Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-01 / 118. szám
Elnyerték a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaját Á Pécsi Kesztyűgyár Rövid idő leforgása alatt kétszer is felemeltek a Pécsi Kesztyűgyár jobbját. Először akkor, amikor az Európai Amatőr ökölvívó Szövetség technikai bizottsága versenyzésre alkalmasnak minősítette bokszkesztyűiket, ami azt jelenti, a pécsiek betörtek,, a bokszkesztyűk világpiacára. Nem sokkal utána került sor egy másik eredmény- hirdetésre: a vállalat a szocialista munkaversenyben az ötödik ötéves tervidőszakban elért eredményeiért elnyerte a Minisztertanács és a SZOT elnöksége Vörös Zászlaját. * A Kesztyűgyár tulajdonképpen már régóta várományosa ennek a magas kitüntetésnek. Az elmúlt évtizedben zsinórban nyerték a „Kiváló vállalat1' címet, a negyedik ötéves tervidőszak végén csak hajszál választotta el őket a hőn áhított zász. ló elnyerésétől. Mindez arra utal, hogy céltudatos, kemény munkára, egyenletesen felfelé ívelő teljesítményekre tették fel most a koronát. Az eredmények számokban: öt év alatt több mint másfélszeresére növelték a termelési értéket, megkétszerezték dollárbevételeiket. Dolgozóik évi átlagos bérszínvonala öt év alatt 45 százalékkal emelkedett. A sikerek titka? A tisztes iparnak, úgy hiszem, nincs különösebb titka. Gulyás József vezér- igazgató szerint az eredmények köszönhetők a piaci helyzethez való rugalmas alkalmazkodásiak, a nemzetközi piaci igényeknek megfelelő, korszerű, naprakész gyártmányoknak, kesztyűben és bőrruhában egyaránt. És az előrelátásnak, a kockázatvállalásnak. Az elmúlt tervidőszakban a Kesztyűgyár sikeres fejlesztéseket hajtott végre. Új gyárakat épített, a meglevőket bővítette, korszerűsítette, ezzel, együtt korszerű technológiákat és munkaszerve, zést honosított meg, fokozva a termerékenységet. Eközben a Pécsi Bőrgyárral kölcsönösen gyümölcsöző vertikális együttműködést hozott létre, ők szállítják a zömében tőkés külpiacokra kerülő bőrruhák alapanyagát. Az új gyárak megépítésének kockázatát egyébként — több más mellett — az jelentette, hogy a gyárakat oly időkben hozták tető alá, amikor Pécs igencsak munkoerőinsé- ges időket élt. És most? A gyárak teljes létszámmal termelnek. Tudni kell, amikor a tőkés külpiacokról van szó, a magyar könnyűiparnak nehéz álmai vannak. Exportőreinknek gyilkos konkurrenciával, az olcsó áruival mindent elözönlő ázsiai országok kihívásával, a lanyha piaci kerselettel kell szembenézniük. E sorok írója is tapasztalhatta a tavalyi párizsi bőrhéten, milyen nyomott a Bőrök és bőrtermékek piaca, s hogy a fényes párizsi ruházati áruházak mennyire elnéptelenedtek, mjután a gazdasági visszaesés, a gyorsan elértéktelenedő pénz, az egyhelyben topogó életszínvonal mellett a nyugati fogyasztó elsősorban a ruházkodáson spórol Ebben a helyzetben kell talpon maradni. S a pécsi kesztyű, amit a szakmában csak a kesztyűk Rolls-Royce-aként emlegetnek, állta, állja a versenyt, tegyük hozzá, a termékeket külföldön forgalmazó TANNIMPEX eredményes közreműködésével. És idehaza? Tavaly a vállalat bűvös határt lépett át, több mint egymillió pár kesztyűt adott el a hazai piacon. Annak dacára, hogy ma már a kesztyűk és más bőrholmik ára — a bennük foglalt tetemes, 23 százalékos forgalmi adóval együtt — meglehetősen borsos. Igen, de immár sokan gondolkodnak úgy: nem vagyunk any- nyira gazdagok, hogy olcsót vegyünk. Vagyis inkább megfizetjük a magasabb árat, ha a termék divatos, jó minőségű, tartós. így volt ez a pécsi bőrruhákkal is, tavaly —a meglehetősen magas ár mellett- — töbBet is el tudtak volna adni. miközben más hazai gyárak bőrruháit árcsökkentéssel kínálták A belkereskedelem a pécsi termékekről csupa felsőfokokban nyilatkozik: Pé£s a legújabb divatot és azt a választékot adja, amit a külpiacokra. ^ Hogyan tovább? A Pécsi Kesztyűgyár jelentős termelési kapacitásokat hozott létre, a fő cél most, még teljesebben és hatékonyabban kihasználni az eszközöket, a munkaszervezésben rejlő tartalékokat, a divatcikkeket létrehozó, alkotó szellemi energiákat. A vállalat a hatodik ötéves tervidőszakban 40 százalékkal szeretné növelni árbevételét, mindezt csökkenő létszám mellett. Óriási feladat. Kulcsszerepe lesz az évi 88 ezer bőrruhára méretezett bőrruhó- zati gyárnak, termelését évi 100 A legújabb divatot követik a Pécsi Kesztyűgyár bőrruházati üzemének modelljei ezer darabra kell feltornáznia, És még több nemes szőrmével dolgozva, miután a bőrruha szőrmével igen jól fizető cikk a külpiacokon. Zászló, Lengessük meg még egyszer a kitüntetésként kapott szép zászlót: az idén fennállásának 120. évfordulóját ünnepli a Pécsi Kesztyűgyár. M. Z. Á Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet Nehogy elárulja a kitüntetést — figyelmeztet az elnök mégegyszer búcsúzóul. Dehogy is rontanám el a meglepetés örömét! Mire ezek a sorok megjelennek, Markó Nándorné a Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet dolgozója negyedmagával már az Ipari Minisztérium által alapított Kiváló Munkáért kitüntetés boldog tulajdonosa, sőt Stettner Jenő a szövetkezet elnöke is átvette már a vállalatot ért nagy ju- .talmat, a Minisztertanács és a SZOT elnökségének Vörös Zászlaját. — Velem akar beszélni? — csodálkozik Markóné. — Én nem teszek többet, jobbat mint bárki más a műhelyben. Igaz, 22 éve vagyok itt és bár csak betanított munkás vagyok nem tudnak olyan problémát mondani itt a bőrdíszmű területén, amit ne tudnék megoldani és nincs olyan munkafolyamat, amit ne tudnék megcsinálni. A sok éves gyakorlat teszi ezt... Meg a munkához való hozzáállása, mert azt mondta ugyan, hogy ,,csak” betanított munkás, de csak úgy mellesleg munka, terhesség, szülés mellett és közben, letette az érettségi vizsgát. — Szerencsére a kollektívára mindig lehetett számítani, mikor nehézségek voltak, akkor is — mondja az elnök. — Az elért eredmény és ez a mostani kitüntetés is nagy részt az évről-évre fejlődő szocialista munkav.erseny mozgalomnak köszönhető. Volt olyan év, hogy 52 szocialista brigád 550 dolgozóval vett részt a versenyben, és tavaly például 48 brigád közül 42 elérte a kitűzött célt, a magasabb értékfokozatot. A Minisztertanács és a SZOT elnökségének Vörös Zászlója. A legnagyobb kitüntetések egyike. Nem akármiért adják! Stettner Jenő meséli, a közelmúltban járt Nyugat-Német- orszógban és szakmai szemmel természetesen a bőrdíszműves kirakatokat nézegette. A nagy konkurenciát jelentő és döm- ping árut készítő portugál, kínai, Fülöp-szigetekbeli, tajvani kesztyűk ára 22—28 márka volt. A már nagyon jónak tartott csehszlovák és román kesztyűk 40—42 márkába kerültek, míg a pécsi szövetkezettől kikerült finom nappabőr kesztyűk ára 62 márka volt. Pár nappal ezelőtt pedig itt járt az egyik svéd cég üzletembere, és mondta, a magyar kesztyűk mind minőségben, mind árakban tartani tudják a világpiacon az elsők között elfoglalt előkelő helyet, és büszke arra, hogy ennek egyik forgalmazója ő lehet. Nyugati kereskedő pedig üzleti ügyekben nemigen szokott udvariasságból szépeket mondani. Hogyan jutott el a szövetkezet idáig? 1948-ban 14 kisiparos házaspár alapította. Pécsi Kesztyű- és Bőrkonfekció ktsz- ként működött és kesztyűn kívül szíjgyártó, bőröndös, táskát és különböző apró bőrdíszmű cikkeket készítő részleg is működött. 1953 és 54-ben a TANNIMPEX megbízta a szövetkezetei nagyobb tétel kesztyű gyártásával. amit Kínába exportáltak. Ugyanekkor egy Moszkvában rendezett kiállításon óriási sikert értek el és tulajdonképpen ekkor kezdődött meg a szövetkezet dinamikus fejlődése. A 70-es évek elejére mátr félmillió pár kesztyűt és 200 000 darab divattáskát készítettek évente, és a mennyiségi növekedés jelentős belső gyártásstruktúraváltozás következtében minőségi ugrással is együtt járt. Ekkor indult el a Fonyódon létrehozott új üzemegységükben a rendkívül különleges minőségű munkát igénylő sí- kesztyűk gyártása nyugati megrendelésre. Természetesen ehhez új szakembergárdát kellett kinevelni. Hiszen a kesztyűs szakmában akár 15—20 éve is kiválóan dolgozó szuper minőséget előállító kesztyűvarró is képtelen lenne az egészen más fogásokat igénylő sportkesztyűt elkészíteni, legtöbbször nem is vállalná. Van olyan kesztyű, amelynek több színű bőrből varrt* és díszített felső része 29 alkatrészből áll. Aki viszont ezt tanulta, élvezettel készíti a szemet gyönyörködtető, élénk színű, puha bőrből varrt kesztyűcsodákat. (Az osztrák sí válogatott például 5 éve itt készítteti a sportkesztyűit.) És nemcsak a szépsége miatt öröm, hanem mert az alapanyag, a puha bőröktől a Bélésekig és színes műanyag zippzárakig mindig pontosan olyan színben, minőségben, mennyiségben áll rendelkezésre, amire és ameny- nyire épp a folyamatos termeléshez szükség van. A szövetkezet ma már csak exportra termel. A divat és sportkesztyűk nyugati piacokon kelnek el, a női divattáskák pedig szovjet rendelésre készülnek. Az elmúlt évben 43 millió 600 ezer forintért bőrdíszmű termékeket, és 98 millió 600 ezer forintért kesztyűket értékesítettek tőkés piacon. S. Zs. Á Pécsi Postaigazgatóság A Pécsi Postaigazgatóság távkopcsolási központja Kivételesen kezdjük néhány jellemző adattal! 94 millió levél, három és fél millió felvett utalvány, több mint egymillió csomag továbbítása, 166 millió hírlap, huszonkétmillió helyi és 127 millió távhívásos te- Jefonbeszélgetés. A kiragadott számadatok ugyan érzékeltetik a Pécsi Postaigazgatóság tevékenységét, ám korántsem teljesek azok, hiszen ahhoz, hogy a posta munkája „észrevétlen" maradjon, ahhoz a Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék területén működő több mint hatszázhatvan hivatal és fiókposta és nyolcezer ember ösz- szehangolt munkája szükséges. És tegyük mindjárt hozzá, hogy pontos és gyors . munkája. Ez minden bizonnyal így is van még akkor is, ha az utóbbi években nehezebb körülmények között és magukkal szemben magasabb követelményeket állítva dolgoznak a dél-dunántú. li postások. Mert nem lehet véletlen az, hogy az V. ötéves terv időszakában a Pécsi Posta- igazgatóság háromszor nyerte e| a „Kiváló" címet és az sem, hogy eredményes tevékenységüknek köszönhetően a napokban tüntették ki őket a Minisztertanács és a SZOT elnöksége Vörös Zászlajával. Varga Sándor, az igazgatóság vezetője hangsúlyozza, hogy az elismerésben valamennyi dolgozójuk munkája testesül meg, — majd hozzáfűzi: — Eredményes öt esztendőt zártunk, de ez az öt év nehézségekkel is tarkított volt. A középtávú terv nagy feladatokat rótt ránk és ezzel egyidejűleg nagyarányú fejlődésről ad. hatunk számot Ebben az időszakban, az igazgatóság területén megközelítőleg egymilliárd forint értékű beruházási munkálatok valósultak meg. Ezek közül szükségesnek'tartom megemlíteni a szekszárdi, a paksi crossbar-központ építését, a pé. esi telefonközpont hétezres bővítését. E mellett számos helységet kapcsoltunk be a távhívás rendszerébe. 1976 és 80 között ötven helységben helyez, tünk üzembe kis-, illetve közepes nagyságú postahivatalokat amelyből tíz esik Baranya megyére. Külön is érdemes szólni arról, hogy a távközlési szolgálat korszerűsítésének eredményeként hét százalékkal csökkentettük az elqyult központok számát és tizenegy új, automata főközpontot helyeztünk üzembe ezzel az előfizetői állomások hatvannégy százaléka már automatizált. A tervidőszakban megközelítőleg'12 250 távbeszélőállomással bővült hálózatunk ezzel az előfizetők száma az elmúlt év végére kerületünkben mintegy 55 800-ra nőtt. Az elért eredményekhez nagy. ban hozzájárultak szocialista brigádjaink. A kétszázhetven szocialista kollektívában két és fél ezren tevékenykednek és a brigádok közül több mint száz rendelkezik az arany, ezüst vagy bronzérem kitüntetéssel. A Pécs I. számú postahivatal, melynek vezetője dr. Jádi János, országosan a legnagyobb létszámú postaszerv a megyei hivatalok között. Legutóbb 1976-ban nyerték el az élüzem címet, és az V. ötéves terv eredményes; befejezése elismeréseként ismét megkapták azt. — Az elmúlt öt év alatt igen nagy változások történtek nálunk. A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy stabilizálódott a létszámunk, ma már nagyobb követelményeket támaszthatunk az új felvételeseknél. így nem az „utcáról" kerülnek hozzánk a kézbesítők. A béremelések, a szabadszombat és számos, a munkát köny- nyítő intézkedések hatására jobb helyzetbe kerültünk ezzel együttvéve nagyobb gondot fordíthatunk a postai dolgozók szemléletváltozására, az udvarias munkavégzésre, a szolgáltatás színvonalának emelésére. Érzékletes példa erre, hogy az elmúlt esztendőben mindössze tizenegy panaszt kellett hivatalosan megvizsgálnunk. *Buzás István, Pécs városi Távközlési üzem vezetője meglep, mikor azzal kezdi a beszélgetést, hogy öt éven át zsinórban nyerték az élüzem címet. Holott ugyancsak éles a verseny a nyolc üzem között évről évre. Több mint kétszáz ember van nálunk: műszerészek, hálózat- szerelők. A megyeszékhelyen kívül, a Pécs környéki községek is hozzánk tartoznak. Feladatunk, a magán-, és közületi telefonok üzemeltetése és karbantartása, ami tizenötezer beszélőhelyet és legalább harmincezer alközponti mellékállomást jelent. E mellett Pécsett legalább hétszáz kilométer hosszúságú az a távbeszélő kábelhálózat, amelynek a hibamentes üzemeltetése a feladatunk. Aztán, a jövőről beszél az üzemvezető: arról, hogy Pécsett már két mobil rendszerű elektronikus telefonközpont működik, mely programozható és számítógéphez csatlakoztatható, ami lehetővé teszi egy-egy meghibásodott áramkör leválasztását, a gyorsabb kapcsolást és egyben a hiba gyors kiszűrés sét. Felmerül bennem: talán nincs messze az az idő, mikor a postai munka minden területére az „elektronikus gyorsaság” lesz a jellemző. S. Gy.
