Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-19 / 166. szám

1981. június 19., péntek Dunántúli napló s Auforeporafuro ­munka­kapcsolat, együttműködés Tizenöt éves eredményes munkakapcsolat után tegnap együttműködési megállapo­dást kötött az eszéki Autorepa- ratura és a pécsi 12-es Volán Vállalat. Az okmányokat Boja- nic Mirko, az Autoreparatura vezérigazgatója és Fűzi Árpád, a 12-es Volán igazgatója írta alá Harkányban, a Volán üdü­lőben. Elsők között szervezett köz­vetlen összeköttetést a két köz­lekedési vállalat a szomszédos megyék között. Az első nem­zetközi autóbuszjáratot, a Pécs —Mohács-Udvard-Eszék vona­lon hamarosan továbbiak kö­vették, négy éve Komlóról is indul gépkocsi a jugoszláviai testvérvárosba. A nemzetközi járatok népszerűségére utal, hogy évente húsz—huszonötezer pécsi látogató utazik a mind­össze hetven kilométerre levő Eszékre..- Miben látja a két vállalat vezetője a továbblépés felada­tait és lehetőségeit? Bojanic Mirko, az Autorepa­ratura vezérigazgatója: — A másfél évtizedes közös munka a bizonyítéka, hogy eredményesen dolgoztunk, most olyan programot fogadtunk el, amit évente értékelünk is. Ez a program a holnap követelmé­nyeként született. Az eszéki Autoreparatura idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. A ma több mint ezer munkást foglalkoztató vál­lalatot harminc dolgozó alapí­totta egy kis műhelyből. Leg­fontosabb feladatuk az utazta­tás, kétszáz autóbusszal tavaly tizenötmillió utast szállítottak, a gépkocsijavítás és a kereske­delmi tevékenység. Ma a Hor- vát Köztársaság egyik legna­gyobb közlekedési vállalata az Autoreparatura, amely az elsők közé emelkedett a javítás és a kereskedelmi ellátás területén Is. Fűzi Árpád, a 12-es Volán igazgatója: — Nem véletlen, hogy éppen* itt Harkányban, a Volán üdü­lőben rendeztük meg ezt a ta­lálkozót. Szeretnénk megmutat­ni, hogyan pihennek, és első­sorban hogyan dolgoznak a munkásaink. Milyen körülmé­nyek között élünk, milyenek a műhelyeink, a szociális létesít­ményeink, milyen eredmények­kel, gondokkal látjuk el felada­tainkat. A szabadkai Közleke­déstudományi Egyesülettel már tízéves tudományos kapcsola­tunk van, és ezt az együttmű­ködést kívánjuk megteremteni az Autoreparaturával is: minél több dolgozót szeretnénk kül­deni a szakmai tapasztalatcse­rékre, de szélesítjük a kollektí­vák kapcsolatait, az ifjúsági, a mozgalmi, a kulturális és a sportélet terén is. Az együttműködési megálla­podás jegyében a Volán éle­tét, munkáját bemutató kiállí­tást rendeznek a jövő héten Eszéken, majd ősszel a vállalat férfikara mutatja be Bartók- műsorát a testvérvállalat dolgo­zóinak. Gáldonyi M. A jubileumi tanévzáró ünnepség a József Attila Művelődési Házban Szorosabb Az 1981-1982-estanév munkarendje A Művelődési Minisztérium közzé tette az 1981—82-es tanév munkarendjét. Eszerint az általános- és középiskolák­ban szeptember 1-én, az ál­lami zeneiskolákban szeptem­ber 1—5. között tartják a tanévnyitó ünnepséget. A dol­gozók általános és középis­koláiban szeptember 7-én kezdődnek a foglalkozások. Az alsó- és középfokú ne­velési-oktatási intézmények nappali tagozatán az első tanítási nap szeptember 2-a. A téli szünet december 21-től 1982. január 3-ig tart. Az el­ső félév január 30-án fejező­dik be, a félévi osztályzato­kat 1982. február- 5-én közlik a tanulókkal. A tavaszi szü­net április 3. és 13. között lesz. A középiskolák valamennyi tagozatának. IV., valamint az egészségügyi szakiskolák 111. osztályos tanulói — a vég­zősök — számára május 8- án tartják az utolsó órákat, ekkor lesz a ballagás. A gimnáziumi fakultatív gya­korlati tárgyak záróvizsgáit május 10. és 15. között, az áHami zeneiskolákban a be­számolókat legkorábban má. jus V7-től tartják. Az érettségi írásbeli vizs­gák a nemzetiségi gimnáziu­mokban május 14-én, a gim­náziumok és a szakközépis­kolák nappalj tagozatán má­jus 17-én kezdődnek. A gim­náziumok és a szakközépis­kolák esti és levelező tago­zatán május 31-e az érettségi írásbeli vizsgák kezdetének napja. Az érettségi, egyetemi, főiskolai felvételi közös vizs­gadolgozatokat május 24-én és 25-én írják a tanulók. Az ötnapos munkarend ki­próbálásában részt vevő is­kolákra -vonatkozóan a mi­nisztérium külön intézkedik. Kedvezmények diákoknak Diákigazolványt kapnak az új tan­év kezdetétől — szeptember 1-től — a középiskolások, a szakmunkásta­nulók, és a felsőfokú oktatási intéz­mények nappali tagozatos hallgatói. Ennek felmutatásával 33 százalékos vasúti utazási kedvezményben része­sülnek — jelentették be csütörtökön az Állami Ifjúsági Bizottság szék­házában tartott tájékoztatón. Barabás János, az ÁIB titkára el­mondotta, hogy a KISZ Központi Bi­zottságának kezdeményezésére felül­vizsgálták és korszerűsítették az ifjú­sági kulturális és turisztikai kedvez­mények eddigi rendszerét. A kulturálódást, a szabadidő hasz­nos eltöltését szolgálja az az új kedvezmény is, amelyet valamennyi színház — az Állami Bábszínház, a Bartók Gyermekszínház és a Mikrosz­kóp Színpad kivételével — bevezet: jegyeinek 5 százalékát diákjegyként adja ki. Áruk nem haladja meg a 10 forintot. A belföldi turizmust segítendő az ország 88 kempingjéből 58-ban — kö­zöttük 13 balatoniban — a diákiga­zolvány felmutatása mellett 50 szá­zalékos kedvezménnyel szállhatnak meg a diákok. A megyeszékhelyeken, a városokban és az idegenforgalmi szempontból jelentős helyeken, to­vábbá Budapesten öss&sen 210 he­lyen, szolgálnak ki kétfogásos, mér­sékelt áru „diákmenüt". Változnak a kölcsönzési kedvezmények is: az Ifjúsági Turisztikai Kölcsönző Szol­gálat kölcsönzőhelyein átlagosan 25 százalékkal olcsóbban juthatnak a diákok sátrakhoz, gumimatrachoz, ke­rékpárhoz, és egyéb turisztikai sport- felszereléshez. A budapesti sportuszodákban és a műjégpályán 30 forintért válthatnak majd 10 alkalomra szóló bérletet a diákok. A vidéki uszodákban és jégpá­lyákon is hasonló mértékű a ked­vezmény. A sportrendezvényeket leg­alább 50 százalékos kedvezménnyel — esetenként ingyenesen is — láto­gathatják a jövőben a diákigazol­vánnyal rendelkezők. Az ifjúsági kedvezményrendszer to­vábbfejlesztésével egyidejűleg meg­szüntetnek több — önmagát túlélt — kedvezményformát. így az idén már nem osztanak ki külföldi utazási igazolványokat és kulturális, turisz­tikai utalványtömböket. „Ha élet zengi be az isko­lát / Az élet is derűs iskola lesz / s Szent frigyüket így foly­tatják tovább ..." Ady verse természetesen ezen a tanévzá­rón is elhangzott, mint annyi­szor máskor, csakhogy most igazi mélyebb értelmét is meg­világította az alkalom: való­ban a régi diák mondta egy­kori iskolájának jubileumi ün­nepségén a József Attila Mű­velődési Ház színpadán. A le­zúduló zápor miatt itt tartotta tanévzáró és egyben a megala­pításának 25. évfordulójára em­lékező ünnepségét a Fehérhe­gyi Általános Iskola. Az iskola körzete Pécs leg­jellemzőbben munkás lakta vá­rosrészében van, a város pere­mén, ahol mindig is sokkal job­ban meg kellett küzdeni az eredményekért. Az évfordulóra megjelentetett vékony könyv is erre utal címével: „Negyed- százados küzdelem a korszerű Jubileumi tanévzáró a fehérhegyi iskolában iskoláért". A küzdelem szó fedi a valóságot, hiszen maga az épület, az oktatás alapvető fel­tétele is több részletben ké­szült. Az első tanévnyitón, 1956. szeptember 1-én még csak négy tanterme volt. 1960-ban épült újabb négy tanterem több száz méterre az eredeti iskolától, amely mostani formáját csak 1969 novemberében kapta. Az akkor elkészült új szárnyban már van tornaterem, gyakorlati műhely és ebédlő is. Hogy mindez megvalósulhasson, so­kaknak kellett összefogniuk, se­gíteniük. A szülők például 25 év alatt mintegy 2,5 millió fo­W mi Pécsnek Eszék, az Szegednek Szabadka, melyhez sok szálú, gyümöl­csöző, testvérvárosi kapcsola­tok fűzik. A ma Szabadkán nyíló Pannónia Vásár ismét jó alkalom, hogy a határ menti gazdasági együttműködésben és árucserében érdekelt vál­lalatok és intézmények tovább erősítsék kapcsolataikat, fel­tárják az újabb lehetősége­ket. ' Ma tehát ünnepélyes külső» ségek között megnyílik a Pan­nónia Vásár. Jubileumi vásár, éppen tizedszer rendezik. So­ha ilyen érdeklődés magyar részről, a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítások Igazgatósága szervezésében összesen nyolc­van hazai vállalat és szövet­kezet állít ki Szabadkán. A főként budapesti, továbbá Csongrád, Bács-Kiskun, Bara- nyo és Zala megyei cégek 10 szakmai csoportban 1000 négyzetméternyi fedett és 200 négyzetméternyi szabad terü­leten mutatják be termékei­Ma nyílik Szabadkán a X. Pannónia Vásár Magyar részről nagy érdeklődés A Zsolnay gyár a kiállítók között két A kiállítók között találjuk a Finomkerámiaipari Művek gyárait, köztük a pécsi Zsol- noy Porcelángyárat. Egyebek mellett kiállították edényei­ket, dísztárgyaikat és pirográ- nit burkolólapjaikat. Amint a szegedi ipari vá­sárok, úgy a szabadkai vásá­rok is fontos fórumai ai ma­gyar—jugoszláv határ menti árucserének. A forgalom érté­ke tavaly a két terület között már jóval meghaladta a 3 millió dollárt. A Pannónia Vásár sajtótájékoztatóján mellesleg bejelentették: o Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-magyarországi összekötő Bizottsága, a Szabadkai Kör­zeti Gazdasági Kamara, vala­mint a két vásárigazgatóság 1985-ig szóló együttműködési megállapodást kötött. Eszerint ezentúl a Pannónia Vásárt kétévenként — tehát a szegedi vásárral váltakozva — rende­zik. A saját nemzeti vásáro­kon viszonossági alapon 600— 1000 négyzetméter fedett és 1000 négyzetméter szabad te­rületet biztosítanak egymás­nak. Szorgalmazzák a tartal­mas szakmai napok megren­dezését a termelési kooperá­ciók és a határ menti csere bővítése érdekében. Ez utóbbira egyébként a mostani vásáron sem lehet panasz, magyar részről is szá­mos szakmai napot rendez­nek, a sportcsarnokban gép­bemutatókat tartanak. Az ér­dekelt üzletemberek kerékasz­tal mellett tárgyalhatnak a határ menti árucsere idei első félévi alakulásáról és a to­vábbfejlesztés lehetőségeiről. A magyar kiállítók a vásár alkalmából külön újságot is nyomattak. Élnek a vásár adta propaganda lehetőségé­vel, a Szeged Tourist kulturá­lis programot ad, diaporáma vetítővel mutatja be Szeged és Csongrád nevezetességeit, magyar és szerb-horvát nyel­ven tájékoztatva a vásár lá­togatóit, egyszersmind hívo­gatva őket az idei szabadtéri játékokra és a jövő évi ipari vásárra. - mi ­rint értéket teremtettek elő, és a Mecseki Szénbányák, vala­mint más vállalatok szocialista brigádjai is elévülhetetlen ér­demeket szereztek a korszerű iskola megteremtésében. Ter­mészetes tehát, hogy Bednár Imre igazgató köszöntő és kö­szönő szavai először nekik -szól­tak. Eljöttek az ünnepségre az iskola egykori tanárai is, köz­tük Pavlicsek János, az intézet egykori igazgatója is, s termé­szetesen a régi diákok közül is jó néhányon. Közel kétezren vé­gezték el itt 25 év alatt álta­lános iskolai tanulmányaikat. Az ünnepi műsor az emlékek felidézését szolgálta, s részt vet­tek benne az iskola tanárai, mostani és egykori diákjai egyaránt: szavalattal, énekkel, tornagyakorlattal. Az iskola és a társadalmi szervek szoros kapcsolatának történetére Pán- czél Ferenc, volt területi párt­titkár emlékezett vissza. Bed­nár Imre igazgató tanévzáró értékelésében viszont már a je­len eredményeiről és a jövő feladatairól szólt, arról a neve­lő munkáról, amely lehetővé tette, hogy idén is jó, 3,4-es ta­nulmányi eredménnyel zárulha­tott a tanév. A jubileum és a pedagógusnap alkalmából ki­tüntetések átadására is sor ke­rült: a „Kiváló munkáért" kitün- , tetést kapta Bezerédy Győzőné, miniszteri dicséretben részesült Tóth Lajosné igazgatóhelyettes és dr. Szabó Sándorné. Hat pedagógus pénzjutalmat ka­pott. Az ünnepség műsorát a sza- bolcsfalusi pávakor népi tánc­csoportjának bemutatója zárta. Ezt követően nyílt mgg az isko­la csapatotthonában a 25 év történetét felelevenítő kiállítás. D. I. Folyóiratszemle Évforduló Fennállásának ötvenedik év­fordulójához érkezett a párt el­méleti és politikai folyóirata, a Társadalmi Szemle. Erről em­lékezik meg írásaiban a folyó­irat, szerkesztőségi cikkben kö­szönti a jubileumot a Pártélet. Az írások rövid áttekintését, elemzését adják a folyóirat fél évszázados tevékenységének. Nehéz társadalmi és politikai körülmények között jelent meg 1931. júniusában a Társadal­mi Szemle első száma, de mindössze két évig tölthette be azt a szerepet, melyre vállalko­zott, hogy elméleti és politikai tanulmányaival, cikkeivel ter­jessze a szocializmus eszméit. Az osztályellenség nem sokáig tűrte tevékenységét, 1933 máju­sában lesújtott rá a rendőri ön­kény, szerkesztőit perbe fogták, a lapot betiltották. A felszaba­dulást követően a Magyar Kom­munista Párt 1946 elején ismét megjelentette mint elméleti fo­lyóiratát, s ettől kezdve szaba­don hirdethette a marxizmus- leninizmus elveit, a párt politi­kai törekvéseit. Fontos műhelye és fóruma lett a párt ideoló­giai tevékenységének, elméleti munkásságának. Tükröződtek benne a párt elméleti és gya­korlati munkájának eredményei, de az ötvenes évek torzulásai és irányváltozásai is. Az ellen- forradalmat követő rövid idő­ben szünetelt tevékenysége, de 1957-től kezdve, amikor a párt következetesen visszatért a le­nini elvekhez, a folyóirat is eb­ben a szellemben végzi mun­káját, segíti a küzdelmet a marxi-lenini eszmék térhódítá­sáért, napjaink politikai fel­adatainak megoldásáért. Az évforduló alkalmából meg­jelentetett írások sorában a fo­lyóirat közli Szabó Ágnes és Szabó Bálint: Fél évszázados a Társadalmi Szemle, M. Pász­tor József: A Társadalmi Szem­le fogadtatásának dokumentu­mai 1931—1933■ című tanulmá­nyait, és egy cikket, melyben a szerkesztőség fogalmazza meg gondolatait az ötvenedik év­forduló alkalmából. A jubileumi szám élén közli a folyóirat Kádár János elvtárs levelét a szerkesztő bizottság­hoz. A köszöntő írás áttekinti a folyórat történelmi útjának legfontosabb állomásait, azok jelentőségét és tanulságait, majd napjaink feladataira irá­nyítja a figyelmet, amikor a kö­vetkezőkről szól: „A Társadalmi Szemle pár­tunk szervezetei, aktivistái szá­mára továbbra is fontos segí­tőtárs, és jelentős szerepet ját­szik társadalmunk szellemi-ideo­lógiai életében. Ezért legyen még kezdeményezőbb az új je­lenségek, a fejlődést előre haj­tó ellentmondósok feltárásá­ban; adjon több teret a meg­oldásukat szolgáló, alkotó esz­mecseréknek és tudományos eredményeknek; nyújtson mély­rehatóbb eligazodást a nem­zetközi politika bonyolult kér­déseiben; vállaljon nagyobb szerepet a marxizmus-leniniz- mus pozícióinak erősítésében." (M. E.) Új létesítmények tervei a SZÖVTERV-től Számos új baranyai szövet­kezeti létesítmény tervei készül­tek el, illetve készülnek ezek­ben a hetekben a SZÖVTERV pécsi irodájában. Az újpetrei ÁFÉSZ megrendelésére egy ABC-jellegű vegyes élelmiszer- boltot terveztek amely Vokány- ban épül fel. A húst, zöldséget is árusító bevásárlóhely alapo­zása már megkezdődött, s még ez évben szeretnék átadni ren­deltetésének. Pécsváradon ABC, Sellyén bölcsőde, Dobszán 400 adagos napközi-konyha létesül majd a SZÖVTERV tervei alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents