Dunántúli Napló, 1981. május (38. évfolyam, 118-147. szám)
1981-05-08 / 124. szám
6 #* Dunántúlt llaplö 1981. május 8., péntek T udomany — Technika Köszöntjük a 25 éves Pécsi Műszaki Szemlét ■VI egyedszázada jelenik meg a baranyai műszokiak tudomá* ^ nyos sajtóorgánuma, a Pécsi Műszaki Szemle. A folyóirat a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Baranya megyei Szervezetének negyedévenként megjelenő folyóirata, melyet a szerzők és a szerkesztő bizottság társadalmi munkában írnak és szerkesztenek. A Pécsi Szikra Nyomdában készülő lop negyedévenként 1200 példányban jut el az MTESZ megyei szervezetében tömörült tudományos egyesületek aktivistáihoz, a legkülönbözőbb megyei és országos szervezetekhez, sőt határainkon túlra is. Tudomány-technika rovatunkban most részleteket közlünk a jubileumi századik számban megjelent, a kezdeteket, a lap megjelenésének előzményeit felelevenítő szerkesztőségi cikkből; idézünk a szövetség főtitkárának értékeléséből, tallózunk a 25. évfolyam lapszámaiban, ezzel köszöntve laptársunkat.------------------------------- * ■ í gy kezdődött öt évvel a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége első helyi szerveinek — hazánk fontosabb ipari telephelyein az ún. „városi intéző bizottságok’'-nak - megalakulása után (1955-ben) már mindinkább nyilvánvalóvá vált, hogy a létszámában ugrásszerűen növekvő tagságot csak úgy lehet egységes, a szocializmus ügyét szilárd elkötelezettséggel szolgáló közösséggé kovácsolni, és az MTESZ tudományfejlesztő, valamint a tudományos eredményeket terjesztő célkitűzéseinek eredményes megvalósítására mozgósítani, ha a szövetség és a műszaki élet különböző ágaiban működő tudományos tagegyesületek vezető szervei és tagjai között szoros és folyamatos kapcsolatot sikerül biztosítani. Ennek egyik hatékony eszközeként a pécsi intéző bizottság is a miskolci és a veszprémi testvérszervezetekkel egyidőben, de egymástól függetlenül — rendszeresen megjelenő, időszakos, helyi sajtótermék kiadását jelölte meg. A lehetőségek feltárására, valamint helyi MTESZ-lap kiadásának előkészítésére az intéző bizottság 1955-ben munkaközösséget alakított. Ember Kálmán, Fodor György, Háda Sándor, Hellényi Miksa, Kolta János és Szabó Pál Zoltán alkották a „vezérkar”-t, melyhez később — technikai kérdésekben tanácsadóként — a lap első műszaki szerkesztője, Bor- sy Károly csatlakozott. A bizottság nagy lelkesedéssel azonnal munkához látott. Mindenekelőtt a terület gazdasági helyzetét tekintette át. Megállapította, hogy közvetlenül a felszabadulás után Baranya megye gazdasági élete is gyors fejlődésnek indult... Mind élesebben rajzolódtak ki a jövő távlatai. A város lakosainak száma ugrásszerűen növekedett, Pécs egy évtizeden át hazánk legdinamikusabban fejlődő városa volt, ami természetszerűen napról napra nagy számban vetett fel újabb és újabb problémákat; megsokszorozódtak a műszaki értelmiség — ezzel együtt természetesen az MTESZ — feladatai. Sorra alakultak Baranyában a tudományos egyesületek helyi csoportjai, az intéző bizottság sorra szervezett vitaüléseket, ankétokat, konferenciákat. Számos egyesületi és komplex munkaközösség tevékenykedett, és készített tanulmányt, jelentést, javaslatot, ajánlást a helyi szervek számára, és jelentős részük felhasználásra is került. Nagy nehézséget okozott azonban a tudományos eredmények, vélemények és megállapítások szélesebb ökörben való ismertetése. Publikációs lehetőség hiánya miatt a tagok tudományos társadalmi munkával készült szellemi termékei sokszor még azoknak a szerveknek mindegyikéhez sem jutottak el, amelyeknek munkáját segíthették volna. A tanulmányok csak kéziratként, néhány példányban készültek. A tagok nagy többsége nem is tudott a többi egyesületben folyó tevékenységről. A központi MTESZ-lapokban kevés lehetőség volt a kizárólag vagy főként helyi problémákat tárgyaló írások publikálására. Ezért kísérletezett az intéző bizottság már a legelején is azzal, hogy egy nagyobb jelentőségű témakörben készült tudományos dolgozatot vagy ankétok anyagát gyűjtőkötetben hozza nyilvánosságra ... A rendszertelen időközben kiadott tanulmánygyűjtemények azonban — kétségtelen hasznosságuk ellenére — nem helyettesíthették a tagsággal folyamatos kapcsolatot biztosító időszaki lapot... Főleg anyagi okok miatt a gyűjtemények csak kis példányszámban jelentek meg, szélesebb körben nem váltak ismertekké, így az MTESZ-nek a műszaki értelmiség továbbképzésében és gondolkodásának alakításában vállalt feladatai eredményes teljesítését csak kis mértékben segítették. Mindezeket felismerve a helyi műszaki lap megindítására alakított bizottság arra törekedett, hogy munkáját mielőbb sikeresen befejezze. Hosszas meggondolás után fogalmazta meg a lap szerkesztésénél és kiadásánál követendő irányelveket, szervezett, mozgósított, cikkanyagot gyűjtött, lektorált, szerkesztett, megteremtette a meginduláshoz szükséges anyagi alapot és végül is — egyéves munka eredményeként — megjelent a Pécsi Műszaki Szemle első száma. És azóta a megjelenés folyamatos volt, immár a századik számot nyújtja át nagy örömmel a szerkesztő bizottság a lap olvasóinak ... Tallózás a 25 Az 1980/1. szám közli dr. Kollwentz Ödön tanulmányát, melyben a szerző kísérletet tesz a városi fás parkok funkcionális értékének megállapítására. Úgy találja, egyetlen fa kivágásakor 100 ezer forint kár keletkezik! A Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet pécsi kutatói ismertetik a túrótej gyorsalvasztási módszerének kidolgozásával kapcsolatos eredményeiket. A lap közreadja a Magyar Közgazdasági Társaság és a Baranya megyei Tanács közös pályázatán kü- löndíjat nyert két dolgozatot. Horvát Adolf Olivér egykori tanítványa, a Hosszúhetényből származó, Amerikában élő, világszerte elismert szaktekintély, Garay László orchideoló- gus működéséről ad számot. Az 1980/2. számban Máza Dél-Váralja Dél szénkutatási A szövetség főtitkárának értékelése A folyóirat 1980/2. számában dr. Tóth János, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára írt cikket, köszöntve a huszonötödik évfolyamába lépő Pécsi Műszaki Szemlét. Idézetek a főtitkár megállapításaiból: A 25 éves jubileumát ünneplő folyóirat a szervezet életében elfoglalta méltó helyét és a Baranya megyei műszaki, természettudományos és agrárértelmiség igazi fórumává, a tagság által igényelt és megbecsült sajtóorgánummá vált. A helyi sajátosságok figyelembevételével tanít, tájékoztat, és szerepe fontos a terület szakmai értelmiségének továbbképzésében is. A szerkesztő bizottság igen nagy súlyt helyez e téren a fiatal műszakiak publikációinak megjelentetésére. Helyi sajtóorgánumként elsődleges célja — a szövetség területi szervezete életének tükrözése mellett, s azon keresztül — a pécs-baranyai vonatkozású kérdéseknek helyt adni. Ezen át tükrözi a szervezet tevékenységének legkézzelfoghatóbb részét is, hiszen a megyei szervezet a helyi párt- és államigazgatástól rendszeresen kap a megyét és a megyei székhelyet érintő konkrét, interdiszciplináris jellegű megbízásokat. Az általában több egyesületet érintő feladatok kiterjednek a megye és a város környezet- védelmére, tömegközlekedésére,- * -----------------------e nergiaellátására, vízgazdálkodására, kommuniális higiénéjére. Az elmúlt évtizedek alatt tanulmányok sora tükrözte a témabizottságok munkájaként — gyakran szenvedélyes viták eredményeképpen - megszületett zárójelentéseket, ajánlásokat, illetve azok egy-egy részét. A megye és a megye székhelyének legégetőbb gondjaival foglalkozó tanulmányok sorát közölte a lap. Hogy csak néhányat említsünk ezek közül: cikkek jelentek meg a pécsi pincék és üregek megszüntetésére kidolgozott új eljárásokról; tanulmányok jelentek meg Dél- kelet-Dunántúl vasúti teherforgalmáról, a Pécs-vidéki külszíni szénfejtések rekonstrukciójáról. Foglalkoztak a dunai vízszeny- nyezéssel Pécs vízellátása szempontjából; a melioráció múltjával és jövőjével Baranya megyében; a megye közegészségügyileg veszélyeztetett településeinek vízellátási helyzetével. Számos cikk látott napvilágot Pécs tömegközlekedésének íelenével és távlati terveivel kapcsolatosan. A lap rendszeresen foglalkozik a helyi vállalatok és üzemek gondjaival és eredményeivel. Az egyesületi életet hírek, pályázatok közlésével mutatja be, s a „Neves elődeink" rovatban megjelenő cikkekkel a helyi műszaki értelmiség legjobb hagyományait ápolja ... évfolyam lapszámaiban terület gazdasági jelentőségével foglalkozik Kovács Endre. A folyóirat közreadja a Pécsett rendezett IV. országos villamosműszer- és méréstechnikai konferencián elhangzott előadások egy részének anyagát. Hernády Alajos tanulmányában Dél-Dunántúl tározási és vízátvezetési lehetőségének műszaki-gazdasági vizsgálatával foglalkozik. A lap ismerteti a Pécs belvárosa részletes rendezési tervének programja felett az MTESZ-ben rendezett vitán elhangzottakat. Az 1980/3. szám részletesen beszámol az MTESZ Baranya megyei Szervezete szeptember 30-i küldöttértekezletén történtekről, amikor is a megyei szervezet számot vetett az 1977 óta végzett munka eredményeivel, egyúttal tisztújításra került sor. A lap közli dr. Steiner József és Bunyevácz József tanulmányát az ivóvizek jodid-ion tartalmáról és az endémiás golyva baranyai előfordulásáról. Az 1980/4. jubileumi számban a szerkesztő bizottság számvetését követően a Mecseki Szénbányák szakemberei beszámolnak az első hazai, nagyüzemi műgyantás szénszi- lárdítási technológia kidolgozásáról a Szénbányáknál. A közlekedés 1800 évére vet pillantást Baranyában Karoliny Márton kaposvári szerző. Végül a „Neves elődeink” rovatban dr. Kolta János, aki csaknem két évtizeden át volt a Pécsi Műszaki Szemle főszerkesztője, felvázolja Szabó Pál Zoltán gazdag életútját, tisztelegve az alapító előtt, kinek meghatározó szerepe volt a Pécsi Műszaki Szemle útnak indításában. Hitevők legyünk? Sokszor vagyunk úgy, nem tudjuk, mitevők legyünk, melyik szót válasszuk a kétféle lehetséges megoldás közül. Itt van mindjárt a mitevő szó! írhatjuk mitévőnek is? A régi helyesírási szótárakban még mindkét alak. kai találkozhatunk. A magyar helyesírás szabályainak tizedik kiadása is megtartja a mitevő — mitévő kettősséget, de a jótevő szónak már csak az e-s alakját közli az 1950-es helyesírásunkban még meglevő jótévő forma elvetésével. A hét kötetes Értelmező Szótár és az 1972- es Értelmező Kéziszótár is csak a mitevő — mitévő kettősséget ismeri, a jótévőt mindkét szótár elveti. Pedig akadnak még más kettős alakú szavaink: kártevő — kártévő, semmittevő — sem- miitévő, gonosztevő — gonosztévő, csodatevő — csodatévő stb. Baj van a csodával is! 1902- től 1950-ig az akadémiai helyesírás a csodát és a csudát egyaránt ismerte. 1950-ben csak a csoda szó szerepel a szótári részben, míg az 1954-es új helyesírás a vagylagos alak mellett tört lándzsát. A helyesírási bizottság most a csoda szót javasolja 1982-re azzal, hogy indulatszóként vagy fakhatározói értelemben a csuda szót is használhatjuk. Szabad tehát ezután is így felkiáltanunk: Menj a csudába! Hol a csudában voltál? A csuda vigye el! Csuda finom! Az előbbi mondatban szerepelt az azzal szó. Gyakran olvasható, hallható az ezzel, azzal alak mellett az evvel, avval is. Százötven év óta e szópár közül hol az egyiket (evvel, avval), hol a másikat (ezzeT, azzal) részesítették előnyben helyesírási szótáraink. Kétségtelen, hogy az ezzel, azzal használata választékosabb, de a bizottság a kettősség megtartása mellett döntött azzal, hogy ha valakinek netán az evvel, avval tetszik, ám e szavakat is alkalmazhatja. Hónig Gyula kedves olvasónk levelében kifogásolja a netán szó akkénti használatát, hogy az kiszorítsa a talán, tán szót. Ezt írja: „Nem tudom, dühöngjek vagy nevessek-e inkább, mert gyakran komikusán hangzik: Holnapra borult időt jelez a meteorológia. Ha netán kisütne a nap, elmegyünk kirándulni.” Olvasónk szerint a netán szó helyére a talán kívánkozik. Mi csöppet sem tartjuk nevet- nivalónak ezt az olvasónk által valahonnan kiragadott mondatot, annál inkább a gyakran sikertelen időjárásjelzéseket. A netán, netalán és netalántán szavaink kevés valószínűséget, csekély lehetőséget, esetlegességet érzékeltetnek, és éppen ezért az előbb idézett mondatban jól megfér a netán szó. A helyesírási bizottság egyébként mindhárom szó megtartása mellett szavazott de fokozó jelentéstöbblete miatt a netalántán szónak külön címszóba vételét javasolja. Mitévők legyünk, ha valaki távol van? Távollevőt vagy távollévőt írjunk, mondjunk? Az e és é-s alak váltakozása még megfigyelhető e szavainkban is: ittlevő — ittlévő, jelenlevő — jelenlévő, hátralevő — hátralévő, tudvalevő — tudvalévő. Az Értelmező Kéziszótár csak a le- vő-t fogadja el. Ezzel szemben G. Varga Györgyi nyelvész meg. figyelései a lévő gyakoribb előfordulását igazolták. A bizottság a levő és a lévő kettősség visszaállítása mellett döntött. Ugyanilyen jellegű e - é-s váltakozás figyelhető meg a mienk, tied, tietek szavakban is. Szótáraink hol az e-s, hol az e — é-s alakokat fogadták el az évtizedek során. A helyesírási bizottság megnyugtató módon javasolja a kérdés eldöntését: elfogadja a mienk v. miénk, a tied v. tiéd, a tietek v. tiétek szóváltakozást. Nyugodtan énekelhető tehát a közismert sláger ekként is: „Én a tiéd, te az enyém stb.” Csak arra ügyeljenek fiataljaink, hogy a nagy csereberében össze ne tévesz- szék egymást! Tóth István dr. PÉCS SZÜLETTEK Fusch Agnes, Végh Zoltán, Aki Tibor, Szökő Pétor, Szabó Tibor, Kun Norbort, Linbrun Lívia, Pávics Katinka, Vancsura Győző, Ravasz Gyula, Burzán Csilla, Varga Mária, Pántok Mária, Sárközy Norbort, Varga Kálmán, Balogh István, Fischor Tibor, Vajta Balázs, Roisz István, Horváth Boáta, Görföl Anita, Kő László, Pitz Mariann, Nagy Szilárd, Buncsek Zoltán, Tóth Zalán, Somogyi Gorgoly, Bartha Júlia, Sértő Tünde, Szilágyi Csaba, Jánosi Zoltán, Erdős! Timoa, Parti Viktória, Szombathy Sziringa, Mészáros István, Zomi Norbert, Ka- vács László, Bakó Viktória, Liszicza Csilla, Auth Antal, Gyimosi Bálint, Fehérvári Aliz, Somogyi Attila, Potőcz Balázs, Szűcs Katalin, Fekete Anett, Bayer Agnes, Garai Hajnalka, Vörös Mónika, Dupánovics Zoltán, Marosi Attila, Bagodics Viktória. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Méhész István és Kovács Anna, Farkas Tibor és Varga Gabriella, Stáhl Lajos és Gyimesi Szilvia, Kis- Gadá Imre és Ormai Éva Zsuzsanna, Betiol János és Bánfai Mária, Puha Gyula és Dom Mária, dr. Manzini Tibor és Kalocsai Györgyi, Pintér András és Schmidt Györgyi, Alkonyi Balázs és Pethő Zsuzsanna, Csányi József és Sonkoly Anna, Dani János és Fleckenstein Mária, Bévárdi László és Sermoul Edit, Polgár Gyula és Planter Nóra. MEGHALTAK Dr. Ruzsás Lajos, Juhász Károlyné Szegedi Margit, Jandó Nándor, Sze- berényi Jánosné Szabó Vilma, Kovács Szabolcs, Varga Vincéné Egyed Borbála, Magdá Jánosné Csapó Mária, Szabó Mária, Tein Frigyes, Kerekes Lajosné Erős Vilma, Krapecz Tibor, Hollási Ferenc, Kult Józsefné Koroncz Mária, Szőke Péterné Parragi Teréz, Pénzes János, Fábián Józsefné Nagy Katalin, Pölöskei Dezsöné Bácsván Katalin, Szövégi Lászlóné . Bakos Ilona, Reisner Kálmánné Pap Julianna, Sass Zoltán, Slezák István, Zsebe Jánosné Nagy Mária, Spiegel József, Ambach Józsefné Müller Ilona, Simek Béláné Abel Éva, Orf József, Csőre Jánosné Zsigmond Rebeka, László József, Gál Józsefné Czeider Mária, Fábián Györgyné Újvári Erzsébet, Orsós Jánosné Orsós Mária, Gyugyi Zoltán, Lőrincz János, Stadler Lajos, Finak József, Morovics György, Szita Flórián, Falusi Györgyné Pécsi Verona, Misángyi Ferenc, Fenyvesi Károlyné Pálkúti Kornélia, Papp Imre, Béres Imre, Kotoncs Mártonné Berg- hauer Valéria, Rozgonyi Adámné Pongrátz Ida, Rácz Lajos, Fónai József, Budai Irén, Gyalog Bálint, Győr István, Orsós Sándor, Varga Mihály, Huszics János, Kamu Péter, Boros Józsefné Okonecsnikova Na- dezsda, Visi Roland, Bozsur Tibor, Link Antalné Vörösházi Anna, Móri Ferencné Horváth Rozália, dr. Bodor Dezsöné Foltényi Irén, Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, I. kerület: II. sz. Klinika, II. kerület: Megyei Kórház (fertőző épület), III. kerület: I. sz. Klinika. Sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169. Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejárat, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermek betegek ^ részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet ügyeleti helyiség. Telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK I. kér. Pécs-Vasas II.. Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár, III. kér.: Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390 telefonszámon, este 7-től reggel 7 óráig.
