Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-12 / 189. szám
Athéni beszélgetések Gazdasági gondok - illúziókkal Görögország gazdasági hely. zete, közös piaci tagsága, a magyar—görög gazdaság! kapcsolatok jelene és jövője — ezek voltak azok a témák, amelyekről négy napon ót faggattuk athéni beszélgető partnereinket — kormánytisztviselőket, gazdasági szakértőket, üzletembereket. Athén egyik szép kerületében, a Rigilisz utcában található az új Demokrácia Párt székháza, ahol Athanasziasz sajtótitkár fogadta a magyar újságírókat. — Nézzék, való igaz, hogy a görög gazdaság nehézségekkel birkózik, de kérdezem én: akad- e ma akár egyetlen ország is a világon, amely ne éremé a saját bőrén a világgazdasági változásokat? Ráadásul az Új Demokrácia hét éve kormányozza az országot. Hét esztendő nagy idő. Ez alatt nemcsak eredmények, de hibák is születtek. A nehézségeket látjuk, felszámolásukra most dolgoztunk ki négyéves gazdasági programot. Elsődleges feladatunk az infláció megfékezése, amely jelenleg 20 százalékos. — Azt mondta: 20 százalékos? — Igen. Ezt mi legalább tíz százalékra szeretnénk leszorítani. Athanasziasz úrhoz félórás késéssel érkeztünk. Nem kaptunk taxit — a görög főváros több mint 13 ezer taxisofőrje ugyanis sztrájkolt. Az Új Demokrácia képviselője szemlátomást nem neheztelt ránk a késésért. Mint később megtudtuk, előző nap szüntette be a munkát 100 ezer fővárosi építőmunkás is, sztrájkjukkal a nyugdíj- korhatár leszállítását és a mun. kanélküliség csökkentését követelték. — Fontos feladatunknak tekintjük a gazdaság strukturális átalakítását — folytatta a sajtótitkár. Az ipart szeretnénk vidékre átcsoportosítani, hogy ily módon jobb munkalehetőségek biztosításával javítsuk az ottélő emberek életszínvonalát. De bőven van tennivalónk a mezőgazdaság, az infrastruktúra fejlesztésében is. Athénban többször hivatkoztak rá, hogy a világgazdaság nehéz helyzete a görög nemzetgazdaságban is érezteti hatását. Az infláció tavaly 25—26 százalékos volt, a munkanélküli, ek száma — pontos adattal senki nem tudott szolgálni — valószínűleg eléri a 200 ezer főt, a gazdasági növekedés lelassult, a fizetési mérleg deíi- citje^Jegalább kétmilliárd dollár. Befolyásolja a gazdasági helyzetet, hogy az ország 1981. január 1-én csatlakozott a Közös Piachoz. Az EGK-tagságtól sokan — főleg az Új Demokrácia hivej — a bajok orvoslását. az elmaradottság felszámolását, Görögország gazdasági felemelkedését remélik. Mások — a Görög Kommunista 6. HÉTVÉGE Párt és a Pónhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) tagjai — arra figyelmeztetnek, hogy a közös piaci tagság megfosztja mozgásszabadságától az országot, a nyugat-európaj konkurencia a tönk szélére sodorja a görög gazdaságot. — Milyen okok tették szükségessé Görögország csatlakozását a Közös Piachoz? — Görögország belépésének az Európai Gazdasági Közösségbe politikai és gazdasági okai voltak — válaszolta az Új Demokrácia sajtótitkára. — Nézzük először a politikaiakat, annál is inkább, mert ezek az elsődlegesek. Szerintem EGK- tagságunk garantálja demokratikus vívmányainkat. Az ezredesek, akik 1967-től 1974-ig uralták az országot, mielőtt újra a katonai puccs eszközéhez nyúlnának, most már százszor is kénytelenek átgondolni lépésük következményeit. Katonai junta ugyanis nem számíthatna a Közös Piac támogatására, legalábbis Görögország esetében nem. Biztonságunk szempontjából sem elhanyagolható az EGK-tagság. A Nyugathoz tartozás nálunk történelmi tradíció, mi hiszünk az egységes Európa (értsd: Nyugat-Európa — A szerző.) eszméjében, ami tudvalevőleg egy görög gondolkodó fejében született meg. De lássuk a gazdasági okokat is. Görögország kapitalista ország. A közös piaci tagsággal bejutottunk az egyik legnagyobb tőkés piacra, termelőink eladó, si gondjai tehát csökkenni fognak. Ugyanakkor az EGK ernyője alatt biztosítva lesz termékeink védelme, ráadásul a különböző közös piaci alapokból pénzhez jutunk amit fejlesztésre, az ipari és mezőgazdasági termelés modernizálására, az infrastruktúra bővítésére használhatunk fel. A Görögország közös piaci tagságáról készült nemzetközi elemzések nem ilyen optimisták. Ha összehasonlítjuk a töb. bi tagállammal, szinte minden a fejlettség szintjét jelző mutató tekintetében az utolsók között van. Akropolisz: a haladás jelképe Nikasz úrral belvárosi irodájában ültünk le beszélgetni. A hazai minőségi húspiac szinte teljes egészében a kezében van — mondták róla kísérőink. A Nikasz-húsáru népszerű és garantáltan jó minőségű. Számunkra személye külön is érdekes, hiszen ő a Terimpex magyar külkereskedelmi vállalat képviselője Athénban. — Hogyan vélekedik Görögország közös piaci tagságáról? — Nehéz erre a kérdésre válaszolnom. Én a húsiparban vagyok érdekelt és járatos. Kérdésükre tehát nem tudok átfogó választ adni, csak a hústerületet érintem. Annak ellenére, hogy mezőgazdasági ország a miénk, húsból nem képes a hazai igényeket kielégíteni. Marhahúsból importra szorul. Sertés- és csirkehús lenne elegedő. A baromfival nincs is gond, annál több a sertéshús-termeléssel. A gazdák nem készültek fel a közös piaci tagságra, nem idomultak még hozzá azokhoz a módszerekhez, amelyek Hollandiában, Belgiumban és Dániában honosak Tehát nem tudnak konkurrálni, húsuk drágább és rosszabb minőségű, mint a többieké. Hogyan alakulhatott ki ez a helyzet? Görögországban mindmáig nincs nagyüzemi hústermelés. Probléma az is, hogy nincs meghatározva a hús feldarabolási módja. Pedig ma már a hazai kereskedők is azt a húsárut részesítik előnyben, amely a keresletnek megfelelően van feldarabolva. A belépéssel így kettős csapás érte a görög hústermelőket. Egyrészt nehezen tudják értékesíteni termékeiket, s ha igen, a nagy konkurrencia miatt akkor is csupán nyomott árakon. És van még egy dolog, amiről szólni kell: a görög fogyasztók ahhoz vannak szokva, hogy a sertéshús csak télen ehető. Ezért történhetett meg, hogy most körülbelül 300 ezer, immár túlhizlalt sertés van eladatlanul a tenyésztőknél. A Koordinációs Minisztériumban is sokat beszélgettünk a mezőgazdaság helyzetéről. Ott Papadakisz főosztályvezető fogadott bennünket. — A mezőgadzaság problémáit a szövetkezesítéssel kívánjuk megoldani. Termelői és értékesítési szövetkezeteket akarunk létrehozni. így megszűnik a szétaprózottság, a közös felszereléseket mindenki használhatja, a kultúrák, a tenyészállatok minősége garantált lesz. A Közös Piac tagállamaiban ko. moly kereslete van a primőrárunak, zöldségnek és gyümölcsnek egyaránt. Miért ne lehetne az egyik fő szállítójuk Görögország? Lehetne, és én hiszem, a szövetkezetek révén lesz is. Amikor minden turista fő athéni zarándokhelyére, az Ak- ropoliszra baktattunk fel, eszem, be jutottak Nikasz úr szavai: — Nem rózsás a helyzetünk. De nézzenek az Akropoliszra! Ez a csodálatos építmény Görögországban mindiq a haladás jelképe volt és a görögök szívében ma is az. Emberek és istenek Görögország és Magyarország kapcsolatai az utóbbi esztendőkben minden területen gyorsan fejlődtek. Az áruforgalom 1977 óta több mint kétszeresére nőtt, s 1979-ben volt minden idők legmagasabb szintjén: elérte a 140 millió dollárt. Azóta, sajnos, némi visszaesés mutatkozik: 1980-ban 135 millió dollárt tett ki a kölcsönös árucsere, s ahogy Athénban kiderült, az idén tovább, mintegy 35 millió dollárral csökken. — Nagy öröm számunkra, hogy Lázár Györav miniszter- elnök úr látogatást tesz Görögországban, s nálunk, a Kereskedelmi Kamarában is —kezdte beszélgetésünket Angelosz Avramidisz, a görög—magyar tagozat elnöke. — Kapcsolataink iák, és mert Magyarországot, népét barátnak tekintjük, továbbra is minden igyekezetünkkel e kapcsolatok elmélyítésén munkálkodunk. Amióta ez a tagozat létezik, bizton állíthatom, még többet tudunk tenni az együttműködésért. Nagyon jó lenne, ha a Magyar Kereskedelmi Kamarában hasonló tagozat alakulna, ahogy azt mi három éve javasoltuk. Tudjuk, közös piaci belépésünk több problémát vetett fel kétoldali kapcsolatainkban, de bízunk abban, hogy ezek a nehézségek hamarosan megszűnnek, és az áruforgalom ismét eléri a hagyományos szintet. — A közös piaci tagsággal nemcsak jogok, hanem kötelezettségek is járnak — hangoztatta Papadakisz úr, a Koordinációs Minisztérium főosztály- vezetője. — Ránk, görögökre is vonatkoznak az EGK előírásai, amit a harmadik országokkal, így a szocialista államokkal való kapcsolatépítésben figyelembe kell vennünk. Tudom, önöket is érzékenyen érinti a forgalom visszaesése, főleg a húsáruk terén, de én azért együttműködésünk jövőjét illető, en optimista vagyok. A görög kormány politikája változatlanul a barátság, az együttműködés minden országgal. Csak most a megváltozott körülményekhez alkalmazkodnunk kell, Görögországnak is, Magyarországnak is. Együttes erőfeszítéssel előreléphetünk. A közös vállalkozások lehetősége változatlanul nincs kihasználva a két ország viszonylatában. Miért ne gyárthatnánk együtt autóbuszokat, hogy csak egy példát mondjak, amiket azután harmadik országokban közösen értékesíthetnénk. Kocsi Margit Mazsolákat szédítő szöveg Reggel indítani akarom a Trabantomat, de a kutyafáját, nem indul. Hörög, kerreg, bágyadtan ugrálnak a dugattyúk, hiába. Kicserélem a gyertyákat, ez sem segít. Körüljárom, rágyújtok, tapogatom a karosszériát, nézem, szikra van, gyújtás rendben, ennek ellenére csak hörög, kerreg, nem indul a nyomorult. Ez kész. hívhatok egy szerelőt. — Hadd nézzük ezt a kis járgányt! —- mondja Lancsók úr, aki civilben egy AFIT-telep szerelőbrigádjának oszlopos tagja, szabadidejében pedig messze földön híres fusizó. Most ez utóbbi minőségben tette tiszteletét nálam. — Nagy baj van? — kérdem mély alázattal a mestert, mert egy ilyen aranykezű varázslónak kijár o tisztelet. — Uram, nézzen csak be ezen a nyíláson! Látja ott azt a kopott részt? A kettős kó- nusszal kiképzett kúphenger amortizációs analizátora nem nivellál rendesen a szinuszkerék numerusz kurrensével. Ki kell cserélni a kúphenger analizátorát meg a numerusz kurrensét. Ez kérem, testvérek között is munkadijjal együtt nyolc kiló, azaz nyolcszáz forint. De ha rám hallgat, az olajszűrőt is kicserélteti, mert átereszt, és egy ezresből megússza! — Lancsák úr, én négy napig dolgozom ezer forintért. Sok. — Ügy kell magának. Ha meggondolta, szóljon, este otthon vagvok. Holnap egy-kettő megcsinálom. Oké? — Szomszéd, hallgasson rám, ne bízza ilyen gátlástalan fusi- zókra a kocsiját! — mondta Tarhonya Vendel a földszint kettőből, amikor látta, hogy Lancsák úr dolgavégezetlenül távozott. — Miért nem szól nekem, hiszen szomszédok vagyunk, segíteni kell egymást. Uram én harminc éve dolaozom az autósszakmában. Nekem gyerekjáték egy Trabanttal elbánni, elhiheti. Ha elhiszem, ez a ayerekjá- ték nekem ezerötszáz forintomba kerül. Ugvanis Tarhonva Vendel vizsaálódása alapján közben kiderült, hogy nem az amortizációs analizátorral meg a szinuszkerékkel van bai, hanem anyagfáradás következtében az erőátemelő lendítőkerék kevés olajat kap és recesz- sziven perfektuál, ezért az eqé- szet magággyal együtt ki kell cserélni. — Én nem verem át magát, szomszéd. Hozok számlát mindenről. és itt maga előtt meg- reoerálom a masinát. Áll az alkú? — Tudja, most pillanatnyilag nincs ezerötszáz ... meg a feleségemmel is meg kell beszélnem ... — Igaza van, aludjon rá egyet. Aztán majd szól. Itt lakom a földszint kettőben. Este a feleségemmel úgy döntöttünk, kisiparost keresünk. Az legalább garanciával dolgozik, s nem kitalált összegekkel szédíti az embert. — Ne nevettessen, jó uram, mert megszakad bennem valami! — mondta teli szájjal kacagva Gázon úr, véradó oklevéllel is többszörösen kitüntetett kisiparos. — Méq hogy kettős kónuszú kúphenger meg szí- nuszkerék, hahaha! Jaj istenem, mór szúr az oldalam! És maga elhitte, hogy a lendítőkerék recesszíven mit csinál, hogy mondta a pasas? Perforál? Ezen a kocsin nincsenek ilyen kitalált marhaságok, ez csak naiv mazsolákat szédítő szöveg, kedves uram! Szerencsére hozzám fordult, én majd mindent rendbe teszek ezen a gépen. Persze egy dolgot máris tisztázzunk: számlával vagy számla nélkül csináljam, mert nem mindegy. Irányárként két és félezer forintot számolok, de ha számlát kér, akkor három és fél a nóta vége. mert ugye akkor forgalmi adót, SZTK-járu. lékot, műszakpótlékot, amorit- zóciót, községfejlesztési hozzájárulást kell felszámolni. És ez egy nagy munka, mert le kell cserélni a fékolajat, új kuplungtárcsa kell, meg levegőszű. rő. — Tessék várni, gondolkodnom kell az ajánlatán! Estefelé méq mindig gondolkodtam, amikor mérnök barátom beállított hozzánk. A több napos kálvária hallatán jót kacagott, aztán körbejárta a kocsit, valamit matatott a műszerfal alatt és így szólt: — ölj be és próbáld indítani! Beültem, indítottam. Egyet- kettőt hörgött, kerregett a motor, azán beindult. — Mi baja volt ennek a nyomorult dögnek, áruld el! — Neki semmi. A memóriáddal van baj. Elfelejtetted kinyitni a benzincsapot. Ma reggel ismét kocsival jöttem dolgozni. Azonnal rohantam a személyzeti osztályra: kértem, iskolázzanak be egy autós esti iskolába, átképezem magam. A személyzetis gratulált az ötlethez. Neki is most robbant le a Trabantja. Megígértem, hogy munka után megnézem. Kiss György Mihály >•••••• • • • • • • • • • • • *•••••• t ••• t * ••• *(* • • • • • Növényvédelem Gyümölcsmolyok elleni védekezés Június végén, ill. július elején az almamoly, a keleti gyümölcsmoly, barackmoly és a tarka szőlőmoly lepkéinek rajzása megkezdődött. A lepkék tömeges rajzásából a tojásrakást, valamint a lárvakelést előre lehet jelezni, mely a védekezések időzítésénél lényeges. Az almamoly lárváinak tömeges kelése július 12—16 között várható, ezért a védekezéseket ebben az időpontban kell végrehajtani. A lárvák rendszerint azokat a gyümölcsösöket károsítják előszeretettel, amelyek összeérnek. A gyümölcsbe való befurakodás helyén ráqcsálék látható. Eredményes védekezés addig lehetséges, amíg a lárvák a gyümölcs felszínén tartózkodnak. Az almamoly második nemzedékének lepkéi július, augusztus hónapban folyamatosan rajzanak, ezért a védekezéseket a nyárvégi, őszi érésű almafajtáknál 8—12 naponként meg kell ismételni. Az őszibarackot károsító keleti gyümölCs- moly és a barackmoly ellen július 14—18 és utána a folyamatos rajzás, tojásrakás, lárvakelés miatt a védekezéseket 8—12 naponként kell megismételni. A tarka szőlőmoly tömeges lárvakelése július 12—18 között várható, de a rajzáselhúzódás miatt 8—10 nap múlva a védekezést ismételjük meg. A molyok lárvái ellen a Safidon 40 WP, Ditrifon 50 WP, Unitron 40 EC vagy az Unifosz 50 EC használható az alma-, körte-, őszibarack-, illetve szőlőpermetezéseknél. A felsorolt szerek közül a Safidon 40 WP élelmezésegészségügyi várakozási ideje 10, az őszibaracknál 14 nap. Az Unitron és Ditrifon permetezése után a gviimölcsszedést 10 nap múlva lehet megkezdeni, az Unifosz 50 EC szer permetezése után 5 napnak kell eltelni a gyümölcs szedésig. Több olvasónk azt javasolta, hogy kevesebb szert soroljunk fel az egyes kártevőknél, növényi betegségeknél. A megyében levő vegyszert árusító üzletekben a választék eltérő. Olyan vegyszerünk jelenleg nincs, mely minden kártevőre, illetve betegség ellen hatásos. Dr. Frank József
