Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-29 / 176. szám
Alapanyag és energia Tégla a meddőből A bányászkodás melléktermékei a meddőhegyek. Hosszú ideig hasznavehetetlen, milliókat emésztő, környezetszennyező anyagoknak tekintettük őket. Most egy olyan kísérletről számolhatunk be, amely egy fontos iparban, a téglagyártásban hasznosítja a bányameddőket. Az ausztrai durvakerámia-ipar keretében szerveződött kutató- csoport két éve foglalkozik a meddőtégla gyártásával. Kísérleteik során kiderült, hogy a bányászati melléktermék nemcsak kitűnő alapanyag, hanem ami a téglagyártásban kulcskérdés, biztosítja az égetéshez szükséges energiát is. Az osztrák szakemberek kétféle téglán dolgoznak: az egyik lehetőség, hogy magából a meddőből készül az önkiégő tégla, ameny- nyiben az alapanyag kémiai összetétele megfelelő, vagy kiváló adalékanyagot gyárthatnak. Valószínűleg ez a lehetőség az adott, mert a legtöbb bónyomeddő alapanyagként hasznosítható gazdaságosabban. így is óriási a megtakarítás, mert nincs szükség más energiára a kiégetéshez. Nem kevés már önmagában ez sem, hiszen tudjuk, hogy mai téglagyáraink emésztik az olajat, a szenet, a hagyományos módon nem sokáig tarthatók fenn. Oj technológiákat kell keresnünk a jövő gyárainak megalapozásához. Hogyan kapcsolódhatunk mi az osztrák kísérletekbe? Amit még az ottani eredményekről elmondhatunk: egyetlen tisztázatlan probléma megoldása van hátra, a meddő tégla gyártásához különleges, szendvicskemencékre van szükség. Ha ennek megoldásán is túljutott a kutatócsoport, Salzburg mellett tervezik a prototípus gyár felépítését. A hazai szakemberek, a Mecseki Szénbányák és a Baranya-Tolna megyei Téglapirai Vállalat, a HALDEX-en keresztül tartanak kapcsolatot az osztrák durvake- rámia-iparral, így értesülnek a kutatás minden fázisáról. Érdekelt a bánya, mert évente sok millió forintot költ a rekultivációs munkákra és érdekelt a téglaipar, mert a legtöbb gyára a költséges energiafogyasztás miatt veszteséges. Az első vagon komlói meddőmintát már elküldték a kutatóknak, s az már biztos, hogy alkalmas a téglagyártáshoz szükséges adalékanyag gyártására. Baranyában lesz az első hazai meddő-téglagyár? Mindez még távlati elképzelés, de az itteni adottságok a sikeres megvalósítás lehetőségét ígérik. Mint ahogy ma még képtelennek tűnő ötlet az is, hogy bányász és téglaipari szakmunkás együtt dolgozik majd, közösen teremtve új értéket a holtnak hitt anyagból. (A bányászatban már alkalmazzák azt a HAL- DEX eljárást, amivel kivonhatják a meddőben maradt darabos szenet, például a téglagyártást megelőzően) S ez az új érték a kitűnő hőszigetelő, jó szilárdságú, porózus meddőtégla. M indez ma még valóban kísérlet, de a hazai szakemberek ismerik ezeknek a kísérleteknek az eredményeit, és közös akaratuk a megvalósítás. Forradalmi változásokra számíthatunk a magyar téglaipar energiafelhasználásában. Bár az új típusú gyárakra még várnunk kell, akár egy évtizedet is, de a hozzáértők garantálják, hogy ezek a gyárak gazdaságosan, nyereségesen üzemelnek majd. G. M. □Hétfői Szabó Jánosi Nevét csütörtökön röppentette fel a hír, mikor az esti tv- híradóban bemondták, hogy ő nyerte el a KONSUMEX logi- kaijáték-pályázatának 30 000 forintos első díját. Megszületett a bűvös kocka utóda ...? Szabó János 26 éves siklósi fiatalember a Pécsi Szikra Nyomda grafikusa, 1974-ben végzett a pécsi Művészeti Gimnáziumban, kerámia szakon. Szobrászatot Pattantyús Józsefnél tanult, a főiskolára azonban nem jutott be. Volt mór dekoratőr és kirakatrendező, írt sci-fi novellákat és verset. Készít szobrot, kisplasztikát, rajzol és fest. Nyert már oklevelet országos karikatúra-pályázaton. Amolyan rutinos pályázó, de ez az első igazi sike re. Szombaton, mikor siklósi lakásán felkerestük már ott feküdt asztalán a távirat, melyben hétfőre Budapestre hívták, a díj átvételére, a szabadal- maztatási s üzleti ügyek megbeszélésére. — Számított ekkora sikerre? — Bevallom, nem. Bár a matematikát mindig szerettem, s különösen a logikai része izgatott. Amikor a pályázatot elolvastam a Rádió újságban, volt már hét-nyolc ötletem, s az egyiket lerajzoltam. Csak amikor a prototípust elkészítettem, akkor jöttem rá, milyen nehéz a játékot megoldani. Nekem egy óra kellett hozzá, s félek, hogy most hétfőn Pesten, miután három hónapja a kezemben sem volt, nem tudom majd ennyi idő alatt kirakni. Csak találgatom, a zsűri hány óra alatt oldotta meg, mindenesetre nem volt könnyű dolguk. Tudom, hogy ezért döntöttek úgy, ahogy döntöttek. — Az ötezer pályázat közül a „Bűvkörben" jelige nyert, ez lesz a játék neve is? — Biztos, hogy nem. Ezt jeligének adtam meg, talán azért, mert eszmélésem óta a körök bűvöletében élek. Anyám meséli, hogy kétéves koromban körökkel rajzoltam tele minden papírdarabot. A játék kétdimenziós, három szín kap benne szerepet és persze a kör is. — A siker és az ezzel járó pénz mégiscsak váratlanul poty- tyant az ölébe. Változtat mindez az életén? — Mindig is kötetlenebb munkára vágytam. Nehéz ingázni, reggel négykor kelni és este fáradtan lerogyni. A pénz arra kell, hogy Pécsre költözhessek. Vágyaim? Közelebb kerülni a természethez, amelytől elszakadtam. Terveim? Nutriát szeretnék tenyészteni és gombát termelni. Egy olyan gombát, amit Magyarországon még nem termelnek. — Rné — Férfiak a terhestanácsadáson Anyák védelme. koraszülések megelőzése Három héttel ezelőtt kezdődött, s váratlan sikert aratott egy ma még szokatlan kezdeményezés. Pécsett, a Veress Endre utcai rendelőintézetben a kismamákkal együtt férjeiket is meghívták a szokásos terhesgondozásra. Nagy volt az érdeklődés, és a leendő apukák egyértelműen hasznosnak ítélték ezeket a beszélgetéseket, örült az orvos is, s hogy miért, azt dr. Csaba Imre, a POTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának professzora mondta el: — A pontosabb megértés kedvéért érdemes áttekinteni a születési statisztikákat. Az utóbbi években országosan is, de különösen Baranya megyében jelentős előrehaladás tapasztalható a csecsemőhalálozás csökkentésében. Ennek okai részben a központi egészség- ügyi intézkedések, továbbá az úgynevezett perínatális intenzív centrumok (például a pécsi gyermekklinikán) kialakítása, és nem utolsósorban annak megszervezése, hogy a kóros terhességek, illetve koraszülések ellátását egy adott, a legjobban felkészült intézetben koncentrálják. Az összes csecsemőhalálozást tekintve azonban jócskán elmaradunk a legjobb mutatókkal rendelkező, főleg észak-európai országoktól. Az ok elsősorban a korai szülések gyakorisága. Ez részben annak következménye, hogy a koraszüléssel veszélyeztetett terhesek késve kerülnek a megfelelő szintű intézetbe. A koraszülések legfőbb oka azonban a nem megfelelő szociális háttér, a családi környezet és az életmód. A tapasztalat azonban az, hogy csak terhes nőnek tanácsot, felvilágosítást adni kevés. Mert vagy a férj nem hiszi el az intelmeket, vagy a leendő anya akaratereje kevés a helyes életmód megvalósításához, így például a terhesség alatti szexuális élet, a higiénia, a megfelelő étkezés — közös akarattal, az utód érdekében a jó úton tartható. Az eddigi kedvező tapasztalatok alapján a klinika egész gondozási területére szeretnék kiterjeszteni az apák részvételét is a terhestanácsadásokon. Többen jelentkeztek már olyan igénnyel is, hogy skandináv, francia, vagy svájci példára, az apa is jelen lehessen a szülésnél. Csaba professzor szerint ez hasznos is lenne, de egyelőre; elkülönített szülőszobák híján erre még nincsenek meg a feltételek. Kurucz Gyula Valahol a közelben... Legényfogó leves Kaposvár felé egy kies falu közepén van egy kellemes, hangulatos kisvendéglő. Konyhája főleg vadételeiről és viszonylag olcsó árairól nevezetes. De találunk az étlapon más különlegességeket is. Például egyiknek MLegényfogó kokasleves, lúdgé- gével" a neve. S íze, zamatainak együttese egyfelől tájjellegű ételt, másfelől igen jó izérzékkel rendelkező konyhafőnököt sejtetett, öt kérdeztem meg, hogyan ,.keletkezett" ez a finom húsos leves és hol van a hazája? — Eredetileg „Legényfogó leves" néven kóstoltam meg a Mátrában, s a magam ízlése szerint fűszerezve finomítottam tovább. Hozzávalók (tíz adaghoz): 1 kg velőscsont, 1 darabolt tyűk vagy kokas, sárgarépa (0,24 kg), gyökér (0,26), zeller (0,10), vereshagyma (0,05), fokhagyma (0,01), kapor (egy csomag), petrezselyem zöldje (1 csomag), törött bors (0,02), só (0,03), cukorborsó (0,05) egy leveskocka, liszt (0,10) és „Lúd- géqe” (0,10) egy csomaggal. (A „Lúdgége" — gyári csigatészta.) — A velőscsontból és a zöldségekből jó ízű csont'evest főzünk (ne feledjük lehabozni I), s természetesen a tyúk vagy kokasdarabokból. Apránként föleresztjük, fűszerézzük és beletesszük a járulékos anyagokat. A kész levesnek egyhén pikánsan kaporizű- nek kell lennie, ez adja meg a jellegét. S én adok hozzá 1 szem borókát, s egy csipetnyi (nagyon kevés I) kakukkfüvet is. A velőscsont végét ne feledjük el megsózni, nehogy a velő kifolyjék. Tálaláskor a kifőzött lúdgégére merjük a levest a benne főtt zöldségekkel és húsdarabokkal — mesélte. Megkóstoltam. Nagyon finom, laktató. Egy adag ára 7,90 Ft. Utána megszámoltam: most vadászati tilalom idején 4 vadétel, 4 egyéb leves, 4 sültféle, 6 készétel szerepelt az étlapon, többsége 30 Ft alatt; különböző sörkorcsolyák (pl. pecsenyeszaftos kenyér, á 3,60 Ft) társaságában. Aki nem hiszi, járjon utónál . . . (A játékhoz még annyit elárulunk, hogy van egy ,.Jártái-e már .............o n" kezdetű, picit vaskos szövegű népdalunk. A kipontozott szó — helységnév. Ott található ez a kisvendéglő.) («. •-) 75 literes korsó, mint vizsgadarab Az utolsó céhbeli siklósi fazekas A hatalmas korsó csak belül mázas, kívül megmaradt az égetett agyag eredeti színében. Nincs különösebb díszítés sem rajta, de ami van, az lázba hozhatja a népi iparművészetet kutatókat és a siklósi helytörténészeket: a készítés dátuma és a fazekasmester nevének kezdőbetűi, vagyis 1887 és R. A. Bár Siklós egyik utcáját már a XVIII. században is Fazekas utcának nevezték, ez a nemrégiben előkerült kerámiagyűjtemény a legrégebbi olyan emlék a siklósi fazekasság múltjából, amelynél a készítés ideje és a fazekas neve bizonyítható. Néhány évtizede még a fazekasok korántsem voltak népművészek, amik korongjaikról lekerültek, inkább használati, mint dísztárgyak voltak. Nem egy közülük igen megbecsült muzeális érték lehetne, ha a használatban el nem kooott volna, vagy ha a jelenlegi tulajdonosok tudnának róla, minek a birtokában vannak. Ez a 19 darabból álló gyűjtemény R. A. fazekasmester, vagyis Reiszberger Antal munkásságából is csak úgy maradhatott meg, s főleg együtt, hogy leánya, Schweigert Bélá- né őrizgette mindmáig, 66 éven keresztül, s most a siklósi hely- történeti múzeumnak ajándékozta. A gyűjtemény a legkülönfélébb fazekasremekekből áll, a porcelánt utánzó, áttört korsótól a vajköpülőig, igazolva, hogy a későbbi híres siklósi fazekasoknak, mint Petrovics Mihály és Gerencsér Sebestyén, volt kitől tanulniuk pályájuk elején. A legérdekesebb darab azonban mégiscsak a nagy korsó, s nemcsak a méretei miatt (55 centiméter magas, legpocakosabb része 160 centiméter kerületű, 75 literes és 20 kilogramm a súlya), hanem azért is, mert ez volt Reiszberger Antal céhremeke, a vizsgadarab, amellyel önálló mesterré lépett elő. Ő volt az utolsó céhből felszabadult siklósi fazekas. 1862- ben született Siklóson, (apja is fazekas volt, sőt, az utolsó céhmester) és 1914-ben halt meg. Utolsó munkái 1908-ból valók, utána már nem tudott a korong mellé ülni: a mázak mérges kigőzölgése tönkretette a szervezetét. Reiszberger Antal a maga korában híres fazekas volt Siklós környékén, de a későbbi nagy nevek elhomályosították emlékét. Munkáiból most júliusban kiállítást rendeznek a siklósi hírlapolvasóban, majd a gyűjtemény a Siklós helytörténetét, ipartörténetét bemutató nyár végén nyíló kiállítás egyik legbecsesebb része lesz a siklósi várban. D. I. Kinek higgyenek a cukorbetegek? jL rdekes kérdést tett fel szerkesztőségünkhöz címzett levelé- r* ben Nádor Károly pécsváradi olvasónk. Mint irta, régi cukorbeteg, s több kiadványt áttanulmányozott már az egészsége megóvásához szükséges diétával kapcsolatban. Akkor érte a meglepetés, amikor összehasonlította a diabetikus készítmények csomagolásán található tájékoztatót a szakiroda- lomban, illetve az ismeretterjesztő kiadványokban olvasottakkot. A glukonon nevű diabetikus édesítőszer, a mentholos édesség, a cukorbetegek részére gyártott csokoládé stb. csomagolásán ez a tájékoztatás szerepel : „ ... szorbitból naponta összesen 50 grammot fogyaszthat, az engedélyezett szénhidrát mennyiségbe való beszámítás nélkül." (Megjegyzésül: a cukorbetegek számára az egy napra engedélyezett szénhidrátmennyiség legfeljebb 200 gramm.) Dr. Fövényi Józsefnek 1980- ban megjelent „cukorbajról cukorbetegeknek” írott könyve azonban egész másról informál: „a szorbit... használatával kapcsolatos téves nézet az, hogy kalóriát nem tartalmaz és 50 grammig nem kell beszámítani a napi szénhidrátadagba ... A szorbit, ha lassabban is, de ugyanúgy növeli a vércukrot, mint a többi szénhidrát, a szervezetbe való beépüléshez inzulinra van szükség, ezért a napi szénhidrátmennyiségbe teljes mértékben be kell számítani." Hazánkban jelenleg mintegy 300 ezer cukorbeteg él, s kellő diétával akar teljes értékű életet élni. Mi tehát az igazság? Dr. Jávor Tibor, a POTE I. sz. Belgyógyászati Klinikájának professzora: — Fövényi doktor a téma alapos ismerője, kutatója. Megállapításai helytállóak, hiszen a szorbit is szénhidrát. Legfeljebb a cukorrá való átalakulása vesz hosszabb időt igénybe, ezért hatása is másként jelentkezik, mint a hagyományos cukor fogyasztásáé. Dr. László Nándor, az Egészségügyi Minisztérium illetékese: — A cukorbetegek az orvos tájékoztatását vegyék figyelembe. Már folyamatban van az intézkedés, miszerint a legújabb kutatási eredményeknek megfelelő tájékoztató feliratok szerepeljenek a diabetikus készítmények csomagolásán.
