Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-01 / 148. szám

Törökfürdő-kiállítás Pécsett

Pénteken átadják a nagyközönségnek 1881-ben bontották le

1977-ben tárták fel Pécsett a volt fogászati klinika előtt a Három hajdani török fürdő egyikét, a Merni pasa vagy Memisah boszniai def- terdzsár által építettet, s a műemlékileg helyreállított romfürdőt a hozzákapcsolt fürdőkiállítással együtt e hét péntekén adják át a nagy- közönségnek.

Memin kívül Gázi Kászim pasa a mostani megyei bíróság helyén és Ferhád pasa a belvárosi áruház helyén épített fürdőt. Legtovább a Memié létezett; igaz, nem fürdőként. Raktárként használhatták, egy 1859-ben kelt ábrázoláson még látható, s s tudjuk, hogy 1881-ben bontották le, annyit hagyva belőle, amennyi négy éve előkerült a föld alól. Közös végzetük volt a pécsi török fürdőknek, hogy nem tudták használni. Egyrészt, mert a barokk ember bizonyítottan nem szeretett fürdeni; másrészt, mert nem ismerték a használat módját. Ezeket a a fürdőket ugyanis fűteni kellett, a vizet valahonnan idejuttatni, nem úgy, mint a budai török fürdőkben, amelyeket a hévízforrások fűtöttek és láttak el meleg vízzel.

A romfürdő helyreállítását és a Minaret Szállótól elvett helyiségek kiállítóhelyiségekké alakítását Bach- monn Zoltán tervezte, a mun. kát a pécsi városi tanács jelentős anyagi támogatásával az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építésvezetősége végezte, a kiállítást Gerö Győző rendezi. Tőle tudtuk meg, hogy ez az egyetlen olyan török gőzfürdő hazánkban, ami belső rendszerében úgy rekonstruálódott, hogy minden részletét meg lehet ismerni, mert minden részletnek olyan maradványait lelték meg, amelyek alapján hitelesen helyreállíthattak mindent. Eredeti helyén találták az alulról fűtött padlószintet, az eredeti szerint faraghatták újra a falikutakat, az eredeti helyeken és magasságban formálták újra a fürdőpadokat, s a csorgókút is az eredeti helyre került, az eredetivel egyező alakban. Szemléltetik a fürdő működését is, és teljes képét adnak az érdeklődőknek a rendkívül fejlett török fürdőkultúráról, amely bi. zánci közvetítéssel a rómaiaktól jutott el a törökökhöz.

H. I.

A „Gödöt” és a Nők iskolája

Vajda László (Vladimír) és Koltai Róbert (Estragon) Beckett Go- dot-ra várva című drámájának főszerepében

Szabadtéri kamaraszínpad Bogláron

A kaposvári színház nyári

Öregdiákok

Bonyhádon

Júniusi kánikulo hősége rezgett a patinás bonyhádi gimnázium ódon épületében. A jó kétezernyi vendégsereget jólesőn hívogatta a hatalmas gesztenyék, hársak hűvöse az alma mater parkjában. Hangszórók, díszelnökség, Himnusz és Szózat; szavalatok, ünnepi megemlékezések ... Volt ennek a hétvégének valami évzáróünnepség-hangulata, ahol ugyan nem osztottak „indexet”, értesítőket, csupán egyetlen egy bizonyítványt állított ki maga az iskola; önmagáról. Színjele- set, ha ezt a kalkulust nem is. írta be, s nem is mondta ki senki. Színjeleset az iskolai megemlékezés „tantárgyból" éppúgy, mint arról a 175 esztendőről, amióta fennáll.

Sok-sok elegáns öregúr és sok-sok fiatalabb érkezett családostól is erre az eseményre, diákkora kis városkájába. Mintegy ezerháromszázán jöttek el; számosán külföldről, a világ különböző tájairól. Ősz fejjel, lélekben néhány órára visszafiatalodva járták be a néhai kedves zugokat, a termeket, a városka és a környék megannyi kedves emlékű helyét. Tanárok és egykori tanárok; idős professzorok és tudósok, és a fiatalabb értelmiségiek együtt, egykori osztályközösségekben idézték fel a diákkor visszahozhatatlan szépségét és az iskola mélyen emberi szellemiségét — mindannyiok útravalóját. Azt a szellemet, amely értékekre, műveltségre, emberségre nevelt minden korokban; ahonnan mindig sokan jutottak felsőbb iskolákba (1980-ban pl. az érettségizettek több mint fele); s ahol a neves elődök — Petőfi Sándor, az orvosprofesszor Balassa János; Kardos Tibor, Illyés Gyula s mások, kik falai között jártak vagy érettségiztek — tisztelete ma is elevenen él. „Bonyhádon jó volt diáknak lenni — mondta az intézet egyik öregdiákja —, mert gondolkodó embert nevelt, olyat, aki a magyarsága mellett tudott európai is lenni”.

Valahol itt lehet a titka a bonyhádi gimnáziumnak, s abban, hogy ezt a hagyományát ma is ápolja.

Mindenkori öregdiákjai, az 50-60 éve érettek éppúgy, mint a maiak, összetartanak, kapcsolatokat ápolnak és szinte évente, kétévente találkoznak egymással. S ha más nem lenne — ettől is színjeles, íratlanul és nem hivatalosain a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium.

(w. e.)

□Hétfői

elöadásairói

Harmadik alkalommal lép közönség elé nyári színházi programmal a kaposvári Csiky Gergely Színház, összesen 16 előadást tartanak július 4. és augusztus 1. között Bogláron, a Kálvária-domb tujákkal övezett festői környezetében kialakított mini szabadtéri színpadon.

Korábbi vállalkozásaik (Ivó Bresan; Paraszt Hamlet; P. Foster: Ezüstkirálynő csehó; s a Godotra várva felújítása) után a napokban kezdik új bemutatójuk, Moliére: Nők is- kotója c. vígjátékának próbáit.

Néhány éve, amikor Ascher Tamás rendezésében kimagasló sikerrel játszották 60 személyes „padlásszínházukban" a Go- dot-t, megkérdeztem Zsámbéki igazgatót: meddig tartják .a darabot műsoron? „Ameddig a közönség ezt igényli" — válaszolta. S a közönség érdeklődése úgy tűnik, azóta sem lanyhult. A darabot az elmúlt nyáron ugyanabban a rendezésben és szereposztásban (Koltai Róbert, Helyey László, Vajda László, Lukáts Andor) tűzték műsorra Bogláron — s telt házak előtt ment. Az idei nyáron ugyancsak nyolcszor látható Beckett darabja (VII. 4.,

5., 9., 10., 11.. 15., 16., 17.) A Nők iskoláját a színház igazA nemzetiségi kultúra ápolásának jegyében, a kínálat gazdagítására külföldi kiadók magyar és idegen nyelvű kiadványait szerezte be a Művelt Nép pécsi, Széchenyi téri könyvesboltja. A könyvhét alkalmából a Kriterion (román), a Madách (csehszlovák), a Kárpáti (szovjet) és a Fórum (jugoszláv) könyvkiadók köteteiből adnok ízelítőt.

gatója Babarczy László rendezi, s a fontosabb szerepeket Rajhona Adóm, Spindler Béla, Csákányi Eszter, Bezerédy Zoltán, Dánlfy Sándor játsszák. A női főszerepre pedig — Tóth Éva, Tarján Györgyi, Básti Juli kaposvári debütálása után — a színház legújabb fölfedezettjét Csonka Ibolya III. éves főiskolai hallgatót kérték fel. (Az előadások időpontjai: július 23.,

24., 25., 28., 29., 30., 31. és

augusztus 1.) A kaposváriak nyári bogiári előadásait így jellemezte Babarczi László:

— A déli Balaton-part műsor- ellátásában a kaposvári színház színvonalához méltóan szeretnénk részt vállalni A színhely és a környezet intim hatása kamarajellegű produkciókat kíván. A mi nyári színházunknak ez a karaktere. 200 ülő- és valamennyi állóhely van pillanatnyilag a nézőtéren. Szeretném ha az idén legalább 250 embert le tudnánk ültetni, hiszen sokan hosszú utazással érkeznek este Boglárra, az előadásainkra ..

— Hol juthatnak jegyekhez?

— Kaposvárott a jegyirodában; Pesten a központi jegyirodában, Bogláron a pavilonban vagy a helyszínen.

Említést érdemel a kínálatból a sok meséskönyv, köztük Emi- nescu meséi, az Aranykulcsocs- ka, J. Hasek művei, Sütő András írásai, kalotaszegi hímzéskönyv. A magyar és külföldi kiadók együttműködése keretében

megjelent néhány kis példány- számú, magyar nyelvű alkotásokból is érkezett a könyvvásárra.

W. E.

Eminescu-mesék és Aranykulcsocska

Iftszobrószok

Rétfalvi Sándor életfa-kompozicióján dolgozik

Megkezdődött a munka a siklósi szobrász- szimpozionon

Két hete kezdődött meg a Siklósi Alkotótelepek szobrász- szimpozionján az alkotó tevékenység. Jelenleg négy szobrászművész dolgozik: a pécsi Rétfalvi Sándor tavaly elkezdett munkáját fejezi be az idén, három külföldi művész pedig nagyszabású munkába kezdett. Olyanba, amit nem szándékoznak befejezni maguk.

— Elképzelésünk, hogy olyan helyet alakítsunk ki, ahol a szobrászok leülhetnek megbeszélni dolgaikat — mondja Mathias Heitz osztrák művész. — Beszélgetni legjobban árnyas fa alatt, asztal mellett, kellemes környezetben lehet.

Nagy fa áll a nagyharsányi kőfejtő bejáratánál, ide kerül majd a nagy asztal, s köré az ülőalkalmatosságok sora. Természetesen kőből, mi másból is készülhetne egy szobrászszim- pozionon! S azért nem tervezik befejezni, mert a következő évek művészei mindig alakíthatnak majd rajta, bővíthetik. Kétszeresen is: tárgyakkal, s az itt születő gondolatokkal.

Mathias Heitz a legnevesebb osztrák szobrászszimpozion, a

lindenbrunni vezetője, nevét a világ valamennyi szabadtéri alkotóműhelyében ismerik. A nagyharsányi működő bányában találtunk rá, egy hatalmas kőtömbön, mellette japán fiatalember, lun Ohara, öt éve jött Európába, hogy gyarapítso tájtervezői tudását. S mivel a lindenbrunni szimpozion elsősorban a táj alakításával foglalkozik, került kapcsolatba négy éve Mothias Heitz-cel.

A hatalmas kőtömb lesz a majdani beszélgetőasztal. Ám ahhoz, hogy átvihető legyen a régi kőfejtőbe, előbb három darabra kell repeszteni. A repesz- téshez o tervezett vonalaik mentén számtalan lyukat fúrnak egymás mellé, majd ékekkel darabolják. Még így is nagy ne. hézségekbe fog ütközni az átszállítás, hiszen például annak a járműnek, amely elbírja a köveket, nincs engedélye, hogy közútra menjen. A Siklósi Alkotótelepek vezetői intézik ezeket az ügyeket.

A harmadik külföldi, a nyugatnémet Peter Vogt a szoborkertben dolgozik, ő már az asztal mellé kerülő ülőköveket faragja. Délnyugatról, híres fehérbor-vidékről jött az NSZK-ból a vörös bor hazájába.

— Kőfaragó mesternek tartom magam, otthon elsősorban épületekhez készítek díszítéseket. Magamnak meg nonfiguratív szobrokat. Tanulni jöttem Naqy- harsónyba, s úgy találom, sokat tanulhatok Itt, ebben a gyönyörű környezetben, remek kollégák között.

b. I.

Peter Vogt (balról) egy kisebb „szék”, Jun Ohara a nagy kőasztal kiszabadításán tevékenykedik