Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-07 / 154. szám

1981. június 7., vasárnap Dunántúli napló 11 Nyolc külföldi együttes Nemzetközi gyermek­kórus­fesztivál Komlón 1972-ben találkoztak először gyermekkórusok Komlón. Egy hét múlva, június 12—13—14-én ötödik alkalommal rendeznek bányászvárosunkban — immár nemzetközi fesztivál jelleggel — gyermekkórus-találkozót. Két­évenkénti ez a találkozó, ezút­tal három év után gyűlik össze tizennégy gyermekkórus, lévén ez a fesztivál első nagyobb rendezvénysorozata Komló város 30. évfordulójának. A háromnapos kórusfeszti­vált ezúttal Komló területén rendezik meg, tehát pécsi kon­certek nem lesznek. A 14 részt vevő kórusból nyolc a külföldi. Ezek az együttesek Vilniusz (Szovjetunió, Litván SZSZK); Stainz, Salzburg (Ausztria); Weimar (NDK); Bydgoszcz (Lengyelország), Hradec-Kralo- va (Csehszlovákia), Duisburg (NSZK), és Csantavér (Jugo­szlávia) városokból érkeznek. A fesztivál magyar kórusai: Orosz­lány, 3. sz. Általános Iskola; Nyíregyháza, 4. sz. Ált. Iskola; Budapest, Rädda Barnen úti Ált. Iskola; Szolnok, Kassa úti Ált. Iskola; Pécs, Mátyás kir. utcai Ált. Iskola valamint a komlói Kodály Zoltán Zenei Ált. Iskola kórusai. A nagyszabású megnyitóün­nepséget május 12-én, pénte­ken délelőtt fél 10-kor tartják meg a Lenin téren. A gyerekek a himnuszok és a zászlófelvo­nás után megkoszorúzzák Ko­dály Zoltán szobrát. Ezt köve­tően a Május 1. Művelődési Házban Bartók-emlékkiállítás kezdődik meg, az Ifjúsági Ház­ban az eddigi gyerekkórus-ta- lálkozók történetéből nyílik ki­állítás. Pénteken és szombaton este 7 órakor lesznek a feszti- vólkoncertek a pártbizottság nagytermében. Szombaton dél­előtt 8 ország több mint fél­ezer kisdiákja találkozik, is­merkedik egymással kötetlen program, játék keretében Si- kondán. Délután a Lenin téren nagyszabású szabadtéri kórus- hangversenyt terveznek, ahol 14 részt vevő és 9 helyi iskolai kórus lép a pódiumra. Vasár­nap délelőtt iskolákba látogat­nak a vendég együttesek, este 7 órakor a Lenin téren oklevelek és fesztiváldíjak átadásával zá­rul a háromnapos program. Brigád­tanácskozás A lengyel SOW biztosításé fejtés tapasztalatait vitatták meg a Pécs-Bányaüzem Kecskés György vezette brigádjának a tagjai június 6-án az István- akna melletti Józsefházán meg­tartott munkaértekezletükön. A csapat a Mecseki Szénbányák történetében rekordot állított fel, amikor tavaly a több mint ötvenfős munkaközösség 310 métert haladt előre a széntelep csapásában minden zavar, probléma nélkül. Különösen szép egyéni telje­sítményt ért el többek között Nagy Ferenc vájár, Boda Já­nos és Budányi Gusztáv csil­lés. A vállalatnál Pécs-Bánya- üzem az egyik jelentős bázisa a gépesítésnek, a munkafelté­teleket is javítják ezzel és nő a termelékenység is. Nagy szükség van a gépesítésre, mert csökken a létszám és fontos, Az Állami Biztosító hétfőn kezdi a kárrendezést Bőséges eső volt Baranyában Talpra állnak a tavaszi vetések A kalászosok kiheverik a szárazságot A szombati határszemléken megelégedéssel nyugtázhatták a mezőgazdasági szakemberek, teljesítette feladatát a termé­szet, bőséges csapadék hullott a baranyai földekre. Sok he­lyen úgy értékelték, milliókat jelentett az eső. Mohács környékén mértek a legtöbbet: a szőlőhegyen 57, Kölked határában 46, a város körül 51 millimétert. Nagyon várták a csapadékot, mert az elmúlt hetek átlaga mindössze két milliméter eső volt. Jókor érkezett a pénteki eső a szőlő­nek, segíti a búza növekedését, serkenti a szemképződést. Mozsgón éjjel csendes eső esett, 31 millimétert mértek. Bár ezen a környéken nem volt olyan száraz az időjárás, május végén is esett, igaz, a mostani­nak csak fele, de így könnyeb­ben vészelték át a kánikulát a vetések. A majsi termelőszövetkezet­ben is felsóhajtottak: ez volta megmentő, a 34 milliméternyi eső! Elmondták, a szénabeta­karítást nem zavarta, azzal vé­geztek. S azért volt különösen jelentős, mert a szóján és a ké­sőn vetett kukoricán az elmúlt napokban megmutatkoztak már a szárazsáa miatt a levélzsugo­rodások. Ügy vélik Majson, hogy most már a kalászosok is kiheverik az eddigi forróságot. Egyházaskozáron volt a leg­mostohább az idei tavasz, ezen a tájon alig esett eső az előző hónapokban. A mostani eső talora állította a tavaszi vetése­ket, de félő, hogy a búza mór nem hozza be a lemaradást. Péntek éjjel gátszakadás is tör­tént a termelőszövetkezet Tó­fű és Szászvár között települt halastavánál. Az éjszakai ügye­letesek hamar helyreállították a gátat és nem keletkezett kára a szövetkezetnek. Az Állami Biztosítónál kilenc mezőgazdasági nagyüzem je­lentett be tegnap kárt a csütör­töki zivatar után. Szalónta—Új- petre—Pécsvá rád— Szilágypuszta és a Szigetvári Állami Gazda­ság somogyhársíágyi térségét sújtotta a zivatar, mintegy tíz­ezer hektárnyi területet. Az ÁB hétfőn kezdi meg a kárrende­zést. A meteorológiai előrejelzés szerint változékony időjárásra és további csapadékra számít­hatunk. G. M. Rendelkezés a bútoralkatrészek kötelező gyártásáról Rendelet írja elő, hogy a kötelező jótállással árusított, 200 forint értéken felüli bú­torokhoz a gyártók a vásár­lástól számított legalább 6—8 évig kötelesek alkatrészeket előállítani. A zavartalan ellátás, után­pótlás érdekében a Belkeres­kedelmi Minisztérium az ipa­ri tárcával egyetértésben meghatározta azoknak az al­katrészeknek a körét, ame­lyeket az előírt időn belül a termelők, az importálók gyár­tani, illetve beszerezni köte­lesek. Az alkatrészek körét a gyakorlati tapasztalatok alap­ján a korábbiakhoz képest szűkítették, ugyanakkor meg­követelik, hogy a bútorokhoz vasalásokat, szerelvényeket, cserélhető bútorlábakat, gör­gőket, konyhabútorok speciá­lis fém vagy műanyag sze­relvényeit állandóan tartani kell. Amennyiben ilyen alkat­részekre fogyasztói igény me­rül fel, annak kielégítését a gyártó, az importáló vállalat nem tagadhatja meg. Pethö Sándor, az MSZMP Szigetvár városi-járási Bizottság titkára ünnepi beszédét mondja Kitüntetések a szigetvári úttörők jubileumi ünnepségén Tegnap délután a Magyar Úttörők Szövetsége megalaku­lásának 35. évfordulója alkal­mából Szigetvárait jubileumi ünnepséget rendezett a Szi­getvár járási-városi úttörőelnök­ség. Hagyomány, hogy ötévenként találkoznak a fiatal úttörőveze­tők idősebb, tapasztaltabb tár­saikkal, akik a mozgalom kez­detén kivették részüket ebből a munkából. Hagyomány az is, hogy ilyenkor a legkiválóbbak­nak, munkájuk elismerésének jeléül kitüntetéseket nyújtanak át. Úttörővezetői érdemrendet kapott: Hortobágyi József, a táborozási szakbizottság tagja, a szentlászlói tanács elnöke és Markovics József felsőszent- mártoni nyugdíjas pedagógus. Kiváló Úttörővezető kitüntetést vettek át: Ács Józsefné, a Lenin lakótelepi iskola úttörővezetője, Csirke Ernőné dencsházai pe­dagógus, Rémes Jánosné, a somogyapóti úttörőcsapat veze­tője és Varga József, a dob­szai tsz elnökhelyettese, úttörő­gárda munkásőr szakaszvezető. Kiváló lljúvezetö Munkáért kitüntetést kapott Hamarics Zsolt, a városi honismereti szakkör ifivezetője, a Ma­gyar Úttörők Szövetsége Or­szágos Tanácsa dicsérő ok­levéllel tüntette ki Litter Já­nost, a járási hivatal dolgozó­ját, Nagy Ernőnét, a Lenin la­kótelepi iskola pedagógusát, Németh Máriát, a nagypeterdi úttörőcsapat vezetőjét és Vitári Jenőt, a somogyapóti általános iskola igazgatóját. A Baranya megyei úttörőelnökség dicsérő oklevelet és jubileumi emlék­plakettet adományozott a Szi­getvári Állami Gazdaság veze­tőinek és dolgozóinak, valamint a Szigetvári városi-járási Mun- kásőrpara.ncsnokságnak. A Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Liptai János munkásőr. Ezenkívül a Szigetvár városi­járási úttörőelnökség 35 úttörő­vezetőnek jubileumi emlékjel­vényt; 30 éve végzett úttörőve­zetői munkáért 30 éves emlék­jelvényt 8 főnek; a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának emlékplakettjét 41 főnek, s végül 23 csapatvezető­nek a jubileumi évben végzett jó munkájáért a szövetség em­lékplakettjét adományozta. A lengyel SOW gépek tapasztalatairól hogy a mélyművelésű bányá­ban a fiatalok is megmaradja­nak hosszú ideig az üzemben. Miről szóltak a brigádtagok? Többek között azt említették, hogy a műszakiak, gazdasági vezetők vegyék még jobban figyelembe a javaslataikat, újí­tásnak is beillő ötleteiket, hi­szen ez a főként 40—50 éves em­berekből álló csapat vállalko­zik az új technikák bevezetésé­re, ezzel a népszerűsítésére, ígérték, hogy az új típusú SOW- okat is kipróbálják, sőt a ki­használatlanokat is üzembe állítják, ha arra szükség lesz. Kecskés György brigádvezető azt hangsúlyozta, hogy házilag változtatni kell néhány techni­Javaslat, újítás értékű ötletek Kérik a vezetők nagyobb figyelmét kai megoldáson, hogy a mo­dern fejtési önjáró biztosító berendezések jobban bírják a telepek gyakori dőlésszögválto- zásait, vagy a bizonytalan geo­lógiai viszonyok közepette ne csúszhassanak, süllyedjenek meg. A Mecseki Szénbányáknál a SOW-okkal kijövesztett szén­mennyiségnek a felét Pécs-Bá­nyaüzem produkálja. A Kecs­kés-csapat bebizonyította, hogy a nehéz geológiai adottságok mellett, gázkitöréstől is tartva, — lehet kimagasló eredménye­ket elérni a fizikai munkát könnyítő önjáró biztosító beren­dezések segítségével. Sőt újab­bak vásárlását is szorgalmazza eddigi eredményeiken felbuz­dulva a brigád. Ugyanezt, vagyis a saját erőből történő műszaki fejlesztések fontossá­gát emelte ki dr. Geisz Mihály, a Baranya megyei Pártbizott­ság osztályvezetője is, akit meghívott a brigád erre a hét­végi tanácskozására. Cs. J. Olvasótábor Bárban Az anyanyelv tökéletesítése nemcsak a fogalomalkotás szempontjából elemi feltétel, hanem azért is, hogy a kiala­kult nyelvi készséggel, vagyis minél tökéletesebb fogalom- rendszerrel birtokunkban ered­ményesebben láthassunk hozzá más nyelvek megtanulásához. A hazai nemzetiségeink számá­ra pedig az anyanyelv tudása mellett a közéletben nélkülöz­hetetlen a magyar nyelv kifogás­talan elsajátítása. E kettős fel­adat megoldását hatékonyab­ban szolgálják a gyerekek szá­mára - baranyai kezdeménye­zésre — indított olvasótáborok. Tegnap délután a 6. horvát- szerb nyelvű olvasótábort nyi­totta meg Bárban dr. Eperjessy Ernő minisztériumi tanácsos, köszöntve a hazánk délszlávok által lakott területeiről és a jugoszláviai iskolákból érkezett 80 iskolást, valamint a Magyar- országi Délszlávok Demokrati­kus Szövetsége és Mohács város társadalmi vezetőit. A tíznapos olvasótábor lakói - a Pécsi Tanárképző Főiskola szerb-horvát hallgatóinak veze­tésével — kiscsoportos foglal­kozásokon megismerkednek a hazai és a jugoszláviai szerb- horvát irodalommal. Vendégük lesz Blazsetin István, Dékity Márk és Gálity Ljubinko ma­gyarországi délszláv költők. Vu- jicsics Tihamér népdalgyűjtését Kersics Anka ismerteti, és fog­lalkozásokat tartanak a tábor­ban a Narodne Novine heti­lap, a pécsi körzeti rádió és a körzeti televízió szerb-horvát nyelvű szerkesztőségének mun­katársai. Kirándulások, vetélke­dők és táncház teszi változa­tosabbá a foglalkozásokat, amelyeken részt vesz Páncsics Miklós sokszoros labdarúgó­válogatott és Vidákovics Antal koreográfus. K. L. Új könyvsorozat GONDOLKODÓ MAGYAtOK < í J 'i f í y BABITS MIHÁLY J * A magyar ! í jellemről V í f | X y J MACVtTÓ KÖNYVKIADÓ í í J Gondolkodó magyarok A Magvető Könyvkiadó újab­ban azzal is emlékezetessé te­szi az ünnepi könyvhetet, hogy erre az alkalomra 'dőzítve je­lenteti meg frissen induló könyvsorozatait. Három évvel ezelőtt a RA-RE — Rakéta Re­génytár — színes zsebkönyvei­vel szerzett örömet az olva­sóknak és népszerűséget a kiadványainak, majd a Magyar Hírmondó érdekes kultúrtörté­neti sorozata következett, az idén pedig a Gondolkodó ma­gyarok. Mint az előző sorozatok esetében, a Gondolkodó ma­gyaroknak is egyszerre több — szám szerint hat — kötete lá­tott napvilágot a könyvhéten. A kiadó úgy tervezi, hogy a jövő­ben évenként tizenkettőt jelen­tet meg ezekből az egyszerű, de nagyon tetszetős kiállítású könyvecskékből. „A sorozatban olyan írások újrakiadására vállalkozunk — írja a szerkesztő, Szigethy Gá­bor —, melyekben egykori írók, művészek, politikusok, tudósok koruk lényeges társadalmi kér­déseit boncolják, elemzik. Ezek a füzetek lehetővé teszik, hogy sokat emlegetett, de ma már ritkán olvasott vagy méltatlanul elfeledett művek ismét az olva­só kezébe kerüljenek.” Tehát a Magyar Hírmondóhoz hasonló­an a múlt írott, értékes emlé­keinek felfedezését és népsze­rűsítését vállalja a sorozat, az­zal a különbséggel, hogy míg a Magyar Hírmondó egyes kö­tetei sokrétű válogatások, itt egy-egy mű, egy-egy szerző ha­tározza meg a kötet jellegét. Mivel többnyire elfelejtett vagy széles körben kevésbé ismert írások közzétételéről van szó, a szerkesztő jónak látja, hogy minden kötethez eligazító be­vezetőt, megértést segítő jegy­zeteket csatoljon. Ezáltal a so­rozat nemcsak az egyes művek keletkezésének körülményeiről tájékoztat majd, de a kor vo­natkozásairól, történelmi-társa­dalmi összetevőiről is áttekin­tést ad. Már az első hat kötet arról győz meg bennünket, hogy a Gondolkodó magyarok sorozat a lehető legteljesebben igyek­szik megvalósítani a kiadói cél­kitűzést. Nagy érdeklődéssel fedeztük fel a kötetek között Eabits Mihálynak A magyar jellemről írott munkáját, mely a költő csaknem elfelejtett ta­nulmányainak egyike, Vajda János egészében itt publikált naplóját a szabadságharc és a bukását követő évek emlé­keiről. Hogy milyen alapvető politikai nézetkülönbségek vol­tak Deák Ferenc és Kossuth Lajos között a kiegyezést ille­tően, arról a kettejük „párbe­szédét” tartalmazó könyvből értesülhetünk. Hosszú évtizedek után ismét önálló kötetben ol­vashatjuk Kölcsey Ferenc híres Parainesisét, Apáczai Csere János egyik legfontosabb pe­dagógiai röpiratát (Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról. . .), valamint Széchenyi István 1842- es akadémiai beszédét, mely a magyar nyelv ügyében kifejtett szenvedélyes érveivel máig ható dokumentuma a reformkori tö­rekvéseknek. Végül egy fontos észrevételt szeretnék tenni a sorozattal kapcsolatban, örömünket ala­posan rontotta, hogy a Gondol­kodó magyarok kötetei már a könyvhét első napján elfogytak. Nem hiszem, hogy a túl nagy kereslet volt ennek az oka, in­kább az a kiadói óvatosság, mely minden újat kevés pél­dányszámban jelentet meg. Reméljük, hogy az újbóli ki­adásra nem kell sokat vár­nunk. K. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents