Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)

1981-06-17 / 164. szám

Érthető és jogos „Azzal a benyomással tértem vissza Moszkvából, hoqy a szov­jet vezetők bármikor készek le­szerelési tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államokkal” — je­lentette ki Bonnban Eqon Bahr. A nyugatnémet politikus, a kor­mánykoalíció vezető jártjának egyik neves személyisége, akivel az enyhülési folyamat során is­merkedhetett meg a nemzetközi közvélemény, kettős I eladottal járt a szovjet fővárosban: 1. előkészítette pártja elnöke, Wil­ly Brandt moszkvai látogatását, 2. óriási tapasztalataival és nagy morális tekintélyével egyik résztvevője volt Moszkvában az úgynevezett Palme-bizottság ta­nácskozásának, amely azt a célt tűzte maga elé, hogy segít ki­mozdítani a holtpontról a világ­nak oly fontos leszerelési tár­gyalásokat. Nem túlzás az a megállapí­tás (és ez a világsajtóban mos­tanában gyakran megfogalma­zódott), hogy ez a bizottság az emberiség vágyait szimbolizáló egyik testület. Névadója Svéd­ország volt — és talán eljöven­dő - kormányfője, tagjai pedig olyan személyiségek, akikre a mostanában a szokásosnál is kevésbé válogatós washingtoni propagandagépezet sem tudná rásütni a „Moszkva ügynökei" bélyeget. Maga Bahr jelenleg a nyugatnémet parlament lesze­relési és fegyverzetellenőrzési albizottsáaának elnöke, dr. Owen Anglia, Cyrus Vance, az Egyesült Államok volt külügy­minisztere, Obasanjo pedig a legnépesebb afrikai állam, az olajban gazdag Nigéria ex-ál- lamföje. Ezek a személyiségek azért ültek össze, mert hivatá­sos politikusokként nemcsak ér. zik. hanem tudják, hogy csele­kedni kell a leszerelés terén A tanácskozás színhelye pedig azért lett épp Moszkva, mert a Szovjetunió az a nagyhatalom, amely fenntartás nélkül, egész súlyával támogatja ezt a tö­rekvést. Sürgős tárgyalásokra van szükség! De az asztal egyik fe­le sajnos üres. Az a nagyhata­lom halogatja a megbeszélése­ket, amelynek kormánya alá­írta, majd elszabotálta a SALT— II. megállapodást és amely még az általa kierőszakolt 1979-es hírhedt NATO-rakétahatározat- bál is csak a fegyverek telepí­tésével kapcsolatos részt iqyek. szik idézni — miközben háttér­be tolja a döntés másik, a tár­gyalásokat sürgető részét Gromiko a minap a belga külügyminiszterrel tárgyalt — olyan ország diplomáciájának vezetőjével, amelyben — a szomszédos Hollandiához ha­sonlóan — komoly politikai erő­vé vált a telepítés előtt (sőt, le. hetöleg helyett) tárayalásokat követelő mozgalom. „Ha egye­sek — mondta például eqy ne­ves nyugatnémet politikus - is. mét olyan képtelenségeket for­gatnak a fejükben, hogy az atomháború korlátozható, sőt megnyerhető, nem csoda, ha megnő az ellenállás, amelv ért­hető és jogos.” Érthető és jogos — ez a két jelző a kulcsa an­nak, amit most a nemzetközi közvélemény akar. Ezt a két jel­zőt hangsúlyozták Moszkvában a vendégek és a vendéglátók is. Harmat Endre Kádár János látogatása az Ipari Minisztériumban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden délután az Ipari Minisztériumba látogatott. Kí­séretében volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. A vendégeket Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, ipari miniszter, Zá- horzik Teréz, a II. kerületi pártbizottság első titkára és Major Sándor, a minisztérium pártbizottságának titkára fo­gadta. A minisztérium vezetői tájé­koztatást adtak az Ipari Minisz­térium megszervezéséről, műkö­désének eddigi tapasztalatairól, az ipar termelésének első öt hónapi eredményeiről. Ezt kö­vetően Major Sándor beszá­molt a minisztérium pártszer­vezetének megalakulásáról, a minisztérium kommunistáinak munkájáról és mozgalmi életé- ről. Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást, és a Köz­ponti Bizottság nevében elis­meréssel szólt az ipar dolgozói­nak helytállásáról, az Ipari Mi­nisztérium munkájáról. Felhívta a figyelmet az Ipari Miniszté­rium , .gozóinak felelősségére, s utalt azokra a feladatokra, amelyek a növekvő nemzetközi követelmények, a változó gaz­dasági helyzet körülményei kö­zött az ipar előtt állnak, és sok sikert kívánt azok végrehaj­tásához. A szajki mintabúzák bemutatója Fotó: Erb Szemle a holnap büzafajtái felett Százmázsás Jugoslavia ? Versenyben a hazai nemesítők A növénytermesztés szakem­berei aratás előtt nemcsak az idei, de már a holnap termés- kilátásaira is felettébb kiván­csiak: a kísérleti parcellákon ilyentájt vizsgáznak az új búza­fajták. Baranyában, mint min­den évben ezúttal is szemlét tartottak — a Bólyi Mezőgazda­sági Kombinát és a szajki ter­melőszövetkezet kísérleti táb­láin — az új fajták felett, ér­tékelve az üzemi tapasztalato­kat. Az ország déli megyéiben — így Baranyában is — előszere­tettel termesztik a jugoszláv bú­zákat. Az eddig termesztett, új­vidéki nemesítésű Róna I. és II. ellenében több új, ígéretes faj. tajelölt lépett elő, melyek mind termésben, mind a betegségek­kel szembeni ellenálló képesség tekintetében felülmúlják a ha­zai vetésterület egyötödét el­foglaló Martonvósári 4-es búza. fajta tulajdonságait is. A bólyi kísérleti táblákon például szép kalászt növesztett a jugoszláv Baranka, a Super Zlatna. télál- lósógukról kedvezd tapasztala­tokat szereztek, számítanak' e fajták térhódítására a gazda­ságokban. A kísérletek alapján Ígéretesnek, mi több, slágernek tartják az ugyancsak újvidéki nemesítésű Posavka I. és II. faj. tákat, továbbá a juqoszlóvok által csak százmázsósként em­legetett (azaz hektáronként ^10 tonnát adó) Jugoslavia búza­fajtát. Valószínű, e búzafajtók termesztésére az állami elisme­rés meqadására hivatott inté­zet, az OMFI is zöld utat ad. Az újvidéki nemesítők idehaza to­vábbi kísérletekbe vont fajtái: a Kozara, a Macvanka és a Balkan. Természetesen versenyben vannak a hazai nemesítők is, ígéretes búzafajtákkal jelentke­zett Martonvósár és Szeged is. A Martonvósári 8-as jó termő- és ellenálló képességű kiváló búza, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát búza vetésterületének egyharmadán tavaly már Mv 8- ast vétettek és hektáronként 7 tonna körüli termést adott. A kísérleti táblák tanúsága sze­rint ígéretes fajta az Mv 9-es és a szegediek Gk Csongorja — ez utóbbit azzal az igénnyel nemesítették ki. hogy ne csak egyes, de mindenféle gomba­betegséggel szemben ellenálló­képes legyen. Mindezekről tegnap a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban, majd azt követően a bólyi és a szajki kísérleti búzatábláknál tartott fajtakísérleti bemutatón értesülhettünk. A szekszárdi KSZE, a Baranya megyei Ta­nács mezőgazdasági és élelme, zésügyi osztálya, a Magyar Ag­rártudományi Egyesület és a házigazda üzemek rendezvényén a búzafajta-politika időszerű kérdéseivel dr. Szabó Miklós, az OMFI tudományos osztály­vezetője foglalkozott, majd az üzemi tapasztalatokról Balikó Sándor, a kombinát kutatási osztályvezetője és Husti Mihály szajki főagronómus adott szá­mot. Az alkalommal élve érdek, lődtünk a búzát 4000 hektáron termesztő Bólyi Mezőgazdasági Kombinát idei terméskilátá­sairól is. Az utóbbi napok eső­zése jól jött a búzára, de így is gyengébb termésre számíta­nak a tavalyinál — 6,1 tonna helyett 5,5—5,6 tonnára hektá­ronként. Egyebek mellett várat­lanul érte őket a vetésfehérítő rovar kártétele, ilyen mértékű jelentkezésükre régóta nem volt példa. A védekezés természete, sen többletköltséget jelentett. (—mz—) A gyakorlat igazolta a párt agrár- és szövetkezetpolitikáját Ülést tartott a Termelő­szövetkezetek Országos Tanácsa Kedden Szabó István elnök­letével ülést tartott a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csa. A testület irányelveket fo­gadott el a mezőgazdasági szö­vetkezetek decemberben tar­tandó IV. kongresszusára. A vi­tában felszólalók rámutattak: a legutóbbi szövetkezeti kong­resszus óta eltelt időszak újból igazolta a párt bevált, a válto­zó viszonyokhoz jól igazodó ag­rár- és szövetkezetpolitikájál, valamint gyakorlatát. A mezőgazdasági ' szövetke­zetek dolgozóinak jó munkája eredményeként öt év alatt 48 százalékkal nőtt a termelé­kenység, 24 százalékkal bővült az állattenyésztés, a tejterme­lés 63, a tojástermelés 29 szá­zalékkal növekedett. A közös gazdaságokkal szer­ves egységben működő háztáji gazdaságok is jelentős ered­ményt értek el, termelésük ér­téke tavaly elérte a 63 milliárd forintot, ami a mezőgazdaság összes termelésének 33 százalé­kát teszi ki. Az elért eredmények azon­ban nagymértékű különbsége­ket és szélsőségeket is takar­nak — hangoztatták többen. A fejlődés néhány területen el­maradt a lehetőségektől, adott­ságoktól. Egyre nagyobb gon- dp+ jelent, hoqv c termelőszö­vetkezetek egyharmada mirit- env másfél millió hektárnyi me­zőgazdasági területen nehézsé­gekkel küzd. E szövetkezetek he'yzete átfogó vizsgálatra szo­rul. A hozzászólók is felhívták a figyelmet arra, hogy o szövetke­zetek termelése mindinkább függ az ipari termékek mennyi­ségéről, minőségétől, ugyanak­kor a mezőgazdaság jelentős piacot teremt a hazai ipar szá­mlára. Az is igaz — mondot­ták —, hogy az erőfeszítések el­lenére drágul a termelés, és még nem váltak általánossá a költség- és energiatakarékos gazdálkodás módszerei, amire pedig a nemzetközi versenyké­pesség érdekében törekedni kell. A TOT ülésén elfogadott irányelveket az elkövetkező hó­napokban minden termelőszc^ vetkezetben megbeszélik a munkahelyi közösségek tanács­kozásain vagy a küldöttgyűlé­seken. Az ott elhangzott javas­latokat és véleményeket a te­rületi szövetségek gyűjtik ösz- sze és megvitatják a szeptem­berben és októberben tartandó közgyűléseken, ahol megvá­lasztják a tisztségviselőket és a kongresszusi küldötteket. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 164. szám 1981. június 17., szerda Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Hogyan változik a közlekedési koncepció? — Válaszol Orbán Lajos államtitkár Jó ütemben épül a 6/A ót befejező szakasza Olvasószolgálat — jogi tanácsadás Ma NB l-es forduló: PMSC—ZTE

Next

/
Thumbnails
Contents