Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-16 / 193. szám
1981. július 16., csütörtök Dunántúlt llaplo 5 Termelési erőforrásaikra szükség van Javítani kell a gazdaságilag gyenge tsz-ek nBBBBBBn helyzetét A kovócshidai tsz-ben is állattartással pótolják a gyengébb minőségű földek terméshozamát Részletes, pontosabb szabályozás űz új kollektív szerződések tapasztalatai A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának ülése A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa tegnapi ülésén elfogadta az SZMT 1981 — 85. évre szóló feladattervét, az SZMT működési szabályzatát, a szakmaközi bizottságok szabályzatát és megvitatta az 1981-85. évre szóló kollektív szerződések megkötésének tapasztalatairól szóló jelentést. ,-,A megkötött kollektív szerÜlést tartott a TESZÜV elnöksége Megyénk termelőszövetkezetei az V. ötéves tervben dinamikusan fejlődtek, a tsz-ek egy meghatározott köre azonban nem tudott lépést tartani e fejlődéssel. E körben állandósultak a gazdasági-pénzügyi problémák, szűkebb körökben tartóssá vált a veszteség és alaphiány, más részük mind nehezebben tud megfelelni a vállalatszerű gazdálkodás követelményeinek. Magyarul, a megszigorított gazdasági feltételek között tovább nőtt a termelőszövetkezetek gazdasági differenciáltsága s ennek mértéke megközelíti a kritikus pontot, gátolja a kezelésükben lévő termelési erőforrások népgazdaságig indokolt mértékű felhasználását. A differenciáltság okait, mértékét és hatását, a gazdaságilag gyenge tsz-ek helyzetét vitatta meg tegnapi ülésén a Baranya megyei Tsz Szövetség elnöksége azzal a céllal, hogy a megfelelő következtetések levonása után javaslatot tegyen a kibontakozásra. A vita alapjául a TESZÖV Termelésfejlesztési és Közgazda- sági Bizottságának előterjesztése szolgált, amelyhez dr. Túrós Sándor, a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A „gazdaságilag gyenge” kategóriába sorolt 23 tsz a megye termelőszövetkezeti földterületének 39 százalékán gazdálkodik. A kezelésükben lévő több mint 62 000 hektár szántóföld a megye szövetkezeti szántóterületének 36 százaléka. Dolqozó létszámuk 2500 fő. Eszközértékük meghaladja a 2 milliárd forintot. Az elmúlt évben 1,8 milliárd forint értékű terméket állítottak elő. Ezek alaojón is igen jelentős termelési potenciállal rendelkeznek. amelynek hatékonyabb működtetése a szigorodó gazdasági feltételek közepette nélkülözhetetlen. E tsz-ek körében van egy „tartósan veszteséges" és egy „időszakosan veszteséges" csoport. S van öt-hat olyan tsz, amely megindult az eredményes gazdálkodás felé vezető úton, s feltételezhető, hogy egy-két éven belül gazdasági egyensúlyát tartósan biztosítani tudja. A gazdaságilag gyenge kategóriában 8 tsz a támogatásra kijelölt kedvezőtlen adottságúnk körébe tartozik. Sokkol több az olyan tsz, amely bár megközelíti a besorolás értékét, évek óta nem részesül támogatásban. Pedig keltő támo_ gatással az időszakosan veszteséges tsz-ek többsége ma már gazdaságilag szilárdabb helyzetben lehetne. Az egy hektárra jutó termelési értékben, árbevételben és bruttó jövedelemben igen nagy az elmaradásuk az eredménye, sen gazdálkodó tsz-ektől, egy aranykoronára vetítve azonban már csak 15—20 százalék, ez a különbség azt mutatja, hogy e tsz-ek sokszor igen nagy erőfeszítéssel igyekeznek termőhelyi adottságaik negatív hatását kivédeni. Eszközellátottságuk azonban lényegesen alacsonyabb, korszerűtlenebb és technikailag is elavult, ezért gyakran késnek a munkákkal. A pótlásra felvett hitelek gyakran elviselhetetlen terhet jelentenek. A jövedelmezőbb gazdálkodást elősegítő fejlesztésekre csak elenyésző összeget tudnak fordítani. Mindez gátolja a lehetőségekhez jól igazodó termésszerkezet kialakítását, s a piachoz igazodó rugalmas gazdálkodást. E tsz-ek gazdasági megerősítését szakvezetésük erősítésével párhuzamosan lehet csak elősegíteni. A szakemberek állami támogatása azonban önmagában nem elegendő. A legjobb szándék is megbukhat a pénzhiányon. A vitában több javaslat is elhangzott, így például a differenciáltabb hitelezés, a gazdaságilag gyenge tsz-ek részére állapítsanak meg alacsoynabb bank-kamatot. Az erős tsz-ek nagyobb eszköz- kapacitását kooperációkkal, vagy gépkölcsönzéssel lehetne a gyengék rendelkezésére bocsátani. A jobb földhasznosítás érdekében lehetővé kellene tenni a gyenge tsz-ek egyes földterületeinek bérbeadását a gazdaságilag erősebb tsz-eknek. Az alacsonyabb minőségű földek termését szükséges lenne árkiegészítő dotációban részesíteni, meliorációs tevékenységüket államilag preferálni, s lehetővé tenni, hogy fejlesztéseiket. adózatlan nyereségből valósíthassák meg. Ezek a kedvezmények a termőföld jobb kihasználását, a hozamok növelését, a termelés jövedelmezőségének javítását segíthetnék elő, amely végső soron a bővebb és gazdaságosabb termelésben a társadalom egészének is visszatérülne.- Rné. Intézkedések a kistermelői zöldség-gyümölcs értékesítésére Az idei jó zöldség- és gyümölcstermés miatt szükségessé vált, hogy a mező- gazdasági kistermelők (háztáji és' kerttulajdonosok) minél szélesebb körben kapjanak lehetőséget a maguk termelte zöldségnek és gyümölcsnek a lakosság részére történő közvetlen értékesítésére. Ennek érdekében a Belkereskedelmi Minisztérium a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával egyetértésben felhívta valamennyi megyei (fővárosi) tanács vb kereskedelmi szakigazgatási szervét, hogy a már kijelölt piaci árusítóhelyeken kívül is haladéktalanul gondoskodjon nagyszámú értékesítési hely kijelöléséről (különösen idegenforgalmi területeken, a forgalmi csomópontokon, a strandok, vasút- és hajóállomások közelében stb.), ahol a kistermelők — a saját termelésű zöldséget és gyümölcsöt kiskereskedői jogosítvány nélkül — a lakosságnak és egyéb felhasználóknak közvetlenül eladhatják. Ez az intézkedés nem érinti a MÉM-nek a mező- gazdasági termékforgalmazás, valamint a SZÖVOSZ- nak a zöldség- és gyümölcskereskedelmi szervezet felügyeleti ellátásában kifejtett tevékenységét. A Belkereskedelmi Minisztérium megismételte azt a korábbi felhívást, mely szerint a zöldséget és gyümölcsöt forgalmazó kiskereskedelmi hálózatnak, valamint a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek üzleteinek is változatlanul feladatuk a kistermelők által felkínált zöldség- és gyümölcs egyszerűsített módon történő bolti felvásárlása. Vendégeink a lengyel balett- művészek Beszélgetés Katarzyna Pajowa igazgatóhelyettessel Rekkenő hőségben járták be tegnap délelőtt a színpadot a poznani Polski Teatr táncosai. Sajnos, vezetőjük, koreográfusuk, Conrad Drzewiecki nélkül. — Drzewieckinek megbetegedett a nővére, eléggé súlyos állapotban van, ezért nem tudott most az együttesével tartani. Megígérte, hogy mihelyt úgy alakul a helyzet, utánunk jön, de eddig még nem érkezett meg - mondta Katarzyna Pajowa, a Teatr Polski adminisztratív igazgatója, akivel tegnap délután beszélgettünk. Katarzyna eredetileg a lengyel filológia magisztere — Lengyel- országban ilyen tudományos fokozat is létezik — a balettegyütteshez személyes vonzalom révén került. Korábban a poznani városi tanács kulturális ügyvivője volt. — Hogyan jellemezné a Teatr Polski stílusát? — Az együttes modern balettet táncol, tulajdonképpen Conrad Drzewiecki koreográfiái határozzák meg a stílusát. Tehát ilyen értelemben teljesen sajátos, amit a Lengyel Táncszínház művel. Az alapot természetesen a klasszikus balett jelenti, amelyet minden táncos elsajátított a balettintézetekben, de a mozgásviláguk alapvetően modern, huszadik századi. Az együttes repertoárján negyvenkét mű szerepel, közülük három Bartók zenéjére készült: a Divertimento, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre és a Pécsett is bemutatásra kerülő Csodálatos mandarin. Ezt a koreográfiát a világon nagyon sok helyen bemutatták már, tréfásan azt szokták mondani, hogy a Mandarinnal a magyarok nagyköA tárgyalóteremből Apja házát gyújtotta fel em gyakori, ám igen súlyos bűncselekmény a közveszély okozás bűntette. Általában a gyúj- togatókat szokták e törvényhely alapján elítélni. A héten Mohácson példás büntetést szabott ki dr. Wágner Ernő tanácsa. A huszonhét esztendős Ment Péter már többször ült a vádlottak padján és a börtönben. Lopás, jármű önkényes elvétele miatt ítélték már el. A viszaeső elkövető - mint a tanúvallomásokból és a szakértői véleményekből kitűnt — idült alkoholista. A legutóbbi bűncselekmények elkövetésekor is közrejátszott az ital. Február 11-én kissé részegen ment el apja házához. A hatvan esztendős Ment Boldizsárral nem volt éppen harmonikus a viszonya. Apja ugyanis rossz szemmel nézte, hogy a fiú italozó, munkakerülő életmódot folytat. Ment Péter a veszekedések hevében többször megfenyegette apját, hogy egyszer rágyújtja a házat. A Névfelen utca 3. szám alatti házban Ment Péter egy gumidarabot gyújtott meg a heverő mellett. Ezután rongyokat dobált rá, majd eltávozott a lakásból. Csak a tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhető, hogy a kárérték csupán hatezer forint. A tűzvizsgálati jegyzőkönyv megállapítása szerint a lángok könnyen átterjedhettek volna a szomszédos lakóépületre. A bíróság egy biciklilopás és e bűncselekménye miatt halmazati főbüntetésül öt évi és hat hónapi fegyházbüntetésre ítélte a visszaesőt, öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és elrendelték kényszergyógyítását is. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és védője fellebbezett. vetei vagyunk. Drzewiecki két év óta csak lengyel zeneszerzők műveire koreografál. Figyelmükbe ajánlom a Pécsre is elhozott Drámai történetet, amely a két hónapja elhunyt Kazimierz Serocki zenéjére készült. Nem könnyű mű ez, de nagyon érdekes. Története tulajdonképpen nincs, a közösség és az őt megtámadni készülő „idegenek" konfliktusát fejezi ki. — Honnan kapja az utánpótlását az együttes? Hogyan fogadja a poznani közönség a bemutatóikat, mit jelent vidéki társulatnak lenni Lengyelországban? — Az együttes nagyon fiatal, a tagjai 22-23 évesek. Az ország négy balettintézetéből verbuválódott össze a társulat, megszokniuk egymást nem volt nehéz, mert mindenütt nagyjából hasonló képzést kaptak. Természetesen Drzewiecki modern balettet is oktat Poznanban. A városban havonta két előadást tartunk, így „tanítgat- juk" a közönséget. Persze, Poznan diákváros, nyolc egyete- me-főiskolája van, a mi publikumunk igazában a diákság. Ez a város zenei központ, kedves lokálpatrióta légköre van, semmilyen hátrányát nem érezzük, hogy nem Varsóban dolgozunk. — Pécsi benyomásaik? — A szállásunk sajnos nagyon rossz, alig nyújt pihenési lehetőséget a táncosoknak. Hat—tizenhat ágyas szobákban laknak az együttes tagjai, kevés a mosakodási lehetőség stb. Erre a rendezőknek a jövőben sokkal jobban kellene figyelniük. — További terveik? — Július végén Franciaországba, novemberben az NDK- ba, jövő márciusban Olaszországba utazunk. H. J. Mai program Szabadtéri Táncszin: 21 óra, Teatr Polski vendégjátéka. Tettyei Játékszín: 21 óra, Dante szimfónia. Csontváry udvar: Bóbita bábest. ződésekben jól szabályozták a dolgozók jogait, kötelezettségeit, a Munka Törvénykönyve alapján részletes vállalati rendelkezések születtek. A dolgozók és választott képviselőik tevékenyen részt vettek a vélemények, javaslatok kialakításában" — állapítja meg az SZMT közgazdasági és szociálpolitikai osztályának jelentése, amely 20 baranyai nagyvállalat, valamint a HVDSZ és az Építők Szakszervezetéhez tartozó valamennyi vállalat kollektív szerződésének vizsgálatán alapul. Kovács Endre osztályvezetőt az elnökségi ülés utón arról kérdeztük, hogy melyek a most kötött kollektív szerződések legjellemzőbb pozitívumai, illetve hiányosságai. — Eléggé általános tendencia, hogy nagyobb lett az összhang a népgazdasági célkitűzések és a vállalati tevékenység szabályozása között. Jobban előtérbe került a hatékony munkaerő-gazdálkodás, a társadalmi igazságérzetnek megfelelő jövedelemelosztási szabályozás, bővült a teljesítménybérben dolgozók köre. Szigorúbbak és konkrétabbak lettek a munkafegyelem erősítésére vonatkozó rendelkezések, így például a munkára képes állapot meghatározása. Az új szabályozásban ösztönzőbbnek mutatkozik a prémium és a jutalmazások gyakorlata. A kollektív szerződések részletesen szabályozzák a kiemelkedően jó munkát végző elismerésének módját. — S melyek a hiányosságok, mik voltak a legvitatottabb kérdések? — Kétféle szélsőséget is tapasztaltunk az irányelvek értelmezésében. Az egyik, amikor nem tartották maguk számára kötelezőnek, pedig az irányelvek célja éppen az volt, hogy — természetesen helyi sajátosságokat figyelembe véve — az egyes ágazatokban, szakmákban egységet teremtsenek a lényeges kérdések szabályozására. A másik helytelen értelmezés, hogy sablonként használták az irányelveket, és olyant is szabályoztak, ami a vállalatnál elő sem fordul. Például: az egyik áfésznél az ötcsillagos szálloda vezetőire vonatkozó részeket is átvették. Felemás megoldásokat tapasztalhattunk a próbaidő meghatározásánál, amelyet nem differenciáltak munkakörök szerint. Néhány helyen a munkaidő, pihenőidő új meghatározósót arra használták fel, hogy növeljék a túlmunkavégzés lehetséges mértékét. Sok vita előzte meg a változó munkahelyen és munkakörbe nem tartozó munkavégzés idejének, anyagi elismerésének, valamint a munkaközi szünet mértékének szabályozását. Ez a vita valószínűleg csak az ötnapos munkahét bevezetésével juthat nyugvópontra. Itt jegyzem meg, hogy a jelenlegi kollektív szerződésekben az ötnapos munkahétre vonatkozó szabályozóst nem találtunk. Hiányosság még, hogy az 1983-ban érvénybe lépő új bértételek alkalmazásával kapcsolatban sem készítettek ütemtervet. — Voltak-e olyan viták, amelyekben végül is a gazdasági vezetés és a kollektíva nem tudott megegyezni, és a felsőbb szerveknek kellett dönteni? — Felmérésünk az ágazati megyei bizottságok segítségével gyakorlctilag az egész megyét átfogta, és ilyen esetről nem tudunk. Igaz, a vitás kérdések rendezésére még a szerződés megkötése előtt kaptak tanácsot, segítséget a kollektívák. Július elsejétől tehát mindenhol életbe léptek az új kollektív szerződések, kivéve persze, ahol a jogszabály adta lehetőséggel élve „csak" a meglévő szerződés hatályát hosszabbították meg. D. I.
