Dunántúli Napló, 1981. július (38. évfolyam, 178-208. szám)
1981-07-12 / 189. szám
not Hajtó munkaszeruezes 30 millió forint többletnyereség a szervezési intézkedések nyomán Beszélgetés Irimi Sándorral, a Pécsi Dohánygyár igazgatójával Sokan úgy hiszik, hogy elég csak akkor lépni a munkaszervezésben, mikor a vezetés fejé fölött már rogyadozik a tető. Nem ritka az a szemlélet, hogy a csődtől való menekülés egyetlen útjának a munkaszervezést tekintik, melytől mint valami kiváló orvosságtól, gyors csodát várnak. Persze a jelenkori vezetési szemléletben egyre gyakoribb, hogy jó passzban levő gyár, dinamikus fejlődés közepette is folyamatosan napirenden tartja ezt a kérdést. A Pécsi Dohánygyárban a munkaszervezést nem kampányjellegűén kezelték, hanem a mindennapok részeként. Ennek eredményeiről beszélgettem Iri- mi Sándor igazgatóval. — Mi késztette a gyárvezetést. hogy folyamatosan törődjön a munkaszervezéssel? — A gazdasági kényszer. Pécs számtalan lehetőséget kínál a munkát keresőknek, és a dolgozó azt nézi elsősorban, hogy hol kereshet többet. Mi bérben nem tudtunk versenyezni. Kénytelenek voltunk lehetőségeinket maximálisan kihasználni, hogy termelésünket dinamikusan tudjuk növelni. Ezenkívül megjelentünk a piacon a Sopianae- val, melyre nagy volt az igény, s nekünk ezt mindenképpen ki kellett elégítenünk. — Hogyan értelmezték a munkaszervezést? — Hogy ésszerűen dolgozzon egy szervezet, ahhoz megfelelően motivált, felkészült munkaerőállomány, megbízható géppark és megfelelő anyagi háttér kell. Mi szervezési intézkedéseink során ezeket az elemeket tartottuk szem előtt. — Sokan csodálkoztak tavaly, mikor külföldi munkaszervezőket foglalkoztattak. Mi indokolta az angol cég foglalkoztatását? — Ezen a területen saját erőből már kéotelenek voltunk továbblépni. Tudtuk, hogy hová kellene nyúlnunk, de a hetvenes évek véqére már nem voltunk eléo felkészültek a tartalékok további felderítésére és kiaknázására. Megállnunk viszont nem lehetett, mert néhány hónapos lemaradást, utána talán évekig sem tudtunk volna behozni. Ekkor döntöttünk úgy, hogy pályázatot adunk be a Mezőqozda- sáai és Élelmezésügyi Minisztériumba külföldi szervezők fogadására. A pályázatot megnyertük, s így kerültünk kapcsolatba az angol MGG Me- nagement Consultant LTD-vel. Az angolok ideérkezése előtt a gyár az addigi maximumát hozta. Például míg 1974-ben az egy qyártógép által képviselt teljesítmény 40 százalékát használtuk ki, addig 1980-ban ez már meghaladta a nyolcvan százalékot. Mi korábban a szervezésben a kis lépések taktikáját követtük, most kénytelenek voltunk nagyot lépni. — A kívülálló úgy gondolja, hogy jöttek az angol szervezők, elvégezték a munkájukat, önök fizettek, s az angolok mentek. — Hát ez nem így volt. A külföldi szervezést nem nyújtják tálcán. A vállalatnak is együtt kell élni a szervezéssel, különben halálra ítélt dolog az egész. A szervezés nagyon nagy feladatot rótt az egész gyárra, hisz a dolgozók több mint ötven százalékát érintette. Első lépésként egy vállalati team alakult, melyet mérnök, közgazdász, szervező, fizikai munkás alkotott, akik mindvégig szorosan együttműködtek az angolokkal. Ez a csoport alkotta a hidat a gyár és az angolok között. Fontos volt a szervező tevékenység zavartalan beágyazása a napi munkába, mert közben azért a gyár természetesen nem állhatott le. S nem utolsósorban a szervezés befogadását is meg kellett teremtenünk a dolgozóinknál, hisz rengeteg félelem, kétség alakult ki. Minden fórumot felhasználtunk arra, hogy elmondjuk dolgozóinknak: kevesebb lesz az üresjárat, s emelkedni fog a végzett munka hatásfoka. — Mi volt a szervezési intézkedések konkrét célja?- Mindenekelőtt 15 százalékkal növeljük a termelékenységet a tartalékok felhasználásával, fokozzuk a minőségi munkát, ezenkívül, hogy 4 százaléknál ne legyen nagyobb a termelési veszteség. Ez utóbbinál jegyzem meg, hogy egy százalék veszteség 7—8 millió forinttal csökkenti a vállalati tiszta nyereséget. Miután ez megtörtént, kialakítottunk egy háromdimenziós bérrendszert: nemcsak a darab cigaretta után fizetünk, hanem a minőség alapján "is, s figyelembe vesszük még azt is, hogy mekkora önköltséggel állítja elő. Minden dolgozót abban tesszük érdekeltté, ami az ő technológiai műveletében a legnagyobb hatásfokú. így létrejött a műveletek kollektív kontrolja, hisz a dolgozók egymás munkáját is ellenőrzik. Az angolok ennek a felismeréséhez vezettek el bennünket.- Úgy vélem, hogy ez viszont feszültséget teremtett a termelő és az úgynevezett kiszolgáló dolgozók között. Sőt, úgy tűnik, hogy az adminisztratív területen dolgozó emberek páholyban érezhetik magukat, hisz munkájukban minden marad a régiben. — Valóban, a termelő és a kiszolgáló területek között viszonylagos érdektelenség keletkezett. De mint már említettem, a szervezés folyamatos dolog, így a következő lépésben az angolok a tmk-, a szerviz-, valamint a raktári dolgozókat is bevonják a szervezésbe, hogy az érdekeltségi viszony megteremtődjék. Sőt, nem árulok el titkot, hogy ez a munka majd kiterjed az alkalmazotti állományra is, hisz a fizikai munkások részéről előbb-utóbb felmerülne a kérdés: crz íróasztaloknál nem kell szervezni?- Tavaly szeptemberben bevezették az új bérezési rendszert. Vannak-e már kézzelfogható eredmények? — Egy évre vetítve a mostani szervezés következményeként a vállalatnál jelentkező többlet- nyereség 30 millió forint volt, míg a szervezés összes költsége 1,5 millió. Azt hiszem senkiben nem merülhet fel a kérdés, hogy megérte-e. De tovább folytatva, az egv főre jutó termelés 19 százalékkal nőtt a tervezett 15 helyett. Az egységnyi termelésre ráfordított bér 18,7 százalékkal csökkent úgy, hogy a szervezés által érintett dolgozók bérszínvonala 8,7 százalékkal emelkedett. Ebből úgy érzem az is kitűnik, hogy nemcsak a vállalat járt jól. Az eredmények önmagukért beszélnek, s minket igazolnak. Mi ezt az utat követjük tovább... ■ Roszprim Nándor Szalmatársulás alakult Gesztor a Dunaújvárosi Papírgyár - Hesston nagybálázók a KSZE-től - 70 kilométeres körzet A papírgyártáshoz szükséges ipari szalmát éveken át a TSZKER vásárolta fel. Tekintve a gyár közelségét a TSZKER székesfehérvári területi központja kifejezetten erre specializálódott, szerződéses alapon vásárolta fel az ipari szalmát Baranyából is egészen ez év június 1-ig. Ez év június 1-én gazdasági társaság alakult az ipari szalma előállítására felvásárlására. A társulás tagjai a KSZE, 11 tsz és állami gazdaság, tagja és egyben gesztora a Dunaújvárosi Papírgyár. A társulás célja; a szállítási távolságok és költségek csökkentése érdekében, a gyár szalmanyersanyagát 70 kilométeres körzeten belül megtermeltetni. A gyár éves szükséglete 60 000 tonna szalma. Ennek betakarítása magas gépesítettsé- gi fokot kíván a búzatermelő gazdaságoknál. A szekszárdi KSZE termelési rendszer első lépésként tíz Hesston nagybálázót hozott be. A bálázógép teljesítménye olyan nagy, hogy egy hektár 3 tonnás szalmatermését összesen négy bálába tömöríti. A bálázókon kívül egyéb eszközöket, kazalberakó berendezést, MTZ—80-as traktorra szerelhető bólaemelő villákat és 15 tonna műanyag bálázózsineget hozott be a Hesston cégtől a rendszer. Az új bálázó gépek az aratással egyidejűleg indulnak meg. Az idei szezonban 19 200 tonna nagybálás ipari szalmát állítanak elő a társaság tagjai. Céljuk az, hogy 1983-tól 70 kilométeres körzeten belül a gyár teljes alapanyagszükségletét kielégítsék. * A hír örvendetes. A társaságon kívül rekedt termelők szalmabetakarítási gondjain azonban mit sem változtat. A hetven kilométeres körzeten túl lévő gazdaságok — s köztük a baranyaiak — nem rendelkeznek az ipari bálázott szalma előállításhoz szükséges korszerű gépekkel, berendezésekkel. A szalma nemcsak a papír- gyártás fontos nyersanyaga, nélkülözhetetlen a nagyüzemi és a háztáji állattartásban is. A szolnoki MEZŐGÉP csak 1982-ben kezdi meg a korszerű körbálázók gyártását. A kisbálákat készítő gépekhez hiányzik a bálázó drót és országos hiánycikk a műanyag bálázózsineg, amit a Tiszai Vegyi Kombinát — alapanyag hiányra hivatkozva — ettől az évtől kezdve nem gyárt és nem is forgalmaz. Épp ezért különös, hogy a TVK engedélyét kellett kikérniök az ipari szalma-termelőknek a zsineg behozatalához. Aki nem tagja a társaságnak az nem jut hozzá. Tehát se hazai gyártás, se import? A szalmabálózók zsineg nélkül nem tudnak munkába állni. Marad a hagyományos szalmalehúzás, kazlazás? Az idén kisebb szalmájú a búza, kevesebb szalma termett a szokásosnál. Még így is több, mint 100 000 tonna betakarításáról kell gondoskodni Baranyában — s ez jóval több, mint dunaújvárosi papírgyár egy éves nyersanyag szükséglete. Iszapcsapda a Zala- torkolatnál Nagy munka kezdődött el a Balaton délnyugati partjánál, Balatonszent- györgy határában: a balatoni vízügyi kirendeltség szakemberei — az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából hozzáfogtak egy másfél kilométer hosszúságú iszapcsapda rendszer kiépítéséhez. A Zala folyó torkolatánál, a parttól 150—200 méterre, négy iszapfogó kádat képeznek ki a tóban. Ezek közül idén kettő készül el, a másik kettőt 1982-ben mélyítik-kotorják. A munkálatok során kilenc- százezer köbméter iszapot emelnek ki s terítenek át a partmenti lápos területre. Az iszapcsapda rendszer megfoqja a Zala folyó finom hordalékát, a lebeqő anyagokat. A hőmérsékletváltozás és a légmozgás hatására a keszthelyi öbölben körkörösen áramló Ba- laton-víz ugyanitt rakja le az iszapot, amit a csapdamedencék úirakotrásával távolítanak majd el. 1. Belépés „csak" családi- és hétvégiház-épitőknek ... TUZÉP- ünk látványos kiállításának bejárata a Köztársaság téri iskola udvarán. Nagy érdeklődés a Pécsi Ipari Vásár iránt A határmenti vásárokon kötött üzleteket soron kívül engedélyezik Szombat délelőtt megindult a látogatók áradata a pénteken kaput nyitó, a jövő vasárnapig nyitva tartó 8. Pécsi Ipari Vásárra. A Köztársaság téri iskolák környékén és a többi helyszíneken, a Jókai úti Általános Iskolában ér annak udvarán, a kézműves kirakodóvásáron, valamint a sportcsarnokban, a bútor- és lakberendezési kiállításon igazi vásári hangulat uralkodott. Tegnap csaknem tízezren keresték fel a vásárt. Az ipari seregszemle nyitó eseményeiről, méreteiről, látnivalóiról, a díjazott termékekről és kiállítókról lapunkban már tudósítottunk, látnivalóit az elkövetkező héten közelebbről is bemutatjuk. Most csal? az első benyomásokra hagyatkozhatunk és összegezve mondhatjuk: a 8. Pécsi Ipari Vásár, ha résztvevői számát és külsőségeit tekintve vclamivel szerényebb a korábbi évekénél, tartalmában tovább gazdagodott, a takarékosan, mértéktartóan elkészített és berendezett kiállítótermek és szabadtéri standok eleaánsak, s ami a lényeg, beszélnek a kiállított termékek. A termékek minőségében és korszerűségében határozott fejlődés tapasztalható. így tehát nem volt csupán udvarias gesztus, amikor a pénteki megnyitón Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes gratulált a látottakhoz, reményét fejezve ki, a vásár eredményesen járul hozzá a magyar ipar előtt álló feladatok megvalósításához. A kiállított termékek mellett — melyekből a helyszínen is árusítanak kereskedelmi vállaIctaink — a vásáron több látványos esemény, program várja a látogatókat. Nagyon jó ötlettel, mintegy a vásárnak hírverést csapva, a Köztársaság téri és a Jókai úti iskola udvarán is naponta a magasba emelkedik az MHSZ komlói ejtőernyős klubjának hőlégballonja, Máris népszerűek a divatbemutatók, a kozmetikai bemutató, a vásáron felállított két színpadon egymást követik az események. A nagyszínpadon tegnap a gyárvárosi úttörőzenekar adott térzenét, s ma és a jövő héten itt adnak gálaműsort a nemzetközi szövetkezeti néptáncfesztivál hazai és külföldi együttesei, több fúvószenekar. A vásár tehát gazdag kulturális programot is ígér. A jugoszlávok kiállítói részén, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Tanuló Iskola emeletén találkoztunk tegnap a Horvát- orszáqi Kereskedelmi Kamara vezető személyiségeivel, a rendező Osijek Export-Import ve- zérigazqatójával. A magyar— jugoszláv határ menti árucsere jövőjéről igen derűlátóan nyilatkoztak. Jugoszláv részről az árucserére, miután a határ menti áruforgalom kompenzációs üqylet, tehát mindkét oldalon kiegyensúlyozott, a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeznek és minden támoaa- tást meaadnak az ilyen ügyleteknek. Új rendelkezés: a határ menti vásárokon kötött üzleteket soron kívül engedélvezik. Nedeljko Stevic, az Osijek Export-Import cég vezériqazqató- ja, a határ menti albizottság jugoszláv elnöke örömmel újságolta: tavaly a magyar—juqo- szláv határ menti árucsere ösz- szességében 41 millió dollárt tett ki, s most — az év derekán — cégük máris 44 millió dolláros üzletkötéssel rendelkezik. Miklósvári Zoltán 2. A Pécsi Fodrász Szövetkezet szépségszalonja: kozmetikai bemutatóval és ipari kamerával. Szokolai István felvételei
