Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-20 / 197. szám
szobrászoknál Ady Nagyatádon Egy nap fa A szilágyi Ady nemzetségből való József, fát farag ma Nagyatádon. Nagyapja testvére volt Ady Lőrincznek, szegről végről rokona hát a költőnek, de ez nem különösebben érdekes számára. Csak egy, de az azután igazán: fát faragni. Ady József Nagybányáról, pontosabban Felsőbányáról érkezett Nagyatádra, a faszobrászok ez évi szimpozionjára. Onnan, ahol a gyönyörűséges erdők alatt aranyat bányásztak már évezredek óta az emberek, s ahol éppen Ady József segített megőrizni a római aranybányászkodás emlékeit. A nagyatádi művésztelep többi lakója azt mondja róla: rabszolgahajcsár. Ha az, hát csak annyiban, hogy a saját ritmu- sos munkájával serkenti a többiek amúgy szorgalmas tevékenységét. Ö a Tűz című kompozícióját faragja a hatalmas tölgyekből — az atomhalál ellen feszülnek majd a formák -, mellette a budapesti Pál Mihály készíti a Kékszakállú herceg vára című művének modelljét. A közel hat méter magas végleges mű két nyár munkájába kerül majd. Kisméretű szobrot csiszol mellettük egy vietnami asszony, Ninh Thi Den, akinek igy a neve pontatlan, sőt, mást is jelent. Mintha Padogáról Fűre keresztelnénk: a Den ugyanis füvet jelent anyanyelvén, nevének pontos leírásához a d betű szárát keresztben ót kellene húzni, az e betűre pedig kis kalapot rakni, vietnami formájút. Ügy írva nevét, magyarra, Padogaként fordíthatnánk pontosan. Den asszony az első vietnami művész, aki hazánkban dolgo-. zik. Művészsorsát a háború jegyezte el a fával, a háború, amely minden vietnami életét megváltoztatta. Alig kezdte el ugyanis művészeti tanulmányait Hanoiban, az amerikaiak háborúja a fővárost is elérte - az iskolát az erdőbe telepítették. Kényszerűségből kezdett hát fát faragni, s folytatta hálából: az erdő Vietnamban életet mentett, s az erdő fája engedelmes az avatott kéz számára. Szobra anyát mintáz, a formákat talán a háború emléke húzza fegyelmezetten szorosra: egy félméteres fadarabban a vietnami asszonyok tragédiája feszül. A súlyos gondokat Somogy derűje említi nyomasztóból el- gondolkodtatóvá, s a hatolmas szoborpark békéje segít a meditációban. Nagyatád városának elhatározására 1975-ben érett be: e'..- kor dolgoztak először ott művészek a faszobrászok első szimpozionján. A szakmai körök és a fiatal városlakók kezdeti idegenkedését már legyőzték az elkészült művek. Egy- egy szobor az idén tízéves város köztereit díszíti, a többségük azonban ott található a város határában, a szoborparkban, melynek rendezési terveit most készítik az Iparművészeti Főiskola hallgatói. A nagyatádi szoborpark darabjait nemigen mozdítják el, csak nagyon kivételesen, mint vésztelepet bemutató fotó- és most kettőt, amely Kaposvá- makettkióllításon. rótt látható a nagyatádi mű- b. I. Hz olasz kilőtte az amerikait Wester ntörténet — dióhéjban Buffalo Bilitől a Senkiig Már André Bazin, a neves francia filmesztéta elgondolkodott azon, hogy „miért érdekli az arab, indiai, román, germán és angolszász népeket az amerikai történelem felidézése, Bullalo Bili harca az indiánokkal, a vasútépítés, vagy az északi és a déli államok polgárháborúja? Nyilvánvalóan a western olyan titkot rejt, amely még örök fiatalságánál is nagyobb hatású: az időfelettiség titka ez, amely valamiféleképpen azonos a film tulajdonképpeni lényegével." Az első 1894-ben készült először wes- ternfilm, igaz, ezek néhány perces jelenetek voltak Buffalo Bill vadnyugati showjából, amolyan mozgó állóképek; maga B. B., a tulajdonos, indián haditanács 17 indiánnal, Bucking Broncho lovasbemutatója, sziú szellemtánc, Annie Oakley, a biztoskezű, kis vadnyugati lövész, stb. 1903-ban £. S. Porter elkészíti A nagy vonatrablást, a műfaj tartalmi és formai ős- típusát, a westernrendezők „bibliáját”. a hétföl A western egyik alapképletére a magányos hősre azonban még éveket kellett várni: csak 1908-ban készült el az első olyan film, ami csak egy hősre koncentrált. Anderson, a Brancho Billy és a gyermek rendezője és főszereplője megalkotta az „igazi" férfit, aki maga szabja meg magának a törvényt, de akiben megvan egy grállovag nemeslelkűsége és bátorsága is — ő például lemond a szabadulásról, hogy segíthessen egy gyermeken. A westernen csiszolgatta film- művészeti oroszlánkörmeit D. W. Griffith, a fii mművészet első nagyja is mellette százan, ma már névtelenek. Macit Senett már 1912-ben elkészíti ez első western-paródiát, azóta gyakran kapcsolódik össze a műfaj a paródiájával egyugyanazon alkotásban. 1916- ban megszületik az első western sorozat. A legnagyobbak John Ford a legnagyobb western rendező, 1917-ben kezd el önállóan dolgozni, a húszas évek elején pedig Buster Keaton készít western-paródiákat. Az első, teljes hosszában színes, vadnyugati történet 1924ben készül. A hangcsíkkal megjelennek a harmincas években az éneklő cowboyok, s ekkoriban kísérleteznek a szélesvásznú filmmel — elsősorban a westernek kedvéért. 1939- ben John Ford a HatosfogattaI lezárja és újrakezdi a western egy-egy korszakát. A negyvenes években évi száz western készül Hollywoodban. Az ötvenes években a bágyadtság jelei mutatkoztak a westernen, de elkészült a Délidő, a hidegháborús évek hangulatát is jól tükröző film, ami egyúttal a „lélektani” western irányzatát is elindítja. A hatvanas—hetvenes években kezdik megkérdőjelezni a westernek saját műfajuk szabályait — esztéták szerint szoros összefüggésben a vietnami háborúval és a Kennedy-fivé- rek lelövésével. Hangsúlyosabb lesz az erőszak érzékletes ábrázolása, a szex is előtérbe kerül. 1960-ban készül talán az utolsó „szabályos” western, a Hét mesterlövész — az is Kurosawa után. Ugyanekkor a Kallódó emberek, az antiwestern előfutára. John Sturges 1967- ben eltemeti a klasszikus wes7 ternhőst, A hallgatag emberben. Ebbe a sorba tartozik a 69-es Butch Cassidy és Sundance Kid is, különben ez minden idők legnagyobb kasszasiker westernje — 30 millió dolláros bevétellel. 1976-ban Arthur Penn, a The Missouri Breaks-ban azután felszámolja a western összes mítoszát: a rendcsináló nem pisztolypárbajban győzi le a marhatolvajokat, hanem alat- tomban és igen kegyetlenül, neki is álmában vágja keresztül a torkát az egyre szimpati- kusabb marhatolvaj, (Jack Nicholson). Ráadásul már a farmer lánya sem szűzies . .. Stílusbravúr Igen ám, de 1964-ben Sergio Leone, az Egy marék dollárért című filmmel elindítja a „makaróniwesternt", 1969-ben a Volt egyszer egy Vadnyugat pedig világhírűvé teszi őt is, az olasz westernt is. A sok utánzó közül kiemelkedik Leone asszisztense, Tonino Valerri, a Nevem: Senki rendezője. Filmje stílusbravúr: a klasszikus, „értékőrző” amerikai és a ma- karóniwestern ötvözése és paródiája. (bodó) A piaci törvények nem működnek Antikváriumi aktualitások Egységáras könyvvásár a Sz/ivenben mostanában kiadott könyvek, a régebbiek közül pedig a két világháború közötti limonádék. — Sajnos ez igaz — mondja a pécsi antikvárium vezetője, Németh Mária. — De ez országos jelenség. Okát abban látom, hogy az emberek rájöttek, hogy érdemes könyvritkaságokba fektetni pénzüket. Az első budapesti könyvaukciók után volt némi mozgás, hiszen ott magas áron keltek el például az első kiadások. Ezután sokan eladni kívántak ilyeneket, az árak lementek, s akkor inkább megtartották. — Igy érvényesül a kereslet- kínálat törvénye a könyvek piacán is? — Sajnos nem egészen. Az utóbbi évtizedekben kiadott könyvekért mi nem adhatjuk meg a napi árfolyam árát, hanem az eredeti eladási ár ■ hatvan százalékát. A Pillangó című könyvet mí csak harminc forint körül vásárolhatjuk meg. A pécsi vásáron ennek 10-15- szöröséért kel el ez a könyv. De a bibliáknak is magasabb a szabad vagy feketekereskedelmi ára mint a miénk. — Miért ilyen magas az antikvárium haszna 33 százalék? Milyen könyvért fizethetik kj Önök a legtöbbet? — A vásárlási és eladási ár különbségét nem mi állapíthatjuk meg, hanem ez vállalati előírás. Ugyanúgy vállalati irányárak vannak az antikvár könyvekre, a tól-ig kategóriában játszhatunk csak a keresletnek megfelelően. Ezért előfordulhat, hogy Miskolcon többet kínálnak ugyanazért a könyvért, mert ott jobban keresik. Különben az eredeti visoli Bibliáért kaphatja valaki a legtöbbet, 60—80 ezer forint az értéke Károlyi Gáspár 1590-ben kiadott Biblia-fordításának. Hogy mégsem csak használt újabb könyvek kaphatók a| antikváriumban, az .köszönhető annak, hogy vannak akik nem a feketepiacot választják, annak, hogy hagyatékokat ajánlanak fel, s hogy ők is elmenalklrály új műve Á Szupersztár' után a Macskák Várhatjuk a képernyőn is Borzolódott, nyávogott az egész színpad és úgy domborult a macskák háta, ahogy az a jobb macskacsaládökban illő — így fogadta Andrew Lloyd Webber, a Szupersztár szerzője a londoni nézőket és így fogadja majd a hazai képernyő közönségét is. A musicalszínpadokon évtizede indult .zeneszerzői világsikerének újabb nagy állomása volt ez a bemutató, az évad utolsó napjaiban. Andrew Lloyd Webber a Szupersztár óta két musicalt írt: a bibliai József, majd Evita történetét. Utóbbi Katona Imre nagysikerű rendezése ellenére sem aratott — zenéjével és történetével — akkora sikert tavaly, a tíz Mar- git-szigeti előadáson, mint amekkorát a Szupersztár idehaza is arat, rádióban, lemezen, kazettán. A negyedik Webber-darab zenéjét a század nagy angol írójának, Eliotnak az irodalmi művére, az 1939-ben írott Macs- kák-ra szerezte. Bemutató előtt azt mondta róla: „A legjobb dalszövegeket sikerült belőle írni, amivel musical valaha is rendelkezett.” De az egyik legjobb rendezőt is: Trevor Nunnt, nek az esetleges eladók elébe, felvásárlásokat tartanak Dél- Dunántúl városaiban és nagyobb. községeiben. A pécsi antikvárium idei terve 2 millió 70 ezer forint. Hogy ezt teljesíthessék, ők bonyolítják a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat egységáras könyvvásárait. Ilyen volt néhány hónapja Szekszárdon, s van most ilyen a pécsi Szliven Áruházban. Ezeken a vásárokon olyan 1978 előtt kjadott magyar könyvek szerepelnek, amelyek leülepedtek a könyvesboltok raktáraiban — gyakran még ma is keresett köteték vásárolhatók meg 5-től 30 forintért. A pécsi antikvárium legfontosabb partnere a Megyei Könyvtár, melynek elővásárlási joga is van a helytörténeti anyagra. Sokan jegyeztetik elő a könyvet amire várnak, s sok diák megy nap mint nap böngészni: olcsón vehetik meg az új könyveket is, s reménykednek, hátha találnak értéket is. B. L. *» W I I «,*> I» Ht MIM I» Andrew Lloyd Webber, a musicalkirály a Királyi Shakespeare Színház igazgatóját, mégtovábbá a legjobb tánckart, magát a Royal Balettot. A Macskák története Eliot költeményeinek, mint az angol nonszensz (képtelenség) —irodalom legjobb alkotásainak tréfás portréiból, szellemes eszmefuttatásaiból, excentrikus macskaportréiból, aztán a londoni alvilágnak és a két világháború közötti slágereknek a paródiájából fonódik ösz- sze, egységes színpadi históriába. Az aloptörténet — mint nálunk a felhőkön lovagló János vitéz — nemzedékekbe ivódott be Angliába. Erre a musicalra figyel tehát c világ színházművészete és a musicalkedvelő közönség, együtt a magyar televízióval. De amilyen egyedülálló a történet, olyan a színpadraállítás is. Trevor Nunn igazi musicalt rendezett. A dalok mikrofon nélkül szárnyalnak. Webber zenéjére mozgatta a macskafejű, farkú és bundájú táncosokat, akiket az iqényes Webber nem engedett énekelni, hanem nyávognak. A nagy kérdés már csak az: hogy sikerül mindezt jól képernyőre venni és elhozni a magyar nézők lakásába? Földessy Dénes A „Baleiro” Szekszárdon Szekszárd francia testvérvárosából, a Párizs melletti Be- zonsból huszonöt tagú művészeti együttes érkezett Tolna megye székhelyére, tizenkét napig tartó magyarországi ismerkedésre. A „Baleiro” elnevezésű együttes a szekszárdi néptáncegyüttes 1978-beli- francia- országi látogatását viszonozza. A vendégek megismerkednek Szekszárd és környékének nevezetességeivel, és részt vesznek a 7. Duna-menti folklórfesztivál Tolna megyei rendezvényein. Szekszárdon' és Deesen mutatják be műsorukat. A francia testvérvárosból tíztagú szakszervezeti munkásküldöttség is érkezik 11 napra augusztus 1-én Szekszárdra. A delegáció tizenöt szekszárdi üzemi dolgozónak a napokban befejeződött franciaországi látogatását viszonozza. (b. I.)
