Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-05 / 152. szám
1981. június 5., péntek Dunántúli napló 3 Hasznos vállalkozás Cukorrépaexport Jugoszláviába A baranyai ötletből dél-ma- gyarországnyi méretű vállalkozás született. Elsőként ugyanis a Baranya megyei gazdaságok kezdeményezték, hogy nemcsak a kishatár menti forgalomban, hanem ezt kibővítve, szélesebb skálában is felerősödjék a Jugoszláviába szánt cukorrépaexport. Megyénk kezdeményezését szívesen fogadta a MÉM, a Kaposvári Cukorgyár, valamint az Agrimpex Külkereskedelmi Vállalat. Március végén megkötötték az alapszerződést a jugoszláv partnerrel, amelyet hamarosan bonyolítási szerződés aláírása követhet majd. Bács-Kiskun, Baranya, Somogy és Zala megyéből 36 termelőüzem több mint 1500 hektárról 50 000 tonna cukorrépa elszállítását tervezi a pélmonos- tori, az ormosi és előreláthatóan a zágrábi cukorgyárba szeptember 15-től, illetve október 1-től. A legtöbb répát a pélmonostori gyár fogadja. Az exportszezon idején két hónapon át naponta 500 tonna répát indítanak útnak Jugoszláviába döntően vonaton, de kamionok is szállítanak majd. A minőségi elvárások rendkívül szigorúak, így például a cukortartalom alsó határa 13,5 százalék lehet, és ha ezt a szintet nem üti meg a szállító, akkor visszautasíthatja áruját a Kaposvári Cukorgyár, vagy a jugoszláv fogadófél. Baranya jár élen az exportálandó mennyiségben, hiszen 14 gazdaság 620 hektárról termeszt exportra. A legtöbb helyen többletterületről van szó, és az átlagos területnagyság 50—100 hektár. Megyénket Bács-Kiskun követi 300 hektárral. A legjelentősebb exportőrök a Szigetvári ÁG, a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát, a vejti és a drávafoki tsz. A Kaposvári Cukorgyár minden segítséget megad, hogy magas hozamok szülessenek a földeken, így a hektáronkénti 350-400, sőt 450 mázsás termés természetes legyen. Mindegyik mezőgazdasági üzemben most a legnagyobb figyelmet a gyomirtásra fordítják, ugyanis a száraz időben a különféle vegyszerek alig hatottak. A borjádiak például kénytelenek sokszor kapálni, amire nem volt példa legalább egy évtizede. örvendetes, hogy nemcsak a határ menti üzemejt jelentették be exportigényüket. Mindegyik termelőüzem bízik a vállalkozása sikerében, és reméli, hogy a korábbi évek mázsánkénti 80 —90 forintos felvásárlási ára megduplázódik. Ennek, a nemzetközi piaci helyzet kedvez, ugyanis a cukor óra csak emelkedik. Cs. J. Szabó Józsefné Amikor a pártszerveiet közbeszól.*. Az SZMT véleményezte Baranya megye fejlesztési tervét Beszélgetés Szili Józseffel, az SZMT titkárával « A közeljövőben tárgyalja meg a Baranya megyei Tanács a megye 1981—85. évi területfejlesztési programját. A terv hároméves előkészitő munka eredménye. Az előkészületek sorába tartozott, hogy megyeszerte megtárgyalták o Megyei Tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kezdeményezésére a javaslatokat, elképzeléseket. Az előkészületek zárásaként a napokban a Szakszervezetek Megyej Tanácsa is véleményezte a területfejlesztési programot. Az őszinteség és nyíltság programja Az országban egyedülálló háztáji ágazat Magyarországon egyedülálló módon háztáji ágazatot hozott létre a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát. A gazdaság sertést, illetve baromfit ad ki saját dolgozóinak hizlalásra hitelben, ehhez hitelben tápot ad, s a felhizlalt állatok leadásakor elszámol velük. A kombinát haszna az is, hogy beruházás-építkezés és plusz költségek nélkül több áruhoz jut, s a több árun keresztül plusz nyereséghez. A modell egyszerű. Erről beszélgettünk többek között a kombinát pártbizottságának titkárhelyettesével, Mőzer Fülöppel és munkatársával, Kiss János- néval. S ha valakiben most felmerülne a kérdés: mi köze a pártbizottságnak a háztájihoz — azonnal választ kap. — A kombinát pártbizottsága vetette föl a témát - mondotta Mózer Fülöp, amikor a következő ötéves terv elképzeléseit próbáltuk körvonalazni. Egyre nehezebb feltételek között termelünk, egyre nehezebb a dolgozók életszínvonalát szinten tartani, emelni, ölbe tett kézzel pedig nem ülhetünk. Kevés a pénz a beruházásokra, termékszerkezet-váltásra. Akkor merült fel bennünk: mi lenne, ha a dolgozóink otthonában — ház végében — lévő gazdasági éoületeket vonnánk be a termelésbe? Üqy, mint a jó példával élen járó termelőszövetkezetek teszik ezt? Az elképzelést a kombinát vezetése helyesléssel fogadta, s néhány embernek kiadták feladatul: vizsgálják meg a „háztáji" beindításának lehetőségeit, feltételeit. Rövidesen megiött a válasz: az elképzelés irreális. — Óriási vita kerekedett — mondja Kiss Jánosné. — A párt- bizottsági ülés újból napirendre tűzte a témát, mojd ismét arra az álláspontra helyezkedett: helyes létrehozni a kisegítő árutermelő ágazatot! Az eredmény: alig egy hónap alatt megalakult a sertéshizlaló és a baromfinevelő ágazat, mindkettőnek felelős vezetője lett, s áprilistól megkezdték az állatok kihelyezését. S mint azt beszélgetőpartnereim örömmel mondták: akadt olyan szerződő fél, aki egymaga 90 sertés hizlalását vállalta. — Több mint ötven község Polotabozsok kis község Baranya északkeleti határán, ötven -kilométernyire Pécstől. Alig több, mint 1700 lakosa van. Iskolájában 143 gyerek ta. nul, s valamennyi úttörő vagy kisdobos. Ennek az iskolának a 2887-es Petőfi Sándor úttörő- csapatánál csapatvezető 17 éve Szabó Józsefné. Ez idő alatt a csapat kétszer kapta meg a Magyar Úttörők Szövetsége országos elnökségének dicsérő oklevelét, s legutóbb a „Kiváló úttörőm unkáért" kitüntetést. Szabó Józsefné csapatvezető pedig 1975-ben megkapta az Üttörővezetői érdemérmet, 1978- ban a KISZ-érdemérmet is, hogy csak a legjelentősebb kitüntetéseit említsük. adja a kombinát dolgozóit — jegyzi meg Kiss Jánosné —, s a gazdálkodási területünkön 100 kilométeres átlót lehet meghúzni. Szinte két járásról van szó, s így hihetően nem valamiféle fellengzősség mondatja belőlem: a terület foglalkoztatáspolitikáját is segíti ez a kezdeményezés. Mert az nyilvánvaló: a kihelyezett állatokkal nemcsak a aazdaság- gal közvetlen munkaviszonyban állók foglalkoznak, hanem azok családtagjai — az otthon lévő feleségek, szülők. A Bólyi Kombinátban minden tizedik dolgozó párttag, s a 300 kommunista 12 alapszervezetben tevékenykedik. A pártbizottság erősnek érzi magát, s amikor a kérdés felmerült: mi az, amibe ai párttagok, a pártszervezetek, a pártbizottság beleszól, mi az, amit az éves gazdálkodás mellé pluszként le tud tenni az asztalra, nemcsak az előbbi háztáji témát lehet megemlíteni. — Egyre nehezebb nyereséget realizálni — mondja Mózer Fülöp. — Volt már olyan évünk is, hogy 270 millió volt az eredményünk, de ismerve a lehetőségeket, az idén a kombinát mindössze 180 millió forintos nyereségtervet készített. Ennyi tűnt reálisnak. Pártbizottságunk e témában is aktívákat tartott, mozgósította az embereket. Ma nem nehéz megértetni, hogy ha többet szeretnénk, akkor sokkal jobban, pontosabban kell dolqozni, s úgy vélem, hogy ennek is köszönhető, hogy a mozgósítás jó talajra hullott. A kombinát 101 szocialista brigádiának 2150 fős tagsága tett felajánlást pórtkez- deményezésre. S ha a tervek bejönnek, pontosan 22 millióval lesz több a nyereségünk . . . — Ebben a háztáji akció is benne van? — Nem. Ez a 22 millió minden egyes munkahely, munkahelyenként aprónak tűnő felajánlásaiból ered. A felajánlások a kombinát szintjén egyszázalékos termelésnövekedést hoznak, amivel — és ezt is jó tudni és tudatosítani az emberekben — 12 százalékos nyereségemelést jelent. S mindezért elsősorban az energiával kell takarékoskodni — a kombinátnál az idei évre A napközis gyerekek közül „loptuk el” egy kis beszélgetésre, éppen helyettesítette kol. léganőjét. Ez a kis iskola „előnye": jut plusz munka mindenkinek. Szabó Józsefné a tanítás mellett (biológia-földrajz szakos) osztályfőnök, s nemcsak csapatvezető, hanem egyben rajvezető is, s tagja a járási úttörőelnökségnek. — Azért a kis iskolának igazi előnyei is vannak — mondja. — Valódi kis közösség lett a csapatunk, minden gyereket ismerek, mindegyikről tudom, hogy mit csinál. A tantestület is ösz- szetartó, lelkes kollektíva. Nélkülük nem jutottam volna semmire. Bezzeg nem ilyen volt a helyzet 17 éve, amikor mint a Läufer László felvétele is külön energiatakarékossági programot készítettek —, s jobb emberi hozzáállást várnak a nagy kampányok idején.- Ha egy pártszervezet, párt- bizottság az adott gazdasági egység partnere akar lenni — mondotta befejezésül Mózer Fülöp -, akkor ma a legtöbb figyelmet a gazdálkodásra kell fordítania; s az éves munkatervének szervesen ki kell egészítenie a vállalati-gazdasági munkaprogramot, természetesen valamiféle pluszokra törekedve. Amennyiben ehhez az „őszinteség-nyíltság programja" is társul, van remény a pluszok megvalósulására is. Kozma Ferenc Film a mecseki szénbányászokról Az elmúlt héten a Mecseki Szénbányák igazgatóságán a vállalathoz látogatott üzemi lapszerkesztők részére bemutatták a Mecsek kincséről és a Szénbányák üzemeinél dolgozó bányászok életéről készült két rövidfilmet. A kétszer húszperces filmalkotás első része - különböző dokumentumokat is felhasználva - a mecseki köszénbányászat fejlődéséről, a Mecsekben található feketeszén népgazdasági jelentőségéről ad tájékoztatást, de jól érzékelteti azokat a kedvezőtlen geológiai viszonyokat, természeti akadályokat is, amelyek meghatározzák a mecseki szénmedence bányászatát. A film második része a bányászok életével, munkájával foglalkozik. Tájékoztatást ad a Mecseki Szénbányákra jellemző munkahelyi körülményekről, a szociális-egészségügyi ellátottság színvonaláról, de a képzési, művelődési és kulturálódási lehetőségekről is informál. A filmet a következő hetekben a Szénbányák valamennyi bányaüzeménél bemutatják. tantestület legfiatalabb tagját kijelöltek csapatvezetőnek. Még képesítés nélkül tanítottam, s közben levelezőn tanultam a főiskolán, az iskolánk tantestülete pedig akkor valóságos átjáróház volt. Szerény, de határozott és magabiztos személyiség. A járási KISZ-bizottság titkára úgy jellemezte, hogy ha kell tud rámenős is lenni, s egyszer-kétszer ráncba szedte már a helyi vezetést, de nagyon jól együtt lehet vele dolgozni. —- Ráncba szedtem? Ez kissé erős. Az biztos, hogy kiállók az igazam mellett a qyerekek, az iskola érdekében. Talán éppen ezért, ma már nagyon jó a kapcsolatunk a helyi tanáccsal, Az ülésen Szili József, az SZMT titkára terjesztette elő az elnökség álláspontját. Öt kértük meg, hogy foglalja össze a szakszervezetek véleményét a megyei területfejlesztési tervvel kapcsolatban. — E munkában való részvételünket elősegítette, hogy 900 millió forint értékű volt a megyében az elmúlt öt év alatt a szervezett dolgozók társadalmi munkája, valamint a tanácsok is igényelték a tervezés időszakában a szakszervezetek tevékenységét. Így nyílt meg annak a lehetősége, hogy a bizalmi testületek döntsenek olyan kérdésekben, amik szorosan kötődnek a dolgozók élet. és munkakörülményeihez, illetve, hogy a területpolitikai terv előkészítő munkáiban aktívan részt vegyünk. — A szakszervezet hogyan szervezte ezt az előkészítő munkát? — A szakmai megyebizottságokat kértük fel arra, hogy ismerjék meg a VI. ötéves terv ágazati célkitűzéseit, és vegyenek részt a tanácsi szakigazgatási szervekkel együtt ezeknek a kimunkálásában. Az SZMT titkársága fogta össze és irányította a szakszervezeti szervek munkáját. Ismereteket szereztünk a városokban, községekben jelentkező feszültségekről, a dolgozók érdekeiről, iqé. nyeiről. Ezeket a Megyei Tanács vezetéséhez is eljuttattuk. A megyei területfejlesztési tervkoncepcióról az SZMT elnöksége a múlt év őszén véleményt mondott, annak elfogadó, sóra kérte most a Szakszervezetek Megyei Tanácsát is, hiszen a terv a legfontosabb társadalmi igények kielégítését, a megyében jelentkező feszültségek enyhítését, az életkörülmények javítását szolgálja. A tervek szerint a fejlesztések többsége a városokban valósul majd meg, tehát ott, ahol a megye munkásainak nagy része él. Ez a munkáscentrikus- ság nem csorbul azzal az örvendetes elképzeléssel, hogy a fejlesztési alapból a korábbi 5—6 százalékról 11-12 százalékra nő a községek részesedése. A terv készítői messzemenően figyelembe vették javaslatainkat, véleményünket és helyesen sorolták a lehetőségek alapján a fejlesztési elképzeléseket. termelőszövetkezettel és a MEZŐGÉP Vállalattal. A kapcsolatok építgetésekor nem lehet könnyen megsértődni, belefáradni a munkába, mert akkor vége. A „valamit valamiért” elve érvényesül. Mi is segítünk, ők js segítenék. A 2887-es Petőfi Sándor úttörőcsapatnál nagyon tartalmas és mozgalmas az úttörőélet. Minden programban, pályázaton részt vesznek (sok sikert aratva) és saját helyi pályázatokat, kiállításokat is szerveznek évről évre. — A mi munkánkban legfontosabb a következetesség. Nem engedhetünk üresjáratokat sem magunknak, sem a gyerekeknek. S igyekszünk minél több élményt adni az úttörőinknek, de úgy, hogy az a tanulást is segítse. . . D. I. — Az SZMT-ülésen tehát „simán" átment a területfejlesztési terv? összességében igen, noha maga az elnökség és az SZMT- tagok is szükségesnek tartották néhány észrevételüket hangsúlyosan megfogalmazni. Például azt, hogy a rendelkezésre óHó anyagi estközöket úgy kell felhasználni, hogy azok mindenki által érzékelhető javulást hozzanak elsősorban a lakósellá- tósban, az egészségügyi ellátásban, a jó ivóvíz által, az alapfokú oktatásban, a közlekedés, a kereskedelem és a szolgáltatások terén. Külön hangsúlyozzuk, hogy a lakásépítésekkel egyidőben valósuljanak meg a kapcsolódó, járulékos beruházások. Ezt azért is indokolt sürgetni, mert a VI. ötéves tervben a kapcsolódó beruházások nem a célcsoport, hoz tartoznak, hanem az ágazatokhoz, így ennek megoldása felelősségteljes koordinációt igényel a tanácsok részéről. Az SZMT-ülés vitájának felszólalói is sokat foglalkoztak a lakáskérdéssel. Például gyakorta nehezíti a vállalati segítő igyekezetét, hogy nem közművesített a munkáslakások építésére biztosített terület. Ez főleg a bányászlakásoknál volt probléma. Ugyancsak észrevételezték, ahogy a. lakóskorszerű. sítéseknél. felújításoknál pazarlást tapasztalnak az emberek. A VI. ötéves terv során szinte ugyanannyi lakás felújítására kerül sor, mint újnak az építésére — nem mindegy tehát ho- gyon használják fel az erre for. dítható összegeket. — Az SZMT egyetértett a megfogalmazott célkitűzésekkel, azokat teljesíthetőnek tartotta állásfoglalásában. Ezzel lezárult a szakszervezetek tevékenysége a megye területfejlesztését illetően? — Korántsem. Már az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a területfejlesztési célok csak úgy teljesíthetők, ha minden szerv és szervezet komoly erőfeszítéseket tesz érdekében. A fejlesztési terv koncepcionális jellegű, ebből következően nagy az éves tervek jelentősége. A szakszervezetnek ezért erősíteni kell képviseleti munkáját. — Szorgalmazzuk a társadalmi összefogás gondolatát a koráb. binál szűkösebb anyagi eszközök koncentrálása érdekében. A szakszervezetek társadalmi munkával és anyagi eszközeivel is hozzájárul a terv azon' célkitűzéséhez, amely az általános iskolai tantermek számát növeli. Ugyancsak feladata a szak- szervezeteknek, hoqy szervezettebben gondoskodjon az idősebbekről, többet törődjenek velük a közösségek. S hozzá kívánunk járulni a környezetvédelemhez is. — Az SZMT összegyűjti az ágazati, vállalati, üzemi, intézményi szociálpolitikai terveket, hogy egyeztesse azokat a tanácsi elképzelésekkel. Ahol lehetséges. ott kezdeményezzük a közös beruházásokat; a tanácsoknak átadott vállalati anyagi eszközök célszerű, takarékos felhasználását. — Végezetül: megújítjuk az SZMT és a Megyei Tanács együttműködési megállapodását; ebben rögzítve a kölcsönös feladatokat és az ellenőrzés módozatait. B. L Tizenhét év az úttörőmozgalomban Szabó Józsefné, palotabozsoki csapatvezető
