Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-03 / 150. szám
1981. június 3., szerda Dunántúli napló 5 Gyomosak-e a szántóföldek? Nincs ok aggodalomra — elegendő vegyszer áll rendelkezésre A mezőgazdászok hosszú évek óta nem emlékeznek ilyen sok gondot okozó tavaszra, mint az idei, amikor a gyomirtó vegyszerek kellő hatását ennyire sokféle tényező gátolta. Az elmúlt hetekben a határban többfelé lehetett kisebb cukorrépa- vagy kukoricatáblát kapáló munkásokat látni. Vajon mi a helyzet, valóban problémát jelent-e a mezőgazdaságnak az idén a gyomosodás, vagy sem? A Növényvédő Állomáson kapott tájékoztatás szerint a megye 1300 kukoricatáblájának 70 százaléka gyommentes, a fennmaradó 30 pedig különböző mértékben gyomos. Az elkövetkező napok legfontosabb feladatai kell hogy legyen ezeken a táblákon a kiegészítő gyomirtást elvégezni. Ehhez pedig megfelelő mennyiségű vegyszerek állnak rendelkezésre az AGROKER-nél. A Növényvédő Állomás vizsgálatai szerint a 10—15 százalékos gyomosság az a felső határ, amely a növényállományban még nem okoz kárt. Az a cél, hogy a gyomosság 10 százalék alatt maradjon. Négy éve végeznek ciz állomáson olyan megyei szintű gyomoso- dási felmérést, amelynek adatait számítógépi úton értékelik, feltérképezik, és archiválják. Ez az országban egyedülálló kezdeményezés. Ennek a gyorptér- képnek a segítségével tudják, hogy a megye kukoricatáblái hol és milyen gyomokkal fertőzöttek, sőt azt is, hogy az elmúlt évben kialakult rezisztens gyomok milyen nagyságrendben és hol fordulhatnak elő. Ez az adatbázis lehetőséget nyújt a 'egoptimálisabb gyomirtási technológiák megtervezésére. Optimálisnck pedig a kukoricánál a kétféle típusú gyomirtó vegyszer fele-fele arányba- ni alkalmazása látszik, mivel az időjárást előre nem lehet kiszámítani. Ugvanis az egyik típus száraz időben fejti ki hatását, a másik pedig éppen csapadék hatására. Bár a nedvességre reagáló gyomirtókkal kezelt területeken a szárazság miatt jelenleg viszonylag nagy a gyomosodás, aggodalomra mégsincs ok, hiszen az esetleges csapadékelmaradás esetén utókezelést kell alkalmazni, amelyhez tárgyi és személyi feltételek egyaránt adottak. S. Zs. Országos könyvtárügyi konferencia A könyvtárügy az elmúlt tíz évben eredményesen szolgálta a társadalom fejlődését, szolgáltatásai színvonalasabbak, sokrétűbbek lettek — állapították meg a IV. országos könyvtárügyi konferencián, amely kedden a Kertészeti Egyetem dísztermében kezdte meg tanácskozását. A kétnapos tanácskozáson értékelik az előző, a III. könyvtárügyi konferencia óta eltelt 10 esztendő munkáját és javaslatot dolgoznak ki a könyvtárak fejlesztésére. Az elnökő Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese bevezető előadása után Pozs- gay Imre művelődési miniszter tartott vitaindító előadást. Egyebek között szólt arról, hogy a könyvtáraink hatóköre az elmúlt tíz évben, ha lassan is, de bővült. Az iskolai könyvtárakban és a szakkönyvtárakban az utóbbi években növekedett a kötetek rendszeres használóinak száma. Gazdagodó testvérvárosi kapcso/at Beszélgetés Lahti polgármesterével Pécs és a finnországi Lahti testvérvárosi kapcsolata 25 éves. Az évforduló alkalmából Pécsett tartózkodó Seppo Völi- sa/a, Lahti polgármestere interjút adott lapunknak.- Milyen célok vezérelték önöket, amikor 25 évvel ezelőtt javasolták, létesüljön testvérvárosi kapcsolat Pécs és Lahti között? «- Akkor szervezeti keret adása volt annak a baráti érdeklődésnek, amely mindig is jellemző volt a finn és a magyar népre. Az együttműködés első évei főleg a hivatalos város közti kapcsolatok építésének jeqyében teltek, formájuk a delegációk cseréje volt. — Kérem, beszéljen az elmúlt 25 év eredményeiről. — A két város kapcsolata, testvéri együttműködése gyarapodott, gazdagodott. Az utóbbi években a hivatalos delegációkon kívül kulturális küldöttségek, művészeti együttesek, munkások és nyugdíjasok, orvosok és könyvtárosok, bábosok, népitáncosok, sportolók sora kölcsönösen látogatták egymást. Az elmondottakat az önök polgármestere, Czente Gyula hasonlóan fogalmazta. Őt ismétlen, mert véleményünk egyezik. — Első ízben jár Pécsett. Személyes tapasztalatairól mondana néhány szót? — Aarre Santero polgármes- tpr-helyettes már élvezte városuk vendégszeretetét. Elmondta, Pécs nagyon sokat változott, szépült, gyarapodott. Az emberek kedvesek, vidámak, békés, alkotó munkát végeznek. Ezt én is tapasztaltam. Azt is, hoqy a város terjeszkedett, új parkok, játszóterek épültek. — Ügy tudom, ön kérte, látogatást tehessen egy bányában. Miért? — Sohasem jártam szénbányában. Csupán filmeken láttam a bányászok nehéz munkáját, amely rendkívül veszélyes is. Vendéglátóink és a bánya vezetői lehetővé tették, hoqy ismerkedjem q vasasi bányával lent a mélyben. De elsősorban nem a kíváncsisáq, hanem célszerűség is ösztönöz a bányájárásra. Törekvésünk, hogy a jövőben * Lahtiban a szén felhasználása jelentősen növekedjék. Ezt az energiahordozót valamelyik szocialista országból importáljuk majd. — Miben látja az előrelépés lehetőségét az együttműködésben? — Javaslatokkal érkeztünk. Programot 1983-ig állítottunk össze. Ezt ma beszéljük meg Czente Gyulával. Előlegezem egyik törekvésünket. Szeretnénk részletesen megismerkedni az orvostudományuk gyakorlatával és a betegellátással. E nemzetközileq elismert kutató- és gyógyítómunka, melyet a magyarok végeznek, előnyös lehet a finn népnek is. 11 tisztább vizű Balatonért A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a Balatonba még tisztított szennyvíz sem juthat. Mint a Balatoni Intéző Bizottság környezet- és vízvédelmi szakbizottságának kedden Siófokon megtartott ülésén elmondták, máris folyamatban van azoknak a rendszereknek a kialakítása, amelyekkel még a tisztított szennyvizet is elvezetik a Balaton vízgyűjtő területéről. Csökken azoknak a vállalatoknak a száma, amelyeknél megoldatlan a -szennyvíztisztítás gondja. Ezek közé tartozik c Zalaegerszegi Baromfifeldolgozó Vállalat, a Balatonboglári Állami Gazdaság borkombinátja, valamint a Könnyűbeton és Szigetelőanyagipari Vállalat tapolcai gyáregysége. örvendetesnek mondták az ülésen, hogy tucatnyi vállalat nagy anyagi áldozattal megteremtette a szennyvíztisztítás feltételeit. Az ülésen felhívták a figyelmet arra, hogy fel kell számolni a kisebb olajszennyező forrásokat is. Ehhez kérték a helyi tanácsok segítségét, továbbá az ellenőrzés megszigorítását. — Élek az alkalommal. A Dunántúli Napló hasábjain köszönöm magam, kollégám nevében a szívélyes, meleg, baráti fogadtatást, s azt, hogy alkalmat adtak városuk népe’ mindennapi munkájának megismerésére. Remélem, hogy találkozásunk tovább mélyíti a testvérvárosi kapcsolatunkat, hozzájárul mindkét nép békéjéhez, békés alkotómunkájához. Nagy István Itt a kánikula Két héttel előbb kánikulával kezdődött a nyár. A korábbi évekhez képest az elmúlt napokban négy-öt fokkal többet — 29,3 Celsiust — mutatott a pogányi meteorológiai állomás időjárás-szekrényében a hőmérő. A déli szellő sem enyhítette Pécsett a forróságot, hisz egyes utcákban megrekedt a meleg, a lakók 33—35 fokot is mértek. Félig nyitott ajtókkal jártak a buszok a városban, hogy az utasok jobban viselhessék el a nagy meleget. - A pécsi Hullámfürdő forgalma igen megnőtt, már a déli órákban 1240 belépőjegyet adtak el. Harkányban is nagy volt a látogatottság, hatezren kerestél? fel a strandot. A nagy melegben sokan hűtötték magukat fagylalttal, hosszú sorok kígyóztak a cukrászdákban és az utcai elárusítóhelyeknél is. Szerencsére a városban sehol nincs vízhiány. Mint Ka- '■ posi Ferenc, a vízmű ügyeletese elmondta, a szokásosnál 5000 köbméterrel több vizet használunk el naponta. A kedvelt tengerparti üdülőhelyeken is igen meleg van. A Földközi-tenger mentén mindenütt száraz, napos az idő, a tengervíz hőmérséklete az adriai Dubrovniknél 19, a Riviérán 18—20 fokos. A Fekete-tenger vize Szocsinál és Várnánál egyaránt 17-18 fok meleg. A Balaton vize 23-24, a Velencei-tó és a Tisza vize egyaránt 21, a Duna 18 fokos. A kilátást zavaró „dzsungel" a Varsány utca—Egri Gyula utca sarkán Kilátást zavaró akadályok „Nem láttam be rendesen a kereszteződést". „Amikor már észrevettem a kocsit, késő volt." Sokszor ismétlődő magyarázat koccanás vagy karambol után. A védekezés többnyire egy-egy, a kilátást zavaró sövénysor, téglarakás, terebélyes fa szerepét hangoztatja a baleset bekövetkezésében. Tegnapi közlekedési őrjáratunk során arra kerestünk választ: hogy is állunk Pécsett ezekkel a jobbra-balra való kitekintést nehezítő akadályokkal. A régebben örökös gondot jelentő Építők útján minden rendben. A kétoldali sövénysor frissen nyírt, a mellékutcákból való kikanyarodásnál nem takarja a közlekedőket át lehet látni fölötte. A Páfrány utcában a nemrégiben történt parkosítás nyomaival találkoztunk, Meseleltár a vonaton Ozombaton délután a ^ Pestre húzó Zselic exp- resszen még csak azt mondta a büfépincér: — Elfogyott a Pepsi kóla! — Miért nem vételeztek helyette Pécsett? — mondám halkan és kedveskén a kétes válaszra. Fellángoló szemöldök és kész a rutinfelelet, ürge utasnak való: — Mert mi csak Pesten vételezhetünk! Nem tartozunk Pécshez! Oké! Lenyeltem a kátrányemlékű Sztár üdítőt, langyos volt, nem üdített, óm készségesen összeragasztotta a számat, hátha: a kánikula nem eléggé ragaszt. Tovább- rnpnőleg az az előnye is megvolt, hogy 7 forint valahány fillért fizettem érte, utasellátóék javára. Szóval, — oké! Jön még szombatra hétfő is! Jött. Tegnap hajnalban indultam a Déliből. Pestről. Márpedig az Utasellátó „Pesthez, tartozik". Mondom, a tankoló helyről indultam, és vaslogikával lépdeltem a büfékocsiba: — Kérek egy hideg kólát! — Csak narangycsital van, kérem tisztelettel! — Miért nem tankoltak? — Nem adtak, kérem tisztelettel ! Én viszont adtam. Nyolc húszat. Langymeleg hajnalon, langymeleg szörpért! Ké- remtisztelettel! Utána összeszámoltam a< későbbi dögmelegben: ez volt a huszonötödikféle szöveg, amivel másfél év óta a vasúti büfések etetnek, hogy miért nincs kóla. Persze, én sem a falvédőről léptem az expresszvonat fülkéjébe: a kólát szereti o nép: mindenütt el lehet adni, például a Sztárt nem annyira. Tehát utaskámat kényszerhelyzetbe kell hozni! Nem ellátni vele a vonaton. Hát ennyit erről! Másról — a virágoskedvű szabadsógos katonák számláinak „össze- tévesztéséről”; a tisztaságról, meg miegymásról — most, semmit! Egyelőre!_ Csupán a Belkereskedelmi Minisztérium revizorait üdvözlöm e helyt, nyáreleji teljes tisztelettel. Földessy Dénes a környezetvédelmi célokat szolgáló növényzet itt nem akadályozza a forgalmat. Lvov-Kertvárosban már nem ilyen idilli a kép. A Varsány utca közepén egy közlekedési jelzőtábla pihen a hűvösben, alig észrevehető belőle valami, annyira eltakarják egy fa ágai, levelei. Az utca déli végén kisebbfajta „dzsungel”. Ahhoz, hogy jobbra, illetve balra ki lehessen látni, a keresztező Egri Gyula utcába jócskán be kell „csurogni”, ami balesetveszélyes. Arrafelé igencsak tempósan közlekednek a járművek. A járőrkocsi ablakán kitekingetve Lvov-Kertvárosban több ilyen, a kilátást zavaró „arborétumra" bukkantunk. Hónapokkal ezelőtt fotó is készült róla. a helyzet azonban nem változott. A Légszeszgyár utca—Somogyi Béla utca kereszteződéséről van szó, ahol egy tisztességes nagyságú téglarakás nehezíti a gépkocsivezetők dolgát. A lehető legrosz- szabb helyen áll. Ahhoz, hogy a sorompó felől iövő forgalmat idejében észrevehessük. majdnem az úttest közepéig kell becsúsznunk. Végül még egy könnyen elhárítható akadály, ugyancsak a Légszeszgyár utcában: egy szemetes 'konténer. Éppen olyan helyzetben van, hogy miatta a Vasvári utcából balra nagy ívben kikanyarodók keveset látnak. Márpedig így nem rizikómentes a kifordulás. Bárki mondhatja: ettől még ragyogóan lehet közlekedni a városban.* Lehet. De akit nap mint nap zavar ez a bizonyos fa, növény, konténer, téglarakás, az jogosan bosszankodik, „az akadályokat” eltüntetni, megnyirbálni, arrébb tenni — nem kerül nagy fáradságba. H. L. Derűs percek Mégocson m Az égetett karikatúra meg a népművelés Az öregnek fülig ér a szája — ezen derülök fél percig. Lám, mire jó a dolgozó füle! Nem röhögi körül tenmaga fejét, miként az a régi mondás szerint vigyori pasasoknál lehetséges. Ott meg egy denevérfül, vitorlának is hercig, ha jó a szélirány. Viselője lisztes polgár lehet Mágocson, vagy bárhol e hazában. De nemcsak a fülek karikatúrája ez a tárlat. Tizenkét tekintet, tizenkét visszafojtott röhögés, s ez a karikatúra vétke az egyik falszakaszon. Jó vétek, derűt ad, ha beugrunk megnézni a mágocsi Művelődési Ház kamarakiállítá- sát. Ráadásul le sem lehet radírozni, mint kölyökkorunk „szamár-tanár" rajzolmányát a sulitábláról, mert fába égetve szinte örökkétig hirdetik, hogy mi, a teremtés koronái többnyire kissé hátrább szorulunk a szépségverseny listáján. Varga Kálmán, a fába égetett karikatúrák mestere most nyilván örül. Esch Tamás, a művelődési ház igazgatója azt hiszem ugyanezt teszi. Hiszen megmozgatta kicsit a mágocsi csöndet egy ideje az álmatag kultúrházban. Ö két éve maradt itt a faluban. Azóta Hofi „nyomta már a sódert", de mély humorral, c helybéliek örömére, a kultúrhóz bevételére. Zenei vetélkedők, kamarakiállítások: a mezőgazdasági könyvhónapra, aztán gyermekrajzokból november 7. alkalmából, meiy utóbbi 1200 gyerek országos versenyén mágocsi babért is termett, Kincses Tünde rajzai révén. Könyvtárlat feltűnően nagy áruforgalommal, sci-fi klub. Szóval csak a kamcrakiállílások sorában ez a karikatúratárlat már az ötödik. Esch Tamás eleinte még előrajzolt is, mert aki kultúrházat akar „megmozqctni", az jó kezű, kicsit mindent értő ember legyen. A mágocsick tehát ismét feljönnek a lépcsőn az emeletre. Mert a kultúrhóz és mozi földszintjén csak „söröskorsós népművelés" volt az utóbbi kisebb időben. Esztendőnyi szünet után Esch Tamás munkája révén odafönt az emeleten most Lloyd Webber muzsikája szól, karikatúrát égettek fába —, hát csak megnézik kicsit, abból nem lehet baj. Aztgn mire észreveszik, már a népművelés alanyai lettek. Hahotáztak Hofi szövegétől, vagy nevetgettek itt ezeken a karikatúrákon, és hümmögtek. hogy lám, a rockzene dalszövegével is „be lehet olvasni" egyeseknek. Mondom, a kultúrhóz Hydra nevezetű sci-fi klubjában állították ki a majd félszáz fába égetett karikatúrát. Semmi különös nem történt. De ez a „semmi" a nézőknek néhány percig sokminden. Mert oda kefl rá figyelni. Csak néhány percre. Már népművelés. F, D.
