Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-16 / 163. szám
e Dunántúli napló 1981. június 16., kedd Története érdekességekben bővelkedik A Mecsek egyik legérdekesebb része, a Jokab- hegy, 602 m magasra emelkedik a tenger színe fölé. A kirándulóhellyé alakított Éger-völgy és a szentkúti völgy ürög falu alatt egyesül. A medence keleti oldalát a Tubes lábáról lefutó, Istenkútnál egyesülő három daindoli domb képezi. Ezek a nyugati lefutókkal együtt az ürögi völgybe torkollanak, amely régebben vadvirágos rétjével, szőlőskertjeivel városunk kirándulókat vonzó területrésze volt. Érdekes e területrésznek története. Kedvező természeti adottságai miatt már i. e. a második évezred közepén kora vaskori kultúrájú illír népcsalád települt ide, amely a kelet felől beözönlő lovasnomád népek élleni védekezésül itt nagy földvárat épített menedékhe- lyül. A földvárat temetkezési helyül is használták, mit igazol a ma is látható sírhalom. I. e. 400 körül az illíreket a kelták szorították ki, akiknek La Téne-kultúráját a rátelepült római leletekkel együtt az ürögi völgyben is megtalálhatjuk. A kelták önálló törzsei fejlett gazdasági életet éltek. Az állattenyésztést, az agyag- és fémművességet, a fegyverkészítés fortélyait, nemkülönben a négykerekű kocsik készítését tőlük tanulták meg a rómaiak. Van olyan vélemény, hogy Pécs város ősi Sopianae nevét is tőlük vették át a rómaiak. A honfoglalás után e területrészen remeték éltek az általuk kivájt barlangokban mindaddig, amíg Bertalan pécsi püspök a XIII. század elején a Jakabhegyen a kelta sáncokon belül kolostort nem épített számukra. A kiváló történész, Haas Mihály, Baranya című munkájában elmondja, hogy midőn Remete sz. Pál ereklyéit Egyiptomból hazánkba hozták, oz esztergomi özséb több társával „Pécs tóján magános szemlélődő életet élt: először ugyan bizonyos rendezett szabály nélküf, mígnem 1225. Bertalan pécsi püspök egyesité őket a Patacs fölötti vadregényes hegyen azon kolostorban, mellyet számukra alapított." Majd: „ .. . foglalkozásuk szemlélődés, a vad tájak kiessé tétele, a hegyvidéki lakosok oktatása és lelki ellátása volt; mire nézve zárdáik a körülterülő vidék iljainak nevelésére iskolákat nyitottak. És három század folytában szakadatlanul tudta szigor és változatlan szerzed jellem fönntartásával a közbecsü- lést nemcsak megérdemleni, de nevelni is." E közleményből kitűnik, hogy e tájon már az Árpádok alatt is működtek az ún. kolostori iskolák, amelyek „a hegyvidéki lakosok" tanítását, gondozását ellátták. Bertalan püspök annyira szerette a Remete sz. Pálról pálosoknak nevezett egyetlen magyar szerzetes rendet, hogy malmot ajándékozott számukra ürögben, majd két szőlő is a birtokukba került in Yrugmal, azaz az ürögi hegyháton. Példáját mások is követték. Nagy Lajos király 1369-ben a pálos rend kiváltságait megerősítette, Szapolyai János király pedig számukra adómentességet biztosított, s birtokaikkal együtt védelme alá vette őket. A jakabhegyi pálosok a mohácsi csata után a török uralom alatt is a kolostorukban maradtak egészen 1543-ig, Pécs elfoglalásáig. Forrósaink Jakabhegy és kornyéke szerint a török hódoltság idején a jakabhegyi kolostorban nem volt élet, a szerzetesek elmenekültek, s ezzel megszűnt a kolostori oktatás is. A hódoltság Pécsett és környékén 1543. július 29-én kezdődött, mert az egykorú török krónikás, Dselaladze Musztafa szerint: „Lakosainak nem volt ereje a harcra és az ellenállásra". A lakosság egy része mohamedánná, poturrá lett, és a török hatalmat szolgálta — gyakran kiváló katonaként. Ha a budai basák magyar nyelvű levelezéseit olvassuk, tele vannak e levelek a végbeliek „rakoncátlankodásaival", rablófosztogató cselekményeivel, fosztotta, majd felgyújtotta. Bádeni Lajos pedig a városi vízellátást biztosító Petrezselem (ma: Aradi vértanúk) utcai forrás csőrendszerét robbantotta fel. 1700-ban Pécs városára nemcsak a pestis pusztítása szakadt rá, hanem 1704-ben a várost újra feldúlták. Sándor László kurucaihoz csatlakoztak a Pécs környéki magyar parasztok, s ezek „három napon keresztül lőleg német és rác nemzetiségük ellen ernyedetlen dühhel tomboltak" — írja a szemtanú Koller Ferenc. A szörnyű pusztítás elől jóformán csak az menekedett meg, aki a szőlőhegyekben húzta meg magát. mert egyik oldalról sem tartották magukat a „frigy"-hez, vagyis a megkötött szövetséghez, hanem „innen méltatlan vagy rablás, vagy palánkra való menés" útján ellenkeztek. Az itt élő törökök minden rangosabb tagja igyekezett magának szőlőterületeket szerezni az ürögi vagy daindoli hegyháton. És bár a Korán tiltja a borivást, de az itteni szőlőterületek varázsitala elől az „igazhitűek" sem tudtak kitérni, s talán nem is akartak. A legtöbb szőlő ekkor a Dain- dolokat is magába foglaló ürögi „hegyen" volt. Az 1680- as összeírás szerint: 2527 kapás szőlő (1 kapás kb. 100 négyszögöl) volt e területrészen. A szőlőterületek nagysága változó volt: a 4 kapástól, tehát a 400 négyszögöltől a 41 kcpósig terjedt. Pécsnek a töröktől történt felszabadulása (1686. október 22 -én) után az „Eörögh hegyen" mind a nyugati, mind a déli oldalon nagyon sok műveletlen, töröktől elhagyott, de kellőképpen művelt szőlő is volt. Az új bérlők magyar, horvát-szerb és csekély mértékben a német lakosság köréből adódtak. A magyarok közt ilyen nevűekre találtunk: Chordás János, Varga Péter, Tűrök Péter, Balta Ferenc. Néha nőnek is adtak használatba földet, így például Pelérdi Juditnak, Markovich Ilonának, Bellevárdi Erzsébetnek. A Makár-hegy méltatlanul őrzi Makár János vicekapitány nevét. Ö volt ugyanis az, aki a városnak a töröktől történt felszabadítása után Pécset kiMindez jóformán meg sem közelítette azt a vérengzést, amelyet a magyar lakosság szenvedett el Herberstein generális 15 000 főnyi rác-szerb seregétől. A bosszúálló sereg asszonyokat, gyermekeket mészárolt le, vagy adott el a seregben levő török kereskedőknek. Az egykorú író és szemtanú így kiáltott föl: „Pécs városát annyira elpusztitották, elrombolták és kirabolták, hogy az már csak a kutyák tanyája”. A jakabhegyi szerzetesek kolostorát is fölégették, amely tönkretéve, tető nélkül maradva a sorsára maradt. Az ürögi területrészek pedig hol a püspökség, hol a káptalan tulajdonában szerepeltek. Az ürögi templomot Bogdáno- vics kanonok kezdte építeni, s halálakor minden vagyonát a templomépítésre hagyta. A templom azonban az évtizedek során felújításra szorult, utolsó restaurálását 1909-ben Werner Ferenc adománya tette lehetővé. A felszabadulás után újabb helyreállításra volt szükség. A tönkrement jakabhegyi kolostor és templom felújítása, nemkülönben az ottani vaskori kultúra még teljesebb föltárása részben megtörtént, részben folyamatban van. Az ürögi szőlőterületet és rétet mindinkább családi házakkal népesítik be, s c tájékozódást már hivatalos utcanevek könnyítik meg. Az 1954-ben Péccsel egyesült Jakabhegy és ürög területegységei elvezetnek bennünket a legrégibb iskolatípustól a modern szervezettségű Nevelési Központ kialakításához. Tóth István Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget* vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kér.: II. sz. Klinika; II. kerület: Megyei Kórház (fertőző Osztály); III. kerület: l.'Sz. Klinika. Sebészet: Megyei Kórház. Baleseti sebészet: I. sz. Klmi- ka. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség. Telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10 52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Pécs,' Veress E. u. 2. 10 7. sz. gyógyszer- tár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390 telefonszámon, este 7-től reggel 7 óráig. Közlekedési vetélkedő Előre és hátramenetben szia. lom függőfolyosó, jobb hátsó kerékkel adott ponton történő megállás. Ezek voltak a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat hivatásos gépkocsivezetőinek szombaton az építők napja alkalmából megrendezett közlekedési vetél, kedőjén a gyakorlati feladatok. Az immár ötödik éve megrendezett építők napi közlekedési vetélkedőn az ügyességi versenyen túl a KRESZ-ből is vizsgáztak a ZSUK, Robur és ZIL-tehergép- kocsi-vezetők. A vállalat 40 hivatásos gépkocsivezetője az elért pontszámok szerint magas felkészültségről tett tanúbizonyságot, Vé. gül is a szoros versenyben a válKépünkön Buzsáki Mihály, Szabó Ferenc és Bilits Ferenc, a verseny legjobbjai la lat valamint a Pécs városi Buzsáki Mihály, és Bilits Ferenc KBT különdíjait Szabó Ferenc, vehette át. » Autóink gyenge pontjai A hibák gyakran a szakszerűtlen szerelésből származnak Rossz autó nincs. Pontosab. ban: csak a gyártás előtti szakítópróbákat kiállt modellek kerülnek a futószalagokra. A gyártmányfejlesztés természetesen sok időt és rengeteg pénzt emészt föl. Egyetlen gyár sem kozkáztatja tehát meg, hogy valamelyik modellje fölött a vásárlók törjenek pálcát, azaz a hétköznapi használat során derüljön fény nagyobb fogyatékosságra. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy egy-egy tömeggyártásra érett típus mentes minden hibától. Csaknem minden modellnek akadnak gyenge pontjai, amelyek — a többi alkatrészhez viszonyítva — gyakrabban okoznak gondot. Az ok eavszerűen az, hogy egy túlzott biztonsággal méretezett és igen szigorú technológiai követelményekkel gyártott autó megfizethetetlenül drága lenne. Tetézi még a hibaforrások számát a szakszerűtlen használat, a kocsival szemben támasztott túlzott követelmény, az időközben végzett javítások szakszerűtlensége is. A KPM Autófelügyelet jóvoltából most közreadjuk néhány típus jellemző hibáit, amelyeket a műszaki vizsgák során szerzett tapasztalok alapján ál. lítottak össze. Trabant: kormányműnél a fogasléc túlzott játéka, az irány- zórúd gömbcsuklóinak kopása. A kerék felfüggesztésénél a szi- lentblokkok kiverődése, a mellső kerékcsapágyak lógása. Gyakori az alváz repedése is. Wartburg: a kormónygömb- csuklók kopása, erős korrózió a Képünkön: egy, az autóversenyző-sisakok legmegfelelőbb kialakításában közreműködő kísérleti személyt — eqy cirkuszi akrobatát — láthatunk, aki a kb. 20 méteres toronyból az 1 méter vastagságú habgumira való leugrósra készül elő. Fején a próbának alávetendő ütéstompitó anyagból készült „sapkát” helyezte el. kocsiszekrény fenéklemezén az alváz rögzítési pontjainál. Trabantnál, Wartburgnál egyaránt előfordul a hajlékony fékcsövek helytelen szerelése, a biztosítás hiánya. Wartburgoknál gyakori a gyárinál hosszabb flexibilis fékcső alkalmazása, amely így a gumikhoz, a trapézkarokhoz dörzsölődik. Ez különösen veszélyes! Zsiguli, Lada: kormánymű segédkarperselyének és a trapézkar gömbcsuklóinak túlzott kopása. A fék munkahengerének támasztófüleit letö. rik a fékpofa cseréjénél. Régebbi évjáratú kocsiknál a kereszttartók erősen rozsdásodnak. Moszkvics: kormánymű kopogós, az összekötőrúd gömbcsuklóinak kopása. Régebbi kocsik, nál: küszöblemezek korróziója, a hátsó rúgóhimba kiszakadása az alvázból. Skoda: a kormánytengely lógósa vagy szorulása. A fék munkahengerének füleit szerelésnél letörik. A hátsó lengőkar gumicsapágyai kiszakadnak. A kormánymű és a hossztartó bizonytalan kapcsolata korrózió vagy a csavarhelyek kiverődése következtében. Az elmondottak bizonvitják: a szakszerű szerelésre (fékek!) a rendszeres karbantartásra külö. nős gondot kell fordítani. Ez - a biztonságon túl - számottevően mérsékli a javítás költségeit is. Eggyel több ok indokolja tehát, hogy ne csak a műszaki vizsgák előtt törődjünk kocsink műszaki állapotával. Búsbarna László--------- ■ --■ *-----------------j B iztonságos Az autóversenyző életét Ha a száguldó versenyautót baleset éri, vezetője nincs már csaknem biztos halálra ítélve, mint elődei, hanem igen jó esélyei vannak arra, hogy sértetlenül vészelje át a kalandot. Ebben — a védőöltözet többi részén kívül — nagy szerepe van a speciális kialakítású sisaknak, amely a test legfontosabb részét, a fejet, a koponyát óvja. Tudni kell, hogy az alkalmazási területtől függően sokféle sisakot készítenek. A motorversenyzők sisakját például tarkónál felkanyarított alsó szegéllyel alakítják ki, hogy a fej hátrahajlásakor ne okozzon csigolyasérülést. Versenyautóban, ahol a hatpontos, feszesre húzott biztonsági öv szigorúan rögzíti a testhelyzetet, erre nincs szükség. Kocsiátvételi sorszámok Trabant Limousine (Bp.) 3 021 Trabant Limousine (Győr) 2 157 Trabant Limousine (Debrecen) 1 502 Trabant Limousine Special (Budapest) 5 047 Trabant Limousine Special (Debrecen) 2 878 Trabant Limousine S (Győr) 4 793 Trabant Limousine Hycomat 10 936 Trabant Combi (Bp.) 1 669 Trabant Combi (Győr) 1 342 Wartburg Limousine (Bp.) 3 562 Wartburg Limousine (Győr) 3 418 Wartburg de Luxe (Budapest) 3 526 Wartburg de Luxe (Győr) 3 637 Wartburq de Luxe tolótetős 760 Wartburg Limousine tolótetős 377 Wartburg Tourist (Bp.) 1 753 Wartburg Tourist (Győr) 1 125 Skoda 105 S (Bp.) 3 487 Skoda 105 S (Győr) 3 415 Skoda 105 S (Debrecen) 3 665 Skoda 120 L (Bp.) 3 238 Skoda 120 L (Debrecen) 2 521 Skoda 120 L (Győr) 2 708 Polski Fiat 1500 1 752 Polski Fiat 126 (Bp.) 5 822 Polski Fiat 126 (Győr) 1 510 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1 042 Zaporozsec 32 367 Lada 1200 (Budapest) 10 559 Lada 1200 (Debrecen) 9 351 Lada 1200 (Győr) 556 íjada Combi (Budapest) 2 426 Lada Combi (Debrecen) 785 Lada 1300 (Bp.) 5 763 Lada 1300 (Debrecen) 4 562 Lada 1300 (Győr) 698 Lada 1500 (Bp.) 6 663 Lada 1500 (Debrecen) 5 406 Lada 1500 (Győr) 1 766 Lada 1600 (Budapest) 2 190 Lada 1600 (Debrecen) 1 063 Dácia (Bp.) 3 124 Dácia (Debrecen) 1 777 Moszkvics 2140 10 662 ♦ A közlekedési park csinosítása Az elmúlt hét végén a pécs— szekszárdi TÜZÉP Vállalat Béke napja szocialista brigádjának tagjai társadalmi munkában csinosították a pécsi közlekedési parkot. A brigád tagjai, akik már több éve segítői a parknak a társadalmi munka után gyermekeikkel a közlekedési szabályokat is gyakorolták. védősisak mentheti meg Az autóversenyző sisakjának külső héja nagy szilárdságú üvegszólerősítésű vagy szénszálas műanyagból van. Ezt bélelik ki a koponya szilárdsági tulajdonságaihoz alkalmazkodó ütéstompító anyaggal, és a fejformát tökéletesen követő béléssel. A keskeny kitekintő nyílást a középkori lovagok sisak- rostélyára emlékeztető, felcsapható „ablak” védi, mely vastagsága és szilárdsága révén nemcsak a süvítő légáramlás, hanem a felcsapódó kövek, röpködő gumiabroncs-darabok ellen is véd. A versenyző szája előtt szellőzőfuratok vannak, a „sisakrostély" bepárásodása ellen pedig a beágyazott villamos fűtőszálak védenek. A bal fül táiékán csatlakozik a sisakhoz oz oxigén-lélegeztető palack tömlője.