Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-20 / 167. szám

1981. június 20., szombat Dunántúlt napló 5 Több árut, jobb szolgáltatást! (Folytatás az I. oldalról) gyakran a közepes, és a kisebb szövetkezeteket vélték életképe­sebbnek. Szalai Lajos tanár, a Szentlörinci ÁFÉSZ keretében működő 300 tagú iskolaszövet­kezet pedagógiai jelentőségeit taglalta, Jangl Béla, a pécsi Pannónia ÁFÉSZ küldötte arról számolt be, hogy szövetkezete öt esztendő alatt nyolcmillió fo­rint értékű szaporítóanyagot jut­tatott el a szőlő- illetve kert­tulajdonosoknak. A Mecsek-ol- dal szőlő- és gyümölcskultú­rájának fenntartása és fejlesz­tése céljából a Siófoki Állami Gazdasággal kötöttek szerző­dést, így biztosítják a szaporító­anyagot a hatodik ötéves terv­ben. Botló Etelka, a Bátyi Ta­karékszövetkezet elnöke elmond­ta, hogy rövidesen bevezetik az átutalási betétszámlát is, és például tevékenységük kiterjesz­téseként naposcsirkék nevelé­sére is adnak kölcsönt Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese a megye ötéves terve és a szövetkezeti szervezetek ötéves terve közötti összefüggéseket emelte ki. Dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára elismerve a MÉSZÖV munkájá­nak eredményeit fontos feladat­ra hívta fel a figyelmet. A kis­termelő szövetkezeti tagok igénylik a felvásárlás igen jó megszervezését, éppen ebben van szövetkezeti érdekeltségük egyik középpontja. Arról is be­szélt, hogy a kisebb szövetkeze­tek életképessége nem feltétle­nül kisebb létszámot, hanem el­sősorban nagyobb rugalmassá­got, kockázatvállalást, a helyi lehetőségek jobb kihasználását jelenti. Ambrus Lajos MESZÖV- elnök válaszolt a kérdésekre, hozzászólásokra. A Baranya megyei MÉSZÖV hatodik ötéves tervének néhány jelentősebb célkitűzése. A kereskedelemben gazda­gabb árukínálattal kell szolgál­ni a lakosságot, egyebek kö­zött az otthoni munkát könnyítő kisgépek és eszközök, háztáji gazdaságokat segítő gépek és felszerelések választék-növelé­sével. A vendéglátáson belül növelni szükséges a közétkezte­tést, elsősorban a gyermekek­és diákok étkeztetését. A megye fogyasztási szövet­kezeteinek a VI. ötéves tervidő­szakban feladata: mezőgazda­sági termékből saját szükségle­tük mind nagyobb részét fel­vásárlásból fedezzék, ugyan­akkor a kívánt összetételben és mennyiségben gazdagítsák a központi árualapot. Fejlesztés­re a tervidőszakban 165 millió forintot fordítanak. A bolti kis­kereskedelem alapterülete 9110 négyzetméterrel (11,4 százalék­kal), a vendéglátósé 2634 négy­zetméterrel (5,5 százalékkal) növekszik. A takarékszövetkezetek szá­mottevő fejlesztésére Siklóson és Villányban kerül sor. A lakás­szövetkezetek inkább a minő­ségre törekszenek majd. Erre utalt Benked László, a pécsi Szigeti úti I. számú Lakásszö­vetkezet elnöke: a fejlesztés* alapból a karbantartásra járó 10 százalékot végre valóban meg kell adni és a lakáskar­bantartó szervezetek teljesítő- képességét is szükséges növelni. A VI. ötéves tervben Baranyá­ban 700—720 lakást adnak ót íakóséaítő szövetkezeti formá­ban. A tanácsi értékesítésű szö­vetkezeti lakások száma pedig előreláthatólag 1650-nel nő. A MÉSZÖV küldöttgyűlése ve­zetőséget választott. Ismét el­nökké választotta Ambrus La­jost. A nyugdíjba vonuló Sze­gedi Ernő elnökhelyettes utód­jául Kasza Tibor kereskedelmi osztályvezetőt választotta meg. A három választmányi elnök közül kettő a régi: László Gyu­la (fogyasztási szövetkezetek) és Henql János (takarékszövetke­zetek), egy pedig új: a lakás­szövetkezeti választmány elnöke Benked László. XI. megyei IG-szemle Az időjárás — legalábbis átmenetileg — megkegyelme­zett tegnap délután, amikor a résztvevők már gyülekeztek o szigetvári Zrínyi téren. Három órakor ünnepélyesen kezdetét vette a XI. megyei ifjú gárdo szemle, melyet a Himnusz el­hangzása utón Varga László, a Baranya megyei KISZ Bizott­ság titkára nyitott meg. A szemlén nyolc szakasz vesz részt: a komlói, a mohácsi, a szigetvári, a Mecseki Szénbá­nyák, a MÉV, a siklósi és a két pécsi szakasz. A megyei szemle háromna­pos lesz; tegnap az ünnepélyes megnyitó után került sor a lö­vészetre és az úszásra. A prog­ram ma folytatódik Kishársá- gyon és környékén harc: túrá­val. Vasárnap reggel kezdődik a fegyveres váltófűtés, maid ezt követi a harci játék, ugyan­csak Kishórságyon, ahol vasár­nap a kora délutáni órákban fejeződik be a baranyai ifjú gárdisták szemléje. KISZ agitációs és propagandatanácskozás KISZ országos agitációs és propagandatanácskozást ren­deztek pénteken Budapesten, az MSZMP Budapesti Oktatási Igazgatóságán. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség valamennyi, ezen a területen dolgozó munkatársa és a sajtó képviselői részvételével meg­tartott eszmecserén Nagy Gá­bor és Szikszay Béla, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesei és Nagy Sándor, a KISZ KB titkára tartottak előadást időszerű nemzetközi, belpolitikai és gaz­daságpolitikai kérdésekről, va­lamint a KISZ X. kongresszusá­nak határozataiból adódó agi­tációs és propaganda felada­tokról. A gyermeknevelési juttatások felhasználása fl KKEB tárgyalta ülést tartott pénteken a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság és megtárgyalta a gyer­meknevelést szolgáló társadal­mi juttatások felhasználásáról, illetve hatékonyságáról készült vizsgálati jelentést. 1980-ban csaknem 58 mil­liárd forintot fordítottunk a gyermeknevelés támogatására — hangsúlyozta a KNEB. Az e célra felhasznált pénzeszközök aránya évről évre emelkedett és tavaly elérte a nemzeti ter­melés 9,2 százalékát. A társa­dalmi juttatások az összes jöve­delemből 1970-ben 23 százalé­kot, tavaly pedig 32 százalékot képviseltek, s 100 forint munka- jövedelemre 47 forint társadal­mi juttatás esett. Célkitűzé­seinknek megfelelő ez a ten­dencia, és indokolt következe­tes fejlesztése. A vizsgálatnak az volt a cél­ja, hogy választ keressen: a gyermeknevelést szolgáló pénz­beli és természetbeni juttatások biztosítják a gyermeknevelés feltételeit, terheinek arányo­sabb viselését, a gyermekellá­tási árucikkek gyártása és for­galmazása miként elégíti ki a jogos igényeket, s milyen té­nyezők akadályozzák a társa­dalmi juttatások hatékonyabb felhasználását. Budapesten és 11 megyében 350 termelő vállalatnál, mintegy 500 gyermekintézménynél, s a tanácsoknál tartottak helyszíni ellenőrzést, miután a Hazafias Népfront és a szakszervezetek által szervezett mintegy 300 cnkéton csaknem 6000 szülő véleményét ismerték meg. A vizsgálatot ezen kívül széles körű adatgyűjtés is megelőzte. Mindezek alapján a népi el­lenőrök azt tapasztalták, hogy számos tényező csökkenti a tá­mogatások hatékonyságát. Egy­részt az időközben történt ár­emelések miatt, másrészt az érvényben lévő elosztási rend­szer korszerűtlensége következ­tében a támogatások jelentős hányada nem jut el azokhoz a családokhoz, amelyeknek azok­ra a legnagyobb szükségük len­ne. A népi ellenőrök azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy az eddigieknél jobban kell biztosí­tani a gazdaság- és szociálpo­litika összhangját, mert a két terület egymásra hatása a to­vábbi társadalmi, gazdasági fejlődésnek egyik lényeges elő­feltétele. Olyan átfogó szociál­politikai koncepciót kell kidol­gozni, amely a rendező elv sze­repét tudja majd betölteni a gyermeknevelést támogató in­tézkedések meghozatalánál. En­nek érdekében — a jelentés megvitatása és elfogadása után — a KNEB fontos javaslatokat terjeszt az arra illetékes párt- és állami vezető szervek elé. Tanévzáró az Oktatási Igazgatóságon Több mint kétezren végeztek az 1980—81-es tanévben kü­lönböző témakörű és időtarta­mú tanulmányokat az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Ok­tatási Igazgatóságán. Tegnap o tanévet záró ünnepségen részt vett Rajnai Józsel, a me­gyei pártbizottság titkára is. Többek között elmondotta, hogy az oktatási igazgatóságon eb­ben a tanévben is eredményes politikai-oktató munka folyt Kö­szöntötte a most zárult vezető képző tanfolyam és az egyéves pártiskola hallgatóit. Azt kérte, hogy a gyakorlatban is alkal- rrazzák az iskolában sikeresen elsajátított ismereteket. ,,A párt azt várja önöktől, mint ahogy minden kommunistától — hangsúlyozta Rajnai József —, hogy napra kész ideológiai- politikai felkészültséggel és az eddiginél is nagyobb bátorság­gal képviseljék a párt politiká­ját. Ezután tájékoztatót mon­dott időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről. Minikönyv- kiállítás és -csere Szekszárdon Minikönyv kiállítás nyílt pén­teken a Szekszárdi Nyomda- vállalatnál. Mintegy félezer kis könyvet mutatnak be, méretük o borsónyitál a gyufásdoboznál alig nagyobbig terjed. Az or­szág minikönyvklubjainak gyűj­teményéből válogatott anyag legkisebb példányai az NDK- ban készült körülbelül ötször ötmilliméteres kötet és a szek­szárdi nyomdában előállított ti­zenötször húszmiiliméteres 1974. évi naptár. A háromnapos kiál­lítás második napján, szomba­ton, minikönyvcserét is tartanak az ország minden részéből meghívott gyűjtők és szakem­berek részére. Földes Andrásáé igazgató értékelte az ejmúlt tanév ok­tatási munkáját, kiemelve, logy örvendetesen nőtt a kép­zésben részt vevő 30 éven aluli fiatalok és a nők aránya. A tanévben az egyéves párt­iskola tíz hallgatója érte el a kiváló tanulmányi eredményével cs közösségi munkájával a ,, Pártiskola kiváló hallgatója" címet, s vehette át az okleve­let és jutalmat. A „Lenin" osz­tály hallgatói közül Molnár Józsel, Takács Lászlóné, Farkas Józsel, Mustos Erzsébet és Glósz Jenő. A „Baranya megyei munkásmozgalmi” osztályból Lendvai Anna, Hatvani Ferenc, Vass László, Sántavy Csabáné cs Gelencsér Istvánné. A tanévzórót követően Benkö László igazgatóhelyettes avat­ta fel az iskola udvarán a Le- nin-parkot, melyet a hallgatók létesítettek. D. I. Villámvédelmi konferencia A nemzetközi villámvédelmi konferencia pénteken a szege­di technika házában befejezte négynapos munkáját. A húsz ország, köztük hazánk mintegy 150 tudományos kutatója, vala­mint villámhárító-építő gyakor­lati szakembere negyven elő­adás alapján cserélte ki ta­pasztalatait. Fontos feladata volt a konferenciának a villám­hárítással kapcsolatos szabvá­nyok összehangolása, illetve megfelelő nemzetközi szabvány feltételeinek kialakítása, ami­hez eredményesen járultak hoz­zá a magyar kutatók. A lakó­házak és más objektumok vé­delmére ugyanis olyan védelmi rendszert dolgoztak ki, amellyel a lehető legkisebb anyagi be­fektetéssel a legnagyobb biz­tonság érhető el. Szabó László szobrászművész kiállítása Pénteken délután meg­nyílt Szabó László Francia- országban élő szobrászmű­vész kiállítása a Széchenyi téri kiállitóteremben. A debreceni születésű, most 74 éves művész a háború óta Franciaországban él. Művészete itthon csak a szűkebb szakma előtt volt ismeretes, pedig aktív kiál­lító, jelentős művészcsopor­tosulások tagja és alapító­ja. Az anyag, a szerkezet, o forma törvényei izgatják. Hirdeti az építészet és a szobrászat szükségszerű kapcsolatát. Különleges műterme, az „Academie du Feu”, ez a lakóház-szobor- iskola a nemzetközi mű­vészvilág találkozóhelyévé vált, ahol nemzedékek dol­goztak inspiráló irányítása alatt. Kapcsolatba került Le Corbusier-val is. A münche­ni olimpia idején megnyeri az olimpiai szobor pályáza­tot. Magyarországon ebben az évben mutatkozott be először. Ez a kiállítás eddigi legteljesebb hazai bemu­tatkozása. Nyugat-Európó- ból hazaszállított, a Szép- művészeti Múzeum gyűjte­ményéből kölcsönkért, vala­mint a művész tulajdonát képező művekből állt össze ez a tárlat. Pécs város kulturális, mű­vészeti életének nyitottsága mór eddig is számos, ismert alkotót inspirált bemutat­kozásra. Ügy tűnik, hogy hírünk a világban jó. Ez a jó hír eredményezte Szabó László pécsi kiállítását is. —i—ó FILMJEGYZET Tíz kicsi vörös kocsma Ősz van, amolyan vénasszo­nyok nyara, közel kétszáz évvel ezelőtt, valahol Magyarorszá­gon, feltehetően a Balaton- Felvidéken. De ennek nincs kü­lönösebb jelentősége. Akkor és ott áll egy kocsma, nemigen különbözik a mai vendégfoga­dóktól. Csak annyiban, hogy nemcsak kifosztják a vendége­ket benne, hanem a vendégek halálukkal is fizetnek a kosztért, kvártélyért. Fogadó az örök világosság­hoz a neve a vendégfogadó­nak, ez a címe az új magyar filmnek. Rendezője Bán Róbert, akivel szemben elfogult a jegy­zetíró. Elfogult, mert annak ide­jén az egyetemi filmklubban Bán Róbert tartott izgalmas, ér­dekes előadásokat, nem együn- ket eljegyeztetve így a filmklub­mozgalomhoz és a filmekkel. Hogy a filmmel ledér kapcso­latba kerülhettem, az az ő kerí­tésének köszönhető, s mivel sok kellemes órát jelentett már ed­dig is a mozinézés, Bán Róbert ezért nemcsak egy a magyar rendezők közül számomra, s filmjeit mindig érdeklődéssel várom. Ha jól emlékszem másfél év­tized után, Bán Róbertnek nem tetszett maradéktalanul a Vörös kocsma című film — lehet azért választott olyan filmnovellót, aminek alaphelyzele emlékeztet a francia filmére. Fogadót, ahol kifosztják, megölik a betérő vendégeket. Gondolom, külön izgalmat jelentett számára eb­ben a novellában, hogy írója. Molnár Gál Péter, ügyesen be­leszőtte a Tíz kicsi néger motí­vumait is. Két „kriminalisztikai alapmű" egybeötvözése, egyút­tal azok meghaladása kihívás lehetett Bán Róbertnek. Bán Róbertnek, a filmesztétának. Bán Róbert, a filmrendező azpnban nem tudott megfelelni ennek a kihívásnak. Maradék­talanul dicsérhetjük ugyan a szinészvezetésért, a mesterem­berre valló jelenetépítkezésért. Még az „öreguros", pedánsan komótos képszerkesztésért is di­csérhetjük Kende János opera­tőr teljesítményével egyetem­ben, s még azt is, hogy taná- rosan sorolja fel az izgalom­keltés bevált eszközeit. Mégsem tetszett a filmje. Mert ami igazán érték volt a Vörös kocsmában és a Tíz kicsi négerbei az, vagy ahhoz ha­sonló teljesen hiányzik a Foga­dó az örök világossághoz című filmből. Hiányzik belőle Fernan- del dilemmája (hogyan vessen véget a gyilkosságoknak, ha kö­ti a gyóntatói titoktartás), hiány­zik belőle a Tíz kicsi . . . igaz­ságtevése (ott az áldozatok meg nem bűnhődött bűnökért fizetnek életükkel). Bárt Róbert filmjében a közös bűn a kapzsiság. Tértől és idő­től függetlenül ez nem halálos bűn, ezért eltenni embereket a láb alól puszta rendezői és írói gyilkosság. Amiért még nem tetszett a film, az a mának cím­zett moralizáló köldöknézés: mindenki bűnös, aki kapcsolat­ba került... — a filmben a fo­gadóval, az „üzenetben" mivel is? S amiért főképp nem tetszett, hogy bűnös benne a három teátrista is. Nem látnak, nem hallanak, nem beszélnek. Lehet, hogy ma ezt vallja nem egy „teátrista" — lelke rajta. De ugyanezért „bűnbe ejteni" két­száz évvel ezelőtti kollegákat, ez puszta rágalmazás. Pedig a művészeknek nem ez, hanem éppen az a feladata, hogy lás­sanak, halljanak és beszélje­nek. (bodó)

Next

/
Thumbnails
Contents