Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-16 / 193. szám
1981. július 16., csütörtök Dunántúli napló 3 A Bóbita együttes Bart ók-est je Miniszteri utasítás intézmények Jelenet a Fából faragott királyfi című bábjátékból Fotó: Körtvélyesi László összevonása Szervezetileg összevonhatók a tanácsi óvodák, egyes alsófokú nevelési-oktatási, közművelődési intézmények, valamint az alapfokú, nem versenyzést szolgáló sportintézmények, ott, ahol a tárgyi és a személyi feltételek adottak ehhez - erről adott ki utasítást a művelődési miniszter. Az összevonások célja, javítani az oktatás, a művelődés feltételeit, szervezését, irányítását, és nem kevésbé fontos ezeknek az intézményeknek az eddgieknél jobb hasznosítása. Az összevonásoknál az alap- intézmény — az általános iskola. Azokon a településeken, ahol nincs általános iskola, vagy már Összevonták az óvodát és az alsófokú iskolát, s ezek további összevonása más intézményekkel nem célszerű, közművelődési intézmények egymással illetve az úttöröházzal és sportlétesítménnyel is működhetnek egy szervezeti egységben. Az összevont intézmények feladata, hatékonyan szolgálni az óvodai, iskolai nevelést, a felnőttoktatást, az ismeretterjesztést, a lakosság — főleg az ifjúság — műveltségének gyarapítását, a könyvtári és más kulturális szolgáltatást. Fából faragva „Bolond mímesek együttese99 A prágai Burlesque Színház vendégjátéka Pécsett A Pécsi Nemzeti Színház báb tagozata első felnőtt műsorával Bartók Béla emlékének tisztelgett. Az együttes zenei feldolgozásai mindig élményt je- lentőek voltak; Kós Lajos muzikalitása, bábosított zenei ötletei, az együttes technikás, precíz összmunkája voltak az eddigi sikerek megalapozói. Bartók zenei világa, Balázs Béla meseszövése sem idegen a társulattól, ezt igazolták a megelőző bemutatók. Az „ínyencek” számára külön érdekességet rejtett a műsorterv: az élő balettelőadás árnyékában (fényében) a mű kifejtésének milyen új lehetőségeit hordja magában az anyag természetéből adódóan kevésbé kötött bábszínpad A Iából faragott királyfi előadásakor. Mindezek alapján túlzottan szerénynek tűnt Kós Lajos tartózkodó előzetes nyilatkozata, s annak megkérdőjelezése, hogy Bartók zenéje — A fából faragott királyfi eredetileg is balettzenének íródott! — „engedi-e (igényli-e) ... a társművészetek közvetítő szerepét”. Az est két bemutatója ezúttal sajnos a fenntartásokat igazolta. A’Canfafa profana, Bartók elementáris erejű, dupla kórusra, zenekarra, tenor és bariton szólóra írt műve (1930) kulcs a zeneköltő emberi nagyságának, magatartása rugóinak megértéséhez. A csodaszarvassá lett kilenc fiúról szóló román kolin- da sorai fogalommá lettek: „ . . . Csak tiszta forrásból.” „ ... sajgóan fájdalmas, forró emberiességével lelkünk legmélyére markoló üzenet, melyet egy költőóriás küld nekünk . . . aki köznapi életünkből kiszakadt az örök szabadság ... magányára." — írta róla 1936- ban Tóth Aladár. A puritánságában is erőteljes, kifejező díszlet, a sámánizmust, totemkultuszt idéző bábok (Samu Géza munkája) ígéretes lehetőséget sejtettek. Ezt követően viszont az érthetetlenül túlzott művészi alázat illusztrált hanglemez-hallgatássá degradálta saját munkáját. Ennek mélypontja volt, mikor a hihetetlenül széles skálájú „Made in Bóbita” kézpantomim a szólók alatt rossz „operisták” gesztikulációjává silányodott. Ezen túlmenően az együttestől szokatlan technikai, térszervezési és dinamikai hibák is adódtak. Érezhető volt, hogy a paravántól megfosztott bábjátékosok a teljes testtel való játék élményét még nem érzik igazán. A fából faragott királyfi 1917-es operai bemutatója hozta meg Bartók számára az első igazán nagy hazai sikert. Balázs Béla népmeséi ihletettségű szövegkönyve a világ balett- színpadain azóta is újra meg újra fogalmazódik. Az emberi érzelmekkel és természeti, természetfeletti erőkkel vívott küzdelem motívuma számtalan koreográfus fantáziáját termékenyítette meg, találták meg a zenében az örök emberi kifejezésének eszközét. Kós Lajos nem vállalkozott újraértelmezésre, pontról pontra az eredeti történetet követi koreográfiájában. Ez önmagában még megadná az élményt, a gondolathű előadás lehetőségét. Amivel adós maradt, az elsősorban annak az elszalasztása, hogy balettet adjon elő bábokkal. Sem dramaturgiájában nem él az önálló művészeti ág nyújtotta sajátosságokkal, sem ötleteiben nem használja ki a bábszínpad szabadabb fantáziát engedő jellegét. Egyedül a tündér és a „vizek” megfogalmazása, mozgatása sejteti, mi valósulhatott volna meg . .. Ennél a darabnál a nem eléggé letisztult koncepció a bábok megtervezésénél is érezhető volt. (Harmat Mária, Tresz Zsuzsanna, Eiter István készítették.) A magyar népmeséi világ helyett Andersen és a szecesszió világa köszönt időnként vissza. A sikertelenség ellenére sem beszélhetünk elvetélt kísérletről. A Bóbita új szervezeti formájában keresi helyét, azt a művészi utat, mely az eddig megszokottól (sikerhozótól) a továbblépést jelenti. A teljes testtel a paraván elé lépés szin- patikus, sok lehetőséget magában rejtő út, és ismerve az együttes művészi energiáját, az út elején található göröngyök bizonnyal leküzdhetőek. Szilárd István „Company of crazy mimes” — Bolond mímesek együttese: veszélyesen őszinte (?) név egy két főből álló együttes számára. Mert ha tényleg igaz, akkor ugye..i! Ha meg nem igaz, akkor meg...!! Az a jó háromnegyed háznyi néző, akit jó sorsa és szimata elvezérelt a Tettyei Játékszínen tartott előadásra (vasárnap este), bizonyára tudja mindkét befejezetlen mondat végét. A másfél órás hasizomfájditó nevetés, a végén szűnni nem akaró taps ezt sugallta. Miroslav Horacek és Antonin Klepác estje a jó svunggal indított, de be nem fejezett mondatok előadása volt. Szerepük „csak” ennyi: indítsuk el. Befejezni? Azt majd úgyis mindenki otthon, fogmosásnál vagy borotválkozásnál a tükör előtt fogja — szemben önmagával. Franlisek Pokorny író, rendező receptje egyszerű volt: végy egy alapszituációt, keverd jól fel és tedd ki a napra, hogy erjedjen. Forrni fog az magától — feltéve, ha olyan élesztő is van benne, mint Horacek és Klepác. Bang — utólagos lecke autóbaleset áldozatainak — című burleszkjük egy kórteremben játszódik, két egymás melletti ágyon fekvő autóbaleseti sérült „hétköznapjait" jeleníti meg. A másfél óra végeztével mindent tudunk az „áldozatokról" — magunkról? — a baleset okairól, a mankóval síelés és légi felderítés lehetőségeiről; ki sem lépünk a „kórteremből", s közben bejártuk a fél világot. Egyszóval mindent elmondanak, csak éppen szó nem hangzik el a Színpadon. Nyögés, horkolás, halandzsa, az igen. És mozgás: végtagok, tárgyak, testek önálló életre kelnek és mesélnek. Dramaturgiáról beszélni felesleges ott, ahol gyógyszerbevétel vagy reggelizés' negyedórás játéklehetőséget és tucatnyi mozgásban megfogalmazott poént jelent (s mellesleg nyomon követhetjük az agresz- szivitás kialakulásának anatómiáját is). Fogadjuk el — mert elfogadtatják! —, hogy a bur- leszk alapvető játékszabálya, az alá- és fölérendeltség elhagyható. Ne vegyük észre — mert nem jut időnk észrevenni! —, hogy a Chaplin-i, Keaton-i kisember helyére a környezettől izolált emberi lépett. De vegyük észre — mert akarva, akaratlan megfog! — a befejezetlen mondatot, a műsorfüzetben proklamált hitvallást: „Ez az előadás hasonlít azokra a pszichodrámákra, amelyeket gyakran használnak a pszichiáterek, akik azt gondolják, hogy amit egyszer eljátszottunk, azt elkerülhetjük a jövő életben." Miroslav Horacek 31 éves, Antonin Klepác 30. Az emberről már most nagyon sokat, a szakmából pedig szinte mindent tudnak. Az Örömóda zenéjére felszabadult, lassú mozdulatokkal a levegőben úszva egymásra találó kél ember képe hosszú iőeig emlékezetes marad.- SZÍ Orömóda a kórteremben... Miroslav Horacek és Antonin Klepác, a prágai Burlesque Színház két művészié. Fotó: Cseri László Pécsi Ipari Vásár Nincs többé jégverés a szélékben! Változatlanul nagy az érdeklődés a 8. Pécsi Ipari Vásár iránt. Mi a tegnapi nyitás után először a háztáji kisgépek és anyagok felett szemléztünk. Amint az már az ünnepélyes megnyitón elhangzott, a vásár egyik hangsúlya: bemutatni a háztáji termelést segítő eszközök ez idő szerint létező választékát, a helyszínen szaktanácsokkal szolgálva. Kapósak a bar kacs- szerszámok A Köztársaság téren, a Du- noi Vasmű könnyűszerkezetes csarnokában — maga is kiállítási tárgy — az AGROKER valóban gazdag választékot, köztük számos újdonságot vonulszönhető annak, hogy a vásár idején féláron kínálták a villanymotorokat, az Elto pillanot- forrasztót és az Adlus kiskerti szerszámokat. Szomszédságukban állította ki szerszámait az ÉVIG ceglédi gyára. A látottakkal kapcsolatban a kereskedők megjegyezték, a hazai szerszámgépgyártás is egyre nagyobb választékot nyújt, s ami lényeges, ezek olcsóbbak a külföldieknél. Tegnap folytatódott a szakmai napok sora. A Békéscsabai Konzervgyár és a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalót tájékoztatóján is sok újat hallottunk. A rostos gyümölcslevek eddig még nem hódítottak tért hazánkban, nincs elég sem mennyiségben, sem választékban. A békéscsabaiak gyártónak már, ötliteres üvegekbe töltve, de ez a „kiszerelés" a vendéglátónak, a közétSokféleképpen, sok adapterrel használható háztáji kisgépek a kiállításon tat fel. Első kérdésünk, mi iránt érdeklődnek leginkább a látogatók. A válasz nem lepett meg: természetesen a motoros kapók iránt. Kiállították a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet és a veszprémi MEZŐGÉP motoros kapáit, melyeknek hire már eljutott a háztáji gazdák, a Ikiskert-tulajdonosok fülébe, nagyon keresettek, csak éppen nem lehet belőlük eleget kapni. A magyarázat: a hazai kismotorgyártás megszűntével a tőkés országokból kell beszerezni a motorokat, s ennek korlátjai vannak. Az AGROKER szakemberei megítélése szerint Baranyában ma azonnal el lehetne adni 2000 ilyen kapát, ezzel szemben az idén csak 300—300 darabra tudtak szerződni, s Veszprém még alig szállított. Legalább öt év kell még, hogy a motoros kapát törölhessék a hiánycikklistáról. Nincs többé jégverés a szőlőkben! Az AGROKER kiállításán bemutatják a Magyar Vis- cozagyár ígéreteit: a mezőgazdaságban sokoldalúan felhasználható műanyag hálókat. A Netlon fantázianevet viselő termékek védelmet nyújtanak a jégverés, a rágcsálók ellen, vagy éppenséggel megtámasztják a növényt, felhasználhatók kerítésnek is. A nyergesújfalui gyár ősszel dobja piacra. A szabad idő hasznos eltöltéséhez hozzátartozik a barkácsolás, de bütykölni kell otthon a szolgáltatások elégtelensége miatt is. Az Ezermester és Úttörőbolt Vállalat jóvoltából, a Köztársaság téri Általános Iskola tornatermében felvonul a hazai és az importból származó kisgépek és szerszámok gazdag választéka, a helyszínen lehet vásárolni. öt nap alatt 300 ezer forint forgalmat csináltak, ami elsősorban kökeztetésnek szól. Nos, a békéscsabaiak tegnap bemutatták a „családi" változatot: itt az egyliteres rostos gyümölcs- és zöldségital! Pompás italok: rostos körte-, őszibarack-, sárgarépa-, paradicsom-, sütőtök-ital és társaik, összesen nyolcféle. Külföldre már szállítják, idehaza azonban — nagy kár — az illetékes hatóság még nem döntött a fogyasztói árát illetően. Ezek a tetszetős palackba töltött, értékes beltartalmú, kitűnő ízű ivólevek véleményünk szerint nagy jövő előtt állnak a hazai piacon is. Vásárdíjas hústermék Húsipari vállalatunk szakmai napján ugyancsak az új termékeket és a további elképzeléseket ismertették. A pécsi rakott szelet pácolt hasaalja szalonnából készplt a szalonnarétegek közé húspépet tettek, az olcsó készítmények körét bővítő termék máris nagy sikert aratott a fogyasztók körében, vásárdíjat is nyert. Új termék a rakott sertéshús. Ami az elképzeléseket illeti, a vállalat a hazai húsiparban úttörőként megkezdte a rostos szója adagolásával készült hús- készítmények receptúráinak kikísérletezését. A szójafehérjével dúsítják a készítményeket, ezáltal drága színhúst takarítanak meg, miközben olcsóbb lehet az egyébként teljes értékű és ízű felvágott és töltelékáru. A másik elképzelés: szintén országos horderejű: szeretnék megoldani a húskészítmények tökéletes csomagolását, hogy ezáltal a termékek eltarthatósága ugrásszerűen - két-három hétre megnövekedjék. Miklósvári Zoltán
