Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-14 / 191. szám
1981. július 14., kedd Dunántúli napló 3 Lehet-e üfra hasznosítani ? Gondok az ipari méreptemetoben Megoldatlan az A Pécsi Bőrgyár szennyiszapját a Garé melletti völgybe hordják a- kocsik.,. 500 milliós beruházás fenntartása Sokféle vád érte Baranya megye első ipari mérgező hulladék temetőjét a bosta—garéi völgyben. Így többek között az, hogy rossz a kerítés és a be- kóborló kutyák, rókák széthurcolják a hús- és bőrdarabokat és fertőzésveszélyt okoznak, vagy a vakond- és a féregjáratok könnyen elvezethetik a mérgező szennyleveket. De bejelentés érkezett, hogy az életveszélyes tetraklórbenzonnal teli hordókat kiürítés után széthordják a környékbeliek. A legsúlyosabb és tényleg igazolható baj, hogy nem zárják be a telep kapuit, pedig c gépkocsivezetőknek kulcsot adtak ki. Egyedül a Hidasi Vegyiművek lerakóiát őrzi egy szaképzett méregkezelő, aki a járat-érkezéskor, de hetente kétszer-háromszor is kinéz a helyszínre. Számára őrfigyelőház is épült. Az iaazság az. hoav az őrzés, a kezelés az ideszállitó Pécsi Bőravár, a Baranya megyei Húsipari Vállalat és a Hidasi Vegyiművek belátására van bízva. De hord ide veszélyes mellékterméket a Baranya megyei Baromfifeldolaozó Vállalat és a szalántai tsz is. sőt feltehetően mór „zug-lerakók” is ürítenek t méregmedencékbe. Csak ragozni lehetne a problémákat. így például miért nem terítik le azonnal földdel a szennvrétegeket. hogy az elviselhetetlen bűzt mérsékeljék, vagy a beton leöntök rézsűié miért oly hosszú, hoqv legtöbbször a célba jutás nélkül rajta „szárad el a melléktermék. Kivitelezési hiba. hoqv a záró keresztgát rézsűje néqy év után megroggyant. Mindenképpen szép és követendő dolog az említett üzemek közös beruházása, de minderre ainvékot vet a kezelés és az őrzés hanyagsága. Nem elég csak kiönteni a szippantókocsik masszáját, még akkor sem, ha ide naponta csaknem száz jármű fordul be, vagyis nagy a forgalom. Egyedül a hidasiak folytatnak utókezelést és szakaszosan földelik el a hordórétegeket, igyekeznek cserjéket, fákat telepíteni föléjük. S nem mindegy, hogy milyen közhangulatban folytatódik a központi méregtelep bővítése, hisz itt az elkövetkező 5—10 évben egy regionális méreglera- kotot hoznak létre az OKTH és az ideszállitó baranyai, somogyi és tolnai vállalatok, tsz-ek, állami gazdaságok közös, csaknem félmilliárdos beruházása keretében. Somogybái már pénzt ajánlottak fel, míg Tolnából egy tucat cég azonnal szállítana, ha helyet kapna. A pécsi Városi Tanács megbízásából a területhasznosítási tervet mór elkészítette a Dunántúli Tervező Vállalat Bunyevácz József vezette kollektívája és a Magyar Állami Földtani Intézet dél-dunántúli felügyelőségének a megállapításait csak megerősítették, miszerint a záró agyagrétegek vastagsága 30-40 méter között mozog, de ez alatt még egy kristályos képződmény is gátolja, hogy akár egy csepp szenny is elcsuroghasson a vízadók felé. Eddig a sűrűn telepített figyelőkutakban sem tcpasztaltak elszivárgást. Baranyából több mint száz gazdasági egység hordja majd ide veszélyes ipari mérgeit, így az olajos és galvános iszapot, a különféle vegyszereket és szerves oldószereket. Tervezik egy újrahasznosító ipari komplexum kialakítását. Ilyen létesítményből az országban az elkövetkező évtizedben legalább hat épül fel. Bosta—Garén egyebek között vegyi kezeléssel semlegesítik a mérgeket, egy részüket elégetik, vagy valamilyen módon visszanyerik a nehézfémeket, így az értékes nikkelt, krómot és cinket. Abba bele kell nyugodniok a túlzottan lokálpatrióta környezetvédőknek, hogy Baranyába legalább háromszáz cég fog ipari mérgeket lerakni a jelenlegi 1—2 hektárosról 10—15 hektárosra kibővülő ipari toxikus temetőben. Ugyanis az egész Dél-Dunántúlon csak itt található a legbiztonságosabban záró föld alatti talaj- és kőréteg. A három megyés közös be- házás lehetősége nagyon közelinek tűnik, de addig is el kell érni, hogy a jelenlegi ideszállí- tók, akik súlyos milliókkal — például a hidasiak hétmillió forinttal - járultak hozzá a közös lerakat megépítéséhez, valóban egyéni és eqyben közös felelősséget is vállaljanak az őrzésben és a kezelésben. Az üzemeltetés négy éve sajnos az egyéni belátásra hogyatkozó felelősségtudatot nem fejlesztette ki kellő mértékben. Ezért ez év végére az OKTH vállal teljes felügyeletet, hogy egyebek között valóban eltömjék, fertőtlenítsék a féregjáratokat, klórmeszezzenek a bogarak ellen, zárják a kapukat, rendszeres legyen az utókezelés és csak az szállíthasson ide, aki medencét épít saját erőből az előírásoknak megfelelően. Ily minőségben az OKTH déldunántúli felügyelősége nemcsak felügyel, de büntet, sőt kötelez is. Csak így érhető el, hogy a jövendőbeli hatalmas méregtározó- és újrahasznosító létesítménynek legyen majd egy szakszerű kezelője. Erre a feladatra jelenleg a Pécsi Köztisztasági Vállalatot szeretnék megnyerni. Csuti János A Budapesti Vegyiművek hidasi gyáregysége viszont példamutatóan helyezi el vegyszeres tartályait garéi határában, zárt, védett területen, Szokolai felvétele A megye 40 százaléka „lefedetlen” Agrokémiai társulások alakulnak Dombóváron: Tolno-Baranya közösen Az IKR anyagi támogatásával Dombóváron a Láng Gépgyár üzemének szomszédságában 67 milliós beruházással egy új agrokémiai telep és egy folyékony szuszpenziás műtrágyaüzem építését határozta el néhány Tolna és Baranya megyei gazdaság. Baranya az agrokémiai hálózat kiépítésében országosan előkelő helyen áll, a megyei fedettség 55—60 százalékos. Azonban vannak „fehér foltok" is, ilyenek a megye ormánsági része és a komlói járás. Ez utóbbi terület érintett az új agrokémiai beruházásban, amely 50 kilométeres körzetben, 35 000 hektáron oldaná meg gazdaságosan a kemikáliákkal kapcsolatos tevékenység egységes zárt rendszerét. A társulás, amelynek gesztora c dombóvári Alkotmány Tsz, most van alakulóban. Megyénkből eddig a Bikali Állami Gazdaság és a mágocsi Béke Tsz nyilvánította ki belépési szándékát. A térségben érintett gödrei, egyházaskozári, sásdi, rnindszentgodisai, magyarszéki, kishajmási és abaligeti tsz-ek eddig még nem nyilatkoztak. A felsorolt tsz-ek jelenleg nem rendelkeznek a belépéshez szükséges anyagi erőforrásokkal. A társulás azonban nem zárkózik el a későbbi tagfelvételektől, s o továbbiakban is elfogadnak csatlakozást. A tervezési munka megkezdődött. A technológiai terveket oz IKR, a tatabányai AGROBER és a NEVIKI készíti. Ez az agrokémia annyiban lesz modernebb az eddigieknél, hogy a beruházás keretében egy szusz- penziós műtrágyaüzemet létesítenek a bábolnai IKR folyékony műtrágyázósi programjának o kiszélesítésére. A beruházási költségek finanszírozásához tehát az IKR is hozzájárul. Az IKR taggazdaságok kedvezményeket élveznek majd. Mindez nem jelenti azt, hogy a többi termelési rendszer taggazdaságait kizárják a társulásból. Ebben a térségben egyébként is a KSZE és a BKR partnerek vannak többségben. Belépésük esetén élvezhetik az agrokémia teljes szolgáltatási körét, beleértve a folyékony műtrágya használatát is. A szuszpenziás műtrágyát Dombóváron készítik majd, s 30 kilométeres körzetben, tartálykocsikkal szállítják a helyszínre. Kijuttatásához oz IKR a jelenleg is használatban lévő növényvédő-permetező gépeket javasolja. Az IKR közreműködésével a megyei párt-, tanácsi szervek és a megyei Tsz Szövetség kezdeményezésére új agrokémiai társulás szervezése kezdődött meg a másik fehér folton, a megye déli — ormánsági térségében. Az érdeklődés ezen a részen is élénk, gyors eredményre azonban itt sem számítanak. Az agrokémia építéséhez szükséges p.énzügyi források csak néhány termelőszövetkezetben állnak rendelkezésre. A műtrágya tárház építés nem élvez állami támogatást. A terület arányos hozzájárulása tsz- enként 2—4, sőt gyakran 5—6 millió forint. Két-három év kell ohhoz, hogy ezeket az összegeket a gazdaságok előteremtsék. Gyorsítaná a program megvalósulását, ha a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek hozzájárulását a rendelkezésre álló megyei támogatási keretből fedeznék. —Rné— 8. Pécsi Ipari Vásár agg Zajlik az üzleti élei V a tárgyalókban Ilyesmi még nem fordult elő a Pécsi Ipari Vásárok történetében: egyetlen nap — ez az elmúlt forró vasárnapon volt — több mint 15 ezren tekintették meg a kiállítást. — Nem akartunk hinni a szemünknek vasárnap este, amikor összegeztük a fizető vendégek számát, amihez természetesen még hozzá kell számítani a kü- lönböző bérletjegyekkel belépők számát — újságolta hétfőn reggel örömmel Asztalos Ferenc vásárigazgató. Hétfőn délelőtt is sokan keresték fel a három helyszínen — a Köztársaság téri iskolákban, a Jókai úti iskolában és a sportcsarnokban — zajló vásárt, a délutáni nyári felhőszakadásra viszont mint igen kellemetlen epizódra emlékeznek majd a kiállítók. A HUNGEXPO Pécsett Már a múlt hét szombatján elkezdődtek, s a héten sorozatban zajlanak a kiállító vállalatok szakmai napjai, melyekre az ország minden részéből ösz- szehozzák a partnereket, az ipar és a kereskedelem érdekelt képviselőit. Tegnap a HUNGEXPO szakmai napjára voltunk hivatalosak, ahol Divinyi Józsefné vezérigazgató-helyettes ismertette cége reklámtevékenységét, szolaáltatásait a meghívott vállalati és szövetkezeti szakemberek előtt. — A vásárokon, akár idehaza vagy külföldön nem elég csupán elegáns kiállítói standot nyitni, a termékeket, a védjegyet reklámozni kell, ezáltal könnyebben teremtődnek kapcsolatok, ami az üzletek bölcsője. A HUNGEXPO szolgáltatásaival a vállalatok értékesítési gondiain iqyekszik segíteni — mondja Divinyi Józsefné, majd sajnálkozva jegyezte meg: a céa imár évi egvmilliárd forintnál is több bevételének na- qyobb része eseti megbízásokból származik. Azt szeretnék elérni, ha a vállalatok és a szövetkezetek komplex reklámte- vékenvséaüket rábíznák a HUNGEXPO-ra. No: a kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében hozták létre két éve dél- magyarorszáai kéoviseletüket. s nvitottak most a Pécsi Ipari Vásáron első ízben információs irodát. Partnereket keres a Sopiana Mint ismeretes, a Pécsi Ipari Vásár a magyar—jugoszláv határ menti árucsere fontos fóruma. A jugoszláv cégek az Osijek Export-Import szervezésében most is itt vannak vásárunkon. Pénteken tartják a jugoszláv nemzeti napot, melyre a határ mindkét oldaláról sok üzletembert várnak. De ezt megelőzően is folyamatosan érkeznek odaátról jugoszláv cégek képviselői a vásár megtekintésére, a kapcsolatok felvételére. Tegnap délelőtt az Osijek Export-Import tárgyalójában éppen a Pécsi Sopiana Gépgyár vezetőivel találkoztunk, élükön Viczencz Ottó igazgatóval. A jugoszláv vásárigazgatótól azt kérték, közvetítsen egy esetleges termelési kooperáció összehozásában jugoszláv gépgyárakkal. A Sopiana különböző csomagológépeit kínálja eladásra, esetleg szó lehetne arról, hogy bizonyos alkatrészeket jugoszlá- vok gyártanának és szállítanának, ennek fejében kapnának csomagológépeket. Vagy éppen fordítva, a Sopiana szállítana bizonyos gépekhez részegységeket. Gajódi József, a jugoszláv kiállítók igazqatója készségqel ígérte, összehozza a pécsieket az ide érkező és számba jöhető partnerekkel. Például az üdítő italok, a kozmetikumok csomagolására alkalmatos qépekre van érdeklődés Jugoszláviában, s ezzel összefüaaésben most jobb esélyek kínálkoznak gyártási együttműködések létrehozására. miután juaoszláviában a beruházási javak importjára korlátozásokat vezettek be. A gvártási eavüttműködéseknek viszont zöld útjuk van. Például egy lehetőséq: a iuqoszlávok meavették a japán Honda mo: torok licencét, ezekkel esetleg tudnának fizetni a csomagológépekért. A fogyasztási szövetkezetek termékei A Pécsi Ipari Vásáron felvonult szövetkezeti iparunk, benne az UNIVERZUM szervezésében a baranyai fogyasztási szövetkezetek ipari üzemei. A Köztársaság téri Általános Iskola emeletén bővülő termékválasztékukról adnak képet. A látogatók különösen a konyhai és a kiegészítő, hiánycikknek számító kiegészítő kisbútorok iránt érdeklődnek, hol lehet ezt kapni. Egyébként a hazai és o határ menti kereskedelemben egyaránt érdekelt UNIVERZUM is sorra folytatja üzleti táravalá- sait. Tegnap a zrenianini Sloqa és Luxol céaek képviselőivel táravaltak többek között bébi kötöttáruk, kozmetikai cikkek behozataláról. Az UNIVERZUM, n S70tmár Bútorgyár és a dombóvári fogyasztási szövetkezet közös akciója a vásár ideién: o sportcsarnokban a helyszínen előieavzéseket vesznek fel a Szatmár Bútorqvár termékeire és pécsi raktárról szállítanak. Eddig félmillió forintos forgalmat csináltak. Miklósvári Zoltán Az idén önállóvá vált Pécsi Sopiana Gépgyár kiállítási pavilonja a katondoboz-csomagológéppel, melyet működés közben mutatnak be.
