Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-17 / 194. szám

1981. július 17., péntek Dunántúlt napló 3 Sajátos problémák jelentkeznek Fejlesztés a villányi borkombinátban Szerződés készül az Interin- vest és a villányi Borgazdasági Kombinát között: a 90 millió forintos megállapodás olyan beruházást tesz lehetővé, amelynek segítségével a jelen­leginél 16 000 hektoliterrel több bort állít majd elő a kombinát. A külkereskedelmi vállalatok fej­lesztési alapjainak koncentrá­lására még 1980 szeptemberé­ben alakították meg az Interin- vest külkereskedelmi fejlesztési betéti társulást; a jelenleg 45 betétest számláló új intézmény elsőrendű célja az volt, hogy vál­lalkozásai révén fokozódjék a magyar vállalatok exportképes­sége. Pécsi Ipari Vásár Hők - öt napig a boltban Hogyan oldják meg a kereskedelemben? Lehetőség van a jobb ellátásra Javítják a csomagológépet a Hidasi Vegyiművek üzemében, ahol az első nyári nagykarbantartást végzik Fotó: Szokolai Növényvédő szerek kis tételben Hidasról HIÁNY A BOLTOKBAN, KÉSZLET A GYÁRBAN A Sabária bérmunkában készített hócsizmái a tőkés piacra, és az első magyar hócsizmák, amiben ősszel már járhatunk: a Tisza Cipőgyár termékei. ,|mi Az első vSÄI magyar hócsizmák Újdonságok a ruházati iparban v Néhány vállalatnál már kí­sérletképpen bevezették az öt­napos munkahetet, de köztu­dott, hogy január 1-től ez a munkarend már általános lesz. Az erre való átállás mindenütt okoz gondokat, de talán az egyik legproblematikusabb a kereskedelem, sőt ezen belül is az élelmiszerkereskedelem. A Baranya megyei Élelmiszer- kereskedelmi Vállalatnál külön csoportot bíztak meg az ötna­pos munkahét megszervezésé­nek kidolgozásával. Ennek ve­zetője Légrády Györgyné gaz­dasági igazgatóhelyettes. — Egy hónapja végezzük a felméréseket, ebbe a munká­ba központi és hálózati dol­gozókat egyaránt bevontunk. Nem kis munka lesz ez, hiszen 335 egységünk van, s a dol­gozók 80 százaléka nő. Pontos adat szerint 1800 nő dolgozónk van, ezenfelül 400-an vannak jelenleg gyesen. Egy igen sa­játos helyzetet kell megolda­nunk: azt ugyanis, hogy a mun­kanapok száma eggyel keve­sebb, mint a nyitvatartási na­poké. Kétirányú kötelességet kell egyszerre teljesíteni: to­vábbra is ellátni a lakosságot, s ugyanokkor megadni dolgo­zóinknak is a heti két pihenő­napot. — Gondolom, van már elkép­zelésük a „hogyan"-ról. — Igen. A következő: a dol­gozók nem mindig a szomba­tot kapják meg, hanem a hét másik napját. S hogy melyik napot, ez sok mindentől függ. üzlettípustól, a hét egyes nap­jainak, sőt a napszakoknak a forgalmától, műszaklétszámtól, áruszállítástól, .túrajárattól és így tovább. Elképzelésünk az, hogy mivel a jövőben .szomba­ton is mindenhol csak egy mű­szak dolgozik, a másik szabad szombatos, a következő héten fordítva. Akik pediq szombaton dolgoztak azok, persze nem egyszerre, valamelyik más na­pon veszik ki szabadnapjukat. Arra is törekszünk, hogy ez a nap lehetőleg a vasárnaphoz kapcsolódjék, tehát elsősorban a hétfőre gondoltunk. Persze ez is úgy lesz, hogy általában a dolgozók 60—70 százaléka kapja csak meg együtt a két napot, ennek mintegy a 45 szá. zaléka kapja a szombatot. — Mi lesz a különbség az eltérő üzlettípusok között? — A most folyó fölmérések tapasztalatait fölhasználjuk a nyitvatartási rend tervezésénél is. Erre és az ötnapos munka­hét megoldására üzlettípuson­ként kidolgozunk egy-egy mo­dellt, ez körülbelül hat—nyolc séma lesz, de ezek csak model­lek, s nem azt jelentik, hogy egy az egyben kell majd alkalmazni őket. Ezek segítséget nyújtanak, de mindenütt rugalmasan, az adott üzletnek megfelelően keH eljárni. A jövőben szombaton általában 14 órakor zárnak az üzletek. Azok az ABC-k, amé- lyek ma 16 óra utón is nyittfa vannak szombaton, azok csak 15—16 óráig fogadják a vásár­lókat. Ez lehetővé teszi itt is az egy műszak beállítását. — De ez a műszak akkor is több órát dolgozik, mint más üzletbeli kollégáik. — Igen, de ezt hét közben kiegyenlítik majd, valamelyik nap később jönnek be, vagy korábban mennek el. A heti munkaidő mindenkinek egyfor­ma. Egyébként azok az ABC-k, amelyek az elmúlt ötéves terv­ben épültek, főleg a Kertvá­rosban, már eleve így indultak: szombaton négykor zártak. Azok a kisebb egységek, ahol csupán egy vagy két ember dolgozik, eddig kéthetenként kaptak egy szabadnapot, ami­kor nem kellett kinyitni. Ezen­túl hetente egy nap tartanak zárva, például mondjuk egy fű­szerbolt hétfőn. — A kereskedelem munka­erőhiánnyal is küzd. S a sza­badnapok kiadásával még ke­vesebben lesznek egy műszak­ban a boltokban. — A két napot mindenkép­pen biztosítanunk kell, különben meg sem tudnánk tartani dol­gozóinkat. S most még újabb gond is jelentkezett: keveseb­ben végeztek kereskedelmi ta­nulók ebben az évben, mint amennyire számítottunk. Har­minc embert legalább föl kell vennünk, hogy ezt pótolni tud­juk. Sok olyan boltunk van, ahol minden reszortra csak egy fő jut, tehát ha az egyik sza­badnapos, valakit kell a helyé­re állítani. Föl kell vennünk a kapcsolatot a szállítókkal, a pos­tával, rengeteg partnerrel, hogy mindent egyeztetni tudjunk. S persze akkor még ilyen dolgok­ról nem is szóltam, hogy óvoda, bölcsőde. Mert aki szombaton dolgozik, hová viszi a gyere­két? Hiszen ott is szabadszom­bat lesz... Szeptember 1-re mindenesetre kész lesz a prog­ramunk, s szeptembertől decem­berig a konkrét végrehajtási időszak következik, hoqv január elsején mór az új rend szerint dolgozhassunk. Dücső Csilla Sikeresen zárta az első félévet a Budapesti Vegyiművek hidasi gyáregységének az új létesít­ménye, a 25 millió forintért ki­alakított növényvédőszer-kisze- relő üzem, ahol a háztáji gaz­daságok, a kistermelők számára 10—15-féle növényvédőszert cso­magolnak 1—2 kilós dobozba. Múlt héten leállt a kisüzem, hiszen teljesítette az AGRO­TRÖSZT tavaszi „háztójis” meg­rendeléseit és több mint kétezer tonna növényvédő szert; iqy pél­dául Ditrifon 5 és 50-ből 750, Hungasinból pedig 200 tonnát csomagoltak, de többre is ké­pesek. Ezt tudtuk meg Méder György üzemvezetőtől. A mos­tani műszaki és emberi adottsá­gok lehetővé teszik, hogy évente akár háromezer tonna növény­védő szert csomagoljanak a kis. termelők részére. A kiszerelőt azért alakították ki, mert erőteljesen növekednek a háztáji igények, amelyeknek a kielégítését nem győzte az AGROTRÖSZT kecskeméti gyá­ra, sem a Budapesti Vegyimű­vek által a kis tételű csomago­lással bérmunkában megbízott két tsz. A héten elkezdődött a nyári karbantartás, a felkészülés az őszi csúcsra. Alig 5-6 hónap alatt „kifullad" a modern nyu­gatnémet és svájci automata gépsor, a tökéletesen zárt gyár­tórendszer, mire a 2000—2500 tonnás mennyiség elhagyja a szalagokat. Ezért „ízeire" szedik szét a húszmillió forint értékű géppark mindegyik darabját, hogy megtisztítsák az alapanya­gok lisztnél is finomabb szem­csézetű porától. Ezalatt még hárommillió forintot áldoznak arra is, hogy az anyagok előké­szítését, a továbbítását véglege­sen gépesítsék. Pécsett is tapasztalhatták a kistermelők, hogy hosszú ideig nem volt Ditrifon porozó, Árvá­im lótetűcsalétek, Diasinon ta­lajfertőtlenítő, pedig mindegyik­ből bőségesen szállított Hidas- A boltbéli hiány oka, hogy az AGROTRÖSZT is fél a túlzottan nagy raktári készletektől, de az is igaz, hogy későn reagált a meteorológiai előrejelzésekre, melyekből következtetni lehetett volna a kártevők túlzott elsza­porodására. Állítólag jövőre már a helyi AGROKER közvet­lenül rendelhet árut Hidason, vagyis nem szükséges a tröszt jóváhagyására várni. így bizo­nyára elérhető az is, hogy az új üzemben folyamatosan, nem­csak idényjelleggel termeljenek, és akkor a húsz munkás a két műszakban az évi háromezer tonnát is képes „hozni”. A folyamatosság biztosítása elengedhetetlen, ugyanis az el­képzelések szerint itt csomagol­ják majd szintén a háztáji ter­mesztők részére az Órthophal- tán, Orthocid és az Antrakol szereket is. Sőt 1984-re, majd 1986-ra egy kétszázmilliós be­ruházás keretében két új nö- vényvédöszer-üzem is felépül a Tolna megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében, és ezek termelé­sében is a háztáji gazdaságok növényvédőszer-igényeit maxi­málisan figyelembe vesszük. Csuti J. I Tegnap estig csaknem 70 ezren tekintették meg a Pé­csi Ipari Vásárt. Ezúttal ru­házati iparunkról. A tőkés piacokkal dolgozó Pécsi Kesztyűgyár szezonról szezonra megújuló kesztyű- és bőrruha modelljeit már megcsodálhatták a kétévenként ismétlődő Pécsi Ipari Vásár, vagy éppen az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár lá­togatói. Az idei évben ismét egy újítás szemtanúi lehetünk, ezút­tal egy új profil indításáé: ne­mes szőrméből készült bundák Pécsről! Az első — egyelőre bér­munkában készült darabokat — a vásár látogatói már ott láthat­ják a kesztyűgyári kiállításon. Az ilyen ruházat iránt külföldön és idehaza is — borsos árúk el­lenére bármennyire meglepő — nagy a kereslet. Ezt tanúsítja, hogy a hazai kereskedelemben, a TRITEX máris együttműködési szerződést kötött a gyárral bun­dák hazai forgalmazására. Ilyen ruházat a hazai piacon is kap­ható lesz, erre reményt ad, hogy újabban a hazai nemes szőrmét adó kisállat-tenyésztés felfelé {velőben van', tehát van hazai alapanyagunk is. * A Tisza Cipőgyár hagyomá­nyos résztvevője a Pécsi Ipari Vásároknak. Ezúttal is újdonsá­gokkal szolgálnak. A Tisza standján látható az első, hazai PVC-hócsizma. Az idén több színben, bélései és anélkül, 23— 40-es méretig százezer darabot dobnak piacra- A Tisza Cipő­gyár ugyancsak új terméke — termékcsaládja — a lábbelik árának mérséklése jegyében ki­fejlesztett — szabadidő cipőcsa­lád. Felsőrészük mindenféle anyag - bőr, textil, műszaki vá­szon, farmer - kombinációval készül, tetszetősek. Talpuk fröccsöntött hazai PVC-talp - ez is új termék. * A budapesti Minőségi Cipő­gyár, a Simontornyai Bőrgyár — a Pécsi Bőrgyár Niagara bőrcsaládjához hasonlatos — felsőbőrből készített gyerek­csizmákat. Melegbéléssel, cip­zárral. Arany termékdíjas kol­lekció. A csizmák irányára: 300 —400 forint. Tegnap folytatódott a szak­mai napok sora. A bólyi és a sellyei .fogyasztási szövetkeze­tek rendezvényén ipari üze­meik bővülő termékválasztéká­ról kaphattunk képet. Az egyik bólyi, a csillagszóró kisüzem érdekessége, melyet a vásáron mutattak be először: az utcai csillagszóró, a szilveszteri han­gulat emelésére. A sellyeiek egyik terméke a rongyszőnyeg, melyet újabban iparművész tervez, s négyzetméteréért 10 dollárt fizetnek a nyugati pia­cokon. A BONY-KS - a Bonyhádi Cipész Szövetkezet tegnapi szakmai napjáról is sok újság­gal tértünk vissza. Szelesi Lász­ló elnök arról tájékoztatta a résztvevőket - köztük a cseh­szlovák kereskedelmi attasét —, hogy októbertől a nagy NSZK- beli Salamander cégnek kez­denek el gyártani bérmunká­ban exkluzív női cipőket. A bonyhádi szövetkezet most — a mi Szigetvári Cipőgyárunk Katy- programjához hasonlóan — ter­melési együttműködésbe kezd, a nyugatnémet cégtől gépeket, technológiai és szervezési meg­oldásokat kap, ennek fejében cipőkkel fizet. Az évi nyolcszáz­ezer pár cipőt termelő BONY ezzel jelenlegi 10 százalékos tőkés exportarányát 40 száza­lékra kívánja növelni. A komlói Carbon Könnyű­ipari Vállalatot hovatovább idehaza már nem is, hanem csak külföldön ismerik. Konfek­cióit és cipőit a világ sok or­szágába exportálja. Cipőgyá­rukat ma már át kellene ke­resztelniük, mert immár hatal­mas szocialista kivitele mellett — százezer pár divatcsizmát szállítanak az igen igényes an­gol piacra. A Carbon-konfek- ció is neves rangot vívott ki magának: a PIV nagydíjasai­nak sorában a Jeremi férfi és Erna női zeke nagydíjas. És még egy, a PIV vásárigazgató­ságának különdija: a komlói Carbon Könnyűipari Vállalaté. Miklósvári Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents