Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-01 / 148. szám

Törökfürdő-kiállítás Pécsett Pénteken átadják a nagyközönségnek 1881-ben bontották le 1977-ben tárták fel Pécsett a volt fogászati klinika előtt a Három hajdani török für­dő egyikét, a Merni pasa vagy Memisah boszniai def- terdzsár által építettet, s a műemlékileg helyreállított romfürdőt a hozzákapcsolt fürdőkiállítással együtt e hét péntekén adják át a nagy- közönségnek. Memin kívül Gázi Kászim pasa a mostani megyei bí­róság helyén és Ferhád pasa a belvárosi áruház helyén épített fürdőt. Legtovább a Memié létezett; igaz, nem fürdőként. Raktárként hasz­nálhatták, egy 1859-ben kelt ábrázoláson még látható, s s tudjuk, hogy 1881-ben bon­tották le, annyit hagyva be­lőle, amennyi négy éve elő­került a föld alól. Közös vég­zetük volt a pécsi török für­dőknek, hogy nem tudták használni. Egyrészt, mert a barokk ember bizonyítottan nem szeretett fürdeni; más­részt, mert nem ismerték a használat módját. Ezeket a a fürdőket ugyanis fűteni kellett, a vizet valahonnan idejuttatni, nem úgy, mint a budai török fürdőkben, ame­lyeket a hévízforrások fűtöt­tek és láttak el meleg vízzel. A romfürdő helyreállítását és a Minaret Szállótól el­vett helyiségek kiállítóhelyi­ségekké alakítását Bach- monn Zoltán tervezte, a mun. kát a pécsi városi tanács jelentős anyagi támogatásá­val az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építésve­zetősége végezte, a kiállítást Gerö Győző rendezi. Tőle tudtuk meg, hogy ez az egyetlen olyan török gőz­fürdő hazánkban, ami belső rendszerében úgy rekonstruá­lódott, hogy minden részle­tét meg lehet ismerni, mert minden részletnek olyan ma­radványait lelték meg, ame­lyek alapján hitelesen helyre­állíthattak mindent. Eredeti helyén találták az alulról fűtött padlószintet, az eredeti szerint faraghatták újra a falikutakat, az eredeti he­lyeken és magasságban for­málták újra a fürdőpadokat, s a csorgókút is az eredeti helyre került, az eredetivel egyező alakban. Szemléltetik a fürdő működését is, és tel­jes képét adnak az érdeklő­dőknek a rendkívül fejlett tö­rök fürdőkultúráról, amely bi. zánci közvetítéssel a rómaiak­tól jutott el a törökökhöz. H. I. A „Gödöt” és a Nők iskolája Vajda László (Vladimír) és Koltai Róbert (Estragon) Beckett Go- dot-ra várva című drámájának főszerepében Szabadtéri kamara­színpad Bogláron A kaposvári színház nyári Öregdiákok Bonyhádon Júniusi kánikulo hősége rezgett a patinás bonyhádi gimnázium ódon épületé­ben. A jó kétezernyi ven­dégsereget jólesőn hívogat­ta a hatalmas gesztenyék, hársak hűvöse az alma ma­ter parkjában. Hangszórók, díszelnökség, Himnusz és Szózat; szavalatok, ünnepi megemlékezések ... Volt ennek a hétvégének valami évzáróünnepség-hangulata, ahol ugyan nem osztottak „indexet”, értesítőket, csu­pán egyetlen egy bizonyít­ványt állított ki maga az is­kola; önmagáról. Színjele- set, ha ezt a kalkulust nem is. írta be, s nem is mond­ta ki senki. Színjeleset az iskolai megemlékezés „tan­tárgyból" éppúgy, mint ar­ról a 175 esztendőről, ami­óta fennáll. Sok-sok elegáns öregúr és sok-sok fiatalabb érke­zett családostól is erre az eseményre, diákkora kis vá­roskájába. Mintegy ezerhá­romszázán jöttek el; szá­mosán külföldről, a világ különböző tájairól. Ősz fej­jel, lélekben néhány órára visszafiatalodva járták be a néhai kedves zugokat, a termeket, a városka és a környék megannyi kedves emlékű helyét. Tanárok és egykori tanárok; idős pro­fesszorok és tudósok, és a fiatalabb értelmiségiek együtt, egykori osztálykö­zösségekben idézték fel a diákkor visszahozhatatlan szépségét és az iskola mé­lyen emberi szellemiségét — mindannyiok útravalóját. Azt a szellemet, amely ér­tékekre, műveltségre, em­berségre nevelt minden ko­rokban; ahonnan mindig sokan jutottak felsőbb isko­lákba (1980-ban pl. az érettségizettek több mint fele); s ahol a neves elő­dök — Petőfi Sándor, az or­vosprofesszor Balassa Já­nos; Kardos Tibor, Illyés Gyula s mások, kik falai között jártak vagy érettsé­giztek — tisztelete ma is elevenen él. „Bonyhádon jó volt diáknak lenni — mond­ta az intézet egyik öreg­diákja —, mert gondolkodó embert nevelt, olyat, aki a magyarsága mellett tudott európai is lenni”. Valahol itt lehet a titka a bonyhádi gimnáziumnak, s abban, hogy ezt a hagyo­mányát ma is ápolja. Mindenkori öregdiákjai, az 50-60 éve érettek épp­úgy, mint a maiak, össze­tartanak, kapcsolatokat ápolnak és szinte évente, kétévente találkoznak egy­mással. S ha más nem len­ne — ettől is színjeles, írat­lanul és nem hivatalosain a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium. (w. e.) □Hétfői elöadásairói Harmadik alkalommal lép közönség elé nyári színházi programmal a kaposvári Csiky Gergely Színház, összesen 16 előadást tartanak július 4. és augusztus 1. között Bogláron, a Kálvária-domb tujákkal öve­zett festői környezetében kiala­kított mini szabadtéri színpa­don. Korábbi vállalkozásaik (Ivó Bresan; Paraszt Hamlet; P. Foster: Ezüstkirálynő csehó; s a Godotra várva felújítása) után a napokban kezdik új bemutatójuk, Moliére: Nők is- kotója c. vígjátékának próbáit. Néhány éve, amikor Ascher Tamás rendezésében kimagasló sikerrel játszották 60 személyes „padlásszínházukban" a Go- dot-t, megkérdeztem Zsámbéki igazgatót: meddig tartják .a darabot műsoron? „Ameddig a közönség ezt igényli" — vá­laszolta. S a közönség érdek­lődése úgy tűnik, azóta sem lanyhult. A darabot az elmúlt nyáron ugyanabban a rende­zésben és szereposztásban (Koltai Róbert, Helyey László, Vajda László, Lukáts Andor) tűzték műsorra Bogláron — s telt házak előtt ment. Az idei nyáron ugyancsak nyolcszor látható Beckett darabja (VII. 4., 5., 9., 10., 11.. 15., 16., 17.) A Nők iskoláját a színház igaz­A nemzetiségi kultúra ápolá­sának jegyében, a kínálat gaz­dagítására külföldi kiadók ma­gyar és idegen nyelvű kiadvá­nyait szerezte be a Művelt Nép pécsi, Széchenyi téri könyves­boltja. A könyvhét alkalmából a Kriterion (román), a Madách (csehszlovák), a Kárpáti (szov­jet) és a Fórum (jugoszláv) könyvkiadók köteteiből adnok ízelítőt. gatója Babarczy László rende­zi, s a fontosabb szerepeket Rajhona Adóm, Spindler Béla, Csákányi Eszter, Bezerédy Zol­tán, Dánlfy Sándor játsszák. A női főszerepre pedig — Tóth Éva, Tarján Györgyi, Básti Juli kaposvári debütálása után — a színház legújabb fölfedezett­jét Csonka Ibolya III. éves fő­iskolai hallgatót kérték fel. (Az előadások időpontjai: július 23., 24., 25., 28., 29., 30., 31. és augusztus 1.) A kaposváriak nyári bogiári előadásait így jellemezte Babarczi László: — A déli Balaton-part műsor- ellátásában a kaposvári szín­ház színvonalához méltóan sze­retnénk részt vállalni A szín­hely és a környezet intim hatá­sa kamarajellegű produkciókat kíván. A mi nyári színházunk­nak ez a karaktere. 200 ülő- és valamennyi állóhely van pil­lanatnyilag a nézőtéren. Sze­retném ha az idén legalább 250 embert le tudnánk ültetni, hiszen sokan hosszú utazással érkeznek este Boglárra, az elő­adásainkra .. — Hol juthatnak jegyekhez? — Kaposvárott a jegyirodá­ban; Pesten a központi jegy­irodában, Bogláron a pavilon­ban vagy a helyszínen. Említést érdemel a kínálatból a sok meséskönyv, köztük Emi- nescu meséi, az Aranykulcsocs- ka, J. Hasek művei, Sütő András írásai, kalotaszegi hímzéskönyv. A magyar és külföldi kiadók együttműködése keretében megjelent néhány kis példány- számú, magyar nyelvű alkotá­sokból is érkezett a könyvvá­sárra. W. E. Eminescu-mesék és Aranykulcsocska Iftszobrószok Rétfalvi Sándor életfa-kompozicióján dolgozik Megkezdődött a munka a siklósi szobrász- szimpozionon Két hete kezdődött meg a Siklósi Alkotótelepek szobrász- szimpozionján az alkotó tevé­kenység. Jelenleg négy szob­rászművész dolgozik: a pécsi Rétfalvi Sándor tavaly elkezdett munkáját fejezi be az idén, há­rom külföldi művész pedig nagyszabású munkába kezdett. Olyanba, amit nem szándékoz­nak befejezni maguk. — Elképzelésünk, hogy olyan helyet alakítsunk ki, ahol a szobrászok leülhetnek megbe­szélni dolgaikat — mondja Mathias Heitz osztrák művész. — Beszélgetni legjobban árnyas fa alatt, asztal mellett, kelle­mes környezetben lehet. Nagy fa áll a nagyharsányi kőfejtő bejáratánál, ide kerül majd a nagy asztal, s köré az ülőalkalmatosságok sora. Ter­mészetesen kőből, mi másból is készülhetne egy szobrászszim- pozionon! S azért nem tervezik befejezni, mert a következő évek művészei mindig alakít­hatnak majd rajta, bővíthetik. Kétszeresen is: tárgyakkal, s az itt születő gondolatokkal. Mathias Heitz a legnevesebb osztrák szobrászszimpozion, a lindenbrunni vezetője, nevét a világ valamennyi szabadtéri al­kotóműhelyében ismerik. A nagyharsányi működő bányá­ban találtunk rá, egy hatalmas kőtömbön, mellette japán fia­talember, lun Ohara, öt éve jött Európába, hogy gyarapítso tájtervezői tudását. S mivel a lindenbrunni szimpozion első­sorban a táj alakításával fog­lalkozik, került kapcsolatba négy éve Mothias Heitz-cel. A hatalmas kőtömb lesz a majdani beszélgetőasztal. Ám ahhoz, hogy átvihető legyen a régi kőfejtőbe, előbb három da­rabra kell repeszteni. A repesz- téshez o tervezett vonalaik mentén számtalan lyukat fúrnak egymás mellé, majd ékekkel darabolják. Még így is nagy ne. hézségekbe fog ütközni az át­szállítás, hiszen például annak a járműnek, amely elbírja a kö­veket, nincs engedélye, hogy közútra menjen. A Siklósi Alko­tótelepek vezetői intézik ezeket az ügyeket. A harmadik külföldi, a nyu­gatnémet Peter Vogt a szobor­kertben dolgozik, ő már az asz­tal mellé kerülő ülőköveket fa­ragja. Délnyugatról, híres fehér­bor-vidékről jött az NSZK-ból a vörös bor hazájába. — Kőfaragó mesternek tartom magam, otthon elsősorban épü­letekhez készítek díszítéseket. Magamnak meg nonfiguratív szobrokat. Tanulni jöttem Naqy- harsónyba, s úgy találom, sokat tanulhatok Itt, ebben a gyönyö­rű környezetben, remek kollé­gák között. b. I. Peter Vogt (balról) egy kisebb „szék”, Jun Ohara a nagy kőasztal kiszabadításán tevékenykedik

Next

/
Thumbnails
Contents