münnich Ferenc utca 7.). A pályázatokat a fő­hatóságok személyzeti és oktatási osztályaihoz jú­lius 31-ig lehet beadni. Pályázni lehet belföldi és külföldi aspirantúrára. Külföldre Bulgáriába, Csehszlovákiába, Kubába, Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársa­ságba, Romániába és a Szovjetunióba. Az egyik legfontosabb követel­mény, hogy a pályázó olyan témát válasszon, amelynek egyértelmű a társadalmi hasznossága, s a benne való munkálkodás segítheti a gyakorlatban felmerülő feladatok meg­oldását. Ingyenbusz pesti koncertre Nagyszabású hanglemezhetek Megkezdték az előjegyzést Megjelenik az első digitális lemezünk Kultúra és gazdaságpolitika fejlődő összhangjának jegyé­ben, már most megkezdték az őszi Hungaroton hanglemez­hetek szervezését. A lemezgyár­ral együttműködő, jó hírű pécsi hanglemezboltban ugyan­is július 30-ig előjegyzik az igényeket a rendezvény 12 le­mezére. így — bár a hangle­mezhetek csak szeptember 11- én kezdődnek és október else­jén zárulnak - az előjegyzések alapján felmérik, hogy melyik lemezből mekkora az igény, körülbelül mennyit kell gyárta­ni. A 12 lemez: 1. Bartók zon­gorázik, 2. Bartók hangarchí­vum. Bartók hangja és zongo­rajátéka, 3. Bartók: Concerto. Táncszvit. 4. Kodály: Fölszállott a páva, Marosszéki táncok, Galántai táncok. 5. Pergolesi: Stábot Mater. 6. Händel: Ti­zenkét concerto grosso. Op. 6. 7. Puccini: Pillangókisasszony (a teljes mű olasz nyelvű elő­adását Giuseppe Patané ve­zényli, Cso-cso-szánt Kincses, Veronika, Pinkertont a Cseh­szlovákiában élő és a New York-i Metropolitanban, a mi­lánói Scalaban rendszeresen fellépő Dvorszky Péter énekli). 8. A vonó mesterei. A Liszt Fe­renc kamarazenekar népszerű műveket játszik. 9. Magyar népzenei hanglemezek Bartók Béla lejegyzéseivel. 10. Shakes­peare: Szentivánéji álom. (Az 1963-as nagy sikerű hangjá­ték, Arany János fordítása nyo­mán, Ruttkai Éva, Váradi Hédi, Psota Irén, Sinkovits Imre, Kál­lai Ferenc, Major Tamás, Schu­bert Éva, Zolnay Zsuzsa és Rajz János, valamint Bánffy György és Latinovits Zoltán előadásában.) 11. Balassi Bá­lint versei, elmondja Bánffy György. Ezenkívül megjelenik az első magyar digitális lemez is, de csak a lemez előállítását végzik ilyen technikával, a le­játszás hagyományos, vagyis nem kell hozzá külön lemez­játszó. Az első digitális leme­zünk: Csajkovszkij: Vonóssze­renád. Op. 48. Dvorak: E-dúr szerenád. Op. 22. Tavaly is, idén is ingyenbusz- szal viszik fel az előre jelent­kezőket a hanglemezhetek bu­dapesti koncertjére. Csak a hangversenyjegyet kell megvá­sárolniuk és a jelentkezők szál­lodaköltség és útiköltség nélkül hallgathatják meg szeptember 11-én Ránki Dezső és Kocsis Zoltán Bartók-koncertjét. Ezen­kívül Pécsett, a Helyőrségi Mű­velődési Otthonban július 3-án, pénteken délelőtt 11 órakor nyilvános lemezbemutató és tá­jékoztató lesz, ahol kérdésekre válaszolnak a lemezgyár ille­tékesei. Szociálpolitikánk időszerű kérdései (3.) Bölcsődék, óvodák, iskolák, nyugdijak A z V. ötéves terv (1976—1980) várható teljesítéséről sok­féle előreszámítás készült. Amennyiben a számításoknál az 1980, évi tervszámokat vesszük alapul, hozzávetőle­gesen meghatározható az 5 éves időszak várható eredménye. A gazdaság közismerten nehezebb körülmények közé került, és ez az életszínvonal-politikában is éreztette hatását. A fogyasz­tói árszint 5 év alatt a tervezettnél mintegy 13 százalékkal gyor­sabban nőtt. A lakosság pénzjövedelmeiben a nominál folya­motok globálisan a terv szerint alakultak. Ebből adódik, hogy az 1 főre jutó reálbér növekedése és a reáljövedelem növeke­dése is jelentősen elmarad a tervezettől. Mindez összefügg gazdasági adottságainkkal, különösen azzal, hogy a tervidő­szak második felében mérsékelni kellett a nemzeti jövedelem belső felhasználásának növekedési ütemét. Az ország gazdasá­gi egyensúlyának helyreállításához ez nélkülözhetetlen feltétel. A leírtak mellett is jelentős szociális fejlődésről számolha­tunk be a tervidőszakban. A reáljövedelmek fejlődési üte­me öt év alatt megközelítette a 10 százalékot. Ez mindenek­előtt a természetbeni juttatá­sok növekedésének köszönhető. A tervidőszakban számos bölcsőde épül és bővül, mint­egy 17 ezer hellyel lesz több, és ezzel a 100 bölcsődés korú gyeimekre jutó bölcsődei hely száma az 1975. évi 9,6-ról 1980. évben várhatóan 14,3-ra növekszik. Némileg enyhült a bölcsődei ellátás feszültsége. Sőt egyes településben a kis­gyermekes anyák választhat­nak, hogy gyermeküket bölcső­dében helyezik el, vagy pedig a gyermekgondozási segélyt veszik igénybe. Még jelentősebben bővült az óvodai helyek száma. Ebben az időszakban mintegy 80—90 ezer óvodai hellyel lett (lesz) több, és ezzel 100 óvodás­korú gyermeknek míg 1975- ben 67,8, addig 1980-ban már 71,7 hely jut. Természetesen az óvodai ellátottság ennél ma­gasabb, mivel általában az előirányzottnál több gyermeket vesznek fel az óvodába. Az el­helyezett gyermekek aránya 1975-ben 75,1 százalék volt, jelenleg megközelíti a 90 szá­zalékot. (Az arányszám jelen­tősen változik az ország külön­böző körzeteiben, városokban általában magasabb, közsé­gekben általában alacso­nyabb.) Kedvezően változott az álta­lános iskolai napközi ellátott­ság is. Az alsó tagozaton 40 százalékról 55 százalékra nö­vekedett. Felső tagozaton lénye­gében nincs jelentős változás. A pénzbeni társadalmi jut­tatás területén a fejlődés ki­sebb volt, de mégis jelentős. A tervidőszakban eddig életbe léptetett központi intézkedések költsége megközelíti a 20 mil­liárd forintot, melynek nagy ré­sze kifejezetten a fogyasztói ár­szintnövekedés ellensúlyozá­sát szolgálta. A fogyasztói ár­szintnövekedés kompenzálá­sának — automatizmusnöveke­dés és egyszeri jövedelem­kiegészítés — lényeges sajá­tossága volt, hogy az ellensú­lyozással egyidejűleg jövede­lemkiegyenlítő szociálpoliti­kai funkciót is ellátott. Például a nyugdíjautomatizmus (a nyugdíj évente 2 százalékkal nő, de legalább 70 Ft-tal, ha­vi), mellett az alacsony nyug­díjak és járadékok reálértéke nőtt, a magasaké viszont kis­mértékben csökkent. Az egy­szeri jövedelemkiegészítés ösz- szegét pedig — mint ismeretes — csak kevéssé differenciálták, így az azonos összegű jövede­lemkiegészítés (például a 180 Ft) a nyugdíjaknál és a jára­dékoknál relatívan nagyobb' mértékű emelést jelentett, mint a kereseteknél. A tervidőszakban a nyugdí­jak és járadékok értékmegőr­zésére, illetve részbeni növelé­sére hazánkban aránylag töb­bet fordítottak, mint a többi pénzbeni juttatásra. Lényegé­ben ennek tulajdonítható, hogy a pénzbeni jövedelemfajták közül a szociálpolitika kereté­ben csak a nyugdíjaknál való­sult meg az eredetileg terve­zett reálfolyamat. Az egy nyug­díjasra, járadékosra jutó havi összeg 5 év alatt 1270 Ft-ról 2256 Ft-ra emelkedett. Ennek az összegnek az átlagos kere­sethez viszonyított aránya 41 százalékról 50 százalék fölé emelkedett. Az 1975-ben vagy korábban megállapított nyug­díjaknál, járadékoknál a terv­időszakban 550-650 Ft emelés valósult meg. Ez az összeg az alacsonyabb nyugdíjaknál nö­velte a reálértéket. így a meg­állapított nyugdíj reálértékének megőrzése vagy növelése a nyugdíjasok létszámának na­gyobbik részét érintette. A gyermekgondozási segély­nél (és más néhány szociális juttatásnál) a reálérték meg­őrzésére és relatív színvonalá­nak tartására nem volt mód. A vállalati jóléti és kulturá­lis alap képzéséhez egy sze­mélyre jutó összeget 1976. év­re 750 Ft-ban állapították meg. Ez évente 50 Ft-tal emelkedett, és 1980-ban elérte a 950 Ft/fő/év értéket. A vállalati szo­ciális tervek fontos szerepet töl­tenek be a dolgozókról való gondoskodásban. E tervek ed­digi teljesítése eredményesnek mondható. A MüM a közel­múltban a SZOT-tal közösen irányelveket tett közzé a válla­lati szociális terv készítésére a VI. ötéves terv időszakában. összefoglalva megállapítha­tó, ha nehezebb gazdasági kö­rülmények között is, számot­tevő szociális intézkedés szüle­tett hazánkban az V. ötéves terv időszakában. Ez elsősor­ban a természetbeni juttatá­soknál, valamint az alacsony összegű nyugdijaknál jelentke­zett. Rózsa József, a MüM szociálpolitikai főosztályának vezetője (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents