Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-02 / 149. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! D miaut ült : " űS jK1 I XXXVIII. évfolyam, 149. szám f.v-i H ■ H I imuiu !— .. A z MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 35 éves az úttörő­mozgalom II KISZ X. kongresszusának zárónapja Megválasztották a vezető szerveket Vasárnap reggel Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc székhazában megkezdte záró tanácskozó, sí napját a KISZ X. kongresszusa. Az elnökség­ben helyet foglalt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Óvári Miklós, a Központi Bizottság tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai. Nyitrai István, a KISZ Központi Bizottságának titkára, a tanácskozás soros elnöke bejelentette, hogy a MAFILM munkatársai a kongresszus tisz­teletére társadalmi munkában elkészítették a „Szomszédok” cimű filmet o magyar fiatalok éle­téröl, a KISZ eredményeiről és gondjairól, aktiv részvételéről a szocialista építésben. A kongresz- szus küldötteinek nevében köszönettel vette át a széles körű bemutatásra szánt film eredeti pél­dányát a tanácskozás elnöke, majd bejelentet­te, hogy számos külföldi ifjúsági testvérszervezet, töl üdvözlő távirat érkezett a KISZ X. kongresz- szusához. A Kambodzsai Ifjúsági Szövetségtől — ahonnan nem tudtak delegációt küldeni Buda­pestre — a Központi Bizottság elnökének aláírá­sával érkezett jó munkát, eredményes tanácsko­zást, további sikereket kívánó üdvözlet a KISZ legmagasabb fórumának küldötteihez. Budapestre erkezett Lubomir Strougal eg kezdődtek a magyar lehszlauök tárgyalások Harmincöt évvel ezelőtt, 1946. június inásodikán bontott zászlót a magyar úttörőmozga­lom. Amikor a Gyermekbarátok Országos Egyesülete keretében megalakultak az első úttörő- sejtek, bizonyára nem is gon­doltak arra, hogy a születendő új, demokratikus Magyarország egyik legaktívabb, legszebb re­ménységre jogosító tömegmoz­galmát indítják útjára. A felszabadulás óta felnö­vekvő úttörőnemzedékek jól megadták helyüket. Gondoljuk csak el. aki 1946-ban tízéves volt. tehát először öltötte ma­gára az akkor még fehér és kék színű út örönyakkendöiét, ma már negyvenöt éves, tár­sadalmunk derékhadához tar­tozik. Vagyis munkás, orvos, iskolaigazgató, művész, tsz- elnök, gyárigazgaió. Százezrek kezdik meg minden évben a kisdobos életei, és ugyaneny- nyien lépnek az idősebb tesl- vérszervezet, a KISZ tagjai kö­zé. Ez a hatalmas, társadalmi méretű rotáció a társadalmi megújulás, a fejlődés folyama­tos biztosítéka volt eddig is és lesz ezután is. Az úttörőszövetség társadal­mi szerepe elsősorban a har­mincöt év alatt végzett munka alapján minősíthető. Az úttörők mindig jó érzékkel kapcsolód­tak a szocialista társadalmunk mindenkori igényeihez, tenni­valóihoz, a felnőttek alkotó te­vékenységéhez. Volt idő, ami­kor a romeltakarításban segéd­keztek az úttörők, mert akkor éppen arra volt szükség. Ma sok minden mellett a mezőgaz­dasági betakarításban, szüre­telésben serénykednek. Az úttö­rők tízezrei jelentős szerepet vállalnak a lakóhelyi környezet építésében, szépítésében és vé­delmében. Gondozzák az öre­geket, rokkantakat, segítségre szoruló magányos embereket. Mindezekkel jelentős hasznot hajtanak, és egvben megisme­rik a munka örömeit, nehézsé­geit. kialakul bennük a má­sokért érzett társadalmi fele­lősség tudata. Az úttörőmozgalom tulajdon­képpen összekötőkapocs a tár­sadalom különböző rétegei között. Ahogyan az iskolai, ugyanúgy az úttöröközösségek is sajátos társadalmi kohóként olvasztják eggyé a különböző neveltetésü, egymástól eltérő otthoni környezetben élő gyere­keket, és közelebb hozzák egy­máshoz a szülőket is. Amióta az úttörőcsapatok felismerték, hogy mily sok eszmei és gya­korlati segítséget kaphatnak a szülőktől, a gyerekeik révén olyan felnőtteket is be tudnak vonni a társadalmi célokért végzett közös munkába, akik egyébként közömbösek. Az úttörőmozgalom szerte­ágazó eszme- és feladatrend­szere számtalan lehetőséget nyújt arra, hogy kiegészítve az iskolai és családi nevelőmun­kát. kifejlessze gyermekeink egészséges igazságérzetét, őszinte szókimondását, társa­dalmi felelősségtudatát. Meg­tanítja őket a közéleti demok­ratizmus ábécéjére, arra, hogy nemcsak fogyasztói, elfogadói legyenek majd a társadalom által biztosított anyagi és szel­lemi javaknak, hanem újraal- kotói is. Nagy és jelentős társadalmi erőt jelent tehát az úttörőmoz­galom, amelyet most, fennállá­sának harmincötödik évforduló­ja alkalmából tisztelettel és szeretettel köszönt az ország. Vasvári Ferenc Ezután folytatódott a KISZ Központi Bizottság beszámolója és a dokumentumok fölötti vi­ta. Gremsberger Gábor, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója elmondotta: az érdekképviselet gyakorlásának feltételeiért az if­júsági szervezetnek nap mint nap meq kell küzdenie, ám a hallgatók szemszögéből ez né­ha szélmalomharcnak tűnik; a felsőoktatási intézmények de­mokráciája gyakran csupán formálisan érvényesül. Nem töb­bet, vagy mást kívánnak a hallgatók, csupán annyit, hogy teret kapjanak elképzeléseik, s jobban érdekeltté váljanak a képzésben. A KISZ érdekvédel­mi munkája során támogassa azt is, hogy a nagyobb tudóst kísérje nagyobb elismerés. Eb­be a tanulmányi ösztöndíjak rendszerén túl beletartozik az is, hogy hasznosítsák a gyakor­latban a tudományos diákkö­rökben született kiváló dolgo­zatokat, a végzettek elhelyez­kedésekor vegyék jobban szá­mításba tanulmányi és moz­galmi eredményeiket. (Itt je­gyezzük meg, hogy Gremsber­ger Gábor volt a hatodik ba­ranyai fölszólaló: ketten a ple­náris üléseken, négven a szek­ciókban kaptak szót. Ez rend­kívül kedvező megyei arányt je­lent.) Újvári Sándor, a Kiskunhala­si Kórház qaZdasági osztályve­zetője arról szólt, hogy a tár­sadalom, ezen belül az ifjúság elemi felelőssége törődni az idős emberekkel. Vozár Ilona, a Hajdúböször­ményi Bocskai Gimnázium ta­nulója hanqsúlyozta: a közép­iskolai KISZ-szervezetek nem mondhatnak le arról, hogy kö­vetelményeket állítsanak a fel­vételüket kérő diákok elé. Hi­szen csak így lehet a KISZ tag­jainak, magának az ifjúsági mozgalomnak tekintélye. A to- tovóbbiakban saját tapaszta­latait idézve a fiatalok munká­ra nevelésével kapcsolatos kér­désekről szólt. A vita utolsó felszólalója Sze­keres Imre, a KISZ Veszprém megyei Bizottságának első titkára volt, aki az ifjúsági mozgalom munkastílusának, munkamódszereinek néhány vonatkozását elemezte. A vitára az ügyrend szerint tervezett idő lejárt, ezért — egyetértő szavazással - lezár­ták a Központi Bizottság be­számolója, a határozattervezet, a szervezeti szabályzat módo­sítási javaslata, valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentése fölötti vitát. Fejti György, a KISZ KB első titkára zárszavát mondja a kongresszuson Ezt követően terjesztette elő a szerkesztő bizottság jelenté­sét Nagy Sándor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára. A kongresszustól kapott megbíza­tásnak megfelelően a szerkesz­tő bizottság feldolgozta a ple­náris tanácskozáson és a szek­cióüléseken elhangzott, vala­mint az írásban benyújtott hoz­zászólásokat, javaslatokat, ész­revételeket. A tanácskozásokon százharmincketten kaptak szót, 176 küldött pedig írásban fej­tette ki véleményét. Ilyenfor­mán o küldöttek több mint 34 százaléka kapcsolódott észre­vételeivel, javaslataival a kong­resszus napirendjén szereplő témákhoz. A széles körű esz­mecserében szót kért — kapott 24 meghívott vendég is. A szerkesztő bizottság véle­ménye szerint a hozzászólók is azokat a kérdéseket tartották fontosnak, amelyekről a beter­jesztett dokumentumok szólnak, s a lényeget tekintve általános egyetértés volt tapasztalható az azokban foglaltakkal kapcso­latban. Ez abból is következik, hogy széles körű demokratikus vita előzte meg a kongresszust, így a Központi Bizottságnak — amely két ízben is tárgyalta a határozati javaslatot — módja volt a vita tapasztalatainak ér­demi hasznosítására. Mind­amellett a kongresszuson is igen sok konkrét észrevétel, ja­vaslat született, amelyek pon­tosították. konkretizálták vagy továbbfejlesztették a beterjesz­tett dokumentumokban foglal­takat, differenciáltabbá tették az adott kérdésben kialakított álláspontot. A szerkesztő bi­zottság véleménye szerint ez annak eredménve. hoqy a kül­döttek választóik konkrét meg­bízatásaival jöttek a kongresz- szusra és hozzászólásaikban ezeknek a megbízatásoknak tettek eleget. A szerkesztő bizottság - amely a határozattervezethez fűződő, általa is elfogadni in­(Folytatás a 2. oldalon) Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására hétfőn baráti látogatásra Ma­gyarországra erkezett Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szó cialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke. Lubomir Strougal kíséretében Budapestre érkezeti Rudolf Rohlicek, a minisztertanács el­nökhelyettese, Alois Hloch kül­kereskedelmi miniszter helyettes, Dusán Spácil külügyminiszter- helyettes és Karol Ujházy, az Ténykedése öt évének mér­legét vonla meg tegnap a me­gye közgazdasági értelmiséget képviselő, közéletét szervező Magyar Közgazdasági Társa­ság Baranya megyei Szerveze­te. Zászlajára nem kevesebbet írt, mint hogy társadalmi úton segítse a közgazdaságtudo­mány marxista—leninista szelle­mű működését, gyakorlati al­kalmazását, c cél erdőkében tömörítse a közgazdászokat, folytonosan művelje tagságát és népszerűsítse, melyen beitas­sa társadalmunkba a közgaz­dasági szellemet. E munka eredményeit összegezték és mu­tattak rá a fogyatékosságaira tegnap a társaság tisztújító közgyűlésén a pécsi Technika Házában, ahol dr. Danyi Pál, állami lervbizottság elnökhe­lyettese. A csehszlovák, magyar és vörös zászlókkal díszített Feri­hegyi repülőtéren a vendégek fogadására megjelent Lázár György, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Bajnok Zsolt államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Kovács Gyu­la, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese, Roska István (Folytatás a 3. oldalon) oz MKT megyei alelnöke, az MSZMP Boronya megyei Bi­zottsága titkára üdvözölte a megjelenteket, köztük ez elnök­ségben helyet foglaló dr. Ga- ramvölgyi Károlyt, a Magyar Közgazdasági Társaság főtit­kárát. A közgyűlés résztvevői előze­tesen megkapták a vezetőség írásos beszámolóját a végzett sokirányú munkáról, ehhez dr. Kisvári András, az MKT megyei elnöke, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója fűzött szóbeli kiegészítést. S^svári Béla a társaság pénzügyeiről lett jelentést. A vezetőség be­számolóját a kiegészítésekkel — köztük többek között azzal a javaslattal, hogy a Pécsi Tudo­mányegyetem közgazdaságtu­dományi kara oktatóit és hall­gatóit méginkább be kell von­ni a társaság munkájába — a közgyűlés elfogadta. Ezután tisztújításra került sor. A társaság megyei elnöke ismét dr. Kisvári András, alel- nökei: dr. Dónyi Pál és dr. Szűcs Pál. Titkár: dr. Várszegi Károly. A vezetőség további tagjai: dr. Buzánszky József, dr. Fehér Mihály, dr. Hoóz István, dr Horváth Gyula, dr. Koma- •ás Károly, Miklósvári Zoltán, clr. Nagy József, Piti Zoltán, Szántó Zoltán. Számvizsgáló bi­zottság: Sasvéri Béla, Szende Antal, Fodor Imre. A munkabi­zottságok elnökei és titkárai: elméleti: dr. Zinhóber Ferenc, ár Petschnig Mária, pénzügyi: Ruttinger János, dr. Murányi Szabolcs; élelmiszergazdasági: Jancsi Gyula, dr. Bejácz Iván; statisztikai: dr. Novák Zoltán, dr. Zsibrik Istvánná; marketing: dr. Zeller Gyula, ifj. Fodor Im­re; ifjúsági: dr. Veres József, di. Fojtik János; a jogi tagokat koordináló bizottság elnöke Fü­zesiné Mázsa Piroska, titkára Tészós Sándor. Vasárnap rekkenö hőségben, telt ház előtt rendezték meg üszögpusztán az országos MEDOSZ lovasversenyt. A rendezvényen póniverseny és lovastornász-bemutató is volt. (Tudósításunk a 8. oldalon). Számvetés és tisztújítás a Közgazdasági Társaságban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents