Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-26 / 173. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 173. szám 1981. június 26., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: gyümölcsfákat Ül megéri Kovács Imre I a Pécsi MSC áj edzője M és további eserék Megkezdődött az erszággyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor n Parlamentben megnyílt az or­szággyűlés nyári ülésszaka. Legfelső államhatalmi testü­letünk tanácskozásán megjelent Lcsonczi Pál, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi El­lenőrző Bizottsáq elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. Az eme­leti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek több ve­zetője. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Mementóként idézte a hit­leri fasiszta Németország Szov­jetunió elleni támadását, annak 40. évfordulóját, majd így foly­tatta : — Az évforduló alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa békefelhívást intézett a vi­lág parlamentjeihez és népei­hez. A felhívás arra szólítja fel a népeket, hogy a béke és a nemzetközi eqvüttműködés ja­vára használják fel a parla­mentek nagy tekintélyét és le­hetőségeit. A Magyar Népköz­társaság álláspontja szerint a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés eaymás mel­lett élése, az enyhülés eredmé­nyeinek megvédése, a nemzet­közi légkör javítása jól szolgál­ja az emberiség eayetemes ér­dekeit és teljes mértékben egy­beesik n magyar nép törekvé­seivel, békés, alkotó munkájá­nak céljaival. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának g világ parlamentiéi­hez és népeihez intézett fel­hívása a béke megőrzésére, s a feszültség csökkentésére irá­nyuló tárqyalási kezdeményezé­sei annak a népnek a béke­akaratát fejezi ki, amely a leg­ragyobb áldozatot hozta a második világháború során az emberiség létét fenyegető fa­sizmus legyőzésére. A magyar országgyűlés ki­nyilvánítja egyetértését, támo­gatását a szovjet békekezde­ményezésekkel. Meggyőződése, hogy a népek közös erőfeszíté­seivel, valamennyi békeszerető, józanul gondolkodó erő haté­kony fellépésével elháríthatok az emberiség békéjét és biz­tonságát fenyegető veszélyek. A Magyar Népköztársaság, mi­ként eddig is tette, a jövőben is részt vállal az ilyen kezdemé­nyezésekben és kész hozzájárul­ni megvalósításukhoz. Ebben a szellemben intéz az országgyűlés válaszüzenetet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­hoz. s ehhez az ülésszak rész­vevői egyhangúlag megadták a hozzájárulásukat. Az orszáqgvűlés ezt követően tudomásul vette az Elnöki Ta­nács jelentését a tavaszi ülés­szak óta alkotott törvényerejű rendeletekről. Apró Antal be­jelentette, hogy a Miniszterta­nács megbízásából Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter benyújtot­ta a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976-1980. évi pénzügyj tervének végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezután elfo­gadta az ülésszak tárgysoroza­tát, a napirend: 1. A Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976-80. évi pénz­ügyi tervének a végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslat; 2. A Központi Statisztikai Hi­vatal elnökének beszámolója a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról; 3. Interpellációk. forintot kitevő kiadás egyaránt csaknem 3 százalékkal halad­ja meg az előző évit. A költ­ségvetési hiány azonban sajnos az 1979. évinél nagyobb, bár megfelel a tervezettnek, de ah­hoz képest nem sikerült csök­kenteni. A vállalatoktól, szövet­kezetektől, mezőgazdasági nagyüzemektől származó költ­ségvetési befizetések összege forgalmiadó-befizetés nélkül 278 milliárd forint, a tervezettnél valamivel több, ugyanennek a körnek a támogatása a fo­gyasztói árkiegészítések nélkül 73 milliárd forint volt, ami meg­felel c tervezett színvonalnak. Az 1979. évi költségvetéssel összehasonlítva a folyó támoga­tások 11 százalékkal csökken­tek. A társadalombiztosítási ki­adások és a költségvetési szer­vek kiadásai 197 milliárd fo­rintot tettek ki. A tervezett fo­gyasztói árszínvonal csak úgy volt betartható, hogy a költ- séqvetés a tervezettnél több milliard forinttal kevesebb for­galmi adót szedett be, illetve a fogyasztói ártámogatás nőtt. Hetényi István pénzügyminiszter expozéja — Amikor a kormány az or­szággyűlés elé terjeszti az 1980. évi költségvetésről és a taná­csok 1976—80. évi pénzügyi ter­vének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatot, nem csupán az országgyűléstől jóváhagyott elő­irányzatokkal való sáfárkodásról számolunk be, hanem egy hosz- szabb távon ható gazdaságoo- iitikai irányvonal érvényesülését és a kormányzati munka gya­korlatát tekintjük át — kezdte expozéját Hetényi István. 1980-ban azt az — MSZMP XII. kongresszusán megerősített — irányvonalat követtük, amely a gazdasáqi munka előterébe a külkereskedelmi egyensúly mielőbbi megteremtését állítot­ta, összekötve azt az életszín­vonal megszilárdításával, az életkörülmények javításával. Az 1979-es év az egyensúlyi helyzet javításában már érzé­kelhető eredményeket hozott. Az 1980-as év további lépést jelez a nehéz, dé szükségszerű és o távlati érdekeket is szol­gáló úton. A külkereskedelmi egyensúly tovább javult. A la­kosság fogyasztása — ha sze­rény mértékben is — nőtt; 1980 folyamán a lakosság jövedel­mének és a fogyasztói áraknak a növekedése egymással meg­felelő arányban alakult. Az áruellátás egészében kielégítő volt, a beruházások terén a kínálat és a kereslet viszonya •valamelyest kedvezőbbé vált. E kedvező jelenségek azon­ban nem kendőzhetik el azt a tényt, hogy az egyensúly javu­lása nem a tervezett, hanem annál alacsonyabb termelés mellett valósult meg. Az ipari termelés csökkent, a mezőgaz­daságban — elsősorban a ga­bonafélék kedvező termésered­ményei következtében — a ter­melés az előző évihez képest több mint 3 százalékkal növe­kedett. A nemzeti jövedelem egésze 1 százalékkal csökkent. Az eavensúly javításában így nagy szerepe volt annak, hogy* a nemzeti jövedelem belső fel- használása a tervezettnél ki­sebb volt: összehasonlító áron számítva 2 százalékkal alatta maradt az 1979. évinek. A ter­vezettnél jobban csökkent c beruházás volumene és kisebb volt a készletképződés is. A ter­vezettnél kisebb jövedelem ar­ia mutat, hogy a tovább nehe­zedő külgazdasági féltéteiek mellett az 1980. évi munkánk színvonala a decemberben el­fogadott ötéves terv megvaló­sításához még kevés, jobb tel­jesítményeket kell nyújtani. Az 1980-as év a gazdaság- irányításban kiemelkedő jelen­tőségű - és remélhetőleg eqy- re kedvezőbb hatású — válto­zást hozott. Lényegesen meg­változtattuk, a reális feltételek­hez közelítettük és fő feladata­ink szolgálatába állítottuk c gazdasági szabályozást. Az át­állás az ezzel óhatatlanul együtt járó gondok mellett megtörtént. Az 1980. évi állami költség- vetés végrehajtása alapjában tervszerű volt. A bevételek és kiadások összességükben az előirányzottnak megfelelően clakultak. A 423 milliárd forin­tos bevétel és a 427,5 milliárd A vállalatoknál és szövetke­zeteknél létrehozott tiszta jö­vedelem azonban csak 2,2 szá­zalékkal emelkedett, és nyere­ségük a követelményeket job­ban kifejező szabályozók mel­lett közel 3 százalékkal csök­kent. Az átlagos adatokon belül a hasonló profilú vállalatok kö­zött a hatékonysági különbsé­gek feltárulása 1980-ban meg­indult A legjövedelmezőbb és a legrosszabb hatékonyságú vállalatcsoportok közti különb­ség az 1979-es évhez képest valamelyest nőtt. Számos vállalat - és köztük egy sor nagyvállalat — az új feUételek között is feltalálta magát, kedvezően változtatta gazdálkodását. A Kozmetikai és Hcztartásvegyipari Vállalat péi- öául az elmúlt évben 48 új terméket hozott forgalomba, s ezek többsége a piacon sikert aratott. A Mezőgép Tröszt jó eredményeket ért el a költség­gazdálkodás javításában. A differenciálódás velejárója az, hogy ha vannak kedvező jö­vedelmezőségű vállalatok, kell, lenniük gyengébb jövedelmező­ségű vállalatoknak is. Feltűnő azonban, hogy az ár- és bel­víz sújtotta és egyes gyenge adottságú mezőgazdasági szö­vetkezetektől eltekintve veszte­(Folytatás a 2. oldalon) Kevesebb szamóca, több málna Nyári gyümölcsellátás a tavalyi szinten Ribiszkeexport — dinnyedömping Gyengébb kajszijobb szilvatermés Itt a gyümölcsszezon. Teg­nap nyolcvan asszony szedte a ribiszkét a felsőszentmártoni tsz- ben, ahol 51 hektáron termelik a fekete és a piros fajtákat. Mától már 150 szedő dolgozik a megye legnagyobb ültetvé­nyén. A termés jó. Nagyobb részét a pécsi Zöldért szállítja el, a többit a Nagyatádi Kon­zervgyár. Ugyancsak tegnap egy va­gon ribiszkét exportáltak a Zöldért pécsi hűtőházából. A vállalat mohácsi üzemében be­fejezték a cseresznye tartósítá­sát s megkezdték a cigány- meggy és pándi meggy feldol­gozását Cseresznyéből 70 ton­nát tettek el télire, meggyből 50 tonna átvételére számíta­nak. Mire számíthat a lakosság? Gondoskodtak-e elegendő áru­alapról a bolti friss gyümölcsel- látóshoz? A gyümölcsforgalma­zás többcsatornás ugyan, de a legnagyobb felvásárló továbbra is a Zöldért, amely gyümölcsből nagyjából a tavalyi mennyisé­get szerződte le partnereivel. A tavaszi fagykárok és aszály el­lenére korai nyári gyümölcsök­ből a tavalyihoz hasonló meny- nyiségre számít a vállalat. A szamóca — a legkorábbi gyümölcs - már lefutott. Ez sínylette meg leginkább a ta­vaszi aszályt, szezonja rövid volt, termése kevés. Annál jobb termést ígér a málna, amely­nek kedvezett az utóbbi csapa­dékos időjárás. Korai cseresz­nyéből a vártnál jobb volt a termés. Eddiq 140 tonnát vásá­rolt fel a Zöldért. Ennek felét frissen forgalmazták, a többit a mohácsi tartósítóüzembe szállí­tották. Meggyből 100 tonnára kötött a vállalat szerződést az áfészekkel. A meggytermés, ha nem is olyan jó, mint a cse­resznye volt, fedezni tudja a bolti ellátást. A bogyós gyü­mölcsök közül jó termés van piros és fekete ribiszkéből, mint. egy 200 tonna átvételére ké­szültek fel. Megjelent az őszibarack. A korai Mayflower- és Medina- fajták kisebb mennyiségben már kaphatók. Ebből a gyü­mölcsből 200 tonnára kötött szerződést a Zöldért, holott a jó bolti ellátáshoz legalább 500 tonna kellene. Az állami gazdaságok nem szerződtek. Legnagyobb szállító a mohácsi Új Barázda Tsz. A hiányzó mennyiséget szabad felvásár­lással. részben a pécsi kister­melőktől, részben Szatymazról szerzi be a vállalat. Kajsziból sem kedvezőek a kilátások. Mindössze 1,5 tonnás szerződé­se van a Zöldértnek, s ennek többszöröse lenne az igény. A lakossági ellátás javítására a Pécsi Állami Gazdasággal kö­tött értékesítési megállapodást a Zöldért. Wagyon jó termés ígérkezik szilvából, amiből 2000 tonnás szerződése van a vállalatnak. Kedvezőek a kilátások cseme­geszőlőből, nyári körtéből és almából is. Az időjárás azon­ban még közbeszólhat. A Vajszló környéki dinnyé­sekben, ahol az idén először folyt fólia alatti termelés, már érik a sárgadinnye. Ez a ked­velt gyümölcs a szokottnál ko­rábban, már jövő hét elején megjelenik a pécsi boltokban. Július 10. után kapható lesz a görögdinnye is. Óriási tömegű, mintegy 4000 tonna dinnye át­vételére kötött szerződést a Zöldért a kis- és nagyterme­lőkkel — a majsi, a lippói, a sellyei tsz-szel és a Bikali Álla­mi Gazdasággal. így egész nyáron kanható majd dinnye, s a termésből 1500 tonna még exportra is jut. Egy-két gyümölcs kivételével az ellátás, megcáfolva a tavaszi borúlátó jóslatokat, megfelelő­nek ígérkezik, nem lesz rosz- szabb a tavalyinál. Változatlan probléma a kevés átvevőhely. Sok cseresznye és meggy ment máris tönkre a zártkerti szórványos gyümölcsösökben; ennek átvételét az áfészek még nem oldották meg. Pécsett is kevés az átvevőhely. Cseresz- nyedömpingben mindennap hosszú sorok álltak a Bajcsy- Zsilinszky úti átvevőhelyen, mi­vel a városban egyedül itt vet­ték át. Nem túl szerencsés ötlet ez a „szakosodás”. Ha kevés az átvevőhely, akkor min­denütt mindenfajta gyümölcsöt fei kellene vásárolni. Iné Őszibarack a vásárcsarnokban, kilónként 30—35 forintért

Next

/
Thumbnails
Contents