Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-09 / 156. szám
1981. június 9., kedd Dunántúli napló 3 Az adatszolgáltatás minőségéről Csökkenteni kell a hibákat Gazdálkodási és népgazdasági szinten egyaránt nehezítheti a helyes döntéshozatalt A bevételi szervezetnek, ezen belül a PM Bevételi Főigazgatóság Baranya megyei Hivatalának egyik fontos feladata minden évben az év végi mérlegbeszámolók és bevallások átvétele a gazdálkodó szervektől, ezt követően pedig azok országos — számítógép általi — feldolgozásra való előkészítése. A közgazdasági szabályozók 1980. évi változása újszerű feladatok elé állította mind a gazdálkodókat, mind pedig szervezetünk dolgozóit. Ez az újszerűség a mérlegekben, bevallásokban bekövetkezett tartalmi, formai változások széles körében nyilvánult meg. Ebből eredően az 1980. év mérlegbeszámolóinak, bevallásainak átvételi, ellenőrzési feladatait szervezetünknek fokozott felelősséggel kellett végeznie. Nagy fontosságú informáciék Az átvett adatok országos szintű feldolgozása gyors és egységes elveken nyugvó tájékoztatást nyújt valamennyi központi irányító szervezet részére. Szervezetünk tájékoztatásai napjaink gazdasági helyzetében az érdeklődés középpontjában állnak. A szabályozóváltozások jelen időszakában az általunk nyújtott információk megkülönböztetett fontossággal bírnak. Ezek az információk támaszthatják alá a központi intézkedések realitását, de a módosítás iránti szándékot is indukálhatják. (Pl. a mérleg- beszámoló II. mellékletének hátoldala olyan adatokat szolgáltat, amelyek az export-tá- moaatás és jövedelmezőséq kérdésében a központi megítélés számára nélkülözhetetlenek.) Az előírásszerű, jogszabályoknak megfelelő adatszolgáltatás számszaki, összefüggésbeli és tartalmi helyessége mind lényeges feltétele a pénzügyi információrendszerbe bekerülő adatok megbízhatóságának. Az adatszolgáltatás megbízhatósága és jó minősége különösen fontos azért, mert annak számítógéppel feldolgozott anyaga és összesítői képezik alaoiát az orszáqos szintű tervezésnek és a döntéseket megalapozó elemzéseknek. A helytelen tartalmú adatszolgáltatás — gazdálkodói és népgazdasági szinten egyaránt megnehezíti a helves döntés- hozatalt. Ezért mind a gazdálkodóknak, mind szervezetünknek mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatszolgáltatási fegyelem erősödjék, a mérlegek, bevallások pontosan rögzítsék a szükséges információkat. Ez az alapja ugyanis a népqnzdasáqi és pénzüqvi folyamatok reális, megalapozott értékelésének. A gazdálkodás belső és külső feltételeinek szüntelen változása közepette az eddigieknél is fontosabbá vált a gyors, precíz információszolgáltatás. Az adatszolgáltatási fegyelmet a gazdálkodók részére nyújtandó segítséggel, a szakemberképzés és továbbképzés minőségének fejlesztésével is meg kell szilárdítani. Ha pedig ismétlődő hanyagsággal, gondatlansággal, esetleg szándékossággal találkozunk, akkor nem szabad visszariadni a következetes és szigorú felelősségre vonástól, szankciótól sem. Az adatszolgáltatási hibák csökkentése érdekében gondoskodtunk dolgozóink e feladatra történő alapos felkészítéséről és felkészüléséről. E célból biztosította szervezetünk, hogy a különféle információs segédletek megfelelő minőségben és határidőre elkészültek. Az adatszolgáltatások minőségének javítása érdekében fokoztuk a többirányú prevenciót, majd következetesen alkalmaztuk az elismerést és a szankciót. Az átvételeket megelőzően értekezleteket tartottunk az adatszolgáltatással közvetlenül foglalkozó vállalati, szövetkezeti szakemberek részére, amelyeken egyrészt az adatszolgáltatói tevékenységet részletesen értékeltük, másrészt az előző időszak pozitív és negatív tapasztalatait konkrét példákon keresztül ismertettük. Az átvételi időszak előtt és alatt folyamatos konzultációs lehetőséget biztosítottunk a gazdálkodók részére, melyen az időközben felmerült kérdésekre és problémákra adtuk meg a válaszokat. Ezzel a lehetőséggel a gazdálkodók többsége élt is. Az előzetes konzultációkkal, a próbamérlegek és bevallások készítésével célunk volt egyrészt a gazdálkodó szervekkel való közvetlen kapcsolataink további elmélyítése, másrészt már előzetesen kiszűrni mindazon hibatípusokat, amelyek a jogszabályok helytelen, vagy nem egységes értelmezéséből adódtak. Biztosítottuk revizoraink részére a megfelelő felkészülést az átvételi munka megszervezésére és lebonyolítására. Ha figyelembe vesszük az átvétel során a revizorok által és a központi gépi feldolgozás során javított összes hibák számát, nem lehetünk elégedettek az adatszolaáltatások minőségének alakulásával. Hivatalunkhoz a 185 gazdálkodó szervezet által benyújtott mérlegbeszámolókból 131 volt hibás (70,8 százalék), melyben a revizoraink 1258 hibát javítottak. A gépi adatfeldolgozás 61 egységnél további 144 hibát mutatott ki. A 155 gazdálkodó szervezet által benyújtott adóbevallásból 90 volt hibás (58,1 százalék), melyben revizoraink 565 hibát iavítottak. A gépi fel- dolaozós 37 eqyséanél további 59 hibát mutatott ki. Szigorúbb elbírálás Ezek a számok azt bizonyítják, hogy egyes gazdálkodó szervek változatlanul nem helyeznek kellő súlyt az adatszolgáltatások minőségének javú fására. Sok esetben a hibák figyelmetlenségből, vagy a jogszabályok helytelen értelmezéséből adódtak. A vállalatok és szövetkezetek feqyelmezetlensége miatt az adatszolgáltatási feqyelem javítása és measzilórdítása érdekében az eddigieknél sokkal sziaorúbban fog eljárni szervezetünk. Pl. ennek egyik megnyilvánulási formája az, hogy a következő, soros pénzüqvi- gazdasáai ellenőrzésnél a bír- sóqs7ámítósnál súlyosbító körülményként vesszük figyelembe — folyamatában — az adatszolgáltatási hibák számát, illetve a hibák milyenségét, súlyát. Előbbiek érdekében a felügyeleti és érdekképviseleti szervektől is azt várjuk, illetve kérjük, hoav jelzéseink alapján az irányításuk alá tartozó szervezetek munkájának minősítésével az adatszolgáltatási fegyelem milyenségét is vegyék figyelembe. Bízunk abban, hogy erőfeszítéseink nem lesznek hiábava- lóak és az adatszolgáltatásokat készítő és ellenőrző számviteli dolgozók hivatalunk dolgozóival közösén a jövőben mindent megtesznek az alapvető pénzügyi adatszolgáltatások minőségének javítása érdekében. Máté Elekné, a PM Bevételi Főigazgatóság Baranya megyei Hivatala ipari osztály vezetője Rendszerelvíi építés A rendszerelvü építésről rendeznek kétnapos nemzetközi tanácskozást szer- dától'a Technika Házában — jelentették be az újságíróknak hétfőn, Budapesten az MTESZ Építőipari Tudományos egyesületében. Elmondták, hogy a „rendszerelvü építés", illetve az „építési rendszerek" új szakkifejezések a műszaki világban, s mert újak, e kategóriákat nem értelmezik még egységesen a szakmában. Van, ahol a nagypaneles építési módot is rendszernek írják, de van ahol csak az acélvázas építési rendszert sorolják ide. A szakemberek azért ülnek asztalhoz, hogy végre egyetértés alakuljon ki a fogalmakat illetően. A pótjavítás ingyenes Deák Lajos optikai műszerész fényképezőgépet javít a Szalai András úti szervizben. Erb János felvétele Teljesítménybérezés a Pécsi Szolgáltatóiparinál A teljesítménybér az egyéni szakmai képességeket tükrözi és a dolgozót érdekeltté teszi a több és jobb minőségű munka végzésére. A 600 fős Pécsi Szolgáltatóipari Vállalatnál már majdnem minden munkaterületen bevezették a bérezés ezen formáját. Nemrég a fénymásolók és a fotóoptikások teljesítménybérezésére került sor. A fénymásolóknál az átlag órabér 12, míg a fotóoptikai szerelőknél 14—20 forint között mozgott, és az utóbbi években alig változott. A 41 éves Deák Lajos általános fotóoptikai műszerészként 4 forint 50 filléres órabérrel startolt és 23 év alatt érte e| a 19 forint 40 filléres csúcsot. Az összeg emelkedésében az előírások szerint elsősorban az számított, hogy hány éve van a vállalatnál, mennyire hűséges a munkahelyéhez, míg a szakmai rátermettsége, gyakorlottsága mellékes tényezőként jött számításba. Most viszont épp az utóbbi szempont vált a legdön. többé. — Havi termelési értékem 25 százalékát kapom meg fizetésként, ami jelentős javulás a korábbi 3700—3800 forintos fizetésemmel szemben — mondta Deák Lajos, aki egyben vezetője is a Szalai András utcai fo- tóoptika-javító műhelynek. Majd így folytatta: — Többet kereshetek, de csak akkor, ha a lakossági szolgáltatás színvonala kifogástalan, ha gyorsabban és többet javítok, sőt az anyagbeszerzés jobb megszervezése révén régebbi, 8—10 éves gépek felújítását is merem vállalni. Az anyagbeszerzést rám bízták, épp ezért a Drezdai Pentakon Művekkel felújítjuk a kapcsolatot a külke. reskedelmi vállalatok segítségével, hogy az NDK-berende- zések javítása megfelelő legyen. Jogos reklamáció esetén a pót-rendbehozatalért nem illet pénz. Főként a fiatalokat lelkesíti a teljesítménybérezés, ugyanis egyszerre több bárbesorolási évet léphetnek előre. Erb László húszéves, két éve van a szakmában 12 forintos órabérrel, de pár hónap alatt elérheti akár a 15—16 forintos órabért is. A fénymásolóban is jelentősen nőnek a fizetések. Például a 23 éves Kovács Istvánná, aki fél éve kezdett a szakmában 12 forintos órabérrel - bízik abban, hogy hamarosan eléri a 15—16 forintos órabérnek megfelelő bérszintet. Mondovics lózselné 19 éve, betanított munkásként 8 forintos órabérrel indult a pólyán. Jelenleg részlegvezetőként 12,50-nél tart és a havi keresete 2400—2500 forint. így vélekedett: — Szerintem a kezdő munkás a 12 forintról 16—18 forintra is feltornázhatja magát alig fél év alatt az új rendszerben. A képességeit teljesen kibontakoztathatja. Viszont a vándormadarakat „elkedvetleníti” az újfajta bérezés, mivel a gyors megtollasodásra nincs lehetőség. A Pécsi Szolgóltatóipari Vállalatnál a dolgozók 90 százalékának a munkáját teljesítménybérben értékelik, de a kisgépjavítók, a ponyvavarrók, a sokszorositó-javító- gép-szervizesek munkáját még prémiumos időbérben mérik. Újfajta szolgáltatás lesz az üvegezés; bár kezdetben órabérben dolgoznak az üveqesek, de majd "áttérnek a teljesítménybérezésre. Csupán a negyven irodagépjavítót nem minősíthetik teljesítménybérben, ugyanis miniszteri rendelet tiltja ezt. Csuti J. Megtérülne a melioráció Belvízgondok Kasó József felszólalása Az országgyűlés mezőgazda- sági állandó bizottsága legutóbb Kiskörén tartotta ülését, amelyen felszólalt Kasó József, megyénk országgyűlési képviselője. A mezőgazdasági állandó bizottsági ülésen Kovács Antal vízügyi államtitkár, dr. Eleki János MÉM miniszterhelyettes, Nagy István, a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság helyettes vezetője (házigazda), a pártközpont részéről Peder) Gyula vettek részt. Kasó József a következőkben számolt be a tanácskozásról. — Az ülés a vízkárelhárítás helyzetéről és a veszélyeztetettség csökkentése érdekében leendő intézkedésekről tárgyalt Megtekintettük utána a kiskörei vízlépcsőt.- Felszólalásom a vízkárelhárítás kérdésén belül főleg belvízgondokkal foglalkozott. Ennek a problémának, helyzetemnél fogva már több évtizede állandó ismerője, s kénytelen elviselője is vagyok. Olyan gazdaságban dolgozom, mely az országban az elsők között hajtotta végre a belvízmentesítés és belvízelhárítás legeredményesebb módszerét, a komplex meliorációt. Komplex melioráció Ez alatt az idő alatt volt lehetőségem a melioráció előtti és a melioráció utáni állapotok megfigyelésére és értékelésére. Ezért elmondhatom, hogy a komplex melioráció hatására a szigetvári gazdaság növénytermesztési átlageredményei stabilizálódtak, ennek következtében alakulhatott ki fejlett állattenyésztési ágazat is. Az eredmények állandósulása és megfelelő szintje a kiegyensúlyozott gazdálkodás lehetőségét teremtette meg. A belvízkárokkal sújtott területek évente 60 000—600 000 hold közt váltakozóan alakulnak. Nem szorul magyarázatra e megállapítás gazdasági és népgazdasági súlya, jelentősége. Kisebb megye szántóterületének megfelelő nagyságú terület esik ki évente, vagy csökken erőteljesen termésátlagaiban, a belvizek miatt. Amennyiben a mezőgazda- sági termelés növelése és az élelmiszeripar termelésnövelése — az export és belföldi ellátás miatt — mind nagyobb fontosságú a népgazdaságunkban, úgy indokolt ezen belvízzel sújtott területeknek mentesítése, és a vízkár megszüntetése. Egyike a legjobban megtérülő beruházásoknak. A belvizek érintik a lakott területeket, ipari létesítményeket is. Általában azokra jobban odafigyelünk, gyorsabban mentesítjük is, mert közvetlen személyes és egyéni érdekeket érintenek. Mezőgazdasági területeket érintő belvizek nincsenek ennyire szem előtt és csak akkor és azoknak tűnnek fel, amikor a helyszínre kimegyünk, vagy amikor a betakarítás ideje elérkezik. Belvíznek számít már az is, ha a talaj felső 5—10 centiméterében áll elő vízzel telítettségi állapot, de még nem jelenik meg a víz a talaj felszínen. Ezek a lappangó tolajvizek ugyanolyan kárt okoznak, mint a talajfelszínen megjelenő belvizek. Tapasztalatból tudom, hogy a belvíz több éven keresztül károsító tényező. A belvíz elvonulása után a talaj szerkezetileg leromlik, és több vízmentes esztendő szükséges ahhoz, hogy eredeti állapotába visszakerüljön. Azt is elmondtam, hogy a komplex meliorációval mentesített területek még mindig hátrányos helyzetben vannak a nem rendezett területekkel szemben az évente ismétlődően jelentkező karbantartási költségek miatt. Jóllehet a komplex melioráció nagy előnyökkel jár, de a mezőgazdasági üzem többlettermelési költségei fennállnak. Nem szűnik meg a mezőgazdasági üzem hátrányosabb helyzete teljes egészében a komplex melioráció elvégzése után sem. A gazdasági kár nagy tájegység területén helyezkedik el: ez a Pécsi-síkság és a Zselic- ség. A Zselicségből lefutó vizek a gazdaság Pécsi-síkságon elhelyezkedő területein folynak keresztül. így bennünket nemcsak a síkvidéki, hanem a hegyvidéki melioráció is érint, pontosabban kellene hogy érintsen bennünket. Sajnálattal vettünk tudomást arról, hogy a zseficségi komplex meliorációra c VI. ötéves tervben nem kerül sor. A Zselicség két megyére kiterjedő terület. Több mezőgazdasági üzemet, termelőszövetkezetet és állami gazdaságot érint. Ezek az üzemek általában alacsony termelési szintet tudnak a rendezetlen területen elérni. Ugyanakkor a domborzati viszonyoktól eltekintve, jó adottságokkal rendelkező terület. A csapadék éves mennyisége 720 mm felett van. A széles völgyek kiváló tulajdonságúak. Indokolt mindenképpen -térségi melioráció keretében ennek a területnek rendezése. Ehhez kértem oz illetékesek segítségét. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a Baranya megyei meliorációra fordítható összegek 1981-ben alig érik e| az előző évek ilyen jellegű ráfordításai* nak a felét. Számítunk a segítségre Az eddigi befektetések e téren Baranya megyében jól hasznosultak, ezt bizonyítják azok a termésátlagok, amelyeket a megye az elmúlt években elért. További eredmények elérése érdekében itt ugyanazt tudnám elmondani, mint a zse- licségi komplex meliorációval kapcsolatban, hogy kérjük és várjuk az illetékesek segítségét. Amennyiben másutt fel nem használt összegek maradnak, vagy egyéb lehetőség nyílik a keretek bővítésére, úgy mi azt kérjük, mert megfelelő kivitelezési kapacitásunk áll rendelkezésre és szükségünk is van Baranyában komplex meliorációra. Ezt a folyamatot szeretnénk tovább vinni, szeretnénk többet meliorizálni, magasabb termésátlagokat elérni, mert az közös érdek, népgazdasági, megyei és helyi érdek is. Nagy István
