Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)

1981-05-09 / 125. szám

6 Dunántúli napló 1981. május 9., szombat A hazai kisgrafika teljes keresztmetszete A KUK Ságvári Endre körének terveiről A Kisgrafika Barátok Köré­nek célja a magyar kisgrafika- kultúra őrzése, népszerűsítése, művelése - olvasható az or­szágos szervezet színvonalas fo­lyóiratában, a Kisgrafika című értesítőben. A húszéves fenn­állását nemrég ünneplő baráti kör az elmúlt évben új vezető­séget választott, módosította működési szabályzatát, amely mindenekelőtt közművelődési törekvéseket foglal magába. A KBK, amely aktív résztvevője a nemzetközi grafikai életnek, he­lyi csoportjai által több ezer grafikabarátot fog össze. Az elmúlt évi választások alkal­mával az országos vezetőség tagja lett Kovács József pécsi gyűjtő is.. Kovács József, aki egyben a MÉV Ságvári Endre Művelődé­si Ház Kisgrafika Barátok Kö­rének a titkára elmondta, hogy a pécsi szervezet életében is fontos változások zajlottak le. A KBK pécsi csoportja az el­múlt évben végleges otthonra talált a Ságvári Művelődési Házban, önálló klubhelyiségük lehetővé tette, hogy megélén­küljön a 45 tagot érintő klub­élet, kiállítási lehetőségeik is lényegesen javultak. Munkater­vük alapján rendszeresen ösz- szejönnek, készülnek az idén nyáron Budapesten tartandó országos kisgrafika-barát talál­kozóra, valamint a jövőre Lon­donban megrendezendő nem­zetközi találkozóra. Kiállításaikkal az elmúlt években csak alkalmanként je­lentkezhettek, holott bemutatni való anyaguk szinte kimeríthe­tetlen. A kör tagjainak gyűjte­ményei átfogják az egész ha­zai és nemzetközi grafikai éle­tet. Alig lehet a világnak olyan számottevő grafikusa, akinek ne volnának a lapjai megtalálha­tók valamelyik pécsi gyűjte­ményben. A klubélet gerincét a cserék és a kisgrafikáról szóló előadások, bemutatók képezik. A tagok ezáltal nemcsak értők­ké, műélvezőkké válhatnak, le­hetőségük van a műfaj műve­lésére is. A körnek átfogó jel­lege révén számos kiemelkedő képzőművész a tagja. Mind­emellett a vezetőség szívesen látna a tagok sorában a jelen­leginél több művészetszerető fiatalt, akiknek ambíciójuk vol­na ennek a szép művészeti ág­nak az elsajátítása. A kiállítási lehetőségek el­sősorban a művelődési házban adottak, csaknem folyamatosan láthatók itt a kisgrafikai bemu­tatók. Ugyanakkor további nagy lehetőséget jelentett az a kapcsolat, amelyet a kör a POTE szakszervezeti bizottságá­val alakított ki, és amely lehe­tővé tette azt, hogy az elmúlt év őszétől fogva közös rendez­vényeken mutassák be anya­gaikat. Ezek az igen sikeres­nek bizonyult kiállítások a PO­TE kisgalériájában láthatók. Az egyetemen egyébként elég sok a KBK-tag, nagy az érdeklődés a kisgrafikák iránt az orvosok és a hallgatók részéről. Közü­lük néhányon maguk is készí­tenek ex libriseket, alkalmi grafikákat. Az elmúlt évi orvosnapok al­kalmából rendezett kisgrafikai tárlat sikere alapján közösen elhatározták, hogy az egyetemi kisgalérióban folyamatos kiállí­tási program keretében bemu­tatják a Magyarországon élő és tevékenykedő grafikusok munkáit. A meglehetősen szo­rosan szervezett programnak megfelelően minden hónapban két grafikus munkáival ismer­kedhetünk meg. Az eddigiek során Diskai Lenke kiállítását tekinthették meg az érdeklő­dők. A művek megértéséhez nagy segítséget nyújtott Tüskés Tibor, József Attila-díjas író bevezetője. Következő kiállítá­suk anyagát a POTE fotóklubja állítja össze. Ezt Szabó M. László budapesti grafikus má­jusban megrendezendő kiállí­tása követi, majd a Magyar Vö­röskereszt fennállásának 100. évfordulója alkalmából meg­rendezendő kisgrafikai tódat következik. Júniusban a Ludas Matyi című szatirikus hetilap grafikusainak karikatúráival is­merkedhetnek meg az érdek­lődők. Ezután Szék y Piroska grafikusművész munkái kerül­nek a POTE kisgalériájának fa­laira. A nyári szünetet köve­tően Slettner Béla, Dániel Vik­tor és Nagy Zoltán grafikusmű­vészek színvonalas kiállítási anyagait láthatjuk. A további kiállítási program­hoz már elkészült egy előzetes tervezet, ami a hazai kisgrafika művelőinek valóban a legjobb­jait sorakoztatva fel, ritka lehe­tőséget nyújt egy — műfajában antik, életképességében és funkciójában minden ízében mai — szépművészeti ág ala­pos megismerésére. Bebesi K. KÓRHÁZI FELVÉTELES UGYELETEK: Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére, Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkór­ház, Gyermeksebészeti, kórházi felvé­telt igénylő gyermekfülészeti betegek« égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekkli­nika, páros napokon: Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, I. kerület: II. sz. Klinika, II. kerület: Megyei Kórház Belgyógyászat, III. kerület: I. sz. Belgyógyászati Klinika. Sebé­szet, baleseti sebészet: I. sz. Klinika. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Ko­ponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK: I. kér.: Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs- Meszes, Szeptember é. tér 1. 10/3. íz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kos­suth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár, III. kér.: Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ELET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390, este 7-től reggel 7 óráig. (Díjmentesen hívható.) ORVOSI ÜGYELET Az Egyesített Eü. Intézmények Pécs város lakossága részére az alábbiak szerint biztosítja a körzeti orvosi el­látást szombati napokon: Felnőttek részére összevont rende­lés: 7—19 óráig az I. kerületben: űjmeszesi körzeti orvosi rendelő, Korvin O. u. 23. (Tel.: 11-169) a II. kerületben: Munkácsy M. u. Rendelőintézet, II. emelet 219., tel.: 13-833/48, a III. kerületben: dr. Veress E. utcai Rendelőintézet. (Tel.: 15-833) Gyermekek részére: összevont ren­delés 7 órától 13 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben: Gábor A. u. 15. (T.: 11-752), Vasas I—II.. Hird (dr. Galambos, dr. Szűcs), Hő­sök tere (dr. Lázár), Szabolcsfalu (dr. Székely), Meszes I—II. (dr. Ká- lózdy, dr. Zólyomi) körzetek betegei­nek. Zsolnay V. u. 45. (T.: 13-724), Bor­bála- és Pécsbányatelep (dr. Fischer), Zsolnay V. u. I—II. (dr. Kovács, dr. Katona), Ady E. u. I—II. (dr. Finta, dr. Jármay) körzetek betegeinek. Munkácsy M. u. 19. II. kér. Ren­delőintézet gyermekpoliklinika föld­szinti bejárata (tel.: 13-833 75) Mun­kácsy M. u. 19. (dr. Dörömbözi), Koller u. 9. (dr. Gehring), Móricz Zs. tér (dr. Tóth L.), Semmelweis u. I. (dr. Pánczél), Mikszáth K. u. I—II. (dr. Géczy, dr. Bajnai), körzetek betegei­nek. Kertváros, Krisztina tér (T.: 15-708), Kertváros u. (dr. Tóth Zs.), Varsány u. I—II. (dr. Matusovits, dr. Béna), Krisztina tér I—II—III. (dr. Király, dr. Palaczky, dr. Kiss), Sarohin t. u. (dr. Sásdi), Fazekas M. u. I—II. (dr. Schmidt, dr. Gothár) körzetek bete­geinek. Dr. Veress E. u. 2. III. kér. Ren­delőintézet gyermekpavilon. (T.: 15-833.) Mecsekalja (dr. Benczenleit- ner), V—II—III—IV. uránvárosi körzetek (dr. Fohl, dr. Kőpataki, dr. Litkei, dr. Ötvös) betegei részére. Rókus u. 8. (T.: 10-742), Rókus u. I—II—III. (dr.. Kovács Cs., dr. Se- diánszky, dr. Mezőlaki), toronyház (dr. Szabó I.), Endresz Gy. u. (dr. Görög), Semmelweis u. II. (dr. Örké­nyi) körzetek betegeinek. Szombaton 13 órától este 19 óráig az egész város gyermeklakossága ré­szére gyermekorvosi ügyelet egy he­lyen: Munkácsy M. utcai Rendelő- intézet, gyermekpoliklinika földszinti bejárata. (Tel.: 13-833/75 mellék). Szombaton este 19 órától vasár­nap egész nap és éjszaka, hétfőn reggel 7 óráig ügyeleti szolgálat áll a sürgős ellátásra szoruló betegek rendelkezésére. Felnőttek részére: az I. kerületben űjmeszesi körzeti orvosi rendelő, Korvin Ottó u. 23. (tel.: 11-169). A II. kerületben: Mun­kácsy M. utcai rendelőintézet (ügye­leti bejárat, tel.: 12-812). A III. kerü­letben dr. Veress Endre utcai rende­lőintézet (tel.: 15-833). Meggyőzés és önismeret Továbbképzés 30 éven aluliaknak A stanfordi híres kísérletről bizonyára többen hallottak már: kiegyensúlyozott életű, jó képességű egyetemistákból kiválasztott csoportot két részre osztottak: „rabokra" és „börtönőrökre”. Néhány hónap múlva — a hatás kedvéért — riadóautóval szállították be a „rabokat" a börtönbe, ahol az őrizetüket a kísérletben részt vevő „smasszerek” vették át. Négy nap után abba kellett hagyni a kísérletet, mert a ra­bok komoly életveszélybe ke­rültek. Saját egyetemista tár­saik teljesen azonosultak őrzői szerepükkel, kegyetlenkedtek a foglyokkal, lépten-nyomon igyekeztek megalázni őket. A „rabok" pedig a fogolyszerep­pel azonosultak, néhányon mély letargiába estek, mások dührohamokat kaptak, őrjöng­tek. Csak hosszas utókezeléssel lehetett helyreállítani az ala­nyok némelyikének lelki egyen­súlyát. Leginkább az „őrök” döbbentek meg: hogy juthat­tunk idáig? Közülük többen állították, hogy eddig teljesen szelíd embernek tartották ma­gukat, minden erőszaktól irtóz­tak. Megmagyarázhatatlannak tűnt számukra az énjükből elő­tört agresszivitás. Pedig csu­pán arról volt szó, hogy nem ismerték önmagukat. A nagy port felvert szociál­pszichológiai kísérletet dr. Grastyán Endre orvosprofesszor ismertette a napokban, fiatal megyei népfrontbizottsági és tanácstagok előtt. Szó volt sok más érdekes lélektani megfi­gyelésről, vizsgálatról is. Ta­lálkozásukat a TIT szervezte meg, abból a célból, hogy a fiatal közéleti szereplők társa­dalomlélektani érdeklődését fölkeltse. A másfél órás elő­adás nyilvánvalóan nem elég arra, hogy mélyebb ismerete­ket szerezzenek a munkájuk­hoz nélkülözhetetlen tudomány­ágból, de indításnak kitűnőek Elkészült az 1981—82. hang­versenyévad pécsi—baranyai programja. A nagyzenekari kon­certeket a szokásos módon hét. főn este látogathatják az ér­deklődők, s ezek egy részét va­sárnap délelőtt az egyetemi bérlet keretében is programra tűzik. Az évad első eseménye ok­tóberben a Budapesti Filharmó­niai Társaság zenekarának Bar- tók-hangversenye Kórodi And­rás vezényletével, A Pécsi Fil­harmonikus Zenekar november­ben és decemberben ad hang­versenyt Az évad kiemelkedő eseményének ígérkezik az Ál­lami Hangversenyzenekar kon­Gyermekek résiére: Munkácsy Mihály utcai rendeloin- téz.t gyermekpoliklinika földszinti be- járata (tel.: 10-995). Injekciós kezelésben részesülő gyer­mekek ellátása vasárnap délelőtt 9—11 ára között történik ugyanitt. Ha a megadott telefonszómok nem Jelentkeznek, beteghez hívást a 09-nek is be lehet jelenteni. Fogászati ügyeleti szolgálat: Szombaton este 19 árától hétfő reg­gel 7 áráig a Munkácsy M. utcai ren­delőintézetben (ügyeleti bejárat). * ÁLLATORVOSI ÜGYELET Ügyeletes állatorvos 1981. május 9-én du. 14 órától május 11-én 8 óráig Pécs város és környéke szá­mára : Pécs, Megyeri út 24. sz. Telefon: Pécs 15-588. Mohács város és járás részére: Mohács, Széchenyi tér 1. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Le­nin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére a ke­leti részen: Siklós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás részére a nyugati részen: Sellyei Tanács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás keleti részen: Szent- lőrinc, Munkácsy u. 4. Telefon: Szentlórinc 71-172. Szigetvári járás nyugati részen: Szigetvár, Adatkör­höz. Alapi G. u. 4. Telefon: Sziget­vár 75. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagy­ható a Pécs város és környéke szá­mára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es tele­fonszámon, illetve az illetékes tele­fonközpontoknál „Állatorvosi ügye­let** címen. voltak Grastyán professzornak a tőle megszokott magas szín­vonalon előadott gondolatai. A téma tulajdonkeppen a meg­győzés volt; milyen lehetséges eszközei vannak e fontos és naponta gyakorolt vezetői munkának? A szervező, a TIT Baranya megyei Szervezete sorozatnak szánja a 30 éven aluli testületi tagok tájékoztatását. Korábban Bihari Ottó akadémikus tartott számukra előadást a tanácsok helyéről a magyar államélet; ben, ezt követte dr. Grastyán Endre előadása. A tervek sze­rint a harmadik előadó Lő- rincze Lajos lesz, aki retorikai kérdésekről vezet majd vitát. A kezdeményezés hasznos, ezt tán mondani sem kell. A dolognak csupán egy árnyalat­nyi szépséghibája van: megle­hetősen kevesen vettek részt az eddigi beszélgetéseken. Per­sze ez érthető, hiszen az em­lített testületeknek kevés har­minc éven aluli tagja van. A kérdés csak az, hogy harminc éven lelül minden vezető jól ismeri azt a szervezetet, amely­nek tagja? Tökéletes önismeret birtokában, érvekkel tud hatni beosztottjaira, ügyfeleire, s ki­váló szónoki képességekkel tudja meggyőzni őket igazáról? Lehet, hogy mindez maxima- lizmusnak tűnik. Emberekkel foglalkozni azonban . nemcsak hivatali kötelesség, hanem hi­vatás, sőt, művészet. Aki na­ponta találkozik emberi gon­certje márciusban (Giuseppe Patane vezényletével), majd Haydn Teremtés című oratóriu­mának bemutatója a pécsi Szé­kesegyházban. Ugyanitt kerül bemutatásra Mozart C-moll mi­séje a Pécsi .Fiiharmonikus Ze­nekar és a Nevelők Háza Ka­marakórusa közreműködésével, Tillai Aurél vezényletével. Ez év októberében 25 éves fennállá­sát ünnepli a Pécsi Filharmo­nikus Zenekar jubileumi hang. versennyel. Az egyetemi bérlet kereté­ben egyebek közt két csehszlo­vákiai kürtművész közreműködé­sével Haydn és Telemann kürt­versenyeit hallhatjuk. A kama­rabérletben Szabó Csilla zon­goraestje mellett a szovjet Dá­niel Safran gordonkaestjét hall­hatja a közönség. A „C" kama­rabérlet keretében a Mecsek Fú­vósötöst, a Tátrai Vonósnégyes látogat Pécsre. A zongora-or- gonabérletben Trajtler Gábort, Lux Erikát, Bánky Józsefet hall­gathatják mások mellett. A reneszánsz, a barokk és a romantika zenéjébe kalauzolja el a legfiatalabb koncertlátoga­tókat az általános iskolásoknak összeállított sorozat, míg a pé­csi középiskofások a Camerata Hungarica reneszánsz-koncert­jét hallgathatják. Deseö Csaba együttesének felléptével a dzsessz stíluskorszakait ismerhe­tik meg. Tizenegy előadást szer­vezett az Országos Filharmónia Baranya különböző helységei­ben hasonló programokkal. VégüT két városunk, Mohács és Komló hangversenylátogatói­nak annyit előzetesül, hogy a mohácsiak a Budapest Rézfú- vósegyüttes és Bánky József hangversenyét hallgathatják. Komlón a Pécsi Filharmonikus Zenekar ad hangversenyt a cseh kürtművészek közreműködésével, és Bódás Péter ad zongoraestet Mindkét helyen fellép Szend- rey Kar per László gitárművész és Ágai Karola magánénekes. dokkal, nyomorúsággal, egy idő után elfásulhat, és kellő humánum, önismeret, felelős­ségérzet híján könnyen átvehe­ti a másoktól eltanult fensőbb- séges hivatali stílust. A TIT ál­tal kezdeményezett tájékoztató sorozat — félreértés ne essék — nem a hatalomtól megszédült vezetők „átnevelő" fóruma. Csodát sem vár tőle senki. Csupán jó példa arra, hogy a közélet fiatal szereplőit hogyan lehet „beoltani" olyan ismere­tekkel, amelyek a látszat elle­nére szorosan a hivatásukhoz tartoznak. Csak kívánni tudjuk, hogy ez a jó példa — korosztá­lyoktól függetlenül — ragadós legyen. H. J. Ki volt dr.Vándor Gyula? A délszláv—magyar kulturális kapcsolatok pécsi szészéléja Egyik úttörője volt a délszláv— magyar kulturális kapcsolatok el­mélyítésének. A múlt század vé­gén egy kis horvátországi falu­ban, a Pozsega megyei Okucsa- niban született, ahol édesapja mint magyar vasutas teljesített szolgálatot. Bár Pécsett és ké­sőbb Szegeden is az olasz nyelv tanára volt, mindig elénk érdek­lődést tanúsított a délszlávok kul­túrája iránt. Egyik előharcosa lett a dél­szláv—magyar kulturális kapcso­latok elmélyítésének. A „Dunán­túl" című pécsi napilap 1940. március 29. számában: „Pécs sze­repe a magyar—délszláv kapcso­latok kimélyitésében" címmel egy­oldalas tanulmányt irt. ,,Pé.cs város — irta tanulmá­nyában — mint Magyarország legfontosabb délnyugati szellemi gócpontja, geopolitikai fekvésé­nél és művelődési hatóerejénél fogva kiválóan alkalmas arra, hogy a szomszéd délszlávokkal, horvátokkal és szerbekkel minél gyorsabb kulturális és gazdasá­gi összeköttetésbe lépjen, s ve­zetőszerepet játsszék a két egy- másda utalt népközösség jó viszo­nyának kialakításában." Tanulmányának további részé­ben rámutat arra, hogy Magyar- országon sokan beszélnek néme­tül, franciául, olaszul vagy an­golul, de nagyon kevesen van­nak, akik délszláv szomszédaink nyelvét beszélik. Ezzel kapcsolat­ban hangsúlyozza, hogy ezen az arányon változtatni kellene. Dr. Vándor Gyula Szegeden majd Pécsett tanított, 1946-tól 1950-ig az itteni Állami Délszláv Tanítási Nyelvű Tanítóképzőnek megbízott igazgatója volt. 1950 után a Pécsi Tudományegyetem jogi karán is ő látta el az olasz és a szerb-horvát lektorságot. Dr. Vándor Gyula egész tanári működése alatt, igen sok elő­adást tartott a délszláv—magyar kulturális kapcsolatokról a külön­böző egyesületekben. Ugyanerről a kérdésről számos tanulmánya is jelent meg a magyar és a délszláv nyelvű folyóiratokban. Csak néhányat ragadunk ki kö­zülük. Már 1940-ben a Csuka Zoltán szerkesztette és Budapesten meg­jelenő: ,,Jugoslovensko—Madjars- ka Revija" című folyóiratban nap­világot látott: „Pécs szerepe a délszláv—magyar kultúrkapcsolo- tok kimélyitésében" című tanul­mánya. — 1941 nyarán, amikor Pécsett megindult a Janus Panno­nius Társaság folyóirata, a „Sor­sunk", Írását ott találjuk az első évfolyam lapjain: „Változatok a mai horvát szellemi életről" cím­mel. Szegeden 1942-ben megindult a „Délvidéki Szemle" című fo­lyóirat, amely programjául tűzte ki a déli szláv szomszédaink éle­tével való foglalkozást. Dr. Ván­dor Gyula az elsők között volt, akik erről a kérdésről lapban írtak. Dr. Vándor Gyulát 1959-ben saját kérelmére nyugdíjazták. 1980. október 27-én 82 éves ko­rában halt meg Pécsett. Tisztelői és barátai 1980. november 5-én kísérték el utolsó útjára a pécsi központi temetőben. Pusztai József Á jövő évad hang­verseny prog ra m ja

Next

/
Thumbnails
Contents