Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-09 / 125. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVIII. évfolyam, 125. szám 1981. május 9., szombat Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Hazánk egyetlen hernyóselyemgyára Ifjúságpolitikai fórum az egyetemen Jelentés Tamperéből Dollár az elhagyott gyepeken A győzelem öröksége A történelem nem ismeri ezt a kérdést: mi lett volna, ha . . .? Mégis örök emberi játék játszani a gondolattal, töprengeni, tanakodni, hogy miképp fordult volna a sors kereke, ha másképp fordult volna? Historizáló, politizáló társaságban nemegyszer végiggondolják, hogy mi lett volna, ha az első világháború után Európa sok-sok országa érettebben reagál a kapukon dörömbölő forradalmi hullámra? Ha Közép- és Kelet-Európa kis nemzetei a Habsburg-biroda- lom romjain nem a marakodás, hanem az egyetértés szellemében látnak az építéshez? Hiszen ha összefognak, Hitlernek tán nulla esélye lett volna a Drang nach Osten-hez... Nem igy történt. Hitler végiggázolt a kontinensen. Ármádiája talán még ma is masírozna, ha a Don és a Volga között nem ütközik vasfalba, ha a megtámadott szocialista ország vasöklű hadserege izzé-porrá nem zúzza, A történelemnek e lapja gránitba vésve áll, ám a fantáziáié kedv számára újabb kérdések maradtak. „Mi lett volna, ha Rudolf Hess különös angliai sétarepülése 1941-ben sikerrel jár és angof— német különbéke születik?" Vagy „ha 1944 nyarán Stauffen- berg gróf pokolgépé elviszi Hitlert az ördögbe, és utódai különbékét köthetnek a Nyugattal?” A kérdést nem csupán a fantázia, sokkal 'inkább egyfajta szemlélet sugallja. Emlékeztessünk arra, hogy a fasizmus feletti diadalnak és a békének zengő öröm-himnuszok hangja mellétt némely történelmi apróságról alig-alig esett és esik szó. Arról, hogy végső vonaglásában a' fasizmus a történelem kerekének kisiklatására akkoriban két olyan kétségbe- tesett kísérletet tett. amelyen szintén elrágódhatnak az asztali-történészek. Hitler öngyilkossága után, az általa kinevezett „törvényes” utód, Dönitz admirális ugyanis még egyszer „feladta a labdát” a nyugati hatalmaknak; felajánlotta, hogy kössenek különalkut a háború befejezésére. És amiről nálunk igazán kevesen tudnak: a május 5-i prágai felkelés vezérkarának, pontosabban polgári szárnyának a Cseh-Morva protektorátus birodalmi helytartója, K. H. Frank felajánlotta, hogy alakítsanak önálló, nemzeti, csehszlovák kormányt, amely „egyaránt élvezné a Nyugat és Németország bizalmát.” Hesstöl Frankig a szándék éle világos. És ha a sanda szándék kudarcba fúlt, az nem a nyugati hatalmakon múlt, hanem az 1945-ös Európa valóságos politikai és katonai erőviszonyain. Azon, hogy Európa fél milliárdos népértek elege volt a fasizmusból és a háborúból, de a fasizmushoz és a háborúhoz vezető állapotokból is. És nem utolsósorban azon, hogy egy új világ erős, győzelmes hadserege kergette a fasiszta seregeket Berlinig, a Führerbunkerig, sőt tovább, az a hadsereg, amelyet korábban a világtörténelem legnagyobb katonai offenzivája sem tudott térdre kényszeríteni. Ama május eseményein az asztali történészeknek tehát még- . sem érdemes spekulálniok. Még kevésbé a felelős politikusoknak, akiknek kezében van a ma történelme. A berlini fenv- verletétel aláírása óta harminchat- év pergett le az európai história homokóráján. S ha akkor az európoi erőviszony olyan volt, amilyen — a mai status quo sokkal-sokkal markánsabb. Azóta nemcsak a példának említett Berlin és Prága, de egész sor további európai főváros neve fémjelzi a szocializmus létét és erejét — köztük Budapesté. Társadalmi-történelmi realitás ez, vagy ha úgy tetszik, diplomáciai, nemzetközi status quo. Olyan, amelyben megtestesül a szocialista közösség ereje, s amelyet a Hitler felett aratott győzelem után éppen harminc évvel Helsinkiben, Európa kis és nagy országai, az USA- val és Kanadával együtt írásban szentesitettek. H a ma az 1945-ös győzelemre gondolunk, gondoljunk arra is, hogy a hősök és az áldozatok tizmillióinak vére öntözte öreg kontinensünkön harminchat év alatt olyan új élet szökkent szárba, amelyet — összességében — Európa még soha nem látott. A Győzelem öröksége az a példátlan történelmi tény, hogy három és fél évtizede hallgatnak a fegyverek Európában, ahol — most először — ntem néznek egymással farkasszemet győztesek és legyőzőitek. F. A. Önzetlenül, a humanitás neueben Dr. Kóbor József méltatta a Vöröskereszt eddigi munkáját és a soron lévő feladatokat — Szokolai felv. — Százéves a Magyar Vöröskereszt Megemlékezés az T ' E mberség, segíteni akarás, áldozatkészség, önzetlenség ... Ezek a szavak okarva-akaratlan előjönnek, ha a vöröskeresztes munkát méltatja bárki, bármikori És valahányszor elhangzanak, senki sem érzi, nem is érezheti frázisnak, mert a Magyar Vörös- kereszt egy évszázados múltja során számtalanszor bebizonyította hazánkban és határainkon túl is, hogy a hétköznapok során tartalommal telnek meg ezek a már-mór jelszóvá kristályosul! fogalmak. Centenáriumát ünnepli a Magyar Vöröskereszt szervezete, s' ennek Baranya megyei eseménye volt tegnap délelőtt a megyei vezetőség ünnepi megemlékezése. Pécsett, az Ifjúsági Ház nagytermében gyűltek ösz- sze a megye valamennyi részéből meghívott aktivisták, vö- röskereszles vezetők, az őket segítő orvosok, valamint a politikai, társadalmi és tömegszervezetek képviselői-. Balázs Józselné, a Vöröske'reszt Baranya megyei vezetőségének titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük az elnökségben helyet foglaló Lukács Jánost, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkárát, a Tanács, a KISZ, a Hazafias Népfront és az SZMT képviselőit. Az ünnepségnek méltó kereted adott a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatóinak műsora, melyben mértéktartó okos válogatással, versek, prózai szemelvények, zongora- és kama- rakórus-művek érzékeltették a humanitás tiszta érzését. Mivel is kezdődhetne egy centenáriumi megemlékezés szónoklata, mint a száz év alatt megtett út felvillantásával. Dr. Kóbor József, a Vörös- kereszt országos vezetőségének és végrehajtó bizottságának tagja, a Baranya megyei vezetőség elnöke, megyei főorvos ünnepi megemlékezésében csokorba foglalta az elmúlt évszázad fontosabb állomásait. Kezdve a svájci Henry Dunant 1859-ben támadt ötletétől az 1894-es első Genfi egyezményen keresztül a jelenlegi Magyar Vöröskereszt ősének 1881- ben történt megalakulásáig. Hazai történeti áttekintésében megemlékezett arról, hogy ebben az évben Baranyában, Pécsett és Villányban alakult meg egylet, illetve fiókegylet. A felszabadulást követően 1948- ban terebélyesedett igazán mozgalommá, vált szervezetté a Vöröskereszt Magyarországon. Attól kezdve szinte töretlen a fejlődés. Jelenleg 681 felnőtt és iskolai alapszervezet, mintegy 55 ezres taalétszáma jelentős szerepet vállal a társadalompolitikai céljaink megvalósításában. Rendkívül nagy eredményeket hozott a térítésmentes véradás. Tavaly Baranyában 27 167 véradó több mint 10 ezer liter vért adott a rászorulóknak. Fokozódik, s egvre eredményesebbé válik a Vöröskereszt szerepe az egész- séaes életmódra nevelésben, elsőorban 'a fiatalok körében. A vöröskeresztes aktivisták egyre nagyobb társadalmi terhet vállalnak maqukra az idősek, beteqek gondozásával, a családvédelmi feladatok vállaló- sásával. Orszáqos szinten pedig egyre jelentősebb szerepük van a szocialista, humanista feladatok megoldásában, a népek közötti barátság elmélyítésében. Kiállításra készülnek az amatőr népművészek Júliusban Nyíregyházán rendezik meg az országos Gránátalma díszítőművészeti kiállítást, amelyen amatőr népművészek munkái láthatók majd. Az országos zsűri a napokban kiválasztotta a baranyai anyagot is, amely most megtekinthető a pécsi Mozgalmi Házban. Hímzések, szőttesek, faragások, kovácsoltvas-tárgyak és híres fazekasok termékei láthatók itt színvonalas elrendezésben A pályázat fő szempontja az volt, hogy mindenhonnan az adott tájegységre jellemző munkák kerüljenek az országos kiállításra. Ennek megfelelően Pécsett is a baranyai anyag dominál, de találkozhatunk kevés számú mezőségi és Tolna megyei hímzésekkel is. Végezetül dr. Kóbor József, az országos és a meqvei vezetőség nevében köszönetét mondott a Vöröskeresztnél tevékenykedő valamennyi aktivistának. Ezek utón a Magvar Vöröskereszt országos vezetősége által adományozott kitüntetéseket adta ót. A „Vöröskeresztes Munkáért" kitüntetés arany fokozatát kapta dr. Farbaky Iván, dr. Homló- dy Károly, Kostyalik Irén, dr. Nagyváradi Józsel és a Pécs városi III. számú lakóterületi vezetőség, melynek nevében dr. Kérchi Mária, a vezetőség elnöke vette ót a kitüntetést. Az ezüst fokozatot nyolcán, a bronzot tizenegyen kapták. Szociális emlékérmet kapott Taubert Ferencné, ezenkívül 19- en Centenáriumi emlékérmet, négyen pedig emléklapot kaptak. Kurucz Gyula Kiváló cím A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalatnak A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalatot 1980. évi eredményei alapján a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnöksége Kiváló Vállalat címmel tüntette ki. A kitüntetést tegnap délután 3 órakor a Fegyveres Erők székházában adta át dr. Cellái Imre, a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátóipari főosztályának vezetője, valamint Rédei Alajosné, a KPVDSZ vendéglátóipari titkárságának vezetője. A két vendég méltatta a vállalat érdemeit, majd átnyújtotta az egyéb kitüntetéseket is. Felszólalt dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese, Weinper Józsel vállalati igazgató pedig megköszönte a kitüntetéseket. Húszmillió ebédet főzött és szolgált fel tavaly ez a vállalat Baranya, Somogy és Tolna megyei üzemeiben. Tudományos kutatók pedig kimutatták, hogy 5-10' százalékkal jobb a teljesítménye annak a munkásnak, aki meleg ételt kap a munkahelyén, mint a többieknek. A két adat összefüggése sokat mond. Épnél lett kiemelt feladatai közé tartozik a Paksi Atomerőmű beruházás, a Mecseki Szénbánya, az Ércbánya Vállalat, az építőipari vállalatok, ipari üzemek dolgozóinak, iskolák diákjainak munkahelyi ellátása. Ezt olyan sikerrel végezték el, hogy az áremelések ellenére országos második helyre kerültek. Hiszen a szakmai átlaggal, vagyis 3,4 százalékkal szemben ők 11,6 százalékkal növelték áruforgalmukat, üzlet- politika és társadalmi feladat összhangja valósult meg tehát ennek a vállalatnak a munkájában. Ide tartozik a gyermekélelmezésben és a Paksi Atomerőműben a konténeres ételszállítás, sőt, a mozgó étkezderendszer bevezetése. Jobban dolgozni - ez is alapelvük volt. Tervezték evégett, hogy az árbevétel 80 százalékát az egy főre jutó termelékenység növelésével szerzik meg. Valójában azonban a 80 százalékból 94 százalék lett, olyannyira hatékony volt a gazdasági munkájuk. Dolgozóik bérét pedig 5 százalékkal növelték. Valóban kiváló munkát végzett tehát a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat. * A Gabona Tröszt Elismerő Oklevelét nyerte el a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, amit tegnap délután Pécsett, a KPVDSZ Művelődési Házában vettek át. Az elmúlt esztendőben a fel- szabadulási munkaversenyben a baranyai vállalat a tröszt 23 vállalata között az 5. helyezést érte el. A felvásárlást 17 százalékkal túlteljesítették, termelékenyebb lett a lisztőrlés, a minőségi átvételt zökkenőmentesen bonyolították le, s maradéktalanul teljesítették exportfeladataikat. Említést érdemel, hogy a jó eredmények elsősorban szervezési intézkedéseknek köszönhetőek, hisz tavaly csökkent a vállalati létszám.
