Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-05 / 152. szám
1981. június 5., péntek Dunántúlt Tlaplo 5 Szliveni vendégeink elutaztak Baranyából „Amit láttunk, \J nagyon tetszett" H küldöttség vezetőjének nyilatkozata A szliveni vendégek a Barbokón előtt A Simeon Szlavov Szliven megyei tanácselnök-helyettes vezette bolgár tanácsi küldöttség csütörtökön befejezte baranyai látogatását. Itt-tartózkodásuk alkalmával a lakosság ellátását tanulmányozták. Jártak a Kl- SZÖV-nél, megtekintették a Me- csekvidéki Vendéglátó Vállalat önkiszolgáló boltjait és a munkásétkeztetést. Megismerkedtek a Baranya megyei Élelmiszer- kereskedelmi Vállalat munkájával és a megyei Idegenforgalmi Hivatal tevékenységével. Tanulmányozták a MÉSZÖV üzlethálózatát és megnézték a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat üzemeit, termékeit. is az itt látottak szerint kívánjuk megoldani, mivel ez a legmegfelelőbb tömegétkeztetési forma. Átvesszük az ipari szövetkezeteknél látott szolgáltatási szervezetet is.- A szliveni tapasztalatokból mit tudnának átadni?- Nálunk is vannak olyan dolgok melyek érdekesek, érdeklődést kiváltók a magyar partnerek számára. Erről persze személyesen kell meggyőződniük. A bolgár tanácsi küldöttség ma Budapestre utazott. Á. E. Tanácskozott a megyei műemlékvédelmi albizottság A műemlékvédelemről, Pécsvéradon Ha Pécsváradra utazik az ember, nevet az egyik szeme és sir a másik. A Zengő lábánál elterülő nagyközség természeti szépségei rabul ejtenék még talán Petőfi Sándort is, bár ha mostanában járna errefelé, aligha venné észre a látnivalókat. A 6-os útról még néhány évvel ezelőtt gyönyörű panoráma nyílt a festői hegyoldalra, az 1015-ben alapított apátságra, a műemlék templomokra, a tájba szépen illeszkedő iskolára ... Ez a látvány már a múlté: eltakarja az agrokémiai központ ormótlan tömbje, s a melléje épült emeletes ház. A gyors autóból már csak néhány száz méteren keresztül lehet megcsodálni a természet és a régi korok építészei által teremtett harmóniát. De bent a faluban is megmarad tudathasadásos állapotában a látogató: egyrészt örül a község gyarapodásának, a jólét bontakozó csíráinak, másrészt elszomorodik, hogy mindezt miért kell a múlt értékeinek pusztulásával, jobb esetben megcsonkulásával együtt tapasztalnia. Példa rá a főutca hivalkodó emeletes házainak sora, a falu keleti szélén a dombtetőre húzott kétszintes házerdő, a hosszú évek óta porladozó barokk Szentháromság-szobor, az alsó iskola klasszicista épületének „modernizált” ablaksora stb. Ugyanakkor vitathatatlanok az eredmények: ha lassan is, de halad a vár rekonstrukciója, több régi műemlékjellegű épületet szépen rendbe hoztak és tárgyalások folynak további műemlékek megmentéséről. Bőven nyílt tehát módja tapasztalatokat szerezni a Baranya megyei Tanács műemléki albizottsága tagjainak, amikor tegnap ebben a nagyközségben tartották meg soros ülésüket dr. Görcs László elnökletével. Radics Károly, a helyi tanács elnöke a pécsváradi műemlékekről, dr. Tihanyi Csaba, az albizottság titkára a vár helyreállításának idegenforgalmi szempontjairól, dr. Muth János esperes-plébános az egyházi műemlékekről, Takács György, a műemlék felügyelőség építésvezetője pedig a vár rekonstrukciós munkálatainak állásáról adott tájékoztatást. Délután az albizottság tagjai Zengővárkonyba látogattak el, ahol két népi műemlékházat néztek meg. H. J. n környezetvédelmi világnap megyei megnyitója- Milyen benyomásokkal utazik el Baranyából a küldöttség? - kérdeztük Simeon Szlavovot.- Minden, amit láttunk nagyon tetszett és összehasonlítási alapul szolgált. A mi küldöttségünknek az volt a feladata, hogy közvetlen kapcsolatokat alakítson ki a meglátogatott vállalatokkal, intézményekkel és kereskedelmi szervekkel. Az együttműködések mind gyümölcsözőbbek legyenek, ezért több munkacsoport cseréjére tettünk javaslatot, melyek konkrét műn. kafeladatökat végeznek majd. Az állami, szövetkezeti kereskedelmi szervek között va'lutamen- tes kapcsolat kialakítására kerül sor.- A látottakból mit valósítanak meg a közeljövőben?- A lakótelepi élelmiszerellátás mintájára mi is ABC-áru- házakat építünk az új városnegyedek ellátására. A Konzum- ban látott önkiszolgáló étkeztetést és az üzemi étkeztetést Gyorsan, bürokráciamentesen Megnyílt Budapesten a kereskedők áruháza A kis üzletek folyamatosabb, választékosabb ellátását segíti a kereskedők áruháza, amelyet csütörtökön nyitott meg a budapesti FŰSZERT, a X. kerületi Ceglédi úton, a vállalat raktárházában. Az 1500 négyzetméteres, ön- kiszolgáló rendszerben működő áruház - hasonlóan a már sikert aratott Skála-expo nagykereskedelmi raktárüzletéhez — kisebb állami, valamint szerződéses üzleteknek és magán- kereskedőknek egyaránt kínál mintegy 1200-féle cikket —élelmiszereket, háztartási, vegyi, valamint papír- és rövidárukat. A kereskedők áruháza nagykereskedelmi áron szolgál ki, s miután az áruért érte mennék, a vásárolt tétel értékének egy százalékát szállítási költségtérítésként visszaadják. Az áruházhoz boy-szolgálat is kitelepült, s a vidéki vevőknek a vállalat maga is házhoz szállít. Az áruházban csekkel, OTP-la- kossági csekkel és készpénzzel egyaránt lehet fizetni. Már a nyitást követő másfél óra alatt több mint száz vevőt szolgált ki a kereskedők áruháza. Ülést tartott Baranya megye új KISZ-bizottsága A fiatal értelmiség helyzete és szerepe T ársadalmunk egyik legösszetettebb és megoldásra váró feladatával, a fiatal értelmiség helyzetével és szerepével foglalkozott első ülésén az új megyei KISZ Bizottság. A megyében élő és dolgozó fiatal értelmiség helyzetéről: szakmai továbbképzéséről, lakás- és munkakörülményeiről, szociális helyzetéről, pályakezdéséről felmérést készítettek, s ezt az előterjesztést vitatták meg tegnap délelőtt. Baranyában is jelentős az értelmiség száma: több mint tizenhatezren dolgoznak itt, sőt, egyes szakmákban a diplomások legalább negyven százaléka 30 éven aluli. A feszültséget és a problémákat elsősorban a következő okozza - idézet a jelentésből: ,,A fiatal diplomások számára a munkába lépés időpontjának .kitolódása’ miatt sűrítetten, viszonylag rövid idő alatt és egyidejűleg jelentkeznek a munkahelyi beilleszkedés, a pályakezdés, a család- alapítás, a szakmai specializálódás, a továbbképzés külön- külön is nagy feladatai." A KISZ az elmúlt időszakban fölmérte és vizsgálta az értelmiségen belül is szinte valamennyi réteg speciális helyzetét, s a közeljövőben a legfon. tosabb feladat az lesz, hogy a tegnapi előterjesztés alapján a következő megyebizottsági ülésre már programot, feladattervet dolgozzanak ki. A feladatok, a legfontosabb tennivalók kidolgozásában a következő szempontokat kell figyelembe venni: tovább kell folytatni a fölméréseket a mik- rorétegekben is, ez azt jelenti, hogy ne csak általánosítva, nagy kategóriákban gondolkozzunk, hanem differenciáltan kell foglalkozni az egyes értelmiségi szakmákkal; tisztázni és tudatosítani kell az értelmiség mivoltának, funkciójának kérdését; a szűk szakmai témákról az átfogó kérdéskörökre kell irányítani a figyelmet; ezen a területen is vonzóvá kell tenni az ifjúsági mozgalmat; s végül, de nem utolsósorban, mindez csak akkor valósulhat meg, ha létrejön a jó együttműködés azokkal a partnerszervezetekkel, akik mindebben segíteni tudnak. d. cs. „A fák az ...” Annak idején — könyv címe volt-e, vagy egy filmé, már nem tudom — a természet elismerését véltem felfedezni a mondatban: A fák állva halnak meg. S tegrvop, a környezetvédelmi világnap Baranya megyei megnyitóján az ünnepi műsort adók egyik szavalója e sorral kezdte a versét: A fák az élet... Most már igen. Hovatovább energiánkat, lehetőségeinket messze e célnak szentelve kell óvnunk környezetünket: legalább tovább ne romoljon. Hogy megmaradjanak olyan állatok, amelyeknek napjainkra már csak néhány példánya maradt, s a következő nemzedék ne járjon úgy, mint mi: olvasmányainkban még az áll, hogy 20—30 évvel ezelőtt voltak ilyen madarak, emlősök, hüllők, mi pedig csodálkozva nézünk fel a könyvből: hogyan pusztulhattak ki ilyen hirtelen? Dehogy hirtelen! A folyamat részeként, befejezéseként, s a folyamat tovább tart. Ezt is felismerve immár több mint 10 éve minden esztendőben másmás témát állítva a középpontba, de fokozottan kerül szóba egy napon szert^ a világon a természet, a környezet őrzésének, védelmének megkerülhetetlen szükségessége. A feladat teljesítésén sokan dolgoznak, különböző állami és társadalmi szervezetek proaramjainak része a környezetkíméletre nevelni. Csakhogy... — Az emberiség azt már felismerte, milyen veszélyek fenyegetik a környezetét. Most már azt kell felismernie, milyen konkrét cselekvésekre, tettekre van szükséa ahhoz, hoqy a természetet, a környezetét a további romlástól meqkímélje, az emberiség továbbélésének feltételeit biztosítsa — hallottuk a megyei ünnepség megnyitóján dr. Földvári Jánostól, a megyei tanács általános elnökhelyettesétől, a környezetvédelmi munkabizottság elnökétől. A megnyitó ünnepség a Mecseki Kultúrparkban volt, s ezért is — valamint az ott elért eredményekre tekintettel is — természetes volt, hogy a résztvevők megtekintették az állatkertet, ahol Fülöp, István, a Kultúrpark igazgatója rövid tájékoztatóját is meghallgatták arról a munkáról, amelyet az intézmény a környezet védelme érdekében közvetlenül vagy közvetve kifejt. Mindezek felsorolását — csak megemlítve immár nemzetközi elismerését is — mellőzve nézzünk inkább a jövőbe, s szóljunk arról a 15 éves távlati fejlesztési elképzelésről, amelynek megvalósulása tovább öregbítheti Pécs hírnevét, idegenforgalmi vonzerejét — természetesen részeként a környezetvédelemmel összefüggő baranyai erőfeszítéseknek. Fülöp Istvántól hallottuk: — Szerepel elképzeléseink között egy génbank is, Pécs déli városrészének környékén, ahol a kipusztulóban lévő magyar állatfajok megőrzése-fenntartá- sa a fő cél. Szafári-rendszerű bemutató lenne ez, ahol a természetes környezetükhöz nagyon hasonló körülmények között élhetnének a magyar szürke marha, a fodros lúd, a szőke mangalica1 és a többi, már éppen csak hogy felfedezhető magyar állatfaj. A másik cél a belváros egy nagy pincéjében egy európai szintű akvárium és terrárium kialakítása, barlangmozival együtt. Úgy gondoljuk, hogy — különösen az előbbi céllal kapcsolatban — egy Pécs nagyságú városnak ilyen nemes feladatra vállalkoznia kell.- mészáros „Maszek-park” Szakszerűen! M eghökkentő az elnevezés, a mögötte levő tartalom mégsem az. Arról van szó, hogy egyre terjed egy dicséretes mozgalom Pécsett: a lakóházak körüli közterület gondozása, ápolása. Ez elsősorban az új városrészekben jelentkezik, és elterjedését mindenképpen közüggyé kell tenni. Annál is inkább, mert a krónikus munkaerőhiánnyal küzdő Kertészeti és Parképítő Vállalat hatóköréből egyszerűen kiesnek ezek a miniparkok, energiáját elsősorban, a lakóterületi új parkok létesítése, a város nagy hagyományú zöldterületeinek, parkjainak gondozása köti le. Tehát társadalmi segítségre van szükség. De hogyan? Előbb azt tisztázzuk: hogyan ne? Erre láttunk példákat minap Lvov- Kertvárosban egy rögtönzött bejáráson. 5—6 éve „belakott" házak körül jártunk. Az egyiknek a környezete sivár, gondozatlan, a fűnek a nyomát sem látni; másutt sárgára perzselő- dött a fű, egy-egy vödör vízért esdekel; ismét másutt a kertészeti vállalat által évekkel ezelőtt ültetett cserjék pompás kis dzsungellé kezdenek izmosodni ... A ztán van, ahol látni a házbeliek erőlködésének a nyomait: szeretnének kezdeni valamit a környezetükkel. Kísérőnk, Kalla Gábor kertészmérnök pontosan megmutatta, hol ültettek cserjéket, amelyeknek ma már nyomuk sincs: kiirtották őket. Mutatja azokat is, amelyeket meghagytak, de fölnyírták őket faformájúra. Minden alaposabb megfontolás nélkül ültettek új bokrokat, fákat, gyümölcsfákat (amelyeknek a telepítése ilyen helyeken tiltott, hiszen a gyümölcsük, a i^ipufogógóz okozta folyamatos szennyezés miatt fo- gyaszthalatlan) és szeszélyes összevisszaságban ültettek virágokot. A fákról még annyit: a meggondolatlanul ültetettek többségéi ki fogják vágni, hiszen közművezetékek fölé telepítették azokat, s jól tudjuk, milyen gondok származhatnak ebből. Mi hát a probléma? Az, hogy ezek a magánkezdeményezések nincsenek összhangban semmivel, s ha ebben a formában terjednének el, a városkép szebbítése helyett éppen ellenkező hatást érnének el. És mi a teendő? Mindenekelőtt az, hogy a lakosság fogadja el a közköltségen betelepített növényanyagot és elsősorban annak a gondozását vállalja. A mostanihoz hasonló szárazságban egy-egy vödör víz a növények életét mentheti meg. A legtöbb cserje egyébként akkor esik a jó szándék áldozatául, amikor még oly aprócska, hogy nem látni még, mivé válik néhány év alott. A Kertészeti Vállalat segíti a vi- rágosítást is, de idejében szóljanak — tehát ősszel —, amikor elő kell készíteni a tavaszi telepítést. H a látják a gondozás biztosítottságát, kiültetik a virágokat, s a többit a lakosságra bízzák, s a munkához szerszámokat is adnak. A lényeg az: a növények telepítése, kiültetése azoknak a dolga, akik városméretben látják a zöldterületek összefüggéseit, s így az összhangra törekednek. Mi, a lakosság a gondozást vállaljuk: az öntözést, a gyomtalanítást, a rovarkártevők elleni védekezést. Ez is nagyszerű lehetőségeket kínál a lakóterületért való munkálkodásban. Fontos lenne, hogy ezt megértve, a lakóterületi társadalmi szervek is ebbe az irányba terelnék a lakosság tenniakará- sót. H. I.
