Dunántúli Napló, 1981. június (38. évfolyam, 148-177. szám)
1981-06-16 / 163. szám
1981. június 16., kedd Dunánt úli napló 3 Kivált modellkészítő brigád a Zsöíaayban Betonelem- üzem Pakson Beton- és vasbeton elemeket gyártó korszerű, új üzemet létesített Pakson a Tolna megyei Építóanyagipari Vállalat. Az új üzemben állítják elő az új maganépítkezésekhez szükséges EB-jelü új födémelemeket. Az építőanyagipari vállalat termékei közt megtalálhatók a bányoékkövek, a közműcsatorna-elemek és a különféle homlokzati panelok, valamint a több célú magastető csarnokszerkezetek is. A vállalat betontermékeinek további korszerűsítésére a födémelemek és a panelok új hőszigetelési eljárásával kísérletezik, s fejleszti a kohászatban, a villamoskészülékek gyártásában és a mezőgazdaságban felhasználható „APC“-hőszigetelő-ele- mek gyártását. Elhatározták a szekszárd-csatári kerámiaüzemének közepes rekonstrukcióját is, főleg az export növelésére. Az Országház díszítői Megújuló oszlopok, oromzatok Vúltox&ti ö piac igénye Műanyag játékok mellett konyhafelszerelési cikkek Négy éven belül másodszor nyerte el a ,,FIM Kiváló Brigádja" elismerést a Pécsi Zsolnay Porcelángyárban dolgozó 19 fős „Modellkészítő'' szocialista brigád. A mostani épitőnapra még egy öröm érte a közösséget, hogy Dohány Sándor „A szakma lljú Mestere" címet kapta meg. A brigádtörténetben 1981. a kitüntetések esztendeje, hiszen a ,, Baranyáért" plakett, a ,, Pécsért" aranydiploma és egy ,,Diszbr igád napló" tulajdonosa is lettek. A díjak odaítélésekor egyik döntő érvnek számított, hogy sok társadalmi munkát végeznek; a tavalyi teljesítményük például 1232 óra. E téren különösen jó a kapcsolatuk a pécsi Bártfa utcai Általános Iskolával, a Melinda és a Béri Balogh Adóm utcai gyermek- rendelővel, a Megyei Kórházzal, az Öra- és Ékszerjavító Szövetkezet Kállai Éva brigádjával. Idén újabb' két kommunista műszakot szerveznek és a befolyó összeget a mozgás- sérültek, valamint a Pécsett létesítendő új szociális otthon támogatására ajánlják fel. A közéleti aktivitásukat bizonyítja az is, hogy mindnyájan önkéntes véradók. Az 1963-ban szerveződött brigádot a jó gazdasági munkájáért is elismerték, mivel a Zsolnay társegységeibe pontosan, minőségi kifogás nélkül szállítják a sorozatgyártáshoz szükséges edény-, diszmű- és szigetelőformákat. A kisegítő- üzemnek számító formaöntödében havonta 20—25-féle megrendelést teljesítenek. Ezen kívül az épületrekonstrukciók, művészeti alkotások kerámia elemeit is megformázzák a szakmai elithez tartozó gipsz- mintakészitők, akik szoros kapcsolatot tartanak fenn a keramikusokkal és a formatervezőkkel. De rajtuk múlik annak a sikere is, hogy az egyedi művészi alkotás miként lesz alkalmas a tömeggyártásra, ügyességüket, fantáziájukat dicséri Pécsett a Jókai téri és Ivov-kertvárosi szökőkút, a budai vár díszkútja, a Zsolnay- szobor melletti új épület tető- jének díszítőelem-rendszere. Nemrég újították fel Kisfaludi Stróbl Zsigmond női aktját a Szülészeti Klinikán, a francia emlékművet, a fővárosi Pataki téri műemlék templom tetőornamentikáját, a Gellért-fürdő belső oszlopait, ablakait, jelenleg pedig a pécsszabolcsi Hősök tere bányászemlékművét rekonstruálják. Immár másfél évtizede vesznek részt az Országház rekonstrukciójában, ablakok, oszlopok, oromzatok fagyálló pirogránit elemeit varázsolják újjá. Ésszerűen dolgoznak, hisz tavaly is 16 ezer forint értékű drága import gipszet megtakarítottak. Ennek szellemében újítanak, vesznek részt az Alkotó Ifjúság pályázaton, érnek el sikert, mint Győri/ Sándor, Barkóczy János. Mindez azért is lehetséges, mert komoly szakmai múlttal rendelkezik a 14 magasan képzett szakmunkásból álló munkaközösség, amelyben a két alapítótag; Szőke Tibor és Székely Gergely két évtizedes szakmai tekintélye vitathatatlan. Új feladattal bízták meg a brigádot, hogy a külföldre szánt kályha- és kandallócsempék formáinak a megtervezésében, kivitelezésében segítsenek. Futó Géza brigádvezető szerint ez további szakmai fejlődést is igényel. Várhatóan kimennek a divatból a műanvagból készült játékok. Az igény a fából faragott játékféleségek iránt fokozódik. Megyénkben csak a Baranya megyei Háziipari Szövetkezetben állítanak elő gyermekjátékokat, évente átlag 15 millió forint értékben. A megrendelők, így a Konzu- mex Külkereskedelmi, a Dohány- és ajándékbolt, a Triói Játék- és Hangszerkereskedelmi Vállalat, valamint a Skála Coop újabb, szebb, kevésbé bonyolult szerkezetű játékkülönlegességeket várnak, de még igénylik a műanyagból gyártottakat is, amennyiben korszerűek és olcsóak. A szövetkezetnek nem éri meg a szintén drága fa alapanyagokra berendezkedni: elég a dráguló műanyagokkal „megbirkóznia”. A búgócsiga termelői ára 33, miq a bolti berendezés garnitúráé majdnem 62 forint. Az önköltséget tovább növeli a kézi összeszerelés. Egy játékcikket átlag 10—12 alkatrészből állítanak össze, de a mérleg például 20—25 alkatrészes. Az összeszerelést elsősorban bedolgozók végzik, akiknek a bére az utóbbi években alig emelkedett: ha erre is sor kerülne, akkor tovább drágulna a termék. így is a jéghoki összeállítását nem győzték kézimunkával és abbahagyták a gyártását. Másfél évtizede ugyanazt a 14-féle terméküket kínálják. Bu- gócsigából éves átlagban 120 000, a homokozóból 150 000 kél el, míg a Balaton hajóból, a homokozó szitából és a színváltós búgócsigából egyenként 60—80 000-es a tétel. Tavaly az NSZK-ba és afrikai országokba is szállítottak, de idén csak Irak, Lengyelország és Csehszlovákia maradt meg a külföldi partnerek közül. Belföldön ingadozó és kis- tételes a megrendelés a bolti berendezésből, a mérlegből, vagy az ügyeskedő manóból, amelyből 1980-ban egy-két ezret kértek, de erre az évre már egy sem kellett Majdnem hasonló a helyzet a bólogató kutya és a katicabogár esetében is. Az egyedi, vagyis a saját erőből megtervezett cikkek még kellenek a játékpiacon. Igaz, hogy csak egyediségükkel versenyképesek. Eközben vállalják a mind kevesebb alkatrész- hiányt, amelyet a házi előállítás sem mérsékel. A bólogató kutyáról és a katicabogárról többek között azért mondtak le, mert egyes alkatrészeket nem sikerült beszerezni. Ezen kívül a kívánt formák (egynek az ára 100-120 000 forint) legyártására helyben alig képesek, ezért a székesfehérvári Videotonnal, a Danuvia Gyárral, budapesti és keszthelyi kisiparosokkal kooperálnak. De ezek a gyártók 10—12 hónapon belül teljesítik a megrendelést, míg egy újdonsággal akkor lehetne nagy tételben betörni a piacra, ha a kért forma 2-3 hónapon belül a fröccsöntőgépekbe kerülne. Mindezek ellenére még újdonságokat is produkálnak, így a játékvödröt, valamint a Balaton homokozót. Fonód Károly áruforgalmi vezető szerint a* műanyag játékcikkek iránti érdeklődés szokatlan hullámzása még 4—5 évig is eltarthat. Ezzel szemben műanyag műszaki és konyhafelszerelési cikkeket gyártani mindenképpen megéri, és a szövetkezet ezen áruféleségek felfuttatását tervezi. Cs. J. Csuti J. Debrecenben, az MTA Atommagkutató Intézetében 1952 óta végeznek hagyományos és radioaktív környezetvédelmi kutatásokat. Képünkön: a levegő ólomszennyezettségének vizsgálata Debrecenben vett minták alapján, A vizsgálat röntgenemissziós analitikai módszerrel történik. Túlképzés vagy válogatás a munkahelyek között Baranya telített, de az ország más részein hiány mutatkozik A közelmúltban Írtam arról, hogy a Pécsi Tudomónyegye- “ tem Közgazdaságtudományi Karán végzett felmérés milyen szomorú eredményt mutatott. A végzett közgazdászoknak sok vállalatnál nem tudnak érdemi munkát adni. Az írásra sokféle reagálás érkezett. Volt aki megírta, hogy hasonló cipőben jár es elkeseredett, mert úgy érzi becsapták, nincs ró szükség. Volt, aki azt írta, az ő vállalatánál nagyon is igényt tartanak a frissen végzett fiatal szakemberek munkájára és írjuk meg a jó példákat is. Érkezett levél, amelyben állást kínáltak több végzős közgazdásznak, biztosítva őket a megfelelő foglalkoztatásról. És akadtak többen, akik azt vetették fel, a közgadászok csak örüljenek, mert legalább el tudnak helyezkedni, irántuk egyelőre még kereslet van. Ám mit csináljanak azok, akiknek a főiskola, egyetem elvégzése után állósproblé- májuk van, akik évekig nem tudnak elhelyezkedni, aztán végül kénytelenek hátat fordítani a tanult szakmájuknak. Ez vajon nem nagyobb munkaerő pazarlás-e, mint a nem kellően foglalkoztatott értelmiségiek? A témával kapcsolatban például az egyik reagáló ezt írta: Véleményem szerint meg kellene vizsgálni, nem túlságosan sok diplomást képeznek-e az egyetemeken, főiskolákon. És kinek a zsebére? Szívesen olvasnék egyszer arról is, mennyit vállal ebből az állam és mennyit a család, a fiatal? Aztán nem tudom, felmérik-e időben jó előre, hogy melyik területen, mennyi új diplomásra lesz szükség. Tudjuk-e ma, hogy az ezredforduló táján megközelítően hány és milyen mérnök, tanár, orvos, közgazdász kell gyerekeink unokáink boldogulásához. Hogy létezik-e valamilyen előzetes területi felmérés és hogy túlképzésről van-e szó, ennek próbáltam utánajárni a Baranya megyei Tanács munkaügyi osztályán, ahol tulajdonképpen lecsapódnak ezek a problémák. Dr. Kamarás Károly megbízott osztályvezető tájékoztatása és a rendelkezésemre bocsátott jelentések, az e témában megtartott tanácskozásokon készült feljegyzések tanúságai szerint szinte valamennyi vélemény megegyezik abban, hogy a jelenlegi felvételi rendszer nem képes megoldani a feladatát. Kézenfekvő lenne már a felvételkor a nagyobb területi differenciálás. Előzetes felmérésre azonban nem kerül sor, így a jelenlegi felvételi gyakorlat nem képes biztosítani, hogy azokról a területekről kerüljenek jelentkezők felvételre, ahonnan foglalkoztatásukra népgazdasági igény mutatkozik. Statisztikai kimutatások szerint már eleve egy-egy évfolyam hallgatóinak csaknem fele pécsi, baranyai. Ehhez jön még az a tény, hogy a képzési idő alatt bekövetkezett családi változások (házasság, szülés) tovább növeli a Baranya megyében elhelyezkedni kívánók számát. Így valóban túlképzésről, de csak területi túlképzésről van szó. Baranya megyében a munkahelyek telítettek, az elhelyezkedési lehetőség jóval kevesebb, mint a végzősök száma, ugyanakkor az ország más részein pedig hiány mutatkozik. A végzett fiatalok úgy érzik, joguk van ott élni, otthont alapítani, ahol nekik tetszik. Ám ha elhelyezkedni nem tudnak, csalódottan, a becsapottság érzésével kezdenek egészen más munkát, mint amit tanultak. Végzett pedagógusok elmentek pénztárosnak, levélkézbesítőnek, takarítónőnek. És valóban, mint ahogy az egyik levélíró is irta, nem óriási pazarlás-e ez? Miközben naponta hallunk róla, hirdetések hívják fel a figyelmet oz energiapazarlásra, de nem jutott még el a tudatunkig, hogy a munkaerő elpocsékolása ugyanilyen vétek, ha nem súlyosabb, mert hiszen emberekről van szó. Ezen pedig puszta tudati ráhatással nem lehet segíteni. És a megoldás? Egyelőre csak javaslatokról van szó. Van, aki az előzetesen felmért területi munkaerőigény szerinti felvételt javasolja a probléma mindenható megoldójának. Vannak, akik a vállalatokkal kötött társadalmi-tanulmányi szerződés ki- szélesítését javasolják. És vannak vélemények, mely szerint szükségesnek látszik a középiskolai pályaválasztási tevékenységet fejleszteni és a fiatalokat időben felvilágosítani a felvételi, majd a munkába állási lehetőségekről, és ezzel mintegy előzetesen szabályozni a jelentkezéseket. Egy biztos', a jelenlegi' helyzet nem jó se az egyénnek, se a társadalomnak. Sarok Zsuzsa Egerben az AGRIA Bútorgyárban a termékek több mint hatvan százalékát a stíl- és stilizált bútorok teszik ki. Rusztikus, faszobrász munkával díszített bútorok, bőrrel és szövettel kárpitozott ülőgarnitúrák, modern kárpitozott garnitúrák, gyermekbútorok készülnek itt. A gyárban rövidesen befejeződő technológiai fejlesztés után a termelés mintegy harmincszázalékos emelkedése révén tovább növelhetik az exportot.
