Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)

1981-07-15 / 192. szám

2

Dunántúlt Tlaplo

1981. július 15., szerda

Megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusa

(Folytatás az 1. oldalról)

ponti Bizottság VI. plénumán a szocialista megújulásról elfogadott program tartalmazza, amely a mélyreható gazdasági válság leküzdését, a szocialista demokrácia fejlesztését — végsősoron a pórt vezető szerepének megszilárdítását tűzte ki célul. Kania emlékeztetett arra, hogy ezt az irányvonalat az országban széles körben támogatják, így a két szövetséges párt és a fegyveres erők is.

A Lengyel Egyesült Munkáspárt „mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaszerezze a párt és a néphatalom iránti bizalmat” — hangsúlyozta Kania. Kalandorságnak nevezte az összes olyan megnyilvánulást, amely a konfliktusok tárgyalásos, az állam szocialista jellegét figyelembe vevő megoldási módja ellen irányul”.

A párt marxista—leninista jellegét erősítő tevékenységben, a szocialista megújulás védel- mezésében „a társadalom minden osztályában és csoportjában szövetségeseket keresünk. A párt számára most és a jövőben is a lengyel munkásosztály marad a fő támasz".

Ezután részletesen foglalkozott a Szolidaritáshoz való viszonnyal és rámutatott, hogy a párt, mint eddig, „továbbra is kész együttműködni ezzel az igen heterogén szervezettel, mindig hajlandó szót érteni a Szolidaritás valóban munkás- jellegű irányzatával. Ebben azonban ott a határ, ahol véget ér a Szolidaritásnak, mint szak- szervezetnek a tevékenysége, s ahonnan azoknak a reakciós, szélsőséges csoportoknak a működése kezdődik, amelyek a Szolidaritásnak politikai pártjelleget, mégpedig a szocialista állammal szembenálló párt-jelleget kívánják adni"

Mint Kania rámutatott, „a szocializmus ellenségei a válságba vetik reményeiket. Mi o válság legyőzésére, ők kihasználására törekednek.

Kania kijelentette, hogy a párt konkrét javaslatokat terjesztett elő a hatékony munkás- önkormányzat kiépítésére, és kizárólag ez szolgálhat a vita alapjául.

— Az ellenforradalmi törekvéseknek nincs esélyük Lengyel- országban, az államot nem lehet letéríteni a szocialista építés útjáról. Ugyanakkor a nehézségek ellenére folytatni kell c szocialista megújulást, együttműködve mindenkivel, aki a nép javát akarja. Saját erőből kell leküzdeni a Lengyelország szocialista fejlődését és a haza függetlenségét fenyegető veszélyeket. Kulcskérdés e harcban, hogy o LEMP egysége a marxizmus—leninizmus alapján szilárduljon meg.

A továbbiakban Kania állást foglalt a pártélet demokratizmusának megerősítése mellett, kiemelve, hogy o párt tekintélyének alapja nem taglétszámának nagysága, hanem a tagság minősége. Megalapozottnak mondotta azokat a javaslatokat, hogy a párt végrehajtó szerveinek tisztségviselői funkcióikat csak két, egymást követő választási időszakban tölthessék be, de rámutatott arra, hogy a pártapparátusban szükség van a képzett szakemberek állandó munkájára.'

Kania hangsúlyozta, hogy a pártnak kétfrontos ideológiai harcot kell folytatnia.

Kania méltatta a néphadsereg jelentőségét a szocialista megújulásban, a szocialista haza védelmében, hangsúlyozta a nemzeti egységfront munkájának fontosságát és a szövetség pártokkal való együttműködés jelentőségét.

Gazdasági kérdésekről szólva Kania kiemelte: minden

eszközzel és minden erővel arra kell törekedni, hogy megszűnjék a termelés hanyatlása.

A LEMP KB első titkára szerint a negatív irányzatok fő oka a nyersanyaghiány. Ennél fogva a párt felkéri a bányászokat, hogy vizsgáljanak meg minden lehetőséget, miként lehetne növelni — elsősorban — a szén és a réz kitermelését. De csak maguk a bányászok dönthetik el, mi legyen a megoldás. Ezzel együtt valamennyi gyárnak és vállalatnak, amely együttműködik a bányászattal, rendkívüli erőfeszítéseket kell tennie egyfelől a fokozott kitermelés, másrészt az ésszerűbb anyagfelhasználás érdekében.

A másik kulcskérdésről, az élelmiszertermelésről szólva Kania bejelentette: e kongresszusnak lesz feladata, hogy tényleges elsőbbséget adjon a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak. El kell érni, hogy a mezőgazdasági termelés gazdaságos legyen, érvényesüljön a parasztok anyagi érdekeltsége. Másfelől növelni kell azt az ipari potenciált, amely a mézőgazdaság számára termel. A kedvezőbb, gazdasági feltételeknek a mezőgazdaság valamennyi szektorát érinteniük kell, ideértve az egyéni gazdálkodókat is. Ami az egyéni qazdák Szolidaritás szakszervezetét illeti, a LEMP- nek ehhez a szervezethez fűződő viszonyát „a gyakorlat és a tények fogják kialakítani” — hangoztatta Kania. Majd elmondta: „ha a mostani kongresszus utat talál az élelmiszerprobléma megoldásához, akkor azzal foq bevonulni a történelembe, hoav megszüntette a ciklikus válságok legfőbb okát.”

Az első titkár ezután — az életszínvonal további esésének elkerülését szem előtt tartva — állást foglalt a beruházások korlátozása mellett. A most következő 1—3 éves időszakban az erőfeszítéseket a gyorsan átadható és gyorsan megtérülő beruházásokra összpontosítják. Emellett a lengyel gazdaság élni fog azzal a lehetőséggel, hogy az épülő beruházásokban részt vegyenek a bennük érdekelt szocialista országok.

Kania hangoztatta, hogy a gazdaság strukturális átalakítása csak akkor történhet meg, ha helyreáll a termelésnek a 70-es évek első felében elért szintje.

Végül a súlyos szociálpolitikai gondokat felrajzolva, Kania hangoztatta: az elkövetkezendő évekre nem lehet ígérni a reálbérek emelkedését. A magasabb jövedelműek életszínvonala átmenetileg csökkenni fog, egyebek között azzal is, hogy az állam megadóztatja a túlságosan magas jövedelmeket.

Beszámolója befejező, nemzetközi részében Kania rámutatott: a társadalmi-gazdasági válság minden eddiginél határozottabban domborította ki a lengyel külpolitika alapelveinek érvényességét. Ezek az elvek — barátság és szövetség a Szovjetunióval, a szocialista közösséghez tartozás, a Varsói Szerződésben való részvétel, együttműködés a KGST-ben, szolidaritás a világ összes haladó erejével — változatlanok lesznek a jövőben is.

Ami a Szovjetuniót illeti, az első titkár kiemelte: ez az ország tettekkel bizonyította, hogy érdekelt egy erős, baráti, szocialista Lengyelország létezésében. A hozzá fűződő szö- vetségesi viszony a lengyel függetlenség és biztonság legerősebb biztosítéka. „Aki ennek a szövetségnek árt, az népi hazánk létalapját fenyegeti. Pártunk, amely e biztosítékot megteremtette, soha nem engedi meg senkinek, hogy megfossza őt ettől . . .

Beszéde végén Kania referátumának fő következtetései között az alábbiakat említette:

— Szülessék újjá a LEMP a marxizmus—leninizmus jegyében, legyen a társadalmi megállapodások,. a szocialista megújhodás, egyszersmind a szocializmus ellenségeivel vívott politikai harc pártja;

— Sürgősen javítani kell az ellátáson, hozzá kell látni a gazdasági reform bevezetéséhez. E kell érni, hogy Lengyel- ország önmagát élelmezze;

— Meg kell erősíteni az államot, hogy az eddiginél jobban szoglálja a nép érdekeit, védeni kell a társadalom és a köz rendjét.

Végül az első titkár széles körű hazafias összefogást kért mindazoktól, akik a józan ész és az állampolgári felelősség- tudat jegyében képesek a népet és az államot megmenteni a katasztrófától, s ezt az ösz- szefogást a történelem parancsának nevezte. Arra van szükség — mondotta — hogy Lengyelországban „okosan folytatódjék a szocializmus építése”.

Viktor Grisin felszólalása

A Lengyel Egyesült Munkáspárt kilencedik, rendkívüli kongresszusán Stanislaw Kaniának, a KB első titkárának referátumát követően megkezdődött a beszámoló vitája.

A kongresszuson jelen lévő külföldi delegációk vezetői közül elsőként Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai Városi Pártbizottság első titkára, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel.

— Kongresszusuk a szocialista Lengyelország számára nehéz időben ült össze. Szó volt itt orról, hogy a lengyel munkás- osztály forradalmi vívmányait halálos veszély fenyegeti, felhívások hangzottak el arra, hogy határozottan kell cselekedni a szocializmus megszilárdítása érdekében.

— A lengyelországi válságot illetően az SZKP álláspontját tömören összegezte a LEMP Központi Bizottságához június 5-én intézett levél. Az volt a véleményünk s ma is az, hogy a lengyel kommunistáknak, Lengyelország dolgozó népének kell kivezetnie az országot a válságból. Pártunk s a szovjet emberek azonban nem maradhatnak közömbösek, ha egy testvéri szocialista országban a szocializmus sorsáról van szó. Nem a szovjet emberek szokásához lenne illő, ha bajban hagynánk barátainkat, szövetségeseinket.

Az ilyen internacionalista álláspont jelentősége annál is nagyobb, mert Lengyelország az imperializmus tömeges méretű politikai és ideológiai nyomásának célpontja lett. A szocializmus országon belüli ellenségei s azok, akik külföldről irányítják őket, a néphatalom megdöntésére törekedve a Lengyel Egyesült Munkáspártra összpontosítják a fő csapást.

— A szocializmus Lengyelországnak miendenekelőtt megadta az állam függetlenségének és szuverenitásának biztosítékát, a területi probléma végleges rendezését. Lengyelország határait a Varsói Szerződés tagállamainak egyesített ereje megbízhatóan garantálja.

— Természetesen az a tény, hogy elismerjük a szocializmus vívmányait, nem jelenti azt, hogy igazoljuk az elkövetett hibákat. Amint az ma már világosan látható, sok hiba abból származott, hogy az előző vezetés eltért a párt tevékenységének Lenini elveitől, gyenge volt szervező és eszmei-politikai munkája, nem tanúsított követt kezetes osztálymegközelítést a gazdasági és a politikai döntések kidolgozásában. Ennek következtében a kommunisták pártja elszakadt a dolgozók tömegeitől.

— A lengyel kommunisták képesek arra, hogy helyreállítsák a párt tekintélyét a társadalomban, visszaszerezzék a nép bizalmát. A LEMP harcképességének teljes helyreállítása, összefogásának megszilárdítása, az elvi, marxista-leninista alapok jelentik a feltételét annak, hogy megoldják a jelenlegi súlyos válságot, a gyakorlatban verjék vissza az ellenforradalmat. A lengyel válság drámai tanulságai ismét bizonyítják, hogy ott, ahol eltérnek a marxizmus—leninizmus általános törvényszerűségeitől, az ellenséges erők nem hagyják ki a revans lehetőségét, megpróbálják a régi rend helyreállítását. Az ellenforradalom hazug, demagóg jelszavakkal álcázza tevékenységét, hogy félrevezesse a munkás- osztályt, arra kényszerítse, hogy tálcán nyújtsa át a politikai hatalmat osztályellenségének. A néphatalom ellenségei, igazi szándékaikat elleplezve arról szónokolnak mindenütt, hogy a szocializmus „megjavítása” mellett állnak ki. Az ilyenfajta megjavítás hívének nyilvánítja most magát a világ minden reakciósa, mindenekelőtt az amerikai imperializmus és a nyugatnémet revansizmus minden vezetője. Előbb alá akarják aknázni, majd teljesen fel akarják számolni a LEMP vezető szerepét, meg akarják dönteni a nép hatalmát, vissza akarják állítani a magántulajdont, a tőkés rendet.

— Ezért tekintjük elsőrendű fontosságúnak a lengyel elv- társaknak azt a szándékát, hogy pontosan meg akarják határozni a válságból kivezető út programját, amely a szocialista rendszer megerősödéséhez és továbbfejlődéséhez vezet. A szocializmus valódi megjavítása, korszerűsítése csak úgy lehetséges, ha megőrzik és megerősítik annak megmásíthatatlan alapját, a társadalmi tulajdont, a munkásosztály hatalmát, a kommunista párt vezető szerepét.

A szovjet—lengyel kapcsolatokról szólva Grisin kijelentette: a két országot összefűzi a szoros, egyenjogú együttműködés amely a gazdaságban, a politikában, a kultúrában és más területeken alakult ki. A jelenlegi válság nagy próbának vetette alá a szoviet—lengyel barátsáqi, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben lefektetett elveket. A szovjet kőolaj, földgáz, vasérc, gyapot, fűrészáru s a többi — a lengyel gazdaság számára létfontosságú — áru továbbra is szünet nélkül szállításra kerül, a világpiaci szintnél alacsonyabb árakon. A Szovjetunió ezen felül nagyösszegű pénzügyi segítséget is nyújtott Lengyelországnak.

Grisin külön aláhúzta, hoqy' az Egyesült Államok globális stratégiájában meqvan a szerepe a lengyel válság kihasználásának. A világméretű reakció nem titkolja: az a szándéka, hogy Lengyelországot, mint a szocialista közösség láncszemét akarja meggyöngíténi, s ezzel alá akaria ásni az egész közösség erejét. Teljességgel világos, miiven fenyegetést jelentene Európa, s az egész világ békéjére, ha megsértenék az európai földrészen s a világban kialakult erőeayensúlvt. A szocialista országok tisztában vannak az imoerializmus és csatlósai terveivel, s természetesen semmiképpen sem en- aedik meg azok megvalósítását. Most amikor a nemzetközi helyzet éleződik, a szocialista országok népei tovább erősítik a béke megőrzését, a nukleáris háború fenyegetése ellen vívott harcukat — hanaoztatta Viktor Grisin, az SZKP küldöttségének vezetője.

A LEMP első titkárának referátuma utón a mandátumvizsgáló bizottság elnöke kapott szót. Elmondta, hogy a kongresszuson 1955 küldött vesz részt; ezek 66,7 százaléka szellemi dolgozó, 22,3 százaléka munkás és valamivel több, mint 10 százaléka paraszt — zömmel egyéni gazdálkodó. A delegátusok szakszervezeti hovatartozás szerinti megoszlása: 1099 fő az áaazati szakszervezetek, 405 a Szolidaritás tagja.

A jelentés meghallgatása után szünet következett, majd meqnyílt a vita a KB beszámolója fölött. Többen érintették a jelenlegi válságért hibáztatható egykori vezetők felelősségre vonásának kérdését. Felszólalások hangzottak el — így például a kongresszust üdvözlő Lengyel Egyesült Parasztpárt képviselője részéről — a mezőgazdasági jellegű beruházások nagyfokú növelésének szükségességéről.

A kongresszus munkájában a beszámoló fölötti nyilvános vita mellett további zárt ülés is várható.

NAGYVILÁGBAN

Bíróság előtt az angliai zavargásók résztvevői

Anglia nagyvárosaiban tovább csitultak a zavargások, a bíróságokon megindult a letartóztatott ezrek „futószalagon” történő elítélése, William Whi- telaw belügyminiszter pedig a parlamentben ismertette a kormány intézkedési terveit. A konzervatív pártcsoport belpolitikai bizottsága előtt bejelentette, hogy fontolgatják egy új zavargásellenes törvény megalkotását, és hogy a börtönök meg- telése esetén katonai táborokban helyezik el a zavargások miatt elítélteket. A rendőrségpáncélozott gépkocsikat és vízágyúkat kap a kilengések sikeresebb elfojtására. A könnyfakasztó gáz is megmarad, gumilövedékeket azonban egyelőre még nem alkalmaznak.

Á bíróságok szigorú pénz- és börtönbüntetések kiszabásával megkezdték a letartóztatott tüntetők elítélését, és sok helyen éjfélig is üléseztek.

*

Észak-írorszáaban fokozódtak a zavargások Martin Hurson, a hatodik IRA éhségsztrájkoló halála után. Egy határ menti faluban a republikánusok benzines és savas palackokkal támadtak c rendőrökre. Belfastban és Londonderryben is voltak benzines palackos támadások, Por- tadown-ban a karhatalom gumilövedékekkel lőtt vissza a tüntetőkre.

♦

4 BE1RÚT: Az izraeli léai- erő kedden délután újabb bombatámadást intézett a Bejrúttól mintegy 20 kilométerre délre lekvő libanoni tengerparti város, Damour környéke, és a dél-libanoni Nabatije körzete ellen, öt nap alatt ez a harmadik nagyszabású izraeli légi támadás.

+ MADRID: Kellő politikai akarattal a még függőben levő lényeges kérdésekben is elérhető a megegyezés, ha a figyelmet erre összpontosítják és nem támasztanak mesterséges akadályokat — jelentette ki a madridi találkozó keddi teljes ülésén Jerzy Nowak nagykövet, a lengyel küldöttség vezetője. Rámutatott: még mindig van lehetőség rá, hogy a találkozó két héten belül érdemi és kiegyensúlyozott záródokumentummal befejezze munkáját.

♦ HAMBURG: A francia- nyugatnémet viszony kitűnő — jelentette ki Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere. A nyugatnémet—francia csúcstalálkozó után adott rádióinterjújában Genscher úgy vélekedett, hogy Mitterrand francia elnök nagyon világos, Európa-centrikus politikát kiván folytatni és a nyugati együttműködés szilárd hive.

+ HELSINKI: A Szovjetunió és az Egyesült Államok leszerelési tárgyalásainak felújítása mellett foglalt állást Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Párt vezetője, a Szocialista In- ternacionálé leszerelési bizottságának elnöke. A politikus hétfőn este a bizottság Helsinkiben tartott ülése után újságírók előtt kijelentette: a legfontosabb és leqsürgetőbb most az, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok folytassa leszerelési tárgyalásait. A Szocialista Internacionálé szerdán és csütörtökön Bonnban tanácskozó elnökségének javasolni fogják, hogy szálljon síkra a nagyhatalmaknak a nukleáris fegyverek korlátozásával kapcsolatos tárgyalásai meggyorsításáért.

4- RÓMA: Az olasz nemzet- védelmi főtanács mindeddig semmiféle intézkedést sem foganatosított azokkal a tisztekkel és tábornokokkal szemben, akiknek a neve szerepel a P—2 listáján. Erre figyelmeztetett a P—2 ügy hátterét vizsgáló olasz parlamenti bizottság elnöke, Giacomo Mancini szocialista párti politikus egy rádiónyilatkozatában. Manci ni azt sugalmazta Pertini államfőnek. a nemzetvédelmi főtanács elnökének, hogy helyén való lenne összehívnia a főtanácsot és intézkedéseket foganatosítania.

4- BELGRAD: Kedden délelőtt egy terrorista revolverlövésekkel megsebesítette a brüsszeli jugoszláv nagykövetség két munkatársát. Az ismeretlen személy valamivel 10 óra előtt megjelent a nagykövetség konzuli irodájában, ahol vízumkérelmük elintézése végett többen tartózkodtak. Váratlanul revolvert rántott elő és négy-öt lövést adott le a nagykövetségi tisztviselőre valamint a tanácsosra. Az előbbit súlyosan, az utóbbit köny- nyebben megsebesítette. A két sebesültet nyomban kórházba szállították. Nincsenek életveszélyben. A terrorista tettének elkövetése után kirohant a nagykövetség épületéből és ismeretlen irányban eltűnt. A belga rendőrség megindította a vizsgálatot.

4 MOSZKVA: A TASZSZ bejelentette, hogy a Szovjetunió július 17-e és 27-e között hordozórakétákat próbál ki a Csendes-óceán térsége felett.

Illiiill

Tizenkilencen vesztették életüket és huszonnyolcán sebesültek meg kedden Dél-Liba- non és a tengermellék több térségében végrehajtott izraeli légi támadás következtében — mutat rá az első nem végleges jelentés, amelyet öt szidoni kórházból nyert értesülésekből állítottak össze.

Július 20-26.:

III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál

Július 20—26-a között a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség lesz a házigazdája a

III. magyar—szovjet ifjúsági barátság-fesztiválnak. Ezekben a napokban Budapesten és országszerte fiatalok ezrei, KISZ- tagok és KISZ-en kívüliek, dolgozó és tanuló fiatalok már formálgatják, alakítják a gazdag vendégváró programot — tájékoztatta az újságírókat kedden a KISZ KB székházában Kovács Jenő, az ifjúsági szövetség központi bizottságának titkára.

Az ifjúsági barátságfesztiválra mintegy 900 szovjet fiatal érkezik, s lesz módja arra, hogy minél több ismeretet kapjon hazánkról, eredményeinkről, a magyar fiatalok munkájáról. Ugyanakkor fiataljaink tízezreinek nyílik alkalma a fővárosban és másutt pergő eseményeken, gyűléseken, fórumokon a közvetlen találkozásra a szovjet ifjúság küldötteivel.

Vendégeink között 100 tagú politikai delegáció és 350 tagú kulturális küldöttség érkezik, és képviseltetik magukat a szovjet testvérmegyék és városok is. A magyar fiatalokat 100 tagú politikai delegáció képviseli, tagjai olyan leányok és fiúk, akik megtisztelő megbízatásukat munkájukkal, tanulmányi eredményeikkel, mozgalmi tevékenységükkel érdemelték ki.

A fesztivál július 20-án Budapesten a gellérthegyi jubileumi parkban a magyar és a szovjet nép barátságát demonstráló politikai ünnepséggel kezdődik, amelyre 30 ezer fiatalt várnak.