Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-03 / 150. szám

1981. június 3., szerda Dunántúli napló 5 Gyomosak-e a szántóföldek? Nincs ok aggodalomra — elegendő vegyszer áll rendelkezésre A mezőgazdászok hosszú évek óta nem emlékeznek ilyen sok gondot okozó tavaszra, mint az idei, amikor a gyom­irtó vegyszerek kellő hatását ennyire sokféle tényező gátolta. Az elmúlt hetekben a határban többfelé lehetett kisebb cukor­répa- vagy kukoricatáblát ka­páló munkásokat látni. Vajon mi a helyzet, valóban problé­mát jelent-e a mezőgazdaság­nak az idén a gyomosodás, vagy sem? A Növényvédő Állomáson kapott tájékoztatás szerint a megye 1300 kukoricatáblájá­nak 70 százaléka gyommentes, a fennmaradó 30 pedig külön­böző mértékben gyomos. Az elkövetkező napok legfonto­sabb feladatai kell hogy le­gyen ezeken a táblákon a ki­egészítő gyomirtást elvégezni. Ehhez pedig megfelelő mennyi­ségű vegyszerek állnak rendel­kezésre az AGROKER-nél. A Növényvédő Állomás vizs­gálatai szerint a 10—15 száza­lékos gyomosság az a felső ha­tár, amely a növényállomány­ban még nem okoz kárt. Az a cél, hogy a gyomosság 10 szá­zalék alatt maradjon. Négy éve végeznek ciz állomáson olyan megyei szintű gyomoso- dási felmérést, amelynek ada­tait számítógépi úton értékelik, feltérképezik, és archiválják. Ez az országban egyedülálló kez­deményezés. Ennek a gyorptér- képnek a segítségével tudják, hogy a megye kukoricatáblái hol és milyen gyomokkal fer­tőzöttek, sőt azt is, hogy az el­múlt évben kialakult rezisztens gyomok milyen nagyságrend­ben és hol fordulhatnak elő. Ez az adatbázis lehetőséget nyújt a 'egoptimálisabb gyom­irtási technológiák megtervezé­sére. Optimálisnck pedig a kuko­ricánál a kétféle típusú gyom­irtó vegyszer fele-fele arányba- ni alkalmazása látszik, mivel az időjárást előre nem lehet kiszámítani. Ugvanis az egyik típus száraz időben fejti ki ha­tását, a másik pedig éppen csapadék hatására. Bár a nedvességre reagáló gyomirtókkal kezelt területeken a szárazság miatt jelenleg vi­szonylag nagy a gyomosodás, aggodalomra mégsincs ok, hi­szen az esetleges csapadékel­maradás esetén utókezelést kell alkalmazni, amelyhez tár­gyi és személyi feltételek egyaránt adottak. S. Zs. Országos könyvtárügyi konferencia A könyvtárügy az elmúlt tíz évben eredményesen szolgálta a társadalom fejlődését, szol­gáltatásai színvonalasabbak, sokrétűbbek lettek — állapítot­ták meg a IV. országos könyv­tárügyi konferencián, amely kedden a Kertészeti Egyetem dísztermében kezdte meg ta­nácskozását. A kétnapos ta­nácskozáson értékelik az előző, a III. könyvtárügyi konferencia óta eltelt 10 esztendő munká­ját és javaslatot dolgoznak ki a könyvtárak fejlesztésére. Az elnökő Köpeczi Béla akadé­mikus, az MTA főtitkárhelyettese bevezető előadása után Pozs- gay Imre művelődési miniszter tartott vitaindító előadást. Egyebek között szólt arról, hogy a könyvtáraink hatóköre az elmúlt tíz évben, ha lassan is, de bővült. Az iskolai könyv­tárakban és a szakkönyvtárak­ban az utóbbi években növe­kedett a kötetek rendszeres használóinak száma. Gazdagodó testvérvárosi kapcso/at Beszélgetés Lahti polgármesterével Pécs és a finnországi Lahti testvérvárosi kapcsolata 25 éves. Az évforduló alkalmából Pécsett tartózkodó Seppo Völi- sa/a, Lahti polgármestere inter­jút adott lapunknak.- Milyen célok vezérelték önöket, amikor 25 évvel ez­előtt javasolták, létesüljön testvérvárosi kapcsolat Pécs és Lahti között? «- Akkor szervezeti keret adá­sa volt annak a baráti érdek­lődésnek, amely mindig is jel­lemző volt a finn és a magyar népre. Az együttműködés első évei főleg a hivatalos város közti kapcsolatok építésének jeqyében teltek, formájuk a delegációk cseréje volt. — Kérem, beszéljen az el­múlt 25 év eredményeiről. — A két város kapcsolata, testvéri együttműködése gyara­podott, gazdagodott. Az utób­bi években a hivatalos dele­gációkon kívül kulturális kül­döttségek, művészeti együtte­sek, munkások és nyugdíjasok, orvosok és könyvtárosok, bá­bosok, népitáncosok, sportolók sora kölcsönösen látogatták egymást. Az elmondottakat az önök polgármestere, Czente Gyula hasonlóan fogalmazta. Őt ismétlen, mert véleményünk egyezik. — Első ízben jár Pécsett. Személyes tapasztalatairól mondana néhány szót? — Aarre Santero polgármes- tpr-helyettes már élvezte váro­suk vendégszeretetét. Elmond­ta, Pécs nagyon sokat válto­zott, szépült, gyarapodott. Az emberek kedvesek, vidámak, békés, alkotó munkát végez­nek. Ezt én is tapasztaltam. Azt is, hoqy a város terjeszkedett, új parkok, játszóterek épültek. — Ügy tudom, ön kérte, lá­togatást tehessen egy bányá­ban. Miért? — Sohasem jártam szénbá­nyában. Csupán filmeken lát­tam a bányászok nehéz mun­káját, amely rendkívül veszé­lyes is. Vendéglátóink és a bá­nya vezetői lehetővé tették, hoqy ismerkedjem q vasasi bá­nyával lent a mélyben. De el­sősorban nem a kíváncsisáq, hanem célszerűség is ösztönöz a bányájárásra. Törekvésünk, hogy a jövőben * Lahtiban a szén felhasználása jelentősen növekedjék. Ezt az energiahor­dozót valamelyik szocialista or­szágból importáljuk majd. — Miben látja az előrelépés lehetőségét az együttműködés­ben? — Javaslatokkal érkeztünk. Programot 1983-ig állítottunk össze. Ezt ma beszéljük meg Czente Gyulával. Előlegezem egyik törekvésünket. Szeret­nénk részletesen megismerked­ni az orvostudományuk gyakor­latával és a betegellátással. E nemzetközileq elismert kutató- és gyógyítómunka, melyet a magyarok végeznek, előnyös lehet a finn népnek is. 11 tisztább vizű Balatonért A szakemberek egyöntetű vé­leménye szerint a Balatonba még tisztított szennyvíz sem juthat. Mint a Balatoni Intéző Bizottság környezet- és vízvé­delmi szakbizottságának ked­den Siófokon megtartott ülésén elmondták, máris folyamatban van azoknak a rendszereknek a kialakítása, amelyekkel még a tisztított szennyvizet is elve­zetik a Balaton vízgyűjtő terü­letéről. Csökken azoknak a vállala­toknak a száma, amelyeknél megoldatlan a -szennyvíztisztí­tás gondja. Ezek közé tartozik c Zalaegerszegi Baromfifeldol­gozó Vállalat, a Balatonboglári Állami Gazdaság borkombinát­ja, valamint a Könnyűbeton és Szigetelőanyagipari Vállalat tapolcai gyáregysége. örvendetesnek mondták az ülésen, hogy tucatnyi vállalat nagy anyagi áldozattal megte­remtette a szennyvíztisztítás fel­tételeit. Az ülésen felhívták a figyelmet arra, hogy fel kell számolni a kisebb olajszennye­ző forrásokat is. Ehhez kérték a helyi tanácsok segítségét, to­vábbá az ellenőrzés megszigo­rítását. — Élek az alkalommal. A Du­nántúli Napló hasábjain kö­szönöm magam, kollégám ne­vében a szívélyes, meleg, bará­ti fogadtatást, s azt, hogy al­kalmat adtak városuk népe’ mindennapi munkájának meg­ismerésére. Remélem, hogy ta­lálkozásunk tovább mélyíti a testvérvárosi kapcsolatunkat, hozzájárul mindkét nép béké­jéhez, békés alkotómunkájá­hoz. Nagy István Itt a kánikula Két héttel előbb kánikulá­val kezdődött a nyár. A ko­rábbi évekhez képest az el­múlt napokban négy-öt fok­kal többet — 29,3 Celsiust — mutatott a pogányi meteoro­lógiai állomás időjárás-szek­rényében a hőmérő. A déli szellő sem enyhítette Pécsett a forróságot, hisz egyes ut­cákban megrekedt a meleg, a lakók 33—35 fokot is mér­tek. Félig nyitott ajtókkal jártak a buszok a városban, hogy az utasok jobban vi­selhessék el a nagy meleget. - A pécsi Hullámfürdő for­galma igen megnőtt, már a déli órákban 1240 belépője­gyet adtak el. Harkányban is nagy volt a látogatottság, hatezren kerestél? fel a strandot. A nagy melegben sokan hűtötték magukat fagylalttal, hosszú sorok kí­gyóztak a cukrászdákban és az utcai elárusítóhelyeknél is. Szerencsére a városban se­hol nincs vízhiány. Mint Ka- '■ posi Ferenc, a vízmű ügyele­tese elmondta, a szokásos­nál 5000 köbméterrel több vizet használunk el naponta. A kedvelt tengerparti üdü­lőhelyeken is igen meleg van. A Földközi-tenger men­tén mindenütt száraz, napos az idő, a tengervíz hőmér­séklete az adriai Dubrovnik­nél 19, a Riviérán 18—20 fo­kos. A Fekete-tenger vize Szocsinál és Várnánál egyaránt 17-18 fok meleg. A Balaton vize 23-24, a Velencei-tó és a Tisza vize egyaránt 21, a Duna 18 fo­kos. A kilátást zavaró „dzsungel" a Varsány utca—Egri Gyula utca sarkán Kilátást zavaró akadályok „Nem láttam be rendesen a kereszteződést". „Amikor már észrevettem a kocsit, késő volt." Sokszor ismétlődő magyarázat koccanás vagy karambol után. A védekezés többnyire egy-egy, a kilátást zavaró sövénysor, téglarakás, terebélyes fa szere­pét hangoztatja a baleset be­következésében. Tegnapi közlekedési őrjára­tunk során arra kerestünk vá­laszt: hogy is állunk Pécsett ezekkel a jobbra-balra való ki­tekintést nehezítő akadályokkal. A régebben örökös gondot jelentő Építők útján minden rendben. A kétoldali sövénysor frissen nyírt, a mellékutcákból való kikanyarodásnál nem ta­karja a közlekedőket át lehet látni fölötte. A Páfrány utcá­ban a nemrégiben történt par­kosítás nyomaival találkoztunk, Meseleltár a vonaton Ozombaton délután a ^ Pestre húzó Zselic exp- resszen még csak azt mondta a büfépincér: — Elfogyott a Pepsi kóla! — Miért nem vételeztek he­lyette Pécsett? — mondám halkan és kedveskén a kétes válaszra. Fellángoló szemöldök és kész a rutinfelelet, ürge utas­nak való: — Mert mi csak Pesten vé­telezhetünk! Nem tartozunk Pécshez! Oké! Lenyeltem a kátrány­emlékű Sztár üdítőt, langyos volt, nem üdített, óm készsé­gesen összeragasztotta a számat, hátha: a kánikula nem eléggé ragaszt. Tovább- rnpnőleg az az előnye is meg­volt, hogy 7 forint valahány fillért fizettem érte, utasellá­tóék javára. Szóval, — oké! Jön még szombatra hétfő is! Jött. Tegnap hajnalban in­dultam a Déliből. Pestről. Márpedig az Utasellátó „Pesthez, tartozik". Mondom, a tankoló helyről indultam, és vaslogikával lépdeltem a büfékocsiba: — Kérek egy hideg kólát! — Csak narangycsital van, kérem tisztelettel! — Miért nem tankoltak? — Nem adtak, kérem tisz­telettel ! Én viszont adtam. Nyolc húszat. Langymeleg hajna­lon, langymeleg szörpért! Ké- remtisztelettel! Utána össze­számoltam a< későbbi dög­melegben: ez volt a huszon­ötödikféle szöveg, amivel másfél év óta a vasúti büfé­sek etetnek, hogy miért nincs kóla. Persze, én sem a falvé­dőről léptem az expresszvo­nat fülkéjébe: a kólát szereti o nép: mindenütt el lehet adni, például a Sztárt nem annyira. Tehát utaskámat kényszerhelyzetbe kell hozni! Nem ellátni vele a vonaton. Hát ennyit erről! Másról — a virágoskedvű szabadsógos katonák számláinak „össze- tévesztéséről”; a tisztaságról, meg miegymásról — most, semmit! Egyelőre!_ Csupán a Belkereskedelmi Minisztérium revizorait üdvözlöm e helyt, nyáreleji teljes tisztelettel. Földessy Dénes a környezetvédelmi célokat szolgáló növényzet itt nem aka­dályozza a forgalmat. Lvov-Kertvárosban már nem ilyen idilli a kép. A Varsány utca közepén egy közlekedési jelzőtábla pihen a hűvösben, alig észrevehető belőle valami, annyira eltakarják egy fa ágai, levelei. Az utca déli végén ki­sebbfajta „dzsungel”. Ahhoz, hogy jobbra, illetve balra ki le­hessen látni, a keresztező Egri Gyula utcába jócskán be kell „csurogni”, ami balesetveszé­lyes. Arrafelé igencsak tempósan közlekednek a járművek. A jár­őrkocsi ablakán kitekingetve Lvov-Kertvárosban több ilyen, a kilátást zavaró „arborétumra" bukkantunk. Hónapokkal ezelőtt fotó is készült róla. a helyzet azonban nem változott. A Légszeszgyár utca—Somogyi Béla utca keresz­teződéséről van szó, ahol egy tisztességes nagyságú tégla­rakás nehezíti a gépkocsiveze­tők dolgát. A lehető legrosz- szabb helyen áll. Ahhoz, hogy a sorompó felől iövő forgalmat idejében észrevehessük. majd­nem az úttest közepéig kell be­csúsznunk. Végül még egy könnyen elhárítható akadály, ugyancsak a Légszeszgyár ut­cában: egy szemetes 'konténer. Éppen olyan helyzetben van, hogy miatta a Vasvári utcából balra nagy ívben kikanyarodók keveset látnak. Márpedig így nem rizikómentes a kifordulás. Bárki mondhatja: ettől még ragyogóan lehet közlekedni a városban.* Lehet. De akit nap mint nap zavar ez a bizonyos fa, növény, konténer, téglara­kás, az jogosan bosszankodik, „az akadályokat” eltüntetni, megnyirbálni, arrébb tenni — nem kerül nagy fáradságba. H. L. Derűs percek Mégocson m Az égetett karikatúra meg a népművelés Az öregnek fülig ér a szája — ezen derülök fél percig. Lám, mire jó a dolgozó füle! Nem röhögi körül tenmaga fe­jét, miként az a régi mondás szerint vigyori pasasoknál le­hetséges. Ott meg egy dene­vérfül, vitorlának is hercig, ha jó a szélirány. Viselője lisztes polgár lehet Mágocson, vagy bárhol e hazában. De nemcsak a fülek karikatúrája ez a tár­lat. Tizenkét tekintet, tizenkét visszafojtott röhögés, s ez a ka­rikatúra vétke az egyik falsza­kaszon. Jó vétek, derűt ad, ha beugrunk megnézni a mágocsi Művelődési Ház kamarakiállítá- sát. Ráadásul le sem lehet ra­dírozni, mint kölyökkorunk „sza­már-tanár" rajzolmányát a su­litábláról, mert fába égetve szinte örökkétig hirdetik, hogy mi, a teremtés koronái több­nyire kissé hátrább szorulunk a szépségverseny listáján. Varga Kálmán, a fába ége­tett karikatúrák mestere most nyilván örül. Esch Tamás, a mű­velődési ház igazgatója azt hi­szem ugyanezt teszi. Hiszen megmozgatta kicsit a mágocsi csöndet egy ideje az álmatag kultúrházban. Ö két éve ma­radt itt a faluban. Azóta Hofi „nyomta már a sódert", de mély humorral, c helybéliek örömére, a kultúrhóz bevételé­re. Zenei vetélkedők, kamara­kiállítások: a mezőgazdasági könyvhónapra, aztán gyermek­rajzokból november 7. alkal­mából, meiy utóbbi 1200 gye­rek országos versenyén mágo­csi babért is termett, Kincses Tünde rajzai révén. Könyvtárlat feltűnően nagy áruforgalom­mal, sci-fi klub. Szóval csak a kamcrakiállílások sorában ez a karikatúratárlat már az ötödik. Esch Tamás eleinte még elő­rajzolt is, mert aki kultúrházat akar „megmozqctni", az jó ke­zű, kicsit mindent értő ember legyen. A mágocsick tehát ismét fel­jönnek a lépcsőn az emeletre. Mert a kultúrhóz és mozi föld­szintjén csak „söröskorsós nép­művelés" volt az utóbbi kisebb időben. Esztendőnyi szünet után Esch Tamás munkája ré­vén odafönt az emeleten most Lloyd Webber muzsikája szól, karikatúrát égettek fába —, hát csak megnézik kicsit, abból nem lehet baj. Aztgn mire ész­reveszik, már a népművelés ala­nyai lettek. Hahotáztak Hofi szövegétől, vagy nevetgettek itt ezeken a karikatúrákon, és hümmögtek. hogy lám, a rock­zene dalszövegével is „be le­het olvasni" egyeseknek. Mon­dom, a kultúrhóz Hydra neve­zetű sci-fi klubjában állították ki a majd félszáz fába égetett karikatúrát. Semmi különös nem történt. De ez a „semmi" a nézőknek néhány percig sok­minden. Mert oda kefl rá fi­gyelni. Csak néhány percre. Már népművelés. F, D.

Next

/
Thumbnails
Contents