Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-28 / 175. szám
Ipari centrifugák A Budapesti Vegyipari Gép. gyárban inga-centrifugákat is gyártanak A vegyipar és a gyógyszeripar részére ötféle — az idén összesen mintegy kétszáz darab — centrifugát készítenek. A berendezések nagy részét a KGST országaiba exportálják, s a legtöbbet — mintegy kilencvenet — a Szovjetunióba szállítanak belőlük A fővárosban már naponta szelhető a szójás kenyér, már aki hozzá tud jutni a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tansütödéjében készült félkilós, 6 forint 80 fillérbe kerülő gyógykenyérhez. Az üzletekben kínálja magát a szigetváriak mecseki szójababcsaládja, az e konzer- vekből készült ételek immár felkerültek a vendéglátó étlapjaira is. Húsipari vállalatunk a húskészítmények dúsítására kísérletként importból származó rostos szójafehérjét adagol egyes termékeibe, ezáltal azonos értékű, de olcsóbb készítményt nyerve... Mozgolódunk hát szójaügyben! írásunkban igyekszünk áttekintést adni a szója humán célú felhasználásának eddigi eredményeiről, benne a figyelemre méltó baranyai kezdeményezésekről. Szójaliszt Török- szentmiklósról A fejlett országokban, elsősorban az USA-ban, de például Jugoszláviában is évek óta fel - hasznáják az emberi táplálkozásban a fehérjedús, telítetlen, zsírsavakban gazdag, jó minőségű olajat tartalmazó szóját. A szójaliszt igen nagy arányban természetes állapotban tartalmazza a szervezetünk lét- fenntartásához elengedhetetlenül szükséges teljes értékű fehérjét. Fogyasztásával táplálkozásunk egészségesebbé, változatosabbá és olcsóbbá tehető.. A szójaliszt felhasználásával készülő sokféle étel, tésztaféle rendszeres fogyasztása akadályozza a koleszterin lerakódását, és a keverési aránytól függően növekedik a fehérje, csökken az ételek szénhidráttartalma. Hazánkban is hosszú ideje kísérleteznek a szója humán célú hasznosításával. Növényolajiparunk gyárt már szójaolajat, ezt a margarinba és más készítményekbe keverik. Újabban a gabonaipar törökszentmiklósi gyárában is készítenek szójalisztet, az egykilós, piros színű csomagok itt-ott már megjelentek az üzletekben. A Malom- és Sütőipari Kutató- intézetben különböző sütőipari és süteményreceptúrákat dolgoznak ki a szója felhasználására. Évente 2000-4000 tonna humán célú szóját (koncentrá- tumot, izolátumot) importálunk, ennek fő felhasználója a húsipar. Említést érdemel a magyar Tóth-Juan János és társai által kidolgozott szójakezelési eljárás, mely az utóbbi években az országos sajtóban nagy hírverést kapott. Eljárásuk során hideg úton, tehát hőkárosodás nélkül, biokatalizátorok segítségével alakul át a szója tartalma, miáltal az élettanilag értékes anyagok károsodás nélkül megmaradnak, az egészségre káros anyagok pedig megsemmisülnek. Hogy tényleg világra szóló szabadalomról van-e szó, erről az év második felében a Találmányi Hivatal mondja ki a végszót. Szigetvár szójakrémmel kísérletezik Örömünkre szolgálhat, hogy Baranya a szója termesztésében és az emberi táplálkozásba való bevonásában kezdeménye- zöen lépett fel, és országosan is figyelemre méltó eredményeket ért el. A Szigetvári Konzervgyár még három évvel ezelőtt megbízást adott a Konzerv és Paprika Kutató Intézetnek a szójabab konzervipari feldolgozása technológiájának kidolgozására. Célul tűzték ki a fehérjedús, húsos készítményekhez hasonló, de azoknál olcsóbb, diétás jellegű növényi kcnzervek előállítását. Az intézetben végül is húszféle készítményt kísérleteztek ki, ezekből egyelőre hétnek a gyártására vállalkozott Szigetvár. Megszületett a Mecseki szójababcsalád; a natúr szójabab sós lében, a szójababos finomfőzelék, a babsaláta, a paradicsomos, a gombás szójabab, a mecseki szójababfőzelék és a szójababgulyás kolbásszal. Mielőtt ezek a teljesen újszerű élelmiszerek a vásárlók asztalára kerültek volna, az elmúlt tél folyamán országos be- mutatókörúton vettek részt. E konzerveket és más szójás készítményeket magízlelhették például a budapesti Bukarest Étteremben, a siklósi várban, a pécsi Olimpia Étteremben és Balatonfüreden. A szója mindenütt győzött. A kóstolókon a kereskedelem és a vendéglátó- ipar szakemberei elismerően nyilatkoztak. Különösen azt hangsúlyozták, hogy a konzer- vek alapanyagként is kiválóan felhasználhatók, finomabbnál finomabb ételek készíthetők belőlük. Ezt követően az üzletekbe került a szigetváriak Mecseki szójababcsaládja. Azóta hónapok teltek el, helyénvaló tehát a kérdés, milyen keresettségnek örvendenek a fogyasztók körében. Bernáth Béla, a Szigetvári Konzervgyár igazgatója:- Az elmúlt szezonban 3200 tonna Mecseki szójabab konzervet állítottunk elő. Az elkövetkezendő idényre sem tervezünk többet, pedig kapacitásunk 5000 tonna gyártását is lehetővé tenné. Az igazság az, hogy bármilyen kedvezően is nyilatkoztak készítményeinkről a bemutatók során, sokan még idegenkednek tőle. Tudomásul kell vennünk, hogy új termék, s megszerettetéséért még tennünk kell. Egyébként jelenleg szójakrémmel kísérletezünk: a csokoládé-vanília izu krémet Szelektálják a bicsérdi kísérleti telepen a szójaültetvényt gyermekeknek szánjuk, s reméljük, mielőbb meg tudunk jelenni vele a piacon. Mecseki szójababcsalád az étlapon A tél folyamán tartott bemutatókon annak idején magunk is részt vettünk. Megkóstoltuk és kitűnőnek találtuk a konzerveket, nemkülönben a szójafehérje bekeverésével készült leveseket, mártásokat, salátákat, felvágottakat, süteményeket, vagy éppenséggel a szójás töltött káposztát, Berényi Imre pécsi mesterszakács és társai remekléseit. Miközben jó étvágy- gyal végigettük a szójás étlapot, felmerült bennünk a kérdés, vajon miért nem látjuk viszont ezt az ízletes traktát a magyar éttermekben és élelmiszerboltokban? A baranyai érintettektől mindenesetre a kedvező fogadtatásra utaló válaszokat kaptunk. Idézzük fel mindenekelőtt a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettesének nyilatkozatát, mely hónapokkal ezelőtt, a szigetvári szójakon- zervek bemutatókörútja során hangzott el. Mezei András:- Nagyon új ételekről van szó, amiket előbb meg kell kedveltetni a közönséggel. A magam részéről derűlátó vagyok, hogy ez gyorsan sikerülni fog. A szója bekeverésével készíthetnénk például különféle leveseket, mártásokat, sült tésztákat, cukrászsüteményeket. Amennyiben elfogadható áron és csomagolásban, folyamatosan hozzá lehet jutni a kereskedelemben, a vendéglátó étSzójakollekció a Szigetvári Konzervgyár termékeiből lapjára feltétlenül felkerülnek a szójás ételek. Mi történt azóta? Nos, a pécsi Szliven Étteremben kívánságra már szójás konzervekből készült ételeket is felszolgálnak, a vendéglátó esetenként a gyermekélelmezésben is felhasználja. A fogadtatás reményt nyújt arra, hogy szélesebb körben is bevezessék. Különféle receptúrákkal kísérleteznek, s várják a szigetváriak által beígért szójakrémet. Ugyanakkor a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat is készít már szójaliszt bekeverésével süteményeket, fasírozottakat, továbbá fontolgatják a Mecseki szójababcsalád beiktatását az üzemi éttermek étlapjára. Olcsóbb lehetne a felvágott Érdekelt húsiparunk is. Mészáros Fülöp, a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat főtechnológusa:- A nyugati országokban a húsiparban elterjedt adalékanyag a szója, hiszen — s ezt hangsúlyoznám — egy kilogramm koncentrált szójafehérje, aminek az ára egy dollár, három kilogramm tőkehúst helyettesit! Magyarországon viszont ez idő szerint túl sok színhúst dolgozunk be a töltelékáruba, holott néhány százaléknyi szójafehérje bekeverésével a mostanihoz hasonló minőségű és értékű felvágottakat, disznósajtot, hurkákat, fasírozottakat állíthatnánk elő, s ami szintén lényeges, olcsóbban tudnánk árusítani. Jelenleg bizonyos termékekbe már adagolunk szója- izolátumot, ez az állomány javítását szolgálja. Kísérletezünk textúráit, tehát szálas, rostos szerkezetű szójafehérje bekeverésével is, ennek eredményeként biológiailag értékesebb, emellett olcsóbb készítményekhez jutunk. E termékek közfogyasztásba való bevezetésére azonban még áldását kell adnia az Országos Élelmezéstudományi Intézetnek is. Nekünk tehát textúráit szójafehérjére lenne szükségünk, ennek hazai gyártása viszont nem megoldott. Megnyilatkoztattuk az ügyben Cseh Sándort, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettesét is. Boly köztudottan a hazai szójater- mesztés fellegvára, és a szigetváriak' által felhasznált különleges minőségű szójabab a kombinátból származik. — Egyelőre nyers szójababot szállítunk a szigetvári gyárba. Amennyiben más területekről széles körű igény jelentkezne a feldolgozott szójára is, úgy a kombinát akár jugoszláv kooperáció tető alá hozásával erre is vállalkozna. Széles felhasználói kör Mozgolódunk hát szójoügy- ben! Immár nem kérdezzük, mi fán terem, mindazonáltal még nem könyvelhetjük el, a szója csatát nyert táplálkozásunkban. Hol vagyunk még altól, hogy sütő- és tésztaiparunk, konzerv-, hús- és édesiparunk százszámra ontaná a szója felhasználásával készült termékeket?! Azokat a termékeket, melyeknek íze semmiben sem különbözik a megszokott, hagyományos élelmiszerek ízétől, ráadásul egészségesebbek, olcsóbbak. Miklósvári Zoltán — Roszprim Nándor Szója a töltött ká posztá ba n Új feladatok előtt a Környezetvédelmi Intézet pécsi állomása Új feladatok ellátására rendezkedik be a Környezetvédelmi Intézet pécsi állomása; így a hagyományos levegőtisztaság-védelmen kívül ellenőrzik majd a mérgező ipari hulladékokat, azok elhelyezését, valamint az üzemi zajártalmakat is, és tanácsot nyújtanak a gondok megszüntetéséhez. A jelenleg még a Pécsi Műszaki Főiskolán található intézet az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalhoz tartozik, és így szakmai, műszaki tevékenységével segíti, kiegészíti az OKTH dél-dunántúli felügyelőségének a munkáját is. Egyébként még idén otthont kapnak a felügyelőség tettyei, pintérkerti igazgatóságán, ahol végleges formában az elkövetkező években alakítják ki az új központjukat. Az új elvárások teljesítéséhez modern mérőműszerparkra van szükség, így a legújabban beszerzett hazai gyártmányú műszerük alkalmas az ipari hulladékokban előforduló rendkívül veszélyes nehézfémek kimutatására. A továbbiak, többek között új zajmérő eszközök folyamatosan érkeznek. Az állomás Baranya, Somogy, Tolna megyében az egyetlen intézmény, amely közvetlenül a helyszínen vizsgálja a levegőt szennyező állami és szövetkezeti üzemeket, de ebben a minőségében nem tölt be hatósági jogkört. Bár kezdeményezheti a légszennyezések kivizsgálását, de az ügyben a döntés a tanácsokra tartozik és azok utasíthatják az állomást, hogy tájékozódjon, végezze el a felmérést. Ezután az illetékes tanácsi szervnek javaslatot tesznek a szükséges hatósági intézkedésekre, így például a szennyezést mérséklő vagy megszüntető technológiai módosításokra, beavatkozásokra. Minderre azért is képesek, mert a gyárak, az üzemek a különféle miniszteri rendeletek előírásai alapján kötelezettek az adatszolgáltatásra; s az így létrehozott adatbanki nyilvántartás alapján határozzák meg a megengedhető kibocsátási határértékeket. Ezeknek a túllépése súlyos bírságolással jár. A rendszeres adatszolgáltatást kötelezően írják elő a jogszabályok, mégis sok vállalat figyelmen kívül hagyja és a ta- náscsok, az állomás sem tudják jobb belátásra bírni oz érintetteket. Az is gond, hogy a helyszíni vizsgálatok alapján meghozott környezetkímélő tanácsi határozatok érvényesítéséről gyakran épp a vizsgáló szakemberek nem szereznek időben tudomást. A számonkérés, az ellenőrzés szenved így csorbát. Egy másik probléma, hogy az állomás 2—4 hónapig tartó mérésére felkészülhetnek a gyárak. Ezen csak az segíthetne, ha a kéményeken állandóan üzemelő és csak a hatóságok által ellenőrzött mérőműszerek működhetnének. De ki vállalja ezek költséges beszerzését, karbantartását, üzemeltetését? így a környező lakosok, a panaszosok csak érzékszerveik igazolása alapján mondhatják ki, hogy például a Pécsi Hőerőmű néha kikapcsolja a kéményfiltereket üzemzavarra vagy a rengeteg áram- fogyasztásra hivatkozva. A mérgező anyagok és az ártalmas üzemi zajok tekintetében a rendelettervezet szerint az önálló hatósági szerv szerepét az OKTH dél-dunántúli felügyelősége tölti be, amely önállóan dönt a bírságolás és ellenőrzés kérdésében a Környezetvédelmi Intézet szakértői, műszaki tevékenységére támaszkodva. Csuti HÉTVÉGE 5.
