Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-15 / 192. szám
1981. július 15., szerda Dunántúlt napló 5 Pécsi Nyári Színház Ma este bemutatkozik a Teatr Polski Poznanból Évente száz előadást tartanak Vaklárma és tanulságok Ma este a poznani Teatr Polski balettegyüttes mutatkozik be a Nyári Színház szabadtéri táncszínén. Az együttes tegnap délután érkezett meg Pécsre. Viszorlylag fiatal társulat, ha egy balettegyüttes esetében az alapítástól eltelt nyolc, évet rövid időnek lehet tekinteni. Sikereik mértékét, az általuk beutazott országok számát figyelembe véve azonban semmiképpen sem állíthatjuk azt, hogy szárnyait bontogató gárdáról lenne szó. A Teatr Polski együttesét Conrad Drzewiecki alapította 1973-ban, s ő vezeti ma is a Lengyel Táncszínház társulatát. Székhelyük Poznanban van, a város finanszírozza működésüket. A negyven tagú együttes évente általában száz előadást tart, ennek mintegy a fele külföldi szereplés. Csaknem minden európai országban felléptek már, egyebek között olyan jelentős nemzetközi rendezvényeken, mint amilyen a budapesti Interbalett, a római In- contri Musicali Romani, a párizsi Festival International de la Dauce, a hannoveri és a ku- opioi fesztivál. Az együttes szerepelt a lengyel kultúra napjain egyebek között Prágában, Plovdivban, Pozsonyban, Moszkvában, Berlinben és Szófiában. Conrad Drzewiecki előszeretettel építi balettjeit lengyel zeneszerzők műveire: Chopin, Karlowicz Kurpinski, Moniusz- ko, Penderecki és Serocki muzsikájára. (A Pécsett bemutatásra kerülő egyik darab, a Drámai történet is Serocki zenéjére készült.) A koreográfus azonban szívesen nyúl a zene- történet olyan klasszikusainak művei után is, mint amilyen Albinoni, Ravel vagy Bartók volt. A lengyel balettművészeknek jó kapcsolatuk van a pécsiekkel. Eck Imre és Tóth Sándor többször készített már koreográfiát a Teatr Polski számára. Emellett a poznani balett-társulat olyan neves koreográfusoktól is táncolt műveket, mint Tom Schilling, Ugor Urosevic, Pavel Smok vagy Kaoru Ushii. Ezeket a koreográfiákat a Teatr Polski állandóan műsorán tartja. Drzewiecki alkotásaival az együttes eddig hét balettfilmben lépett fel. Több magas kitüntetés birtokosai. Méltán előzi meg tehát fellépésüket nagy várakozás Pécsett. Mai program Szabadtéri Táncszin: 21 óra: a Teatr Polski estje. Tettyei Játékszín: 21 óra: Csángó ballada. Csontváry-udvar: 21 óra: Bartók-bábest. Az ügyeletes „kettes” (azaz kiemelt) riasztást rendelt el, pár perc múlva már Harkány felé rbbogtak a tűzoltók. A bejelentés szerint az üdülőtelep mögött tüzet fogott a lábon álló gabona. A helyszínen kiderült, hogy vaklárma volt az egész, csak a tarló égett. Hazafelé indultak, amikor az újabb jelzést kapták; Görcsöny határában szalmakazlat veszélyeztet a tarlóégetés. Itt sem volt szükség a fecskendőkre. Az elmúlt hétfőn Ceglédpusz- tán egy szalmakazal és 50 hektáron kint levő szalma égett el, Patapoklosiban egy kombájn gyulladt ki, a kár megközelíti a százezer forintot. Múlt pénteken Kisjakabfalván több mint 40 000 forint értékű szalma lett a tűz martaléka. Lehetne sorolni még a nyári tüzek eseteit, ehelyett inkább a megelőzésükre hadd hívjuk fel a figyelmet. A mezőgazdasági gépek nem megfelelő műszaki állapota — olaj-, üzemanyagszivárgás, hibás kipufogó, a rendszeres tisztítás hiánya — az első számú veszélyforrás. Ugyanígy nem egy tűznél á felelőtlenül eldobott cigaretta, gyufa ijesztően nagy károkat okozhat. És még valami, amire a tegnapi két vaklárma is felhívja a figyelmet. Igaz, hogy minden állampolgárnak kötelessége a tüzet jelezni, de jó volna, ha előbb meggyőződne a telefonáló a valós veszélyről, mert a feleslegesen riasztott tűzoltókat elvonhatják olyan helyekről, ahol valóban nagy szükség volna rájuk. Egyetemi megbízások, kinevezések így közlekedjünk mi Ahol még jobban elkel a fokozott óvatosság: útépítés a Tüzér utcában Csak a meleg teszi? A pécsi felsőoktatási intézmények vezető posztjain több változás történt az elmúlt hetekben: új egyetemi, illetve főiskolai tanárokat, docenseket neveztek ki. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen egyetemi tanár lett dr. Szabolcs József docens. Docenssé lépett elő dr. Pál Alajos, dr. Tahin Tamás és dr. Tekeres Miklós. Az egészségügyi miniszter a POTE gazdasági hivatalának főigazgatójává nevezte ki Kreka Lászlót. A Pécsi Tudományegyetem állam- és jogtudományi kara dékánjaként dr. Herczegh Géza egyetemi tanár kapott három Csángó battada Ma, szerdán este látható elő. szőr a Pécsi Nyári Színház műsorában Eck Imre egyik új kamarabalettje, a Csángó ballada. (Tettyei Játékszín). Modern kompozíciót láthatunk originális hangzású népzenei felvételekre. Hogyan állt össze kompozícióvá a zene, a tánc és a gondolat? Erről kérdeztük a mű alkotóját. Kircsi László zenei szerkesztő: — Szinte magától érthetődön, hogy a Pécsi Nyári Színház idei, Bartók-évhez kapcsolódó programjában legyen egy olyan est is, amely a zeneszerző stílusát alapjaiban és szellemében meghatározó tiszta népzenei anyagra épüljön. A magyar népdalkincs sehol sem maradt meg olyan tiszta, ősi Óvatosságot, több figyelmet az utakon n karambol senkinek sem hiányzik évre szóló megbízatást. Dékánhelyettes: dr. Szita János docens. A közgazdaságtudományi kar új dékánja dr. Papp László egyetemi docens lett, helyettese dr. Veress József docens. Új igazgató került a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Mélyépítési Intézetének élére Bársony János főiskolai docens személyében. Új főiskolai docens: dr. Fodor A. Csaba. A Pécsi Tanárképző Főiskolán főiskolai tanárrá nevezték ki dr. Hetyei Gábor és dr. Várnagy Elemér docenseket Adjunktusból docenssé lépett elő dr. Csokonya Mária és Horváth Dénes. formában, mint a bukovinai csángóknál. Bartók is rengeteget gyűjtött ezen a vidéken. Ezekben — az énekelt és hangszeres zenékben egyaránt — sajátosan keveredik a magyar pentaton réteg a Kárpátokon túli területek (Moldova) zenei jellemzőivel. Talán az itt élők őrizték meg legtovább ősi életformájukat is; ezért maradhatott fenn a mindenre reagáló, mindent meqéneklő muzsika, számtalan szállal kapcsolódva a napi élethez. — Az összeállításban keveredik a kíséret nélküli népdal a hangszeres zenével. A legszebb dallamokat Gyurka MiMeghűlt ereinkben a vér, de a másik sávban haladó Wartburg vezetője sem akart hinni a szemének: egy teherautó megállás nélkül úgy vágott át az úttesten, hogy kis híján lesöpört bennünket az aszfaltról. Történt mindez tegnap délelőtt 3 4 11 óra tájban Pécsett, a Tüzér u.—6-os út kereszteződésében. Mi a Páfrány u. felől a belvárosba igyekeztünk, a ponyvás teherautó a Mozgalmi Háznál kapott a „megengedettnél erősebb hátszelet", és jó hatvanas-hetvenes sebességgel körültekintés nélkül robogott át a csomóponton. Tegnapi pécsi közlekedési őrhályné, az Egyházaskozórba települt bukovinai székely asz- szonynól vettem fel. Ö például Mónár Anna balladájának számos variánsából énekel egyet. De archív felvételeket is hallunk majd, ezeket a Magyar Népzene és a Magyar Hangszeres Népzene című hanglemezekből válogattam. Elkülönül bennük egy lakodalomhoz kapcsolódó blokk, majd a halott- siratás gazdag zenei anyagából hallhatunk egy összeállítást. Ennek érdekessége, hogy a nálunk ismeretes énekelt si- ratóval szemben hegedűn fölcsendülő csak hangszeres sirg- tót is hallhatunk. járatunk során tapasztalhattuk: néhány közlekedő még az átlagosnál is figyelmetlenebb, meggondolatlanabb mostanában. Lehet, hogy csak a meleg teszi. De az is lehet, hogy nem... Mert a kánikula sem lehet magyarázat arra, ha valaki a Janus Pannonius utcában az úttest közepén hagyott Renault-ból kiszállva beszélget ismerősével, miközben a forgalmat akadályozza. Vagy arra, hogy más valaki a letekert ablakon keresztül egy csinos csitrit bámul, s emiatt majdnem beleszalad az előtte haladó és fékezni kénytelen buszba. Vagy arra, hogy egy harmadik a Szigeti út—Tüzér u. sarkán folyó útépítésnél cseppet sem lassít, és majdhogynem felökleli az ott dolgozó bulldózert. Azért a többség még a meleg ellenére is vigyáz — magára és másokra. Ami minden közlekedőnek elemi kötelessége. Nem árt ezt éppen most, nyáron hangsúlyozni, amikor napról napra több autós vág neki országnak-világnak, hogy ismeretlen, idegen tájakon töltse vakációját. Aki külföldre utazik kocsival, jobb, ha az itthon sokszor érzett nyomasztó feszültséget, idegeskedést, rossz hangulatot száműzi. Ha ez sikerül, gondtalanul, jókedvűen, s mi több, balesetmentesen autózhat határainkon túl is. Ami idehaza nem mindig adatik meg neki. Tehát nem szájbarágós, inkább jó tanács: a reflexeket tompító, a figyelmet elaltató kánikula ellenére több óvatosságot, nagyobb körültekintést az utakon. Ha mindezt megtesszük, baleseteket előzünk meg akár itthon, akár az ország számunkra idegen tájain, akár külhonban. Mert a ki- sebb-nagyobb koccanás, a karambol senkinek sem hiányzik még nyáron sem . .. H. L. Népdalok és a modern tánc Balettfantázia moldvai népzenére Kánikula A minap, húsvét hetében (jóég, hogy szalad az idői), azt mondta az Aggódó Riporter egy műsorban — tekintettel arra, hogy hűvös, szeles hétvégére ébredtünk, de az előrejelzés szerint még a húsvéthétfő is hideg Jesz —, szóval azokon a vidékeken, ahol még él a népi-hagyományos locsolás kutak mentén vödrökkel, ott a hajcihő után a lányok el ne feledjenek átöltözni, száraz ruhát öltsenek magukra, különben megfáznak. Én nem viccelek, isten bizony ezt mondta. Én meg azt mondtam magamban: ez derék. A kedves kollégámnak aztán mindenre kiterjed a figyelme. Nem árt néha atyai módon pátyol- gatni a hallgatókat, elvégre azok a szegény szüzek honnét tudnák, hogy húsvéthétfőn le kell vetkőzni, ha vizes a ruha? Ki venné a lelkére, ha fölfáznának? „Sok ilyen riportert a hazának!” — kiáltottam fel lelkesen. Az Aggódó Riporter után aztán most a napokban felfedeztem az önző Riportert —, riporternőt. A műsor közben kapcsolom be a készüléket, strandolásról — természetesen ismét a Balatonról... — van szó, könnyű ruhákról, szandálokról, egyebekről ... Például az új divatról, ha jól emlékszem az a neve, hogy „kombi- népántos ruha” (istenien néznek ki benne!), ami valóban kellemes viselet ebben a pokoli kánikulában; a könnyű, áttetsző anyagú ruhácskát mindössze két pánt tartja vállbán, alája mór csak úgy tes- sék-lássék miatt is elegendő egy okmánybélyeg-méretű akármi, a lábra sarú — és kész. így aztán ki lehet bírni. Erről csevegnek a mikrofon előtt a nők, majd a kollegina körülbelül így zárja a riportot: a szép és könnyű pántos ruhákhoz iá kánikulát kívánok! így az önző Riporternő. Mert a kánikulának nem mindenki örül. A néhány százezer — jelenleg nyaraló — üdülőkön kívül legalább két-hárommillió ember dolgozik a munkahelyén és nagyon-nagyon sokan olyan munkahelyen, ahol szinte ájuldozni lehet... Ezért tartom tapintatlanságnak az ilyen jókívánságokat. Most kimehetnék a határba és odakiáltanék a félemelet magasságban olvadozó kom- bájnosnak: — Na, koma! Mit szói ehhez a remek harmincöt fokhoz!? Megszólíthatnám a térdelve- aszfaltot-foltozó útépítőt is, amikor egy talicska forró masszát dolgoz el a simítóval: — Hogy ityeg-a fityeg ebben a gatyarohasztó nagyszerű kánikulában!? A mohácsi szövődében dolgozó Munkás Anyuka biztosan örülne, ha a fülébe ordítanám : — Remélem a Duna-strand hűs hullámaira nem cserélné fel ezt a jó meleg kis üzemet! A vagonkirakó a keblére ölelne és szipogva a meghatottságtól mondaná: — Szerkesztőkém! Alig vártam, hogy visszatérjek a szabadságról! Végre itt a kánikula, most feleannyi idő alatt kidobjuk a vagon sódert! A szívesek, magas vérnyomá- súak százezrei - gondolom — szintén jóleső érzéssel nyugtázták a riporternő jókívánságát. Az egyik éppen összeesőfélben roskadozott a Hunyadi úton, amikor a karját elkaptam :- Mi van, pajtikám, szimulálunk, szimulálunk?! Kevés a 35 fok?! Rab Ferenc
