Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-24 / 171. szám
1981. június 24., szerda Dimäntfflt napló 5 Nincs megtorpanás! 2400 vemhes kocasüldő kerül a háztájiba Nyolc tsz minőségre társul hizott sertés Baranyából 420 • • Ünnepi tanácsülés a Tanárképző Főiskolán Háromezer hízott sertést értékesítenek o baranyai termelőszövetkezetek és kistermelők az idén — 295 000-re megvan a szerződés — és további 120 000-et az állami gazdaságok. Semmi jele annak, hogy a sertéstartásban megtorpanás, vagy visszaesés következne be. A malacok és süldők a magas árak ellenére órák alatt elkelnek a vásárokon. A vemhes- koca-akcióban — jóllehet már az első félévben többet helyeztek ki, mint tavaly egész évben, 1339-et, — az igények csak késedelemmel elégíthetők ki. És a szakosított telepek rekonstrukciója után a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat új kezdeményezései élénkülést visznek a nagy. üzemekbe is. 1976-ban 64 500 hízott sertést kínáltak eladásra a kistermelők, tavaly ennek több mint kétszeresét, 135 000-et. Sok ilyen sikeres gazdasági program kellene, mint a háztáji! A siker több tényező eredménye. Az árak az 1976-os 24,5- ről 32 forintra nőttek. Az idén már 35 forint a sertésár. S bár a költségek is tetemesen megugrottá^ a szorgalom és szakértelem ma is jövedelmez. A szorgalom: a kistermelésben egyre kifejezettebb a szakosodás. Ez nagyobb létszámot is jelent. Ma nem 3—5, hanem 10—20 sertés kezd általánossá válni. És vannak külön tenyésztő kistermelők 4—8 kocával. A szaktudás: sikerült újra feléleszteni, sőt! A kibocsátott hízott sertések száma öt év alatt 110 százalékkal nőtt, az anyakocáké ennyi idő alatt 14 százalékkal. A sok malac tehát szakértelem és odafigyelés eredménye. Döntően hozzájárult a felfutáshoz a nagyüzemek integrációs tevékenysége. Rendezettnek tekinthető a malac- és takarmányellátás, legtöbb helyen nem gond a szállítás, és biztosított az értékesítés. Megszűnt a fölösleges futkosós, időkiesés, és szállítás után rövid időn belül a termelő megkapja a pénzét. 502 millió forintot fizettek ki tavaly a kistermelőknek Baranyában sertésért — kiegészítve 15 millió forintos minőségi és 23 millió forint több éves szerződéses felárral. A kistermelőktől idén is a tavalyi mennyiséget várják — 135 000 hízót. Csak 2000 nincs még szerződéssel lekötve. A termelőszövetkezetek viszont 6000-rel többet, 162 000-et szállítanak. Az ipar kérése, hogy 3 kg- ma| nehezebb sertéseket adjanak át. vagyis a nagyüzemek 110, a kistermelők 117 kg-os átlagsúlyban. Ez egyheti toA Fejér megyei Tanács központi kórház-rendelőintézet csákvári gyógyintézetében már évek óta folyik rehabilitációs rádió- és tv-műszerész szakmunkásképzés. A végzett hallgatók az ország bármely rádió és televíziógyárában, javító szervizeiben és egyéb munkahelyeken elhelyezkedhetnek, mint teljes értékű szakmunkások. Az intézet az 1981. szeptember 1-én induló tanévre felvételt hirdetett, s minden olyan nő és férfi jelentkezhet, aki krónikus légzőszervi, szív, vagy mozgásszervi betegsége miatt rehabilitációra szorul, továbbá orvosi vélemény szerint annyira gyógyult hogy a rehabilitációs szakmunkásképzésben részt vehet. A feltételek közül megemlítjük még, hogy azok jelentkezését várják, akik számtanból és fizikából jó képességűék, akik legalább az általános iskola nyolc osztályát elvégezték, matematikából, fizikából legalább vábbtartást jelent. Májusban már 2,5 kg-mal volt magasabb az átlagsúly, mint korábban. A vemheskoca-akció keretében az idén 2400 kocasüldő ke. rül a háztájiba. Vagyis további 1000 a második félévben. Lesz tehát koca I És a GMV minden koca után, amit ez év január 1. után helyeztek ki, 150 kg korpát és ugyanannyi keveréktakarmányt biztosit legközelebbi raktárából. Az Állatforgalmi Vállalat 8 tsz-szel megállapodott: ha az 1979/80-as bázishoz viszonyítva 20—30 százalékkal több sertést állítanak elő a közösben, kilónként 20—30 fillérrel magasabb árat fizetnek. Ez az idén 6500- zal, jövőre 15 000-rel, két év múlva 20 000-rel több sertést jelent. A napokban 8 tsz koca társulást hoz létre. Céljuk, hogy növeljék a hús arányát a zsír rovására és a húson belül csökkentsék a víztartalmat. Ez az iparnak is. a háziasszonynak is előnyös. A cél megfelelő takarmányozással és szelekcióval érhető el. Ezért a társulással együttműködik a Gabonaforgalmi Vállalat az Állattenyész. tési Felügyelőség és a Tsz Szövetség is. A minőségi felár 40 fillér. Az Állatforgalmi Vállalat új tevékenysége a termeltetés. Négy tsz-be 8 millió forint értékben helyeznek ki kocákat és a nyereségen osztoznak. Nem ennyire megnyugtató a helyzet a marhahizlalásnál. Tavaly a kistermelők 10 700 hízott marhát adtak el. Ez 210 millió forint bevételt jelentett. Az állatok 54 százaléka hízott bika és ami a szaktudást és minőséget jelzi: 73 százalékuk ,,K" minőségben exportra ment. Az idén az első félévben 14 000 körüli hízott marhát vett, illetve vesz át a kereskedelem a nagyüzemektől és kistermelőktől együttesen. Az érdekeltség növelését különféle felárakkal kívánják szolgálni. Van élőexport-felár — ez 700—1500 forint. Május 1-től november végéig időszaki felárat kapnak a nagyüzemek. Élőexportra kerülő K és l-es minőségű hízott bikáknál és hízott üszőknél ez 800»—2000 Ft. Húsexport-felárat azok a nagyüzemék kapnak, amelyek legalább 100 növendékbikát adnak ót belföldi vágásra és 4-es osztályzatuk volt. A tanulmányi idő két év, a felvett hallgatók ingyenes oktatásban és teljes ellátásban részesülnek. A rokkantsági nyugdíjra jogosultak járandóságukat továbbra is megkapják. A hallgatókat az intézet 2 ágyas szobákban, kollégiumban helyezi el, állandó orvosi ellátást, utókezelést biztosítanak. A jelentkezéseket július 15-ig lehet beadni a csákvári gyógyintézet igazgató főorvosához, dr. Majzik Gáborhoz, s a felvételüket kérőket előreláthatólag augusztus elején külön beszélgetésre hívják majd, a feltételek részletes megbeszélése érdekében. A pályázathoz csatolni kell az iskolai végzettségről szóló igazolást, a kézzel írt önéletrajzot, a rehabilitációra szorultságot igazoló orvosi véleményt, illetve — a munkaviszonyban lévőknek — a munkaképesség- csökkenést véleményező orvosi bizottság igazolását. tehénállományuk szinten marad. A követelmény K és l-es minőségű üsző, illetve bika. Kistermelők is kaphatnak húsexport-felárat, a belföldön levágott növendékbikák után, ha azok K, illetve l-es minőségűek. Az összeg 1000 forint. A marhahizlalás ma nem tud lépést tartani a sertéságazat dinamizmusával. Itt további intézkedések látszanak indokoltnak. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének és áruértékesítésének helyzetét tárgyalta meg tegnapi ülésén a Szövetkezetek megyei Bizottsága. A megyében működő mintegy 60 000 kisüzem adja a mezőgazdasági bruttó termelés egynegyedét, a nettó termelés 35 százalékát. A lakosság 50 százaléka érdekelt a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésében. A tsz-ek háztáji ijzemág formájában, az áfészek szakcsoporti keretek között szervezik a kistermelők termelését, értékesítését, de szolgáltatásaikat kiterjesztik a nem szövetkezeti tagok kisüzemi gazdaságaira is. Az elmúlt öt évben szervezettebbé vált megyénkben a háztáji árutermelés, s ebben nem kis érdemük van az integrálást végző tsz-eknek, áfészeknek. A termelőszövetkezetek tavaly 354 millió forint értékű terménnyel, termékkel, anyaggal, eszközzel és szolgáltatással támogatták a kistermelést. A tsz- en keresztül értékesített háztáji termékek árbevétele meghaladja az évi 1 milliárd forintot, öt év alatt megduplázódott. Több mint 135 000 darab vágósertést értékesítettek, tavaly a tsz háztáji gazdaságok kétszer annyit, mint 1976-ban. A kistermelők 18,2 millió darab tojást, 2763 tonna vágóbaromfit állítottak elő. Vágóbaromfiból 100 százalékkal nőtt 1975-höz képest a háztáji termelés, s ez főként a mágocsi tsz pulyka, a sásdi és hímesházi tsz májliba, a véméndi tsz brojler csirke kihelyezési akciójának köszönhető. A háztáji szarvasmarha-létszám 5000 darabbal csökkent, nőtt viszont a fajlagos tejhozam. Tavaly 24,5 millió liter tejet adtak a háztáji gazdaságok. ünnepi tanácsülés volt a Pécsi Tanárképző Főiskola dísztermében kedden délelőtt. összehívására az adott okot, hogy a Tanárképző Főiskola és az eszéki egyetem pedagógiai fakultása között tíz éve áll fenn gyümölcsöző kapcsolat. Ebből az alkalomból közös kiadvány készült. amely a kezdetektől napjainkig rögzíti a sokoldalú együttműködés valamennyi mozzanatát. A tanácsülésen mások mellett megjelent dr. Petar Anic, az eszéki egyetem rektora. Stanislav Mar- janovic, a pedagógiai fakultás dékánja, valamint az eszéki városi pártbizottság titkára, magyar részről dr. Tarnócz Márton, a Művelődési Minisztérium főosztály- vezetője, dr. Földvári József, Az áfészek főként szakcsoporti keretek között bővítik a zöldség-gyümölcstermelést, és a kisállattartást. A megyében 153 szakcsoport működik 10 200 taggal. Közös alapjuk meghaladja a 12,2 millió forintot, közös termékértékesítésük az évi 172 milliót. Az ófészek termeltetési és felvásárlási tevékenysége nagyot fejlődött az elmúlt öt évben. Míg 1975-ben alig 6500 tonna, addig tavaly már 11 110 tonna burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt vásároltak fel a kistermelőktől. Külön említést érdemel a fólia alatti zöld- séghajtatás gyors elterjedése. Míg 1975-ben csak 8,5 hektáron, addig ma 72 hektáron folytatnak fólia alatti termelést a kisüzemek. A megtermelt Tegnap délután Orfűn tanácskozott a Mecsekvidéki Ide. genforgalmi Bizottság, a MIB. Előbb végigjárták az üdülőterületet, majd dr. Kisvóri András elnökhelyettes — a Magyar Nemzeti Bánik Baranya megyei igazgatója — elnökletével megkezdődött a tanácskozás, mely lapunk zártakor még tartott. öt kérdést vitattak meg. Elsőként az eddigi határozatok végrehajtását, majd Orfű fejlesztési tervét, mégpedig külön mint kiróndulóközpont és külön mint üdülőhely és község terveit is. Tárgyaltak az Idegenforgalmi Hivatal kezelésében lévő várakról, valamint az Idegenforgalmi Fejlesztési Alap a Pécsi Tudományegyetem rektora, továbbá a Magyar- országi Délszlávok Demokratikus Szövetsége képviselője. Dr. Vastagh Zoltán, a Tanárképző Főiskola főigazgatója megnyitó beszédében az eddigi kapcsolatot értékelve kiemelte, hogy az eszéki test- véri^tézményben is egyre komolyabban bontakozik ki a magyar nyelv ápolására és művelésére irányuló törekvés, amely a további együttműködésnek egyik fontos mozzanata. Stanislav Marja- novic dékán arról szólt, hogy a közösen végzett tevékenység az elmúlt tíz év alatt kinőtte az intézmények falait, kilépett a megyébe, az országba. zöldséget az áfészek elsősorban a helyi ellátásra használják fel, a feleslegeket szerződéses alapon szállítják a Zöldértnek és a Szigetvári Konzervgyárnak. Az ellátásban oly fontos szerepet betöltő kistermelés csak a három szövetkezeti szektor — a TESZÖV, a MÉSZÖV, a Kl- SZÖV segítségével maradhat fenn és fejlődhet tovább. Az integráló tevékenységet végző tsz-ek és ófészek teremthetik meg számukra a termelési és értékesítési biztonságot, az ipa. ri szövetkezetek pedig segíthetik a ma még nagyon is akadozó kisgépellátást. Ezért a jövőben tovább kell javítani a három szektor együttműködését, állapította meg az SZMB. — Rné maradványának elosztásáról. Végül: a megyei gyógy- és üdülőhelyek tanácsi költségvetésében „üdülőhelyi feladatok" címen előirányzott összegek tervezéséről és felhasználásáról. Szóba ikerült, hogy az üdülőhelyi díjakra általában az eddiginél jobban figyelni kell. Részben azért, mert egyes helyeken kevés az így bevételezett pénz, másutt pedig már elegendő. Kevés például Orfűn és Abaligeten, elegendő Harkányban. Ezenkívül ügyelni kell arra is, hogy a tanácsok valóban üdülőhelyi célokra költsék el és ne más tanácsi kiadásokra. Pályázat — megváltozott munkaképességűeknek Szakmát szerezhetnek l|:t8KK-eic mm ole$>ek segít9ég«ii«l Pécsett, a Bajcsy-Zsilinszky úti átvevöhelyre a kistermelőktől és a háztáji gazdaságokból na. ponta 70—80 mázsa gyümölcsöt és zöldséget szállítanak be értékesítésre. Fotó: Erb János Szervezettebbé vált a kisárutermelés és -forgalmazás Ülést tartott az SZMB Az üdülőhelyi díjakról, a várakról Tanácskozott a MIB á m Hatnc ellett r Szélhámosok Jó szívvel ajánlhatom mindenkinek a Petőfi rádió szombat délelőtti adósát, ezúttal a „Szivárvány” nevű műsort, amely a virágokról szólt, vagyis igazi virágról, aztán borvirágról (egy kocsmában), penészvirágról (lerobbant lakásban), a nagyvárosi éjszaka virágairól (mulatóban) és egy mákvirágról, aki ezúttal a börtönben nyilatkozott a riporternek. Elmondotta — szerényen megjegyezve —, hogy ami saját foglalkozását illeti, azt így tudná meghatározni: szélhámos. Ténykedését az emberi hiszékenységre alapozta. Néhány ezer forintért kisipari engedély beszerzését ígérte egyik áldozatának, más alkalommal az országúton tartott „ellenőrzést" és helyszínileg bírságolta a teherautók sofőrjeit... De summázva a dolgot, nagy tehetségnek tartja magát, hogy mást ne mondjak, még bonyolult ügyeket is kinyomozna, ha erre felkérné a rendőrség és megfizetnék. A szélhámosok persze nem kötődnek a fővároshoz, mondhatnám azt, hogy minden vidéki városnak, nagyobb községnek megvan a maga Osztap Benderje. Jómagam is ismeretségbe kerültem „Dezső úrral”, a kisstílű szélhámossal, aki újsághirdetés révén nyaralásra induló kutya- tulajdonosoktól vette át megőrzésre, sőt idomításra is! — a kutyákat, néhány száz forint ellenében. De aztán a masszívabb kutyák — az elégtelen táplálkozás miatt — elmenekültek a kerítésen ót, a „napközi" hűségesebb lakóit pedig Dezső úr áruba bocsátotta a kocsmák kapualjaiban, szintén néhány száz forintért. A több ezer forint értékű törzskönyvezett, fajtiszta ebeket... A másik — ezúttal nagymenő — szélhámos a Tanácsos úr volt, aki koros, magányos hölgyeknek ígért lakást, amennyiben rövidke kérvényt írnak, s azt aláírásával ő majd hitelesíti, hogy minden aitó megnyíljon a kérelmező előtt. Ö maga meg is fogalmazta a kérvényt a presszó asztalán, elolvastatta, majd a nyolc darab százast is belehelyezte a borítékba „kenőpénz" gyanánt, leragasztotta, rá is ült, hogy jobban ragadjon ... aztán átnyújtotta a vastag borítékot. Az öreghölgyek boldogan eltipegtek a tanácsházára, keresték a címzettet — aki természetesen nem is létezett — s amikor a borítékot kellő gyanúval felbontották, kihullott belőle nyolc darab - bankjegy méretű — újságpapír. Nem nehéz kitalálni, hogy az eredeti pénzes boríték ott maradt a Tanácsos úr feneke alatt. A napokban Harkányban járva, hallottam, hogy az egyik borkóstoló előtt férfiak diskurál- tak, történeteket meséltek, némely panasz is elhangzott, majd egy hölgy — kiderült, vajszlói volt - noteszt, ceruzát vett elő és mint „újságíró" azonnal jegyzetelt, faggatott, ígért, majd 6 intézkedik, majd ő „kicikkezi” az ügyet az újságban. Kérdezték, melyik lapnak dolgozik, mondta, természetesen a Dunántúli Naplónak. Notesszel, ceruzával ugráló — és újságírói mivoltukat fölényesen hangsúlyozó — figurák persze a valóságban nincsenek, legföljebb hülye filmekben, ahol „rúgd ki az ajtón, bejön az ablakon" stílusban dolgoznak, a rendező naiv elképzelése szerint. Hát a hölgy is ilyesféle volt. „Amerikai turistautazást nyert, mint százezredik előfizető!” — közölték telefonon egy pécsi asszonnyal, természetesen a lap nevében. Ez a legújabb sztori az elké- pesztős szélhámoskodások sorában. Szinte minden hétre akad egy. Rab Ferenc
